Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-05 / 102. szám

£19*6 májas 5. DBLMAOYARORSZAQ S Molié kisasszony teadélutánjai. Denyse Molié, akit Helge Lindberg mult hell koncertjén ismert meg a szegedi közönség, a mai Paris egyik legünnepeltebb miivésznője. Minden héten kéthárom hangverseny műsorán szerepel a neve. Az uj zeneszerzők az ő „recital'jairól indulnak világhódító körutjukra, mert Páris zenei életének középpontja, titkos főhadiszállása Denyjse Molié szalonja. Romáin Rolland „Jean Christophe'-ja jut önkéntelenül az ember eszébe Denyse Molié hétfői teadélutánjain. Lakása ama csöppszobás párisi lakások közül való, amelyekben az észszerüség és a diszkrét jómód párosula francia léleknek a művészet iránt érzett rajongásával. A szalon tulajdonképen két szobából áll: a zongoraszobából, amelynek közepén mint egy modern bálvány terpeszkedik a hatalmas Pleyelzongora és egy kisebb, büffének berendezett fülkéből. A falon szőnyegek, megkapó festmények: Molié kisasszony alabástrom arca, kigyószerü alakja egy zöldeskék, kísérteties háttér előtl, karrikalurák, dedikált arcképek : „A nagy Moliének hódolattal és barátsággal Maurice Rostand. (A Sasfiók költőjének fia, akit a párisi képeslapok igy határoznak meg : drámai szerző és sanszonénekes.) Az asztalokon játékok, primitív hangszerek valahonnan a Maori-szigetekről és egyéb csecsebecsék. Egy fekete körszakállas, éltesebb úriember, kinek megjelenése és mozdulatai valami keleti hercegre vallanak, a, legérdekesebb alakja ezeknek a hétfői összejöveteleknek, Baudry-nak hivják és Párts legelterjedtebb zenei lapjának, a Revue Musicale-mk a szerkesztője. Nem él Párisban olyan muzsikus, aki előtt e név ismeretlen volna Tudós és minden fiatal művész pártfogója, a modern francia muzsika Napóleonja, végtelenül finom, előkelő ur, csak Pucciniról és Verdiről nem szabad előtte beszélni, mert megharagszik Baudry mellett minden számotlevő zeneszerző, inlerpretátor és esztétikus megfordul Molié kisasszony barátságos szalonjában. A magyarok közül állandó vendégek itt a szegedi Zieger Erzsébet, Harsányi Tibor, Antal Jenő stb. Azután dr. Adolphe Forter, a hires svájci zeneszerző, Wallace, a .La Musique Vivante" vezetője, Cqnz, az ismert zürichi iró és zeneszerző, lengyelek, spanyolok, amerikaiak. Irányok, zenemüvek, művészek sorsa itt dől el, a zeneszerzők itt mutatják be legelőször opuszaikat, a művészek itt lépnek legelőször a hivatalos kritika elé. Akit a Molié-szalon elismer, azt hamarosan ismerni fogja az egész világNégy órától kezdődőleg minden öt percben megberren a csengő, jelezve az uj látogatót. Félórás ismerkedés és teázgatás után valaki leül a zongorához és bevezetésül Handelt, Bachot vagy Lisztet játszik, hogy megfelelő atmoszférát teremtsen az eddig ismeretlen opuszok meghallgatásához. a Ezután Molié kisasszony közvetlen szavakkal bekonferálja az uj zenemüvekei és az interpretátorokat. Áhítatos csönd. A karosszékekben, díványokon s a szőnyegekre halmozott párnákon elhelyezkedett hallgatóság feszülten figyel. Abel Gance egyik filmjében, a Tizedik szimfóniában van egy jelenet, amelyben Gance, — minthogy magát a zenemüvet nem adhatta vissza — közvetve közli a közönséggel az illető műalkotás szépségeit. Látjuk a képen a muzsikát hallgatók arcát s a félig lehunyt, élvező szemek tükrén, a boltozatos homlokok elborulásán és kifényesedésén, az arcizmok apró rángásain keresztül érezzük, átéljük az eljátszott zenemű minden szépségét és mélységét Abel Gance ezt a jelenetet nem színészekkel játszalla el. Páris leghiresebb kritikusait, a Molié-szalon ismert vendégeit meghívta műtermébe. Ott leültette őket kényelmes karosszékekbe, díványokra, földrehalmozott párnákra és a legkiválóbb szerzők müveit játszatta. Közben az operatőrök forgatták a felvevőgépek fogantyúit és a hatalmas jupiterlámpák fényében, Bach, Beethoven és Stravinsky muzsikája mellett igy született meg a Tizedik szimfónia egyik legszebb jelenete. Aki látta ezt a filmet, maga elé képzelheti a Moliészalon látogatóit. Egy-két óráig mindenről megfeledkezve, magukba mélyedve ülnek a hallgatók. Az egyik a taktust üti, a másik képzelt tájakon utazik, a harmadik talán szerelmesére gondol, akitől elszakadt s akinek kedves hangját hallja a hurok közül csengeni. A munkás, siető Páris ezekben az órákban a legforgalmasabb, az Opera előtt, a Madeleine-nél, a ChampsElysées-n 'Ízes sorokban száguldanak az automobilok. Transzparensek vörös és kék fénnyel kiáltoznak, a föld alatt dübörög a MetrA. Molié kisasszony szalonjában egy-két óráig senki sem gondol erre. A magyar róna és az erdélyi havasok üzenetét hallgatják: Bartók Bélát és Kodály Zoltánt. Ami a koncert után következik, az tipikusan párisi. Amikor a magyar dalok fájó utőrezgései elhallak, behozzák a legdivatosabb párisi jazz-hangszert: a cigne-t, egy fürészt. Kis kalapáccsal ütögeti a mestere és hajlitgatással csalja ki belőle a hangokat. Egy fiatal amerikai hölgy kiperdül a középre és bemutatja az igazi, ősi, néger charleston-t. A komoly ősz-szakállas urak nevelnek, tanulgatják az uj figurákat és öt perc múlva mindenki táncol. Ez Páris. Hont Ferenc. MMMMaWWAmMWMIM^^ A Délmagyarország többezerkötetes kö/csönkönyotárában havi dij előfizetők részére 12 és 10, heti dij 2000 korona. A kultuszminiszter bizalmas rendeletet küldött a belvárosi iparostanonciskolához és jelentést kér a hittanórák eseményeiről. A Délmagyarorszdg nemrégiben több érdekelt munkás és iparos jogos panaszára a nyilvánosság elé vitte a belvárosi iparostanonciskola furcsa és jellemző eseményét, amelyei Kardos Lijos hitoktató a villás- és erkölcitani órákon provokáii ki. A szülők panasza szerint Kardos Lajos hitoktató a httiaat órák alatt kurzus-politikai jellegű beszédeket tart, Vdzsonyll és Peldlt a magyarság ellenségeinek tüntetve fel, tóbbek között Ctucz litvánt és Körmendy Mátyást állította követendő mintaképül az ifjúság elé. A feltűnést keltő cikk megjelenése ntin Kardos Lijos nyilatkozott a szegedi kurzuslapbin, elmondva, hogy a tényleg elhangzott beszédét egy ifjú munkás magatartása idézte elő, aki állandóan a Népszavát olvasta és az egyik bittani órán a lapot kiteritette az iskola padjára. Kardos főtisztelendő nagyfeltanéil keltő nyilatkozatban önigazolására még felhozta, hogy a vallástanitáii káté rendelkezéseihez képest módjában áll az Ifjúság iskolán kívüli vllágfeljogását is formálni, ha az ellenkezésbe kerül a hiza és a vallis fogalmával. Az ipirostinonciskola botrányával az iskola igazgatósága nem foglalkozott, mert a vallástanítás nem tartozik az iskola igazgatóságának ellenőrző hatásköribe. Az iskola igazgatósága csak azt ellenőrzi, hogy a hitoktató megtartja-e óráját, abba izonbati már nem szólhat bele, hogy a bittani órákon a hitoktató milyen irányban tanitja a vallás és erkölcstant. Kardos Lajos hitoktatót igy csak felsőbb egyházi hatósága vonhatta felelősségre, amely értesülésünk szerini jóváhagyólag tudomásul is vstle a hitoktató önlgatoló Jelentését, amely a kurzuslapban is megjelent. A szülök panasza és a Délmagyarország Ükké azonban nem maradt puiztdba kiállóit sió. Kirdos Lajos hitoktató hittani óráin azóta talán már lefékezte kurzns-politikai szenvedélyességét és agitációit és megszívlelte néhány idfisebb lelkész társának jóakaratú figyelmeztetését. A panaszló szülők tehát már részben elérték céljukat, anélkül azonban, hogy megfelelő elégtételt és a Jövőre nézve biztosítási kaplak volni arra, hogy gyermekeik csak vallástani és nem politikai oktatást kapnak a bittani órákon. Annál nagyobb meglepetést keltelt a napokban azután, hogy az iparostanonciskola igazgatisága a kultuszminisztertől egy bizalmas rendelkezést kapoti, amelyben a minisztérium azonnali jelentést kér az iparostanonciskola vallástani óráin történt eseményekről és egyben Írásbeli ielentést Kardos Lajos hitoktatótól arra vonatkozólag, hogy milyen formában és mit tanít a hittanórák alatt. Az önigazolásra felszólított hitoktató jelentésének elkészítése előtt a kultuszminiszter felszólítását jelentette felsőbb egyházi hatóságának s annak véleményadása után készíti el csak igazoló jelentését. Értesülésünk szerint a hiiiani tanító alsóbb papság mindenben szolidaritást vállalt Kardos Lajossal, aki a már ismert védekezését küldi el a kultuszminiszternek. |M i i "E mint „Csábító Circe" M U Metró film, péntektől a Belvárosiban. n R w 1 1 I Perzsa823 szőnyegek Kiváló minőségben minden méretben ^kaphatók ff Gábor €€ Szőnyegipar Szeged, Szent István tér 6. Telefon 9- 74 Női kalap újdonságok megérkeztek és legolcsóbban kaphatók 8:8 Knittel Konrád Iskola ucca 26. sz. Alakításokat a legjutányo abb áron vállalunk. Szép és üde arcbőrt csak a Frankóféle „Liliom créme11 biztosit. 43 Kapható a Kálvária uccai patikában. Ha elegánsan és jól akar öltözködni, ugy keresse fel F«ie*st és Oltványi szabó céget, Szent István tér 8. Kedvező fizetési feltételek. Elismert jó munka. 62 feleion 11-85. KORZÓ MOZI Telefon 11—89. i* I f § HWUÜM8- BELWáROSl BWOZI Pénztári 5-82. | R Május 5., 6 án, szerdán és csütörtökön tt Május f., 0-án, szerdán és csütörtökén ! Le az álarccal I f Ártatlan kékszakáll . . . , • Nágy kalandor dráma 7 felvonásban. 1 Egy férj és két feleség története 5 felvonásban. Főszerepben: Ant0|iÍÓ MOPedÓ. f StlÜley MfiSOIl. | Azo°ki"": Pepi megszökik hazulról. ^gW 1 Amikor a láng utolsót lobban.. • ] Előadások kezdete 5, 7 és 9 Órakor. | I I Előadások kexdete 5, 7 és 9 Órakor.