Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-11 / 82. szám

4 OBLMAOTARORSZAO 1826 április 11. — Akartam ia dolgozni, de ha nem veitek iőlem semmit... Valamiből csak árassá] megélni... mondotta rezignáltán. A detektívek nemsokára előállították László Sándor társát it, Kiss Erzsébet varrónőt. A festő azonban mgyon nobilis volt, nem árult el semmit sem a varrónőről. A főtárgyaláson ii igen nobilisán viselkedett László, mindent magára vállalt és mindenbői ki akarta húzni Kiss Erzsébetet. A törvényszék azonban bizonyítottal* vette, bogy a varrónő segédkezett olykor a festőnek és hiába volt László minden lovagiasság;, öt is bűnösnek mondották ki. A MMMMMMMMMMf^^ Még egy utolsó kísérlet. Irta: Wimmer Fülöp. festőt négy ivre itilie el a törvényszék, mlg a varrónő egy ivi birlönt kapóit. Szombaton dílelőtt került ez az ügy az ítélőtábla elé. A Tábla helybenhagyta László büntetését, mig Kiss Erzsébetét nyolc hónapra szállította le. A varrónői különben azonnal szabad• lábra helyezték, tekintettel arra, hogy büntetéséből öihónspot már kliöltitt. László, habár minden emóció nélkül vonult be ismét a börtönbe — legalább négy évig „gondtalanul" élhet — mégis semmiségi panasszal élt a Kúriához. A tanyai vasút beiorkolásáról van szó és mivel polgármesterünk nagyon vallásos ember hirében áll, tilán as utolsó percben még el tudom téríteni szerencsétlen és a városra föltétlenül káros elhatározásától, hogy a tanyai vasutat közvetlenül a Tisíia-pályaudvarba torkoltaiig. Rámutatok ugyanis arra, hogy az Isién keze is megnyilatkozott e terv ellen akkor, amikor a legutolsó napokban nyilvánossá lett, hogy nem az eredsii Mars iért torkolat kivdn uj kisajátítást, hanem éppen ellenkezőleg a Tiszapálfoadvari torkolat meglehtiős nagy, közel 1000 milliói kitevő uj kisajátítást tesz szükségessé. Evvel a polgármüster ur által az utolsó közgyűlésen a Mars-téli eredeti torkolat ellen fölhozott érvek Iegfontosabbja nemcsak elesett, de éppen ellenkezőleg, az általa forszírozott Tiszapályaudvari torkolat ellen forduit. Mivel pedig már előbbi cikkedben sikerűit tsijesen tárgytalannak bizonyitini a fölhozott többi ellenérvet — mint a vaiut befejezési időpontjának kitolását stb. —, újból fölvetem itt Szegsd város egéis, e kérdésben nagyban érdekeit, polgársága előtt a következő kérdéseket: Mi szói tehát amellett és miért kell a Szesztay-féle eredeti terv szerint a kisvasúinak a Msrs térre valö torkolatát mellőzni, shol fölvételi épületeknek, raktárnak ás mindennek megvan a kellő he/ye ? S miért kell evvel szemben a csak most néhány hónap előtt először napvilágot látott terv szerint a kisvasutat a Tisza-pályaudvarra torkoltetof, ott emelni a fölvéleli épületet és szükségei raktárhelyiségeket és onnan a vasutat a keskeay Tiszsparíoa a Rudolf-térre viani ? Addig, amig ezekre csak egyetlenegy féligmeddig elfogadható indokot nem hallok, a magam részétől rámutatok azon óriási hátrányra, amely városunk egész polgárságnak (hivatalnokok, orvosok, ügyvédek, birák) ilelmezisi szempontjából, azonfslűl a kereskedők és ipsrosok kereseti lehtiősige szempontjából kétségtelenül előáll azzal, hogy a tanyai vasul a Tisza-pályaudvarba torkol. O t ugyanis budapesti kereskedők kiküldöttjei ál al kint a tanyai piacokon vagonmeunyiséiekre összeszedett ösz szes temelvényeket közvetlenül a budapesti vonatokba berakva Budapestre fogják elvinni, anélkül, hogy a szegedi piacot még csak látták is volna. Igy teljes bizonyossággal elő fog tehát állani az a helyzet, hogy Szeged város 40 milliárd költséggel létesítette a tanyai vasutat, ezért évi ötmilliárd amortizációt fizet és mindezen enagára vállalt nagy áldozattal szemben a legkisebb előnyt sem fogja a vasúi litesilisitől látni, sőt ellenkezőleg: a mai vajmi kedvezőtlen nelyzet a közélel^ezés szempontjából rószszabbodni is az égisz közilelmezés föliiilenül drágulni fog. Akármennyire sokrs, vagy kevésre becsüli már most Szeged város vezeiösége ezeket a kétségtelenül teljesen nem tagadhsté súlyos érveket, kérdem, hogy miért kell mégis a szerintem végzetes uton járni? Kérdem, hogy az eredtti terv szer itt miért nem a Mars tirre visszük a vasutat is oda koncentráljuk Szeged város közönsége rétzire a tanyái vasul által behozott összes íermtlvinyeket, ha ez ellen, illetve a Tisza-pályaudvari torkolat mellett egyetlen irv sem hozható fti ? Hiszen a közgyűlésen elhangzott azon aggodalom, bojy a tanyai termel fények igy nem lesznek megfelelő árban értékesíthetők, evidensen elesik, amikor azokkal a iermeivéayekkel Szeged város 80, de legalább is 60000 fogyasztója mint éhes vevő áll szemben. Hl — amint félni lehet — a város vizelősége eboen az igy egysserűen, de élesin odaállított kérdésben mégsem engsd, akkor talán a város közönsége fog elég nyomást gyakorolni arra, hogy a végzetes terv meg ne valósuljon. II nyíregyházai példa. A világszerte tomboló gazdasági válság taiáa sehol sem olyan éles, a«int szerencsétlenül megnyomorított iuzánkban. Az országban pedig legjobban sinylik meg a krízist azok a városok és köziégek, amelyek a trianoni halár mellett fekűsznek. Ezek a városok elveszítették fogyasztó piacaikat, miután az eddigi hinferlandjukkal való gazdasági kapcsolataik úgyszólván teljesen megszűntek, A batármenii városok közül elsőnek Nyíregyháza ébredt föl tespedésébői. A hatáság, az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság képviselői fog ak ott össze. Programot állítottak föl, amelyben ponttól-pontra elsorolták, hogy mely követelmények valóiitandék meg legeliősorban, hogy ne {üssön az egész megye a pusztulás ntjára. A szabolcsi mozgalom csak néhány napos keleiü. Hogy lesz-e eredménye, az még a jövő tilka, annál is inkább, mivel a kívánságoknak teljesítése részben a kormánytól, részbsn pedig a cseh szlovák kormány jóindulatától függ. Jóllehet, a szabolcsi példa sikeréről, vagy sikertelenségéről még nem mondhatunk issamii: nem szabad megengednünk, hogy le ne vonjuk abból s tanulságokat. Azt hisszük, hogy olvasóinknak nem keit bővebbe* ecsetelnünk, hogy a szegedi viszonyok vannak legalább is olyan kéiségbeejiők, Mint a nyíregyházátok. A boltok, műhelyek üresek, az uccák, a séíahelyek tele vannak aronkarsé'kűlitkkef. A nagykiterjedésű teherpályaudvaron elszomorító kicsiny a forgalom. Az ellő, amit tanulhatunk a szabolcsiaktól, az, hogy a mezőgazdaság, ipar él kereskedelem a kSzös veszély tudatában összefogtak, holott ezeket a termelési ágakat bizony sokszor éles szakadék választja el egymástól. Belátták végre, hogy egymás néikűi nem lehetnek el, hogy egyik termelési ág a másiknak a legjobb fogyasztója ás ha sorvad az ipar, a kereikedeiew, akkor tönkrejut a mezőgazdaság Is. De tilín még ennél is fontosabb az a tanulság, hogy a hatóságok sem viselkednek közömbös semlegessiggel a mozgalymmal szemben, hanem a mozgalomnak élén a nyíregyházai főispán áll. A hatóságokat eddig csak ugy ismertük, hogy az a termelő munkát közömbösen nézi. Mihelyt azonban megérik a termelő munka gyümölcse — akár a legszerényebb haszon formájában — mindjárt megjelenik a kincstár él réut kér a hasnoaból. Ez rendjén ii van igy a normális viszonyok között. Most azonban, amikor torra hullanak a legerősebbnek tartott gazdasági alanyok, nem mellőzhető a hatósági beavatkozás. A forgalmi, s kereseti, a jövedelmi adó révén ugy az állam, mint a községek csöndéi társak minden gazdasági vállalkozásban, kezdve a leghatalmasabb dominiumtól, le efésien a legszegényebb falusi foltozd vargáig. Nem állnak statisztikai adatok rendelkezésünkre, de anélkül is merjük állítani, hogy a forgalmi adóbevételek csökkenőben vannak. A kereseti és jövedelmi adákat iehet ugyan erőltetni, de ha a vagyont is fölemésztik az adók, akkor hiába a kimunkált adóalap: szt behajtani nem lehet. Szükséges, üogy a tizenkettedik órában végra ugy az álla®, mint a községek belássák, bog? a struccpolitikát nem lehet tovább kövelniök, mert különben a magángazdaság tönkrejutásával tönkrejutna az állam is, a községek is. A forgalmi adóellenőrök pedig csak bezárt boltokat, kihűlt kazánokat és megmunkálatlsn földeket fognak találni. Nemrég zsjlott le a kamarai választás. Uj, friss erők kerül ek be rslnd a két osztályba. Elsősorban is a kamarának lesz a hivatása, hogy megjelölje azokat az orvosságokat, amelyeknek segítségével a mostani mgy gazdasági betegségen segíteni lehet. Sajnos, bizonyos bürokratikus okok miatt, amelyek a kamarán kiről fekszenek, az uj kamara megalakulása csak néhány hét múlva történhetik. De ezt a nétiány hetet sem szabad tétlenül eltölteni. Igyekezni kell ugy a hatóságot, mint a mezőgazdasági érdskek képviselőit meggyőzni arról, hogy csak a közös munkálkodás mentheti meg a gazdasági életet. Mindenesetre dicséret illeti meg a város hatóságát, hogy a tanyai vasú', a fogadalmi templom és az egyelem építésével kapcsolatban munkaalkalmakat teremt, de ezeknek a hatása majd csak későbben mutatkozhatik és azonkívül is még sok-sok tennivaló van. Von|uk hát le a tanulságokat a szabolcsiak kezdeményezéséből. 0 jenek össze itt is a hatóságnak, a mezőgazdaságnak, a kereskedelemnek, az iparnak arra hivatott képviselői. Állapítsák meg, hogy városunknak es a példátlan gazdasági pangása minő okokból ered, főleg pedig hogyan lehetne a válságot, ha nem orvosolni, de legalább enyhíteni. Meg kell hallgatni minden véleményt. Hisszük és reméljük, hogy ilyen mozgalom, amelybsn az össiei érdekképviseletek résztvenaének, eredménytelen nem maradna. Sz. A. JUHASZ GYULA SZEHZtil ÜHTINÉJA 1926 április 18-én, délelőtt iél 11 órakor A. KORZÓ MOZIBAN Résztvesznek: Móra Ferenc, Juhász Gyula Dr. Zolnal Béla. Corbelár Kamilla R. Étsy Emilia Feleki Klári Kaszab Anna Kolbay Ildikó Ladomerszky Margit Sz. Lányi Ilona Szász Edith Vass Manci Zitta Arany József Baróthy József Fenyvess Sándor Gonda József Harsányi Miklós Kertész Vilmos Leápold Andor Ruttkay Béla Szentivdnyi Béla Emma Helyárak: 30.000, 20 000, 10.000 korona. Jegyek kaphatók a Délmagyarország jegyirodájában és a Korzó Mozi pénztáránál. / „, SÁRI él BÖSKE csak azért mennek oly szívesen a fogorvoshoz, mert utána mindig egy nagy tábla Meinl-csokoládét kapnak, Klauzál tér 2. 1PS? Női és férfi ATV1A Ki LlCHTMANN M.MT különlegességek gyermek- és munkásctpOk legjobb kivitelben. Özv. KOHN MÓRNÉ, Széchenyi tér 11. UJDOMSAGI ZWACK cs H05É likőröket, rumot és cognakot, kiváló minőségű asztali borokat a legolcsóbban árusit Eiftgla«iijeia Jézief Klauzál tér 3 szám -5- Telefon 6.63.