Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-09 / 106. szám

6 DSLMAQfARORSZAQ 1926 május 9. egyéb munkái az intézet megfelelő helyein. 1925 januárjában indult meg a hamisfrankok gyártási munkája. — Windiachgraetzről, Nádosyról nem be­széltem embereimnek, az 6 szempontjukból felesleges voit, munkájuk hivatalos volt. — Parancsot kaptak, esküjük kötelezte őket, ahogy in is parancsot kaptam, — mondja Gerő. — Beszélt arról a herceg Kurfz előtt •— teszi fel a kérdést előrehajolva az élnék —, hogy a kormány áll az akció mögött, hogy a kormány tud mindenről, illetve, hogy kor­mányférfiak állanak a frankhamisítás mögött ? — Felsőbb körökről volt szó. — Neveket nem emiitett? — Erre nem emlékszem. — Valamely miniszternek vagy a miniszter­elnök urnák a nevét nem emiitette a herceg? — Nem tudok rá visszaemlékezni, erre nem felelhetek. — Az elnök: Mü emiitett, milyen minő­ségben tud a dologról Nddosy ? Gerő: Mint a kormány bizalmi embere. Elnök: Összesen hány dirab késztilt? Gerő: 25.000 darabnál egy darabbal sem lehetett több. — A gyártásban résztvevő liszt viselők kap­tak valami dijasást? — Igen, — feleli Oerő. — A pausáléból havi 4 millió korona pótlékot kiptak a rendes díjazáson felöl. Magam semmiféle díjazást, ho­noráriumot nem kaptam... minden mellék­keresettől elestem ...is azonkívül ...is... is... Nem ludja tovább folytatni Qerő, eláli a szava, egy percig csend van a teremben. — Kissé elfogódott vagyok, — jegyzi meg azután egéizen halk hangon, de tovább sem tudja folytatni bestédéi. Háromnegyed tizenkettő már elmulf, amikor Oerő befejezte a vallomását. — Tegnapi vallomásomon egy szót sem vál­toztatok — áll fel Haits vezértanácsnok —, én kérem, Gerőnek beállítottam a hazafias célt, de kértem, mérlegeljen mindenféle szempontot. Nem felel meg a valóságnak, hogy neki egy­szerűen parancsot adtam volna. — Szolgálati paraecs volt, tábornok ur, — I fordult határozottan Haits-csal szembe Qerő. Az alkalmazottak vallomása. Szünetet tendel el az elnök, közben behozzák a bűnjeleket. Az 1000 frankos bankjegyek kötegekbe osztva szalagoson hevertek egymás hegyén­hátán a birói asztalon. Sifinef után az elnök Virágh ]ánost szóliija maga elé. A Térképészeli Intézet fény­képészel osztályánál működött. — Mikor sserzett ön tudomást a frankhami­sításról? — kérdi az elnök. — 1924-ben, amikor Qerő odajött hozzám, hogy hazafias akcióról van sző, amelyben szá­rait az én segítségemre. Az én szerepem a fény­képezés lett vo'na. — ön habozott, vagy azonnal beleegyezett a ! rankhagiisitásba ? — Nem hiboziam —, vágja ki Virágb. Ekkor az elnök elébe tárla a nyomozás során tett vallomását. — Hát nem igaz as, amit a nyomozás során vallott ? Ön ast vallotta, hogy az országos fő­kapitánynak és gróf Bethlen Istvánnak a nevét is emiitette Gerő ön előtt. Igaz ez ? — Ezt a nyomozás során csak azért vallot­tam, mert azt hittem, hogy igy majd nem lesz semmi bántódásom. Az elnök: A papirgyártáiban kik vettek részt ? Virágh gondolkoznt kezd, azután vontatottan, lassan mondja a neveket: Parragh. Ágoston, Kiss, in... — Ugyebár, egyiknek sem volt ez a szak­mája? — Egyik sem érlett hozzá, csak fizikai munkát végeztünk, ugy dolgoztunk ott, mint napszámosok, Gerő útbaigazítására. Sem vasár­napunk, tem ünnepnapunk nem volt, mindennap este kilenc óráig, tői mig azontúl is dolgoztunk. — Hány bankjegyet nyomtak ? Tudja ? — Talán harmlacezret. — Hova vitték a bankjegyeket? — Vrindischgraeizhez. — A herceg többször is megfordult a ma­helyben ? — Néhányszor. — Néne meg eiekct a hamisítványokat Oerő — fordul az elnök Qerőhöz —, vannak köztfik jobbak, rosszabbak, sikerűitek, ksvésbbí sikerűitek. Kuriz, Haits, Gerő az elnöki emelvényhez Vp­nek, levesznek onnan egy-egy csomagot, Win­dischgraetz is botjára támaszkodva feláll he­lyéről és odasiet, egyedül Nádoty marad ülve. Qerő nagy sztkérielemnel vizsgálgatja a ha­misítványokat. Ropognak az ezerfrankotok Win­diichgraelz kezében. A franciák mosol/ogva nézik a különös je­lenetet. —. Parragh Ferencet hivják be a tárgyalóterembe. Hivatali főnőké Gerő volt. Az ő utasítására végezte a frank­hamisítás kötelező munkáját. — A nyomozás során arról beszélt, hogy ön aggodalmaskodott. — No igen — feleli Parragh —, de Gerő eloszlatta skrupulusatmat. Az elnök: Hivatkozott Gerő nevekre ? Parragh: Senkire. Ezuián elmondja a frankkisiités egész techni­káját. Gerőt állítja fel ezután as elnök. — Azt kérdem PirraghióI — mondja Gerő — jelentse ki itten, kitől tanulta meg az úgyneve­zett hálikiszUist, ami a vízjegy nyomásához szükséges. Tölem-e, vagy mástól? — Egyszer jött egy nimei ember a Tirki­pitzeii latizeibe — feleli Parragh —, a nevére már nem emlékszem és az mutatta meg nekem a hálókészitést. Vitéz Haála József a következő tanu. — Egy gyűlésen kioktatlak bennünket arról, hogy bizalmas munka folyik a Térképészeti Intézetben — mondja —. Gerő ur mondotta ki­sőbb, hogy nemzeti irdekből frankot kell hami­sítani. Részletesen elmagyarázta, hogy ez fel­sőbb utasitásra történik. Windiscbgraetz herceg van a vezetésével megbízva az akciónak, de tud róla a rendőrség és maga Nádosyr^orsxá­főkapitány is. En mondottam, hogy szo­minthogy egyebet Ben is tehettem. Spanring László, a Térképészeti l iléiét nyomdászának kihallga­tása került sorra ezután: — Gerő — kezdi vallomását Spanring — szigorúan bizalmas munkára adott utasitást. Már előzőleg is figyelmeztetett bennünket a hivatalos esküre. Az elnök: Mondta Gerő, ha elárulja a dol­got, börtönbe kerfll ? — Lehet, hogy igy mondta. Hazafias célok­ról beszélt, kijelentvén, hogy frankot fogunk nyomni. £n kérem, nem is gondoltam arra, hogy itt valami, nem tudom én, mi kéazfll, hiszen az állami Térképészeti Intézetben dol­goztam. Maximálisan 25 000 hamisfrank bank­jegyet készíthettünk. 500 darab ezertrankosi nyomtunk óránkint. Kiss Lajos Kornél szintén nem ismeri el bűnösségét. Efmoadia, hogy mint cinkográfns volt alkal­masva a Térképészeti Iniézetben. 1925 tava­szán hallott először a frankhamisításról. Gerő magához hivatta, elébe adott egy eserfrankost és igy szólt hozzá: — Kist ur, ön erről klltit fog kiszlteni, áe figyelmeztetem, hogy nagyon sürgős. Az elnök: Gerő nem hivatkozott bizonyos felsőbb körökre? — Nem — feleli Kiss —, én előttem leg­alább nem. Nekem csak Virágh mondotta, hogy felsőbb fórumok i köteleznek a munka elvig­zisire. Velőssy Béla a következő vádlott. Gerő saját hivatali szobájába hivatta, át­sdott neki nagy sereg papirost és megmondta, hogy milyen szempontok szerint végezze mun­káját. — Látta maga valaha Windlschgraelzet, vagy Rábát az intézetben ? — Igen, mind a két urat láltam. — Hát az flgy kipattanása uán mit csi­náltak? — A mig meglévő nyomokat tüntettük el. Scharf Nándor kihallgatására tér át az elnök. — 1924 nyarán felhívatta magához Haits vezértanácsnok azzal, hogy fontosa bt) bizalmas munka lesz. Haits figyelmeztetett, hogy mig a családom tagfainak tem tzabad semmit elmondani, hazafias cili tzolgál az igy­— Hal hitig tartott ez a hatalmas munka, amibe án belebetegedtem. Szividegességet kajy tam, szsbadiágot kértem. gos katlan ez a harci estköt, de tudomásul vettem, Az elnök: Hol szortírozták a bankjegyeket? Scharf: A Nemzeti Szövetség helyiségében, a Gerlóczy uccában. — Pedig ezelőtt ön ezt vallotta. — Csak zavaromban mondhattam. Ezután — Hány darab volt ellogadható közülük ? — Körülbelül 3800. — Mennyit semmisítettek meg? — Négyszer ennyit. — Hova kerüllek a bankjegyek a Nemzeti Szövetségből? —• A hirceg lakitárai Hampel Ferenc kihallgatására kerfll a sor. —Az állami jegynyomdában dolgoiott,« nyáron nevezték ki a Térképészetihez. De mielőtt már hivatalosan odatartozott volna, Gerő hivatta és tudatta, bogy bizalmat termitzeiü munkában lesz rá szülüige. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy ez nem tant fel neki, mert az államnyomdában, ahol tiz esztendőn keresztül dolgozott, gyakran vett résit bizalmas munkában. — Fordult valakihez felvilágosításért ? — Igen, Scharthoz ás Gerőhöz, Gerő mondta, hogy a munka hazafias, ezért végez­tem, különben nem birtam volna a hetekig tartó munkát. — Emiitette magának Windischgraetz is Zadravecz nevét Gerő ? — Nem emiitette. Ágoston Árpád kihallgatására térnek át. Részletesen elmondja, hogy a papirkéssitésnél kellett dolgoznia. Gerőnek az a megjegyzése, hogy ő csak fel­szólította Ágostont, de nem parancsolta meg neki a munkát. — Az intézeten belül — felel Ágoston Gerő­nek — minden parancs volt, ami elhangzott. Én ugy tudtam. Ágoston kihallgatásával a mai tárgyalás dél­után félhárom órakor véget ért. legoloióbti I beszerzési I Yfí kerekpárok RÉSZLEjTRE Kelemen Mártonnál Szöged, Kárász ucoa és Dugonics tér sarok Telefonszám 43—22 Eredeti Dunoop gumik kaphltók. Nagy mechanikai javító műhely. Irogéo iókarbmtartési vállalata. 32 és szépen készülnek, ugyszintíi POPPER JÓZSEFNÉL VAÍ és gouvrirozások aleg- . íjabb divat szerint GJCULÓHI gombálhuzáso^ Mh:;05 :ai\ tér y> szXm AKASSZANAK FEL minden konyhában MIRA s zsti bábán ragadós meri a légy elrontja ételéi, megzavarja álmát Kapható minden Jobb üzletben. B13S Gyártja; HEitCZEO QÉZA vegy. oy&x rt. Újpest.

Next

/
Thumbnails
Contents