Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-21 / 115. szám

4 BELMAGTASORSZAO mi május 21. (ak vissza boraokos, ákácos pátriájukba, hogy talán éltük fogytáig ne iásxák viszont a várost. isxssisszxasxxsssc: Meri hát hiába van az a vonat, ha nem ér rá az ember a szórakozásra. Az egységes párt csütörtök este feltűnést keltő határozatot hozott. (Budapesti tudósítónk telefonjaUntése.) Politikai körükben hire terjedt, bogy csütEriök este az egységes párt értekezletén felíünést keltő határozatot hoztak. Anél van sző ugyanis, hogy az zppropriációs vita tárgyalásánál mdr az első aapoa indítványaxai fogják a 12 órds, Illetve a 16 órds üléseket. At ellenzik ezt az eljárást puccsnak it hdzszabályellentsnek minősiti. Az ellenzék ezzel szemben a legélesebb harcot határozta el, habár tisztában van azzal, hogy a többség akaratát megakadályozni nincsen módjában. A népjóléti tárca után a hadügyi tárca költségvetését tárgyalta a'Hái. Budapest, május 20. A népjóléti tárca vitáját folvtatták csütörtökön délelőtt a parlamentbsn. Számos felszólalás hangzott ei az egyes fizakaszobnái, Lukács György és Propper Sándor különösen szóvátették azt, hogy & tüdővitt, a vérbaj melleit rengeteg pusztítást végeznek a gyermekbetegségek. Magyarországon annyian irik el az ötödik ivet, mint Svédországban a negyvenet. A szociáiisták isméi szóvitették a rokkantkérdést, ame'y még ma sincs elintézve. Amikor a isadiköícttönök ügyéi tették fczóvá, Vasa miniszter kijelentette, hogy az érdekellek beadványát már tanulmányozzák. Minden tételnél módosításokat, korrekciókat gjánlstnak, a tibbsig mindegyiket eredeti stivegében fogadja el. Rabiaek előadó ezután a honvédelmi tárca költségvetéséi ismertette. Kijelenti, hogy egész Európa fegyverkezik, csak nálunk hajtják végre a lefegyverzést. Szilágyi Lijos szólalt fel, &M sürgette a katonai ellenőrzés megszüntetését. Az ülés 6 órakor ért véget. Miért ttlégedefienek m m Hus- és sacegesdi fsusipüPüsok mfifl&Sdéséir&l. Néhány ntsppil ezelőtt beizfraolt srmi a Dilmagyarortzág, hOjgy a szegedi husiparosok körében egyre fokozódik az elégedetlenség a Hus- és Vásárpénztár ellen és hogy az lpito> sok erőteljes akcióra kiszülnek c városnál a huspénztár is a város között femdlló szerződis felbontása érdekében. Ennek az engedetlenségnek két évtisgdie visszamenő okai vannak és ezek sz okok magyarázzák meg, hogy a szegedi húsiparotok miért törekszenek egy axsg:éíő és tontos hiv&lásu husipari vállalkozás megszüntetésére, üslysscbben megtelelő átszervezésire. A szegedi Hus- és Váslrpínzfár Réizvényvársaíág közel husz éível ezelőtt, 1907-ben salakúit kétszázezer korona alsplőkévsl, amit ezer darab kétszáz koronás részvénnyel jegyesek le a rísné ~yesek. A részvények nsg/részét a Szeged-Csongrádi Takarákpénxíísr szerezte meg, de tekintélyes ré*z?ény»ennyiiég jutott egy nigytéiényi húsipari érdekeliség, a kecskeméti mezőgazdasági kasaara, néhány szegedi pénzintézet é« a város birtokába is. A háború óta természeissen többször volt már alapiőkeetnelée, de az uj péaz sem tudott elevenebb életet vinni a vállalatba, a®ely — a husiparosok igazolt panasza szerint — éppen azokat a kötelezettségeket nsm teljesíti, amelyekért annak idején megalakult. A vállalat alapszabályainak eltö paragrafusa határozza meg a vállalat célját. Eszerint „a társaság célja a szegedi közvágóhíd és azzal kapcsolatosan létesítendő központi állatvásár forgalmának fejlesztése, az ugyanoda behozott vagy behozandó vágó- és szuróállatokra, továbbá a levágott állatok bus- és msttékferménycire elölegnyujiás, az ilyen readeüeaétü állatoknak a vásáron és a közvágóhídon bizominyképen való eladása, azoknak ideiglenes ellátása £s misdtmaz üzemek folytatása, melyek a vágóhidra kerülő, vagy ott termelt anyagok iparszerü feldolgozásival és értékelésével járnak, valamint a várost és as államot illető kösvágó&di dijak megbízásból való beszedése*. A szegedi husiparosok panasza szerint a vállalat fennállása óta csak ezt a legutolsó célját teljesítette azzal as energiával, amellyel a többi! is íeijaiiíenifí kellett volna. A legfőbb panasz a vállalat eüsn az, asstinf a szsgadi ipartestül et húsipari szakosztályától értesültünk, hogy a Hus is Vásdrpéaztár nem elégíti ki a szegedi husiparosok hiteligényeit a legminimálisabb mértékben sem, előlegeket nem folyós t a levágott állítok hui* és m§Hékterméayeire, m valamelyik kisiparosnak ilyenre tősége volt él a vállalathoz fordult, az as előleget legtöbbször egyálíaiibin nm folyósította,; ha padig folyósította, akkor bank=ze>ü feöicsöBí adott megfelelő üezes |ólállásr«. Ez a mód szonban annyira boaszsdalmas, hogy a busipirosol, siki'snek rendszerint pillanatnyilag van szükiégSk a pinzrs, nem is reflektáltak erre a nagyon nehezen ísepzsrezhelő segítségre. A öuspénzíár igy as iparosok saetnpoaíjából már alapításakor és azóta változatlanul, nem létjogosult, az iptsroso^ éppen ezért nsm is működnek vele együit, hanem Kiás úton-módon bistositják Qzleti érdekeiket. A husipari szakosztály piaasza szerint a vállalat saáaik célját sem szolgálta, nem teremteti piacot a szegedi húsiparotok számára, nem állitotta fel azt a termokimiai laboratóriumot sem, amelynek felállítására az alapszabályok kötelezték volna és amely a vágóhídon veszendőbe menő hulisdékofc feldolgozására és értékesitésérs lett volna «lkalmas. — Üdvöinak látnók, bogy a város a huspénztárral kötött szerződését mielőbb felbontsa — mondotta érdeklődésünkre a húsipari szikosztály egyik vezetője —, mert mi, husiparosok, kötelezve vagyunk bizonyos <lijakc fizetésére, de ezekért a dijakért cserébe semmiféle ellenszolgáltatást nem kapunk. Ha a város felbontaná a buspénztárrai kötött szerződését, assely jövőre úgyis lejár, akkor a ssegedi husiparosok közölnék a város hatóságával azt a KÓDOT, amely melleit EZ AS intézmény fenn lesne taribató ugy, hogy hivatását tényleg teljesítse is, hogy olcsó és gjors hitelt nyújthasson a husipsrosoknak. De a mai viszonyok mellett a husiparosok nem vesztenének vele, ha ez a tehetetlen intézmény végleg meg is szűnne. A városházán szintén régi probléma már a huipénztár üg?e és már többször felmerült a szertődés felbontásának tem. A" vállalat ugyanis nás oldalról sem teljesíti szerződési kötelezettségeit, nem fizeti pontosan még azokat a legnagyobbrészt vaiorizálatlan béreket sem, amelyeket a szerződés értelmében különböző vároii ingatlanokért kellene fizetnie. A huapénziár ugyanis valamivel több, mint két hold földet bérel a várostól a közvágóhíd mellett, bérel ezenkívül számos épüle!et it a közvágóhídon. A földért a rendet bérértéknek csak a felét, 173 aranykoronát kellene fizetnie évenkint, az épületek bére azonban még wa is vaiorizálatlan. Az ipartelepért például 6715 09 pipirkoronát, alig ötven aranyfillér!, a hüiőkimrákért pedig évi ötszáz papirkoronát, de Scultiiy Sándor főszámvevőtől nyert értesülésünk szerint még ezt seai fizeti. A városnál különben e^iost tárgyalnak a birek valorizációjáról, a helyzetei azonban teljesen reménytelennek tartják. Sokkal fontosabbaknak Ígérkeznek azok a tárgyalások, amelyeknek előkészítésével Fodor Jenő adóügyi tanácsnok foglalkozik most és amelyek szoros összefüggésben vannak a buiiparosok mozgalmával, válamint azzal a debreceni t&nulmányntial, amelyről érdekes tapasztalatokkal tért vissza Szegedre az ad í ügyi tanácsnok. A városházán megtudtuk csütörtökön, hogy a város hatósága nem csinál nagy kázust a huspénslár szerződésének felbontásából, csapán az gördtt nehézségeket a msgo dés elé, hogy a szerződés irtelmiben a várassak b(csérééken kellem megváltania azokat as épületeket, amelyeket a telepen a vállalat építtetett. A huspénztár elleni pasaszokat a városházán teljesen indokoltaknak tartják és azzal magyarázzák, hogy azokra n«na annyira a vezelőíég sxolgélialoít okot, mint Inkább ások a bankszerű nehézségek, amelyekkel a vállalat nem birkózhat meg. A helyzet megoldása egyébként a város kezében van és a város hatásága megoldhatja ugy ezt a p obiémát, hogy a husiparosok érdekét is kielégítse. Szerettünk volnss ebben az ügyben a nyilvánvaló közérdekre való tekintettel a hwpánztártól is felvilágosítási kapni, azonban Vass Jenő igszgató minden felvilágosítást megtagadóit. Korlátozzák az iparosok tanonctartási jogát. A kereskedelemügyi miniszter a kamara utján leiratot intézett a mészáros - és hentes-szakosztályhoz, amelyben rámutat azokra a visszásságokra, amelyek a mészáros- és hentesiparbin észlelhetők. Kifogásolja a miniszter, hogy a hatóságok némely vidéken más és más elnevezést adnak ennek az iparnak, mint például ssurőipar, vágóipar, husmérő stb., amibői nem derül ki, hogy méazáros-e, vagy hentes az illető. Asonkivüí van nak birkavágók, böllérek, akik sem a mészáros-1 sem a hentesipart nem űzik minden ágában. A miniszter tehát azt kivánja, hogy a jövőben a hatóságok husiparosoknak más iparigazolványt, mint mészáros-, vagy hentesiparra ne adjanak ki. Ezenfelül a miniszter arra is felhívja az ipartestület figyelmét, hogy miután a már kiadott igazolványokat visszavonni nem tenne méltányos, mindenesetre helyes lenne as olyan husiparosokat, akik a mészáros és hentesipar minden ágát nem űzik, a ianonctartástól eltiltani, mivel eseknek nem is áll módjukban á tanoncokat a szakmában kellőképen kiképezni. A legszebb bútorok 818 Legolcsóbb árban Kertész Sánder bútoráruházában Feketesas ucca. Telefon: 15—76. WVWWW 9. x A DÉLMAGYARORSZÁG többezerkötetes kölcsönkönyvtárában havi dij előfizetők részére 12 és 10, heti dij 2000 korona. a Bohn utóda ENAPPE JANOS-féle Vár uccai vendéglő vIláLpvákrosfos leért helyisége. S z é l -, p o r - é s e s ö m e n t e s. 46C Naponta halászlé és sült hat. Kitűnő ételek. Elsőrangú italok. Mérsékelt árak. Figyelmes kiszolgálás. A „Kőbányai Polgári Serfőzde" világhírű Szent István Idénysöre és Szent István Portersöre állandóan csapon.