Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-30 / 124. szám

4 BBLMAQYAKORSZAO 19M májas 30, A tanyai szárnyék-erdőb halálos Ítélete jogerős. .Halálos bfln ai Alföldön egyetlen fa kiirtása is." Annak ideién réazlelesea beszámolt a Délmgyarország arról a régi, lóidókre emlékeztető kOiicazgatási bonyodalomról, amily az ügynevezett mszárnyék- erdők* körOl keletkezett. A szárnyék-erdö tulajdonképen nem erdő, (mivel igy döntött a miniszter, most már bátran kleirbaljak ezt, nem neheztelhet meg érte a szegedi erdők örökérdemfl patrónma, Kiss Ferenc főtanácsos ur). A szárnyék-erdö néhány elárvult tagból álló facsoport, amely apró oáaist Jelent az alsó- és felsötanyai közlegelök sivatagjában. Nem magától keletkezett egyik sem, hanem az állattenyésztés érdekeit védelmező város flltelti al a homokba, hogy a nyári rekkenők idején a gulya, a ménes és a ciorda találjon valami kis árnyékot, ahol a legforróbb déli órákat a napszúrás veszedelme nélkül átbösöibeti. A bonyodalom már most ugy keletkezeti, hogy a város hatalmas darabokat lebssitott a közlegelőkböl és vagy as egyelem, vagy a fogadalmi templom Javára kisebb-nagyobb parcellákban bérbeadia a szántó-vető embereknek. A felparcellázott legelőrészen számos ilyen szárnyék-erdö volt és az óvatos teaács elrendelte annak kiirtását, mert egyrészt a bérlők kivánlák, hogy igy a facsoport által elfoglalt területet is feltörhessék, másrészt Joggal félt a város attól, hogy a bérlök, ha a város nem irtja ki a fákat, maguk kezdik meg a szárnyékerdők kitermelés fii természetesen ugy, hogy a város eiyellen gallyat sem lát viszont a Jelentékeny értéket Jelentő faanyagból. A tanács határozatát azonban megfelebbezte a szegedkörnyéki etdők és fák hivatásos oltalmazója és védelmezője, Kitt Ferenc miniszteri tanácsos, a földmivellsügyi minissterbez. Faiebbesésében, amely hosszú, eredménytelen kapacitálás gyümölcse volt, tiltakozott a szárufékerdők kiirtása ellen, mert szerinte a szárnyékerdö valóságos kiserdő és hatátot Unt Jtlent az Alföldön egyetlen fa kiirtása is, hiszen a fásitás terén olyan rengeteg a tenni és kívánni való. A városházán nagy érdeklődéssel várták a miniszter döntését, de komoly aggodalommá is, meri Kiss Ferenc olyan szivhezszóló érveket sorakoztatott fel a halálraítélt szárnyékerdők védelmére, hogy a tanáes Joggal féli határozatának miniszteri megsemmisítésétől. A polgármester, ha jól tudjuk, személyesen is eljárt a földmivelésügyi minisztériumban, hogy e lensulyozza az erdöülietö érveinek hstásál, de Szendrey Jenő tanácsnokot is felküldte ebuől a célból Budapestre. Szendrey aktákkal, fényképekkel és okmányokkal felszerelve szállt sikra a minisztériumban Kiss Ferenc feljelentés' szerű felebbezésével és — ugy látszik —, sikerüli bebizonyítania, hogy a szárnyékerdök kiirtásával nem éri kár és sérelem az alföldi fásitás elvét, hiszen azok a földművesek, akik a volt iegelőterületekböl kihasított parcellákat kibérelték, minden bizonnyal tanyát épiienek a bérletre és a tanyaházat körüiültelfk az alföldi homok pálmájával, a febérákáccal. A földmivelésügyi miniszter most végre eldöntölte a vitát. Leiratában értesítette a polgármestert, hogy a tanács határozatát Kiss Ferenc felebbezése alapján felülbírálta és hoztáfárul a kérdéses szárnyékerdők kllrlásáhor, mert meggyőződni arril, hegy a szárnyikerriő nem erdő, tehát nem áll az erdők védelmétől szőlő törviny altalma alatt. Az erdöülfető Kiss Ferenc szive bizonyosan összeszorul erre a miniszteri döntésre, mert hiszen néhány facsoport halálát jetenti ez, talán meg is siratja titokban a halálra itélt ákácokat. lumxa'trinrnriVYVYYryrrYrrYYrrrr'ri— Polgár és munkás minden igaz iigyétjelkarolja, támogatja és kiharcolja a Délmagyarország. •MMMMMIMMfMÍMNWMMIfMNM Amikor a főintéző a prímás Török Oábor sövényházai gazdasági főintéző április 26 án a kisteleki kaszinóban víg mulatozás közben stnterdrótnt hurkait Csömör Zsigm»nd cigányprímás nyaka köré, aki a szokatlan fojtogatás nyomán 14 napon tul gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az öreg cigányprímás az eset óta állandó gunytárgya volt a községben, ugy hogy becsileisirtis cimén is perelte ai uradalmi főintésót. As érdekes ügy szombaton került tárgyalásra Apczy Ernő |árásbiró elé, aki az érdemi tárgyalás előtt békülésre szó itotta fel a feleket. Csömör Zsigmond cigányprímás azonban csak abban az esetben akart kibékülni, ha Török Qábor főintéző minden költségét migtériti, amelyet az ügyből kifolyólag szenvedett. Igy orvosi költség, gyógyszer, ügyvédi dij, munkaöérmegtérités (14 napig nem ludott gallért falvenni) cimén 2,500.000 k»r»ndt kéri. A főintéző azonban, akinek salát bemondása szerint 100 hold földje van, csak kétmillió koronát akart fizetni. A cigányprímás nem engedett követelésiből, a főintéző pedig csak azért sem s igy Apczy Ernő járásbiró befejezettnek Jelentette ki az alkudozáaokat és megkezdte az ügy érdemi főtárgyalását Először Törők Qábort hallgatta ki a biróság. Nem érzi magát bünfisnek és nem emlékezik semmire sem. Csak mulatozó barátainak elbeszéléséből ballotl arról, hogy dróthurkot vetett a cigányprímás nyakába ós azt egyszer megrántotia. Lévay József gazdálkodó lanu, aki a kaszinó söntéaéböl nézte vénig a mulatozást, elmonMICHELIN PNEU gyári lerakat, motor és kerékpár autófelszerelések legversenyképesebben NAGY JÓZSEF, BUDAPEST Vi., Andrássy ut 34. Muna Telefon: 21-97 sintér-hurkot vet nyakába. dotta, hogy amidőn Török Gábor két intézőtársával cigány mellett mulatozott, bejött a kaszinóba Málnát Qlbor sintér, kezében a kutyafogó drót. A sintér láttára Török főintéző felugrált is ráparancsolt, hogy a dróthurkot akassza a prímás nynkdbn. Molnár vonakodott eleget tenni a szokatlan kívánságnak, amire Tőrök maga dobolt hurkot a prímás nyakába is egyszer Jól megrántotta. Az öreg Zsiga ievegő után kapkodott. Lévay elmondotta még, hogy a kaszinó közönsége fel volt háborodva a történtek láttán és a főintéző as eset után emelt fővel, ruganyos léptekkel távozott el a kaszinóból. — Véleménye szerint a főintéző nr nem volt nsgyon berúgva? — kérdésié a tanutói Apczy biro. — Nem. Talán csak spicces volt, de nem látszott taljesen berugottnak. Klonkay István után a sintér kihallgatása következelt volna, amikor is a vádlott védője tárgyaláson kivül ismételt kiegyezésre szólította fel a prímás Jogi képviselőjét. Megegyezlek kétmillió koronában, de a cigányprímásnak még egy súlyos feltétele volt. Kérjen tőle bocsánatot a főintéző ur, mert az eset óta köznevetség tárgya « faluban. Mindenki azt kérdezi tőle: — Zsiga, szőrit-e mig a hurok I — Hát ezt nem lehet kibirni, tekintetes biró ur, csak bocsánatkéréssel lebet elintézni súlyos sérelmemet. Mir ugy látszott, hogy a nagynehezen kiverekedett egyezség felborul, amidőn a főintéző kihúzta magát és halk hnngon sajnálkozását fejezte ki. Es fizetett. Kétmilliói kivágott az assialra. A cigány diadalmas arccal nézatt utána, a sintér pedig keveBelte a 68000 koronás tanudijat, amit kapott. Az ajtóban azonban mindkét en tiszteletteljesen félreállottak és a iávozó főintéző súlyos pillantásai alatt alázatósas köszönlek. Aranypénzek a ládában. A szegedi törvényszék Johási-lanácsa szombaton délelölt igen érdekes bűnfigyet tárgyalt, amely egy láda arany- és ezüstpénz körül forgott. Rosenihal Mária ellen az ügyéazség lopáa cimén emelt vádat, mig Szabó Iasre gyári munkás ellen orgazdaság cimén indult meg az eljárás. A vád szerint 1925 Juniusában a Dugonics* téri Engel-házban Qosztlicsek István tábornoki tisztiszolga, aki Rosenthal Máriánál lakott albérletben, egyik feleslegesnek talált ládáját az udvar egyik félreeső kamrájában helyezte el. A hatalmas láda nagyobb feltűnést nem keltett a házbsllek elölt, amikor egy alkalonmal Rosenthal Mária félretolta a ládát és azt vette észre, hogy a ládában értékes rubanemüek és aranyés ezüstpénzek refíőznek, Rosenthal Mária a nagyérlékü pénzeket értékesítette és rövid idő alatt kétmillióhitssázezer koronát árult ki az igy taiált pénzekből A régi pénzeket részben Szóid Imrének adta el. © A szombati főtárgyaláson Rosenthal Mária beismerte, hogy a pénzeket tényleg értékesítette, de azzal védekezett, hogy a ládát nem törte fel, mert a pintek a láda közeliben a földön fek&dtik. Göszillcsek István tisztiszolga elmondotta, hogy a ládát, mint felesleges holmit helyezte el az udvar kamrájában és a ládát nehéz zárakkal látta el. Egy alkalommal ezután azt vette észre, hogy a láda lakatjait Jeltörték és megállapította azt is, hogy a ládában elrejtett értékeit ismeretlen tettesek ellopták. Igazolására kéri egy asztalos kihallgatását, akivel a ládát csináitaita és aki bizonyítani tud|a azt, hogy a láda lezárva, sértetlen állapotban került az udvar egyik félreeső helyére. Falctone Kálmán ügyvéd Rosenihal Mária védelmében szintén kérte az asztalos kihallgatását és egyben indítványozta, hogy a Nemzeti Banktól kérje be a birőság a vádbeli cselekmény elkövetésének idejére vonatkozó hivatalos árfolyamjegyzéket, amelyből kitűnik, hogy Rosenthal Mária a hivatalos koronaértéken alul értékesítette az arany- és ezüstpénzeket. Bizonyítani kívánja még azt is, hogy a láda széf volt esve és igy hullottak kl belőle az ezBsiis aranypénzek. A birőság helytadott a védő bizonyitáskiegészitési indítványának és a tárgyalást elnapolta. Megérkeztek a legújabb modell Icalapok és panamák, melyeket legolcsóbb árakon árusitok. 579 BOKOR ANTALNÉ ££32 Föld és házbirtok. EC5 A város körüli fekete földek 1—5 holdas .darabokban, kisebb-nagyobb tanyás birtokok, szatymazl szfilOk, nagyobb vidéki bérletek, magán és bérházak a város minden részében, 40 mll.-tól feljebb, Srestelkek, vendéglők és üzletek nr-rnil/ Ill-ril nwe ^'P1- tanácsos ingatlanfor • rtTn K ANTAL Szeseden. Széchenyi tér 7. sz. a. I L. I IIIIV níl I nu Csonf!rádi tkptár palotája) II. er i Telefonok: 3 —ZO és 13 — 36. Özv. Vasfaflh Istvánná sz. Kónya Erzsébet és nevelt leánya Rózsika, fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy szeretett férje, illetve nevelőapja Vastagh István ácsmester végzetes szerencsétlenség köve keztében május 6-án elhunyt. Drága halottunk hűli teteme ideiglenesen az ó-kanizsai rőm. kath. temetőben nyugszik. Az engesztelő szentmiseáldozat a fogadalmi templomban folyó hó 31-én, bé főn délelőtt 10 órakor fog az Egek Uráaak bemutattatni. Gyászolják özv. édesanyja, testvérei, sógorai éa sógornői.