Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-29 / 122. szám

1926 májas 29 DBLMAQYARORSZAQ 3 Ötvenméteres mélységbe zuhant a tusnádi autébusz. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Buks- j séf he xuhaat. A katasztrófának 4 halottja és restből jcieniik: A tusnádi autóbusz számos 16 sebesültje van. A mentési munkálatok aionutassal egy árakba ferdült is 50 méter mily' I nal megindultak. Részletek még hiányosnak. Csengery János ünneplése 70 éves születési, 40 éves tudományos működése és 30 éves tanári évfordulóján. Dr. Csengery Jánosi, a szegedi egyetem sziles körökben ismert klasszika- filológia tanárát pénteken délben meleg ünneplésben részesítette a tudományos világ, a szegcdi egyetem és a város közönsége. Az tlnneplésre Csengery János hármas jubileuma adott okot. Az ősz tudós ugyanis 1926. évben töltötte be hetvenedik életévéi, 40 éves tudományos működésit is egyetemi tanárságának 30 ives évfordulóját. Az flnneoély délelőtt féltizenegy órakor az egyetem aulájában kezdődött, amelyet es alkalommal szorongásig megtöltött a közönség. Az előkelő közönség seraiban ncgyszámban jelentek meg vidéki tanárok és tanárnők és a kü lönbözö kultúrintézmények képviselői. A jubileumi ünnepséget a Szegedi Dalárda éneke nyitotta meg, majd dr. Bartók György egyetemi tanár méltatta Cssngery jubileumának Jelentőségét, ismertetve az ősz ludós pályafutását. Dr. Somogyi Ssilveszter polgármester a vá ros nevében köszöntötte a jubiláns. Elmondott*, hogy Csengery már a békében is exponálta magát a szegedi egyetem mellett, amikor még Szegeden elérhetetlen vágy volt az egyetem. Hornyánszky Qyula a budapesti egyetem nevében üdvözölte Ciengeryt, a legklasszikusabb magyar tudósnak nevezve. Az Akadémia nevében dr. Schmidt Henrik, a pannonhalmi ló iskola és a Ssent István Akadémia megbisásá ból pedig dr. Erdélyt László mondott nagyhatású beszedet. As üdvözlések fénypontját Móra Ferenc beszéde képezte. Móra a Dugonics-Társaság ne vében üdvözölte Ciengery1 Jánost, aki egész életét a klasszikus-kor búvárkodása közben töltötte cl. A La Fontalne-Tdrsasdg nevében Radó Antal iró, a középiskolák nevéöeo dr. Lippay György, a polgári iskoláktél Gurgulils Anlaf, a tanitóság nevében pedig Schneider Ferenc mondottak üdvözlő beszédet. A színtársulat nevében Harsányi Miklós emiékezelt meg Csengeryröl, végül dr. Buday Árpád egyetemi tanár remekbe készült emlékkönyvei nyújtott át a jubilánsnak, aki meghalott ssavakkal mendot köszönetet a meleg ünnepléséit. Köszönő szavaiban elmondotta, bogy ba mégegyezer kellene pályát választanig ismét tanárnak menne, mert az élet rögös országútján annji a béna és a beteg, hogy száz kéz is kevés volna ahhoz, hogy a szenvedők homlokáról letörölje a könnyei. Vég sí dr. Buday Árpád olvasta fel az £>d közieteket, melyek között ott voit dr. Gluttfelder Gyula csanádi püspök, dr. Ravasz László re?, püspök, dr. Berzeviczy Albert akadémiai elnök, dr. Balogh Jenő akaaémiai főtitkár, volt miniszter, dr. Homann Bálint, a Magyar Nemzei Muzeum főigazgatója, az Országos Rsbbiképző Intézet, a miskolci jogakadémia, a Petőfi Társaság, dr. Tóth Lsjos államtitkár, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem, as Arany János Társaság, a sátoraljaújhelyi piaristák, váci piaristák és az erdélyi középiskolai tanárok és volt kolozsvári tanítványai üdvözletei. A jubileumi ünnepséget a Tiszában 70 teritékes bankett fejezte be, amelyen számos felszólalás hangzott el. •aMMWNMNMMIIIMMMW^^ A szinház szanálását sürgeti ismét a szinügyi bizottság. „A szegedi színházra pályázik többek között Farkas Imre is." A város hatósága több mint egy féleszlendeje foglalkozik rövidebb-hosszabb megszakitá* sokkal a színház szanálásának kérdésőrei, ez a kérdés ugyanis jónéhány esztendeje állandó aktualitása a városnak. Scultiiy Sándor fő számvevőnek támadt 8z az ötlete, hogy a város leghelyesebben ugy hozhatná rendbe a szinházi szénát, hogyha megvásárolná a színigazgatótól a szinház teljes felszerelését a színigazgató visszavásárlási jogának biztosításával annyiért, amennyiből kitelik a színigazgató minden adóssága. A város saját érdekeinek biztosítása érdekében átvenné a szinház üzleti és pénzügyi kezelését, amig az igazgató vissza nem vásárolja a felszerelést. Eredetileg hatszáz egynéhány millióról volt szó, de ez az összeg azóta fokozatosan leolvadt négyszáz, majd leguióbb háromtzdxhatvanmlllióra, sőt néhány héttel ezelőtt Andor Zsiga olyan értelmű be adványt intézett a tanácshoz, hogy nem reflektál többet a szanálási tervezet vigrehajtására, mert n szanáldsi haza-vona neki csak kárt okozott és megelégssik azzal, ha a város a jövő évi szubvencióra előlegül kiutal annyit, amennyiből a társulat gázsibálralékái és a szinészegyesülelné] fennálló tartozását, ami a visszatartott nyugdíjjárulékokból halmozódott fel hatvanmillió koronára, kifizetheti. Ebben a beadványában azt Is mondta Andor, hogy az adósságokat saját erejéből rendezni tudja, ha megkapja a várostél ezt a kölcsönt. A tanács még nem döntött, hogy megadja-e ezt az előleget, pedig a döntést már nagyon várják azok a szinitztk, akik nem tudják megkapni megszolgált járandóságukat a színháztól. Ezeket az előzményeket el kellett monda nunk, amikor beszámolunk a szinügyi bizottság péntek délutáni üléséről. Az ülés érdekesnek Ígérkezett, mert megjelentek olyanok is, akik a legritkább vendégei | a bizoifságnak, igy dr. Ujj József és Back ; Bernát. Igaz, hogy ezzel szemben a rendszerint jelenlévők közül csupán Wimmer Fülöp, Rizsa Béla és Buócz Károly voltak olt. Az ülés megnyitása után Gadl Endre elnök bejelentette, hogy dr. Csengery János egyetemi tanárt, a bizottság tiszteletbeli tegját pé tieken ünnepelte a város társ&dalma és az egyelem abbéi az alkalomból, hogy bstöllötte hetvenedik születésnapját. Javaslatára elhatározta a bizottság, hogy üdvitlő levelei intéz az ünnepeli tudóshoz és jegyzőkönyvileg öiökiti meg a szegedi szinészet terén kifejtett érdemeit. Andor színigazgató ezután ismertette műsortervezetét, amely szerint junius elsején a Csókot asszony kerül rzinre Honthy Hanna vendégszereplésével, 6 án a A nóta vége, 7-én Ax alvó férj, 8-11-én Csuda Mlháh szerencsije cimü énekes bohózat, 12—13 án Lili bdróni, 14 én szünet, 15—20 ig Lehár ope rettje, a Paganini, 21-én Pucciiii Triptichonja, 22 éa Mozart Don faanja, 24-én Wagner-est, a budipesti opera vendégjátéka, 26—27-éri Luxtnburg gráfja. Wimmer Fülöp a műsor ismertetése után megjegyezte, bogy a régi operettek felujitása csak helyeselhető, azonban a felújítás rendszere helytelen, mert nem a szezon végén kellett volna ezeket a jő darabokat előadni, hinem a derekán, amikor a slagerdarabokat forsiirosva lehetett csak műsoron tartani. Wimmer Fülöp ezután a szinház szanálásának kérdésével foglalkozott. Elmondotta, hogy a budapesti sxinisxegyetilei nem htsszabbiloíia meg Andor Zsigmond igazgatót kosetsszió/át, mert nem itljeslii sem a társulat tagjaival, sem pedig a tzinészegyesMleliel fennálló kötelezettségeit. A szinéizegyeifilet halátozaia nemcsak a színigazgató szégyene, banem szigyene a városnak éppen ugy, mint a szegedi színészeinek. Ez a jelenség készteti arra, hogy mégegyszer felszínre hozza a szinház szanálásánakr ügyét. Meg kellene a szinügyi bizottságnak keresnie a tanácsot ismét, hogy híjlsa végre a szanálási (erveket, amit a város legkisebb rizikó nélkül megtehetett volna már régen. Vegye meg a város az igazgató teljes szinházi felszerelését és vételár fejében fizesse kl körülbelül háromszásölvenmillió koronányi adóiságát, de s felszerelésre adjon visszavásárlási jogot Andornak. Ezt nem Andor érdekében kell a tanácsnak megtennie, hanem a szegedi izinészet érdekében és a város érdekében, mert csak igy háriibatja el az esetleges meglepetiseket. Ha a városnak ugyanis teljesen felszerelt szinbása van, akkor abban a pillanatban alkalmazhatja művezető igazgatóul a legelismertebb fővárosi rendezőt, amikor akarja, vagy amikor arra szükség lesz. Ugy lud|9, hogy a sxegedl színházra pilyáxik többek között Farkas Imre is it nesz lehet ludni, hogy mikor válik aktuálissá ez a pályázat. — Éppen ezért nsgyon komolyan kell végre foglalkozni a szanálassal — mondotta Wimmer —, mert a sxiniszegyesület koncesszió megtagadási erkölcsi pofon volt a város számára. Ha neaa orvosoljuk radikálisan a bajokat, akkor lehetetlenné tesszük már az idén a jövő évi szini szezont. Indítványozom, hogy írjunk át a tanácshoz ős kérjük a szanálási tervezet végrehajtását. Back Bernát nem osztja Wimmer véleményéi, mert néhány hónsppsl ezelőtt a szinigazgató ugy nyilatkozott a bizottsig ülésén, hogy ha ast a hónapot szerencsésen megússza, akkor vége minden bajnak. Megaszta, de a bajok nem multak el, sőt állandóan fokozódlak, pedig ez a szezon páratlanul jő siezon volt. Meg van győződve arról, hogy ha a város szanál most, akkor néhány hőnsp múlva isméi elölről feesdheii a szanálást. A szanálás csakis a legteljesebb garancia mellett történhetik meg, a városnak biztosítania kell száz percentig minden érdekét. Dr. UJJ József szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy Andor művészi ieljesitminyivel a legnagyobb mirtikben meg van elégedve, éppen ezért ugy véli, hogy Andor megtartásáért a város hatóságának mindent el kellene követnie. Wimmer indítványát elfogadja, de szükségesnek tartja, hogy a város a szinház szanálása esetén vegye át teljesen a szinház pénzügyi vezetését. Rózsa Béla megkéli Andort, hogy tájékoztassa a bizottságot a szinház helyzetéről. Andor erre hosszasan fejtegeti, hogy a szinház válságát a szanálási huxn-vona mérgesítette el. Beck Bernát ezután bejelentette, hogy mégis elfogadja Wimmer indítványát, mert abban az esetben, ha az igazgató nem tudja kötelezettségeit teljesíteni és ha a város nem szanálja a színházat, más direktor utdn kell nézni. Dr. Gaál Éndre elnök ezután bejelentette, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta Wimmer indítványát és elhatározta, hogy átiratban kéri a tanácstól a szanálás végrehajtását nem az igazgató, hanem a szegedi szinészet érdekében. Dr. Szendrey Jenő tanácsnok felvetette ezután azt a kérdést, bogy mi lesz a vásárhelyi nyári szezonnal, mert abban az eselben, ba a tanács belemegy a szanálásba, nem hiszi, hogy a megvásárolt díszleteket kikölcsönözné a vásárhelyi színháznak. — Majd találunk rá valami megfelelő jogi formulát — mondotta Wimmer. Andor Zsiga végül bejelentette, hogy a rendőrség engedélyezte a erkuszi előadásokat, pedig régi szabály, hogy cirkuszra a szint szezon alatt nem adnak engedélyt. A rendőrség az engedélyezés előtt kérdést intézett a színházhoz, hogy van-e as engedély kiadása ellen kifogása. A szinház természetesen tiltakozott ellene, de a cirkusz az engedélyt mégit megkapta. A bizottság elhatározta, hogy álir ebben az ügyben a város tanácsához és megkéri, hogy kérjen felvilágosítást az államrendőrség szegedi kapitányságától. UJ I „JOBB MINT OTTHON- UJ I vendéglO Valéria tér ÍO. szám. Menüje; LEVES SÜLT FŐZELÉK TÉSZTA 15.000 K