Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-26 / 118. szám

Ura 2MMMI liaf Mi DÉLMAGYARORSZÁG eitcuMíti CMk taoH. í IÍ»I«I»B > -ti. fríad«Mntal, 3**a*aKarr»t ií i«trtra')i < Andi ncca 8. Vtlifea Irt • -**»> ST*«AN t uab* tutatMsxtoa lt M Pünkösdi szózat Páriából. Mióta a világháború él az úgynevezett békék irtózatos módon felkavarták Európa nyugalmát, a bivalalos állásuktól megvált angol, francia és olasz politikusok koréban divatba {Ott, bogy a sajtó szélaskórfl nyilvánosságát használják fel arra, bogy véleményeket a világ sorsának aj rendezéséről el«ond|ák. Persze, ezek ax előkelő vezércikkírók, akiknek sorában Lloyd George, Caillauz és Nitti a legszorgalmasabbak, nem elégszenek meg aszal, bogy egyszerű n]ságirók módjára egy lapot szerencséltessenek írásaikkal, ök a cikkeiket valamelyik londoni vagy párisi sajtóügynökségnek id]«k át, amely gondoskodik róla, bogy megnyilatkozásaik egysierre Európa és Amerika egész sor számoltevfi lap|ában megjelentenek. A Jellemző mindeteknek a nagy politikusoknak utólagos bírálatában, bogy teljesen elrontottnak és hibásnak tartják, aminek a megalkotásában maguk is tevékeny módon résztvettek, ök csinálták a párisi békéket és ma ők azok, akik legerősebb azavakkal állapitlák meg, hogy minden bajnak oka a békemű hibás voltában és tarthatatlanságában keresendő. Közöttük bizonyos mértékig legteltebb Caillaux kivétel, aki éppen a békekötések idején erkölcsi számflzöUJe volt a francia politikai életnek, de azóta már kétszer is gasdájs volt a pénzügyi tárcának és minisztersége idsjén kíméletlen őszinteséggel mondolta meg, bogy Franciaországnak le keli tenni arról a biu reményről, bogy Németország fess az, aki a háború minden költségét meg fogja fizetni. Nem fisetbeti meg, mert nem birja és nem fisetbeti meg, meri Németország tőnkretélele egész Európa tönkretételét is Jelentené. Pünkösd vasárnapján Caillauxnak ismét egy nagyobb vezércikke leien! meg a párisi sajtó ügynökséggel összeköttetésben álló lapokban. Ez a vezércikk valóságos szózat egész Eurápa politikai és gazdasági közvéleményéhez. Felveti a kérdést, bogy politikus társai csakugyan komolyan akarnak-e rendet teremteni Európában é« meg akarják-e akadályozni a legrégibb kulturfOldrész teljes felbomlását, vagy csupán szavakkal játszanak és nem tudnak az alkotó politikának igazi magaslatára felemelkedni? Ha az előbbit akarják, akkor le kell számolsiok a hamis és hazug Jelszavakkal és becsületes akarattal kell nekilátni az ujjáépités munkájának. Caillaux szerint ennek a munkának Franciaés Németország egymáshoz való viszonyából kell kiindulni. Locarno első és félénk lépés volt a megértés politikája felé. A Iocsrnoi ösvényt kell kiszélesíteni és Járható uttá teani. A párisi békéknek nemcsak as volt a bajuk, hogy kegyetlenek, haaem sokkal inkább az is, hogy esztelenek voltak: megbontották azt a gazdasági egyensúlyi helyzetet, amely évtizedek során, a kapitalizmus érájában, a társadalom tevékenységéből, az államok hozsájárulásával és támogatásával kialakult. Amerikában felhalmozódott az arany, az európai országok papírpénzinflációval küzdenek. Gazdasági szempontból mindkét Jelenségnek egyformán vészesek a következményei. Franciaonzágnak annyi a vasérc s, hogy nem tud vele mit kezdeni, Németország pedig kokiztermelésének tömegét nem íudja a vasiparban megfelelően hasznosítani. Számba keli venni, hogy egyik és másik országnak mije van és meg kell teremteni a kölcsönös kiegészítés és kisegiiés lehetőségeit. A háború óla egy túlzó védfámos Irányzatnak a hulláma tepert végig Európán. Országok, melyeket Jóformáin villamos átszállójeggyel széltükben-hosszukban be lehet utazni, eljran elzárkózás! politikát követnek, amelynek Iukszusát legfeljebb egész földrészek engedhetik meg maguknak. Ez a gazdasági öngyilkosság politikája. Ujjá kell építeni mindenekelőtt a kereskedelmi Szegei 1926 május 26, SZERDA SlfllinMsi árak: Egy hónapra belyben 40.000 kor, Budapesten U vidékn <5.030 kor. Egyet tz&m ira hétköznap 2<XM kor. mii- 6t taaepnap 31X10 korona. IL évfolyam, 118 astm szerződések rendszerét. Cs itt nem elég visszatérni a háboiu előlti idők vámtarifáihoz, legtöbb kedvezményi szerződéseihez és különbözö apró ravaszkodásaiboz, hanem a becsületes és őszinte kölcsönös tegitség alapjára kell helyezkedni. Minthogy pedig a gyűlöletnek és bizalmatlanságnak legnagyobb tömege Francia- és Némelorsság közölt balmozódolt fel, ezt a munkát nekik kell megkezdeni. Mondtnunk sem kell, örömmel olvassuk az ilyen fejtegetéseket akárkinek a tollából. Caillaux pünkösdi szózata csak megerősítése annak, amit idehaza Trianon óta mindnyájan tudunk, hogy előbb vagy utóbb önmagától össze kell dőlni annak az államrendnek, amely a nyers erőszakra és a kontinens eeyik felének rabszolgasorsára van felépítve. Rólunk Caillaux nem beszélt. Pünkösdi szóiats főWg csak a két nyugit! balalom egymás közötti perével foglalkozik. Da ba egysier megindul a revízió lavi• nála, az Európa keletén is el fogja seperni a | hazugságok rosszul megépített gátjait. Incidensek, véres csaták, gyilkosságok a romániai választásokon. Az Avarasctt-kormány többsége biztos. (Budapesti tudésitink telejon jelentése.) Bukarestből Jelentik: A kerülitek nagy ríszében a keddi kamsrai válisztások során vérts összeütközések veltak. A kormánypárfok részéről az ellenzéki válsszték szsvszását a legkülönbözőbb trükkökkel telték leheletlenné, úgyhogy az ellentiki szavazóknak csak egy kisrésze tudott leszavazni. Kisenewben egy parasztpárti választót rgy csendőr inzultált, mire a választók megtámad ták és agyonverték, a csendőr segiiségire sieló tsendőrjárőrt pedig megfutamították. MMVMMWMMIWM^^ Párisban meggyilkolták Ukránia volt elnökét. Erdélyből eddig nem érkeztek jelentések a választásokról. Ax éifélig beérkezett Jelentésekbei a válasxtás képe eddig ugy alakult ki, bogy a kormányra a választék 60—65 százaléka szavazóit le, 20 százalék esett az ellenzéki paraszt- és demokrata pirfrr, 15 százalék a Iiberáiife pátira és 5 százalék a kisebb pártok között oszlik meg. Lehetséges, hogy a számarányokban változás történik, az azonban nem kétséges, hogy a választásokból az Avatestw kormány nagy tibbsiggel ketül ki. iBudapesti tudóshőnk telefonjelentése.) Párisból Jelenlik: Schwartzbart Sámuel lengyelországi menekült kedd délután nyilt uccán lelőtte Petljura volt ukrán bolsevista kormány elnököt. Ot lövést adott le a gyilkos, amelyek közül a k'ét utolsó halálos volt. A lövések zajára odacsődült (ömeg agyba-főbe verle a gyilkost, aki a rendörségen azt vallotta, bogy azért ölte meg Petljurát, mert ő annak idejében tömegesen ölette a zsidókat és ő bitsorsosainak halálát bosszulta meg. K5zvetitések a parlamenti béke érdekében. A demokratikus ellenzék értekezlete a frankitélet után. Budapesti iudistiink telefonjelentése.) A demokratikus ellenzéki pártok szerdán este 8 órakor a szociáldemokrata párt helyiségében értekezletet tartanak, amely értekezleten már a frankűgyben hozott iiélet ismerelében, megbeszélik a politikai helyzetet. Kétségtelen, hogy az utóbbi napokban bizonyos békülékenységre való hajlandóság mutatkozott a politikában. Ennek a békére való hajlandóságnak a megnyilvánulása az ellenzéknek az az elhatározása, hogy nem akadályozza meg az appropridclós javaslat Megszavazását. Apponyi Albert gróf és Rassay Károly, akik a kormány és az ellenzék közötti béke ügyében fáridoznak, ezt a békehajlandésfgot elmélyíteni szerelnék, ezért szó van egyelőre inkább egy magánjellegű megbeszélésrőt, amelyen Bethlen István miniszterelnök a különböző pártok vezéreit tájékoztatná a legközelebbi (erveiről, egyúttal meghallgatná az ellenzék véleményét bhonyos kéidésekről. Hogy ez a megbeszélés tényleg léire jön-e és ba igen, mikor, az azon múlik, hogy sikerül-e ennek a megbeszélésnek létrehozásához alkalmas közvetítőt találni. Értesülésünk szerint Rassay Károly és Ugrón Gábor készilik elő ezt a megbeszélést, de Apponyi Albert sem idegenkedik attól a gondolattól, hogy a parlamenti béke létrehozása érdekében a kormány és az ellenzék között közvetítsen. Szerdán délutáné Ítélet. Budapest, május 25. Az ítélet elé érkezett el a irankpOr. Kedden a vádlottak éltek as utolsó szó Jogával. Nádosy elfogódottan jelentette ki, bogy bár bünisnek érzi magát, mégsem ki veite el atokai a iünSket, amelyeket az Ügyészség terhére ró. Kijelenti, hogy vádlott társai csak azért vállaltak szerepet az ügyben, mett tudlák, hogy ő is benne van, ezért a libbi cselekményéért is ő Jelel. Kijelenti, bogy megroskadna, ha súlyos ítélet sújtaná vádlott társai-. Windischgraetz állott fel ezután. — Hazafias kötelességemnek igy akartam eleget tenni, emelt fővel várom a bünteiést, — mondotta. — Az aktiő vizbefulladásáiri én va gyok a bünis. Én vagyok a legbünisebb. Halt tábornok is a térképészeli alktlmazot tait védte, majd Kurtz kijelenti, hogy csak azt sajnálja, hogy munkájuk hiábavaló volt, majd őszintén mtgkivsite volt alkalmazottait, akik miatta ide kerüllek. Gerő törhetetlen bazafiasságra és a pirancsra hivatkozott. Lelkem mélyin, mondotta, Isten előtt bintudatoi nem érzek. A térképészeti alkalmazottai rendre fölmentést kérlek, majd a fiatalemberek nevében Szirtsey szólalt fel. Azért tagadta meg a vallomástételt, mert nem árulta el barátait. Nem hajlandó elfogadni azt a bikejobbot, amelyei Franciaország nyújtott felénk. Töreky elnök többször figyelmeztette, amikor túlerői kijelentéseket használt. Ezzel véget ért a főtárgyalás, a törvényszék StéieihoMtíIra vonult vissza, az Ítéletet szerdán délután fsat órakor hirdeti ki.