Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-01 / 100. szám

1926 május 1. DELMAQYARORSZAQ 7 A járásbiré letartóztatta a minisztert. (Budapesti tudósitónk telefonjeleotése.) Bukarestből jelentik: Groza Péter közlekedésügyi miniszternek kellenellen kalandja támadt a dévai bíróságon. |A miniszter választási jelölések bejelentése agyében jelent meg a bíróságon, abol összefltközött egy Petrescu nevű biróval, amiből heves szóváltás támadt. Petrescu, aki nem ismerte a minisztert, azzil vetett véget a veszekedésnek, hogy letartóztatta Grtzdt. A törvényszéki elnök értesülve a dologról, azonnal intézkedett s a minisztert sflrfl bocsánatkérések közölt rövidesen szabadonbocsátolták. MMMMMIMWWMM^^ A szegedi kamarai kerületben fordult elő a legkevesebb csőd és kényszeregyezség. A szegedi kereskedelmi és iparkamara évi jalsntése. A magyar kamarák közül Tonellt Sándor fötitkár tollából első gyanánt jelent meg a sze* gedi kereskedelmi és iparkamarának az 1925. ev közgazdasági viszonyairól szóló jelentése. A jelentés természetszerűleg a világgazdasági és országos gazdasági helyzet ismertetésével kezdődik, de megállapításait a szegedi kamara kerületében szerzett tapasztalatokkal támasztja alá. Magától értetödölcg sok jót mondani az 1925. évről, mely a szanálási válság jegyében állott, nem lehet. Ugyanazok a bajok és nehézségek, amelyek as ország többi részében mntalkoztak, Szegeden éi környékén is jelentkeztek. A jelentés nagyrészt ezeknek a baloknak felsorolását tartalmazza. Ezek mellifi azonban a vigasztaló momentumok sem hiányoznak. A magyar közgazdaiági élet a ne héj vi. szonyok között is nagy ellenállóképességei mutatott, a szegedi kamarai kerület pedig izeniéiül abban eltért sz orsiág többi részétől, hogy a legkevesebb csőd és fizetésképtelenségi ssei ett ferdüli elő. Crdekes a szegedi kamara főiilkárának az a megállapítása is, nogy a válság kulmtnáclós pontfán már tul vagyunk és most már a fekezates javulásnak kell bekövetkezni. Est a feltevést a jelentés igen részletesen meg is indokolja. Az általános összefüggések ismertetésénél részletesen foglalkozik a jelentés azzal a gazdasági eltolódássá!, amely a mezőgazdaság rovására végbement. Átszámítás alspjan ma a gazdának ab. 250 kg. rozs árát kell adni ugyan* annyi iparcikk aráért, amennyit a békében 100 kg. rozs árán megszerezhetett. Az egyensúlyi helyűinek cz a megbillenése az iparnak és kereskedelemnek sem érdeke, mert a mezőgazdaság lecsökkent vásárióképessége az üzlet összeszűkülésében érezteti hátasai, Egy másik idevágó megállapítása a jelentésnek, hogy a magyar meiőgazdaságnak teljesen uj vámpolitikai is külkereskedelmi orientációra kell berendezésedül. A lefolyt esztendő rossz konjunktúrája főleg abbin juiott kifejezésre, hogy a megelőző esztendők nagy alapUási tsvlksnysége teljesen megszűnt, a meglevő gyári vállalatok lényegesen redukálták üzemüket, pénzintézetek és nagyobb kereskedelmi vállalatok pedig erősen megcsökkentctttk alkalmazottaik létszámát. Látszólag ellentétes viszont eszel a megállapítással, hogy a kislpirban ax Önálló exlixtencldk száma tróstn megszaporodott, Ennek magyarázata as, hogy a kevesebb munkaalkalom a nagyobb iparosokat segédmunkásaik elbocsátására késztette és ezek, hogy mégis vtlami megélhetésük legyen, kénytelenségből önállósították magukat. Rendszeres statisztikai felvétel valószínűleg az egész országban est a megállapítást igazolná. Szintén a rossz közgazdasági viszonyoknak kell tutajdonitani azt is, hogy a kiiebb exisztenciáknak az ellenszenve a rájuk nehezedő hatósági terhekkel szebben igen kiélesedett. A szinte stereotip panaszok főleg három csoportba foglalhatók össze, a hatósági és álszövetkexeti üzemek versenye, a forgalmi adó és a munkás biztosító pénxiár. Utóbbit iiietöleg kivétel néikűi megérett az a meggyőződés, hogy a mai bürokratikus és abszolutisztikus rendszer nem tartható fenn és helyre kell állitani ax aaato nomiát. Általánosan követelte as ipari érdekeltség a hatósági építkezések megindítását Is. Egyre világosabb ugyanis, ho y meg a lakbérek teljes felszabadni sí eseén sem lehet nagyobb szabású magánépitkeíésre számítani, mert az építési költségek nem aranyparitáson, hanem Ifgalább annak másfélszeresén állanak. A kerűiet különböző helyein szerzett tapasztalatok alapján a kamara a mult évben akciót indított ax orsxágos vásárok túlságos elsxaporoddsa ellen. A kirakodó árusok tudvalevőleg a kezdetleges gazdasági é'et szervei s a forgalmi viszonyok javulásával állandóan csökken a jelentőségük. Ezzel szemben a kereskedőkre és iparosokra állandóan növekiö terhet jelentenek, amely az elért csekély forgalomban nem térül meg. Speciálisan alföldi bsjok közé tartozik a közutak hihetetlenül rossx és lerongyolt állapota, amely hóolvadás idején nagyközségek és városok között is a kocsiforgaiieat teljesen megakasztja. Ezért nem fe|lődhet az alföldön ax automobilizmus sem. Eidekes jelenség ezzel szemben, hogy a mezőgazdasági munkabérek relativ megdrágulása miatt az egész kamarai kerületben erősen terjed a mezőgazdasági gépek, kűlSnözen pedig a iraktorok használata. Részletesen foglalkozik a jelentés azokkal a hatásokkal, melyeket as 1922. évi ipariörvény novella kiváltott. Egyik ilyen következmény az ipnrlesiülstek sxdmának nagy megszaporodása. Az 1923. évi 32 ipartestülettel szemben 1925 végén a szegedi kamarai kerületben már 54 ipartestület állott fenn. Ennek oka főleg abban keresendő, hogy a novella olyan jogosítványokat adott az ipartestfiieteknek, melyek kívánatossá teszik a legkisebb községek iparosaira is, hogy ügyeiket helyszínén tudják elintézni. Kérdéses azonban, hogy a nagyon csekély taglétszámú ipartestületek tu ságos elszaporodása kívánatos jelenségnek tekintendő-e. Egy máiik jelenség as, hogy a novella által életrebivott mestervizsgák intézménye teljesen megbukott. Az üres cimet az iparosok nem tekintik értéknek és nem törekszenek megszerzésére. A szegedi kamarának egyébként régi összeállításában 1925 volt az utolsó esztendeje. A kereskedelmi miniszter ugyanis első gysnánt a vidéki kamarák közül a szegcdi kamaránál elrendelte az uj választások megtartását, Ebből as alkalombél, a választási névjegyzékek összeállításával kapcsolatban a kamara irodája statisztikát álli'ott össze a kerűleiéhez tartozó Csongrád, Csanád, Békés és Bicsbodrog vármegyék kereskedőiről és iparosairól. A kimutatás szerint a négy vármegyének és az ott fekvő városoknak van 11,338 kereskedőjük, 20.235 iparosuk és 214 pénzintézetük. Az iparotok közé a gyári vállalatok is be vannak számítva, melyeknek száma mintegy 300-ra tehető. A tarpai tanitó agyonlőtt egy 13 éves kislányt. {aadapesti tudósítónk telefon/elentése.) Tarpáről jelentik: Kiss Béni 27 éves taipai tanitó Sidó Sárika 13 éves tanulóleányt agyonlőtte, azután piáig öngyilkosságot kötetett el. Knappé kertben ma nagy halestély Kurbos Illy tánctanárnő Dalorose és ritmikus torna tanfolyamok évzáró vizsgája május hó 13-án, délelőtt fél 11 órakor a Városi Színházban. — Jegyek délutáni helyárakkal Belvárosi óvodában válthatok. 98 Föld és házbirtok. tf>5 A város körüli fekete fülelek 1—5 holdas darabokban, kisebb-nagyobb tanyás birtokok, szatymazi szOlOk, nagyobb vidéki bérletek, magán és bérházak a város minden részében, 40 mii.-tói feljebb, Urestelkek, vendéglők és üzlstak nrrnil/ HIT 11 nyuS állpt. tanácsos ingatlanforg. irodája rh I nlK A N A Szegeden, Széchenyi tér 7. sz. a. (Szeged— 1 l-l IIIIX níl I nu Csongrádi tkptár palotája) 11. em. Jobbra. •••••••• Telefonok: 3—20 és 13 — 36. RÁDIQf&ÉSZULÉKEK fejhallgatók, alkatrészek. Audlon lámpók. Izzólámpák. Szerelési anyagok. Csillárok stb. a legolcsóbb napi árban. Szerelési munkák békebeli anyagokból 26 FONYO SOMASL, KOlcsey ucca 4. — Telefon 165. GRADO a gyermekek paradicsomai Junlusban megnyílik a GRADOI MAGYAR GYERMEKKOLONIA I 3 millió magyar koronáért oda és visszautazást, 4 heti elsőrendű ellátást, ingyen strandfürdőt a páratlan, tfibb kilométernyi homokos gradoi strandfürdőben, gyermekorvosi felügyeletet nyujtunk a gradol magyar gyermekkolonla szellős, fehér, egészséges gyermek szobáiban A gyermekek húszas csoportokba osztva fővárosi tanerők felügyelete alatt állanak. Oszkár bácsi mesél a gyermekeknek. — Gyermekek kiséret nélkül 7 esztendős kortol 15 éves korig vétetnek fel. Saját ház. Saját kapanák a strandon. Kitllnő magyar konyha. Felvilágosítással szolgál és jelentkezéseket elfogad mindennap 11—l-ig a SZÍNHÁZI ÉLET fürdóirodája Budapest, VIL, Erzsébet körút 29. 81 i Belvárosi Mozi pénzűi ; | Telefon 11-85. KOFZC MOZI Telefon 11-85. í T£r Széchenyi Mozi Tr Május i.. 2., szombat, vasárnap Csak felnőtteknek Ilii í Macisíe a pokolban ... j 1 (Öidögök a földön) Attrakciós kalandorjáték 2 rési, 1 lu felvonásban egyszerre. — I. rész: A lélekhalász. 1 I II. rész: Zendülés az alvilágban. Azonkívül: j II fényes esiivó ápr. 10-fin a rílnsi templomi} an i 1 1 felvonásban. 1 1 Május 1., 2-án, szombaton és vasárnap Mit vár egy menyasszony...? ' Egy nagyravágyó leány regénye 7 felvonásban. i : re"mí6!": Corinne Griffith. itonU,a Anáol Híradó. Május 2-án, vasárnap RHDREJEV fcEOHID drámája: Aki a pofonokat kapja... 7 felvonásban. — Főszerepben: ! 1 nu PUANCV a .Notre Damei toronyőr" ; Llin OnHRLI, címszereplője. Azonkívül: Pöster a Kedélyes fegy| házban. Vígjáték 2 felvonásban. | Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5,7 és 9 órakor < 1 Előadások kezdete 5, 7 és Et órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor 1 ! Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor | 1.BELVÁROSI üiOZi PtouriWB. eismmO amsesi>m •<& vmSSm» w&tohb mmom mmoono m | Telefon 51-85. &QRZH ÜOZI Telefon 11-85. | Május hó 3-án és 4-én, hétfőn és kedden: | Hugó Bettauer regénye: 1 SYBILLE BRANDT H 7 felvonás, főszerepben: Henny Pörten. Azonkívül: MISTER CDISOM burleszk 2 felvonásban. | Május hó 3-án és 4-én, héifőn és kedden: Nagy bohózat est t fi SALLY i 1 Guy Bolton opereitje filmen 9 felv. Főszereplő: Colién MOöre. £ 1 Azonkívül: PílottI és a mosómedve. zBf^ j ]§[ Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. (ü