Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-05 / 102. szám

Mi•• 2BB® teBPtiwa. DÉLMAGYARORSZAG ^RnriMii IMII *««««-». a. Hiln IMI. KiadókivaUl, fflMMttajvIif ir, j«ylr»d»! Aradi ucca 8. Ytilafm SN. sMHfei Cttfi aaid ir-«ag*nrt t. »*» T«latmataü Ifl-H Tőrvény vagy alku. Amióla a rekonstrukció első fiziia véjeiért, annyi közintézmény nem létesült egyszerre, mint amennyi most valósul meg. A tanyai vasul, a fogadalmi templom, az egyelem, a csatornázási és kOvezési program kOvstknö szakisza, városi bérház — harminc, negyven esztendős elhatározások Öltenek testet, versenyezve a tegnap felmerült, ma már megvalósuló (ervekkel. Készülődések, tervezgetések, számvetések, árlejtések és alkudozások, a fedezetkijelölés gondjai foglalják le a közigazgatást, a kisajátítás munkája safáWotia ki a városigazgatás egész aparátusát. A Délmagyarorszdg mai híradása szerint a város veielöi összejöttek és „seregszemlét* tiltottak a város pénzügyi helyzete felelt. Ugy gondoljuk, az épost poétikai szabályait — valóban époszi időket élünk — nemcsak ebben a vonatkozásban tartották meg. Nem hiányozhatott az invteaUa sem a mennybeli hatalmakhoz, elvégre a nigyhsranghoz intézeti fohászkodással a pénzügyi kormányzat ellenőrzése aligha tekinti teljesítettnek a fedezet kötelező kijelölésének feladatát. A helyes városi pénzügyi politikán múlik most, hogy a tözépitkezéseknek ezt a szokatlan e/w-ját a városi élet szinvonsIának emelése, a munkának és életnek megkönnjebbűlése olyan mértékben fogja-e kOvetnl, hogy az eredmény arányban álló lesz a vállalt és meghozott áldozatokkal, vagy a rég elfelejtett Kőtsinis Rókusek után Kőtsinis Rókus lesz maga a város is. Ugy érezzük, a kétségtelenéi nigyszabásu {ervekhez, nagyszabású alkotásokhoz hiányzik — e nogyszaiásu pénzügyi koncepció. Kölcsönt felvenni — a külföldi kölcsönt is ugy kaptuk, mint a rdnkkésyszerilett háborút — nem voli tulnehéz, ujabb kölcsönökkel bedugni az ujabb kiadások réseit — ez a pénzflgyi megoldás is csak rövid ideig tartó átmenet lebst. Az uj alkotások sikere, vagy kudarca azon dől el, hogy a teherviselést a városigazgatás tudja-e általánossá, fiskális és szociális szempontból egyaránt igazságossá tenni. jől ismertek azok a politikai it várospolitikai szempontok, melyek az általános és igazságos teherviselés megvalósulásának akadályai. Osztályönzés, osziályelfogultiág, a politikai szempontoknak a városi politikában való érvényesülése kelnek védelmére — a népszerűség melegágyának. S van-e népszerűbb gondolat az avmam non tiliakozásánál. Teleki Pál nem védi meg a Kárász és Iskola ucca lakóit az ujabb terhektől, de a tanya népének lelkes és odaadd — ez az egyetlen adó, ami ellen nem tiltakoznak: az odiarfd támogatás — védelmezői vannak. A helyes várospolitika, az igazságos városkormányzás azonban azt követeli, bogy a körtöltés — ne legyen demarkációs vonal se az áldozatokban, se a teherviselésben. A közérdek rovására jogcim nélkül ne gazdagodjon senki. A kiadásoknak és költségeknek legtermészetesebb fedezete az az értékemelkedés, az a msgszolgálatlan vagyonszaporulat, amit egyesek vigyenában a város egéss népinek áldozatkészsége, munkája és tehervállalása idézett elő. A városi élet fejlődésének költségeit elsősorban azok viseljék, akik külön munka és külön áldozat nélkül élvezik a városi élet fejlődésének értékemelő hatását Ennek az elvnek gyakorlati megoldása elől nem is akarnak kitérni, hiszen a tanya népének nemesi feiktUse, vagy jtbiágylázaddsa — tiki politikai meggyőződése szerint válassza ki a helyes kifejezést — nem a tényei vasul ellen, c>ek a tanyai vasút költségeiben való osztozkodás ellen kelt hedba. Azzal a követeléssel •ionban, hogy az érdekelt tanyai birtokosok legalább egyrészét térítsék meg annak az értékemelkedésnek, amelyet a földjük melleit elvezető kisvasul teremt meg, elismerik ennek a dogmává Szeged, 1926 május 5, SZERDA vált várospolitikai elvnek igazságát s gyakorlati alkalmazásának jogosultságát. A hiba, a pénzügyi adminisztráció hibája csak ott van, hogy ennek az elvnek érvényesítését ineidenialis ül kutii teszi Jlggóvé, politikai befolyások hatása alatt szinte mesterségesen gyöngíti el A fogadalmi templom építkezésének is megvan as a ba'ása, hogy a szomszédos telkek forgalmi értékét a telektulajdonos minden munkája, minden áldozatkészsége nélkül emeli. Az egyetemi épületek emeléséhez még hozzá sem fogtak, de már a helyéül kijelölt épületek mentén emelkednek a telekárak. Ez a hatása megvan minden középitkezésnek, csatornázásnak, a vízvezeték kifejlesztésének, a kövezésnek egyaránt. Generális szabályok kellenek, amelyek minBlöílwíííi iraki Egy Hónapra helyben 40.000 kor„ Budapeiten ii vidéken 45.0011 kor, Hgyen sxám ára hétköznap 2»0U kor. tasir- éi itanepna? F-OCO korona. II. évfolyam, 102; ii&m den befolyástól függetlenül s minden alkudozást feleslegessé tevő módon biztosítják a köz munkájának, a köz áldozatkészségének eredményét a köz javára. A terheket elsősorban azok viseljék, akik gazdagodnak a mások áldozatkészségéből. Ne kezdődjön alku minden köiin ézmény alkotásakor, mert ezekben az alkukban a politikai terekvések mindig erőiebbek a közérdek szempontjainál. A hozzájárulások mértékét szabályrendelet állapítsa meg, ne a nagyobb hang, az ellenállhatatlanabb bijolyás s a jobb és mutatósabb szervezettség. Mindehhez elég lenne egyetlen tizszavas kizgyilisi határozat: hajtsák végre az elfogadott és jóváhagyott telekiriikadi-szabályrendeletet. Bethlen médot adott a tárgyalásokra, de nincs remény, hogy újra megjelenjen a Világ. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A nemzetgyűlés keddi utolsó tizenkétórás ülésének eseménye gróf Bethlen István miniszterelnök felszólalása volt, akitől ast várták, hogy a Világ ügyével kapcsolatban konkrét nyilatkozatot tesz. Ugy is volt, hogy a miniszterelnök felszólalása során be fogja jelenteni, hogy ' a Világ-gal szemben tett megtorló intézkedések visszavonására okot nem lát. Értesülésünk szerint azonban Rassay Károly intervenci jára Bethlen minisxierelnik módot adott továbot tárgyalásokra. A miniszterelnökhöz közelátlő helyről ugy értesülünk, hogy etek a tárgyalások a kitel fivőben nem sok eredménnyel kecsegtetnek. Az angol szakszervezetek radikális tagjai igazi általános sztrájkot kivételnek, hogy egyetlen munkás se álljon munkába. Az első napon 3 ás félmillió munkás sztrájkolt. —- A minisztertanács ujabb rsndelkczéacl. — Éielmiszergytij ő mánia Londonban. — A kormány mozgósította a hadsereget. London, má|us 4. Az általánas sztrájk éjfélkor megkezdődött, Ötmillió munkás hagyta el munkahelyét. Kormánykörökben köilik, aogy a kormány fokozatosan ilni fog mindazokkal a kivételes fogokkal, melyeket ax 1920. ivl végszikség-akta számára biztosit. Eszerint a kor mány lefoglalhatja a szállító eszközöket, lovakat, közüli kocsikat, intézkedhetik a szén elosztásáról és as életfontosságú áruk árának megállapításáról. A kereskedelmi minisztérium rendeletet adott ki a benzin és a tüzelőanyagok lefog'alására. Londen, május 4. A kormány elrendelte a hadsereg készenlét-mozgósítását. Ez az állapot azt jcl«cli, hogy a hadsereg minden iagfának a a behívótól, illetve riadótól kezdve, két óra alatt kirendelt helyire kell mennie. Liverpoolban két zászlóallnyi cyalogaág partraszállt és onnan vonalon Dél-Walesba ment az ottani bányákhoz. A csapatok teljes tábori felszerelésben vannak, élelmiszert, tábort konyhái visznek magukkal. (Budapesti tudósítónk telofonfelentise.) Londonból jelenlik: A sztrájkban a következő munkáé csoportok vesznek részt: Vasutasok, kereskedelmi hajók matrózai, kereskedelmi repülőszolgálat pilótái, soffőrök, autóbuszvállalatok alkalmazottal, nyomdászok, mechanikasok, fém- is építőmunkások, elektrotechnikusok, gázmüvek munkásai. A lapok nem jelentek meg, a rádiószolgálat naponta Ötször tájékoztatja a közönséget az eseményektől. Kedden reggel összesen három és félmillió munkás tépett sztrájkba. A főváros lakosságán valóságos itelmlszer gyijtő-mánla vett erőt. Az élelmiszetboltok előtt hosszú sorok álltak, az árak erősen emelkednek, dacára annak, hogy a kormány délben maksximális árakat állapított meg. Ennek dacára a sztrájknak korántsem sz a hálása, amely a kontinens más városaiban megnyilvánulna, Londonban sok magánautóbusz, autó, motorbicikli és más jármű áll readeikezésie. Igen megkönnyitette a kormány helyzetét o munkanélküliek timeges Jelentkezése, akiknek a kormány azt az igérelet tette, hogy a sztrájk után is munkát kapnak. A munkanélküliek igénybevételével egész sor külvárosi és távolsági vonalon a forgalmat mérsékellen helyreállították. A munkanélküliek a délulán folyamán is egéiz tömegekben állanak a toborzóirodák előtt. Esie a földalatti vasúton is megindult a forgalom. A vonatok 20 percenkint közlekednek. A kormány lit igényieveiie a hadsereg is a posta technikatlcg kiképzett tagjait. A rengeteg autó, motorkerékpár és kocsi a délelőtt folyamán e forgalmat igen nehézzé telte a főbb utvonalakon. Hatalmas torlódások állottak eiő, de néhány órai munka uián itt is orginizálták a közlekedést és a délután folyamán már teljes rendien bonyolították le ax uccai kiilekedést. A külvárosokkal délben megkezdődött a forgalom és előrsláthalőlag már reggel; e szaporítják a járatokat. A csatornákon a forgalmai tárom vonalon bonyolítják le: Dcver-Ostande, Dover— Calais és Folkesione—Vlissingen kösöit. A doveri mátrixok szerdán tanácskoznak arril, hogy a sztrájkban résxtvesxnek e. Kedden délután ujabb mlsiixteriandcs voli a király elnikletiwl. Felhatalmazták a rendőrségei, hogy a szokásos formák mellőzisévzl beléphetnek olyan helyekre, ahol Izgató nyomtatványokat állítanak elő. A délután folyamán lelsrtózfatiák Saklaalvnla kípvísr i t, később azonban 200 !ont biztosíték ellenében szabadlábra helyesték, A walesi hetceg kedden repülőgépen Pártiból Londokba érkezeit. Közíp-Angliában és Skóciában a sztrájknak alig voli hatáia. Azonnal üiesbe állott sok autó, de a vssuíi forgalmai is fest tudják tartani katonasággal.