Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-11 / 82. szám

J&pa» 31IBH km+mmm* DÉLMflGYARORSZAG $*Mtauii*At< OotS f«ran«-M. J V«ichm IB-KS. KíwlMüratal, iMtataMayrtáf « jsByír-ü«i Aradi ucca 8. Vaittat »<M. •raMll FxtGH 1. náci Tüfalaasiíw <S-*» Az elhallgattatók. Az „elhallgatatott", az a Szózat, a fsjvéde­lem harci dudáji. A kétségtelenül nemes hang­szer addig agonizált hörögve és szuszogva, mig végérvényesen beleszorult a pára. Most már csak azokban a dühös és kétségbeesett nyilat­kozafokban él, amelyeket eddig is ébbérrel fize­tett és most kenyerüket vesztett alkalmazottai tesznek róla — a destruktív lapok hasábjain. A megunk részéről igazán sajnáljuk, bogy a feles orgánum megszűnt, mert a magyar sajtó archmterében, amely töbhé-kevlsbbé európai stilusu, mint kuriozitás határozottan értéket je­lentett a Szózat: egy duda, amely égzengést játszik. A mi sajnálkozásunk azonban csak esztétikai természetű, ennélfogva nem elvisel­hetetlen. Gömbös Gyulának, mint a fajvédők vezérének az elkeseredése, amelynek a leg­utóbbi pártvacsorán adott kifejezés?, sokkal reálisabb. Egy politikai párt, amelynek ninci lapja, olyan Wecker-ór», amelynek mindene van, csak éppen ébresitöjc nincs. Hiszen nem lehet mondani, vidéki tökszárdudikkal rendel­keznek még Gömbösék, de azok csak gyerek­mulatságnak valók, országos po'itikát nem lehet ve'.ük játszani. As impozáns, nagy börduda pe­dig oda van. „Ideiglenesen elhallgattatták", — konstatálta Gömbös Gyula. Elhallgattatták... tetszik érteni ? Nem ma­gától haiigatott el, hanem zord erőszaknak esett áldozatul. Ki lehetett az, aki ti mert bánni a mennydörgő dudával? Egy újságot más nem hallgattathat el, csak az államhatalom, vagy a közönség. Az államhatalom ugy, hogy bele­fojtja a szót, a közönség ugy, hogy nem veszi be a szavát, amit azzal juttat kifejezésre, hogy nem veszi meg az újságot. Nsm tudunk róla, bogy az államhatalom va­lami különös pogány hajszát inditott volna meg az ellen a nyomtatott papir ellen, amely elmé­vel esztendőkön keresztül infesztálta sírjában a száz évvel ezelőtti nemzeti ébredés halhatatlan költőjét. Sok minden Jót ráfogtak már a kurzus­kormányokra, de azzal még senki te rágal­mazta meg öket, hogy ádáz haraggal tiporták volna le az ébredő sajtót. O, dehogy 1 A kor­mány, amelyet destruktiv oldalról annyit tá­madnak a sajtószabadság megsértése miatt, jo­gos önérzettel mondhatja el: nézzétek, mit tet­tem a Szózat érti Valóban, a Szózat hoz cin­zett sajtószabadságot nemcsak tiszteletben tar­totta a kormány, de némineműképpen túlzásba is vilte ezt a tiszteletet. Amit a baloldalon el­spórolt a sajtószabadságból, azt mind rá> költötte a tájvédelem lapjára, amilyet a de­struktív néphumor Atautófaajság-nak ne­vezett el, Sőt mintha nemcsak erkölcsi túl­költekezés történt volna az igen magas bclyekrSl is reklámozott újság körül. Vert a azó mindenféle szanálásoktól is, amikkel csak­ugyan sikerült u] széllel bélelni a rekedező sajtó­dudát. Lehet, hogy nerc tett meg a kormány mindent, ami kötelessége lett volna, — ezt Gömbös Gyula jobban tudhatja, mint ni. Tán a hazaáruló Károlyi Mihály birtokait a Szózat-n kelteit volna költeni, úgyis, mint a haza oltá­rára. Talán meg kellett volna a Szózat- ot ren­delni minden elemi iskola számára, hogy a jövő nemzedéke fcbb&l tanuljon emberueretetet <8 minden középiskola számára, hogy ai ön képzőkötök annak a hasábjairól tanuljanak szel­lemet és ízlés', klasszikus stílust és turáni világnézetet. Talán revideálni kelleit volna az italmétési engedélyeket és csak annak juttatni, aki előfizet a Szózat- rt*. Vagy egész egyszerűen törvényt kellett volna hozatni, hogy akinél más lap találtatik, mint fajvédő újság, az fölkötte­tik ét akinél nem találtalik fajvédő újság, az !őbelö?etik. Es igazán nem lett volna kompli­kált dolog és ezt a csekélységet igazán meg­tehette volna Beíhfen István azoknak e kedvé­ért, akik azl állítják, hogy Ck szerezték meg neki a hatalmat és a parlamenti többiéget. Szeged, 1926 április 11, VASÁRNAP KMflseteal Arak: bgy hOnapra Helyben 4U.UUU Kor, Budapesten « oidéMie 45.000 kor, Egyet szám ára hétköznap 2000 kor. tasíi- SÍ Snmpnap 3000 korona. II. évfolyam, 82. sxán De Bethlen István ezt nem telte meg, éppen csak est a csekélységet nem telte Gömbfiiélt lapjáért és ezért 0 az eiyik elhallgattatja i Szózat-nak. De ahogy Gömbös Gyula följajdu lásáből kitetszik, van nagyobb bűnös is Beth­lennél és azt meg is nevezi: a kereaztiay köz­vélemény. Mi nem árulunk egy gyékényen Göm­bös Gyulával, de ebben az egyben igazat adank neki: a Szózat-ba nem azért szotult bele » szusz, mert a kormány levetfe róla a gyöntéd kezét, hanem azért, mert a keresztény közvéle­mény megutálta, kézbe nem vette és elterülte, mint az árok szélére kitett rontás-1 szokás. Es nincs az a hatalmi erőszak, nincs az az olva­satlan szubvenció, amely segíteni tudjon egy lapon, amikor az már ingyen se kell a saját közönségének se. Es aki ezzel sincs tisztában, az se nem njiágirO, se nem politikus s annak éppen ugy nem szabid álmodni arról, hogy ö valaha is átvegye egy ország kormányzását, mint ahogy a rubásbolt ajtajába kiállított bábut nem lehet odaültetni egy hajó kormányára, hogy vigye azt révbe vibirokon és örvényeken ke­resztül. MWMMMMMMMMMMfMMMMMM Peking a lázadók kezében van. Kiszabadították a volt köztársaság tlnökét. (Budapesti tudósítónk tekfonjelentése.) Peking­ből Jelentik: Vu-Pei-Fu tábornok szombaton délben államcsínnyel birtokába vette Pekinget, A volt köztársasági elnököt azonnal kisxabadi tották körtönéből. A Jelenlegi elnök Vu-Pei Fu csapatainak láttára a francia követségre mene­kült. A 'délutáni órákban már teljes a rend Pekingben, csupán a lelefonkapcsolást szün­tették be. Peking most a lázadók kesében vaa. Véget ért a azalonikii lázadás. A vezéreket hir szerint elfogták. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Athén­ből jelentik: A szalonikii lázadás Ogyében je­lentős fordulat történt. A kormánycsapitok ve­zénylő tábornoka fölszólította a tamadókat, hogy este félhat óráig tegyék le a fegyvert, mert különben azonnal parancsai ad o láma­dánra és a lefegyverzésre, nemkülönben lövetni kezdet a flottával ts. A lázadók egy ára gon­dolkozáii időt kértek. Még nem telt el az egy óra első fele sem, amikor repülőgép érkezett a lázadók parancs­nokságához a lázadók egy másik csapatától, A repülőgép jelentése szerint ez a mátik cso­pat teljesen megsemmisült. Erre a hirre a föl­kelők vezérei ugy határoztak, hogy megadják magukat. Egy Jelentés szerint ekkor a bárom vezérlő törzstiszt repü őgépbe szállott és elrepült észak felé. A csap .tok látva vezéreik elmenekülését, megadták magukat. Egy másik jelen és szerint a vezérek nem menekültek el, hanem elfogták őket és Athénba kisérték, ahol haditörvényszék elé kerülnek. A miniszterelnök megkezdte munkáját a pártközi béke érdekében. Tanácskozás kezdődött a parlamenti konferencia Összehívására. Miket kíván Bethlen gróftól a baloldali ellenzék ? tatlan kivizsgálását, a titkos társaságok meg­szüntetését, beleértve azokat is, amelyek a leg­utóbbi években igen erősen exponálták magu­kat; kívánják továbbá az egyesülési és gyüle­kezési szabadság, a sajtószabadság visszaállí­tását a békeévek keretei között; az ellenzék kívánságai között szerepel még az esküdJbiró­ságok visszaállítása, a kivételes rendele­tekkel való kormányzás megszüntetése, kí­vánják a kurzus tomboló éveiben hozott fegyelmik revízióját, a numerus clausus eltör­lését, a tisztán politikai elitéltek amnesztiáját, az emigráció likvidálását, még pedig olyan formában, hogy a kommunisták ne térhessenek haza, végül kívánja az ellenzék a földreform végrehajtását, uj választási 'örvényt és a nemzet­gyűlés mandátumának lejárta utdn: uj választást. Esek a kívánságok természetesen csak egy tervezetnek keretei, a tárgyalások során vár­hatók néei változások is. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bethlen István »réf miniszieiekök szombaton a késő esti órákban Budapestre érkezett. Több egy­ségeipárli képviselővel, skik azonnal fölkeres­ték, tanácskozást folytatott és ez alkalommal a pátiközi konferencia ügyéi tárgyalták meg, illetve arril tanácskoztak, mtképea lehetne biztosítani a parlamtnil békéi. Az ellenzék részéről értesülésünk szerint nem történtek tanácskozások, igy határoztak ebben az ügyben, mert meg kívánják várni Vázsonyiék hazaérkezését. Ettől függetlenül azonban a ve­zetők megbeszélései során kialakult helyzet sze­rint, ax ellenxék a követalések egész sorál tá­masztja a kormánnyal szembea és csak akkor támogatnák a kormány munkáját, ha ezeket i követeléseket Bethlen honorálná. Értesülésünk szerint az ellenzék követeléseit 15 pontban szövegezte meg; kívánják a frank­ügy teljes likvidálását, a szokolhamisitás pár­Május első hetében kezdődik a frankpör tárgyalása. Teleki gróf csak a földraiztudósitókkal érintkezett Münchenben. — h szokol­ügyi nj kihallgatásokat kedden kizdik. — Olchváryt nem adják ki. amelyekre a frankhamisítás céljaira fölhasznált pnpir is gép beszerzésire vonatkozóan kért föl­világosítást a budapes i királyi ügyészség. A mflucheni hatóságok Teleki Pál gróf müncheni látogatására vonatkozóan ia válasz* adtak. A válasz szerint Teleki Pál gróf 1921-ben és 1926 januárjában járt Münchenben, de csak mint geográfus. Ebbeli minőségében müncheni (Budapesti tudósítónk telefoujelentise.) Töreky Gíza elnök még nem tűzte ki a frankhamisítás tárgyalásának nspját: ez a Jövő héten történik meg. Értesülésünk szerint vagy május 5-ér, vagy május 7 én ksxdi s törvényszék tírgyalm a Irankflgyet. Szombaton érkezett meg a királyi Ggyész­ségre Münchenből a válasz szókra a pontokra,

Next

/
Thumbnails
Contents