Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-11 / 107. szám

4 DBLMAQYARORSZAQ 1926 május 11. Jl tanács leszállitja az autók hidvámtételeit. A szegedi kereskedelmi és iparkamara érdekes beadványt intézett a város tinácsátioi. Beadványában elmondta, hogy az autóforgalom Szeged város területén is rohamlépéstan fejlődik, ax autók száma állandóan szaporodik és ma már az automobil nem számítható a lakszus jármüvek kizi, mint akkor, amikor megalkotta a közgyBlés a hidrám-szabályrendeletet. Az a szabályrendelet ugyanis az auót lukszascikknek minősiti és exen az alapon állapítja meg az autók hidváastáteieit, még pedig a személyautóit hatvan fillérben, ami tizenhéteires szorzószámmal 10,200 pipirkoronának felel meg, a teherautóét pedig egy aranykoronában, vagyis tizenkétezer papirkoronában. Az tu'ó — a kamara beadványa szerint — sokkal keiésbé rongálja a hidat, illetve koptatja a hid burkolatát, mint a kétfogatú bérkocsi, msrt es nyolc patkóval és négy vasabroncsos kerékkel érinti a pályát mig as sntó cssk négy gumikerékkel; tehát teljesen indokolt az a kívánság, hogy a váras szállítsa le az attlö hidvámtételeit. A tanács mindenben elfogadta a kamara álláspontját és elhatározta, hogy a bldvdmszabályrendelet módosítására vitatkozó javaslatot terjeszt a legközelebbi közgyűlés elé. Javasolja, hogy a személyautók hidvámját szállítsa le a köigfOlés husz aranyfillérre, vagy háromezernégyszáz poplrkoronára —, igy ugyanannyit fizetne áz autó is, mini a kélfoga u bérkocsi; a teherautóét pedig hatvan aranyfillérre, tízezerkétszáz koronára, mert egy-egy teherautó harminc-negyven mázsa teherrel is átezágnld a hidon. Elhatározta a tanács azt is, bogy a hidvimtételek mérséklése arányában leszállítja a hidon át közlekedő autóbuszok pansáiösszegben megállapított hidvánJM is. A kereskedők nagytanácsa nem döntött a hatórai záróra kérdésében. „HA a szövetségben a jövőben nem látnám az eddig uralkodott demokratikus szellemet, kénytelen feszek visszavonulni." Vasárnap délelőtt a Szegedi Kereskedők Szövetsége népes nagytanácsi ülést tartott a Lloyd Társulat helyiségében. Az ülésnek legfontosabb pontja az üzletek és irodák hatórai zárórája volt. Végleges határozatot nem hoztak az ülésen, hanem az alkalmazottak szociális szempontjából nagyfontosságú kérdé3 eldöntését a Szövetség közgyűlése elé utalták. Igen jellemző egyébként bástyái Holttér Tivadar elnök nyilatkozata, amit a gyűlés után tett és amelyet alább adunk. Az üiést bástyái Holtzer Tivadar elnök nyitotta meg, majd dr. Landesberg Jenő titkár ismertette a záróra ügyet. Bejelentette, hogy a szegedi keresteedők közül mintegy háromszázan aláírásukkal kérték az egységes hatórai záróra bevezetését. Felolvasták az idevonatkozó rendeletet is, amely szerint az üzleteket este hat órán iul nem szabad nyitvaiartani, ez azonban nem vonatkozik az élelmiszerüzletekre, amelyeket legkésőbb kilenc órakor kell bezárni a rendelet szerint. Fenyő Mátyás volt az első felszólaló, aki kijelentette, hogy a szabad kereskedelmet korlátozná, ha megszabnák a záróra határát. Szerinte mindenki zárjon akkor, amikor akar. Boda Bertalan ugyancsak a hatórai záróra ellen beszélt, de indítványozta, hogy minden kereskedő adjon alkalmazottainak két három óra szabadidőt. Vértes Miksa volt a következő felszólaló, aki ugyancsak a hatőrai záróra ellen volt. Véleménye szerint azonban ennek a kérdésnek eldöntése nem a nagytanács, hanem a közgyűlés elé tartozik. Szerinte mindegyik szakma külön is megállapíthatná az egységes zárórát. Több felszólalás után ugy határoztak, hogy a kérdést a közgyűlés elé terjesztik. Fenyő Mátyás tette meg ezután tizennégy pontból álló indítványát a kereskedelem legaktnálisabb problémáiról, amelyekkel állandóan foglalkoznak a Kereskedők. Az indítványban szó volt az adóbehajtásoknál és a végrehajtásoknál tapasztalt anomáliákról, a súlyos vámokról, az információs iroda felállításáról, a segélyalapról, amelyet azon célból kellene feláiiitani, hogy abből a bajba jutott kereskedőket segítenék ki a mai válságos helyzetben. Az indítványban szólt még Fenyő as alsótanyai vasút végállomásának kérdéséről, amely ugyancsak érinti a kereskedőket. Landesberg Jenő jelentette be ezután, hogy a Szövetség & legtöbb kérdésben már megtette a szükséges lépéseket. A hídvám eltörlése ügyében Tonelli Sándor interpellál a közgyűlésen, mig a tanyai vasút végállomásának kérdésében Wimmer Fülöp a kereskedők és iparosok érdekében küldött a közgyűlésen és nem rajta mult, hogy az akció nem járt sikerrel. A gyűlés ezután elhatározta, hogy legközelebb nagygyűlést tart az Iparosokkal karöltve, hogy tiltakozzanak a tanyai vasat végállomásának a Tiszapályaudvarnál való elhelyezése ellen. A gyűlés után bástyái Holtzer Tivadar elnök a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának : — Hs nem lesz meg az a megértő szellem, amely eddig minden kérdésben megvolt a kereskedők és az alkalmazottak között, én a magam részéről kénytelen leszek a konzekvenciákat levonni. Nem hivatkozom itt hétéves elnöki működésem alatt elért jóviszonyra, békére és eredményekre, de ha a szövetségben a jövőben nem látnám azt a demokratikus szellemet, amely eddig uralkodott, én a legnagyobb sajnálatomra kénytelen leszek visszavonulni. Nekem mindig ideálom volt a tiszta demokratikus szellem a szövetség falain belül is és mindig igyekeztem összhangba hozni a kereskedők és az alkalmazottak érdekeit. Ha ez elé a jövőben akadályok tornyosulnának, félre fogok állni. Botrány a vásárhelyi futballpályán. .Igazoltassa le, de alaposan", — mondotta egy rendőrkapitány. — Egy orvosi látlelet. (A Délmagyarország kiküldött munkatársától.) I Vasárnap délután Hódmezővásárhelyre rándult át Délvidék bajnokcsapata, a SzAK, hogy az utolsó bajnoki fordulóban összemérje erejét a Hódmezővásárhelyi T VE-vei. A mérkőzés lefolyásáról lapunk más helyén közlünk tudósítást, ide azonban egy riport kívánkozik, mert a bajnoki mérkőzés igen szokatlan botránnyal fejeződött be, amelynek nem a futballisták voltak a szereplői, hanem néhány néző és egy szolgálatot nem teljesítő rendőrkapitány. A mérkőzés második félidejében a vásárhelyiek köiölt már igen izgatott hangulat volt, hiszen ekkor már magasan bontakozott ki a bajnokcsapat fölénye. A nézők közül több igen izgatott közbekiáltás hangzott el és egy alkalommal, amikor a reprezentatív Solti Mihályt, a legsporlszerübb futballistát ugy rúgják ineg, hogy kénytelen volt azonnal e hagyni a pályát, néhány tulburgó vásárhelyi fanatikus helyeselt ennek az .akciónak". A hangulat egyre izgatottabb lett es az a kis csoport szegedi, amely Vásárhelyre áíkisérte a pirosfeketéket, olykor-olykor visszafe elt a tnlbuxgó és nagyon fanatikus vásáihelyiekaek. Igy azután több alkalommal a nézftk között hevesebb szóharc fejlődött ki. Ekkor történt azután, hogy egy szegedi fiatalember energikusabban uíasilotta vissza a közbeszólásokat, mire az izgatott hangulatban sz ügyeletes rendőrtiszt mellett ülő dr. Deák rendőrkapitány, aki hevesen kísérte figyelemmel a vásárhelyi futballisták akcióit, egyszerre hirtelen hátra fordult és hangosan körülbelül a következőket kiáltotta a szegedi fiatalember felé: — Ne kiabáljon, meri megpofozom, hogy leesik a tribünről. A fiatalember, Szécseny Rudolf Joghallgató ekkor kikérte magának a heves hangot. A rendőrkapitány, aki az ügyeletes tiizt mellett ült, oda szólította az egyik ügyeletes detektiveí: — Igazoltassák le, de alaposan igazoltassák !e, — kiáltott a detekiivnek igen hevesen és izgatottan. Ekkor már fölemelkedeit az egész nézőközönség, a kis szegedi trupp a rendőrkapiány köré gyűlt és magyarázatot próbált kérni, vagy legalább is megmenteni a joghallgatói, sktt a helyszínen többen is igazoltak azonnal. 4 rendőrkapitány ekkor a szegedi trupp felé fordult és a következőket mondotta: — Hóiyagok 1 Ezt a kijelentést mégegyszer megismételte igen erős hangon. Ekkor többen a szegediek közül in erveníálni akartak, hogy engedjék ki a Joghallgató?, még mielőtt bármi történik vele, mert esetleg lekési a szegedi vonatot. Erre a következőket nondotta dr. Deák rendőrkapitány : — Ha baja történik, az ez ö baja leszi A kis csoport még sokáig ott volt a rendőrkapitány körül és igen hangos botrányos Jelenetek adódtak. A mérkőzésre senki sem figyelt már, mindenki a botrányról beszélt, a vásárhelyiek pedig, miután mos! már nem a klubszinekről volt szó, megöriziék higgadtságukat és nézték a szegediek és a heves rendőrkapitány szócsatáját. A mérkőzésnek már régen vége volt, amikor nagysokára eloszlott a tömeg. Szécseny Rudolf joghallgatót bevitték a városházára. Ide elkísérte Hadházi-Deák Lászíö bajtársa is. Hogy mi történt a városházán, a detektív és a Joghallgató között, nem tudni, mert hiszen tanuk nem voltak. Az kétségtelen azonban, bogy félóra múlva orvosi tállelet volt a Délmagyarország munkatársa kezében, amelyet dr. Simon Ákos ssegedi orvos vett fel Szécseny Rudolfról. A látlelet a következő: „Az egész bal fül erősen hyptrémlás, a fülclmpán fél centiméternyi karcolás. A fül mögött gyermektenyérnyi területen borvörösség. 1926. V. 9. Dr. Simon. Illetékes helyeken ezek után kíváncsian várják a vásárhelyi botrány fejleményeit. ff Buja szépségéi sirba viile, de müvé- | I

szelét őszinte gyönYŐrüségünkre ránk • hagyta: # I I I • 1 I Barbara La Marr i i ! m I i I

az „ASSZONYI SIKOLY' cimii filmjében | hódoljunk neki május 12-én és 13-án A |a Belvárosi Moziban. | Cséplőkészletek Egy Hofherr és Schrantz és egy Umrath gyártmányú 4 Hp gőzcséplőkészlet, továbbá egy Hofherr és Schrantz 6 Hp gőzlokomobil (huzalos), hosszabb hitelre eladó. A gépek kitűnő üzemképes karban vannak. RUH VICQ20S a Máv. Gépgyára Vezérügynöksége kerületi képviselője SZEGED, MIKSZÁTH KÁLMÁN UCCA 9. SZÁM. Telefon 905. 303 László Ilona és Erzsébet férj. Csúry Ferencné mél.séges fájdalommal jelentik, hogy imádott édesanyjuk, a legnemesebb lelkű nagyanya, anyós és rokon özv. LÁSZLÓ LAJOSNÉ szül. Wagner Józsa 65 éves korában a halotti szentségek felvétele után hosszú sorvasztó betegség következtében f. hó S0 én az Úrban csendesen elhunyt. Temetése f. hó 12 én délután 4 órakor lesz az Attila ucca 11. számú gyáüzházbíi. Drága emlékét örökké megőrizzük! Csúry Ferenc veje. Ozv. Csúry Iilésné nászasszonya. Csúry László Csúry Margit Dusinszky Margit unokái Daka Erzsébet nevelt leánya. László János László Vince Korbély Gyuláné sz. László Matild Grózáné sz. László Róza sógorai, illetve sógornői.