Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-10 / 81. szám

4 DBLMAOYARORSZAG tm április 10 A Délmagyarország Szegeden és környékén az egyetlen liberális lap. Fennállásának biztosítéka és ereje a független polgárok és munkások támogatása. Amikor egy valódi herceg pályázott a szegedi szinház igazgatói állására. Két érdekes levél került elő mostanában valami titkos levéltárból; két olyan „ magas helyről" származó levél, amelyről eddig senkisem tudott, de amely annak idején majdnem forradalmat okozott a szegedi szinház teörül. A leveleket Portia Aladár herceg irta Lázár György polgármesternek ezelőtt 22 évvel, 1904 ben és bejelentette, hogy pályázni óhajt a szegedi szinház megüresedett igazgatói állására. A i első levélhez névjegyet is mellékelt a furcsa szándékú herceg, a hatalmas krajnai és karintiai hitbizomány dúsgazdag ura, a Dráva melletti Spiitalban ievő hercegi kastély történelmi nevü lakója. Fürst Aladár von Portia Reichsunmittelbar immediat gefiirateter Gráf von Tetíensee, Obersterblandhofmeistervan Görz und Gradiska etc. etc. Ezeket mondja a névjegy és amit mond, még a szerényen büszke „eíc."-ék is, szóról szóra megfelel a valóságnak. Portia Aladár élettörténete nagyon alkalmas arra, hogy az operettlibrettisták fölhasználják legfantasztikusabb operettmeséik valószínűsítésére is, Elvarázsolt királyfi volt, aki meglehetősen egyszerű, szegényes keretek között született és élt BiharBelényesen és talán nem is gondolt arra. hogy egy szép napon az osztrák magyar monarchia egyik leghatalmasabb és leggazdagabb majoreskójaként ébred föl. Attilától - Lipót császárig. A Portia-család a legrégibb és legelőkelőbb főúri családok közé tartozik. Családiáját Attila koráig vezeti vissza. Az első irásos dokumentum szerint a család egyik őse: Armenus egyik legtekintélyesebb római főnemes volt, Krisztus után 452 ben esett el, amikor Attila Aquileját ostromolta. Ebben a harcban fővezére volt az egyik légiónak. A történelem századokig nem jegyzett föl ezután semmi különöset a Sicainbriából származó család viselt dolgaitól, de III. Ferdinánd császár korában isméi előtérbe került egy Portia gróf, Portia János fia, János Ferdinánd, akit a császár Lipót főherceghez, a későbbi császárhoz hivott meg játszótársul. A két fiatatember között egy egész életre szóló barátság fejlődött ki, amikor Lipót elnyerte a trónt, az uralkodói kegy számos kitüntetésével halmozta el legkedvesebb hlvéí. Portia János Ferdinánd Krajna helytartója, császári követ Velencében, főudvarmester, valóságos belső titkos tanácsos, igazgató kamarás, aranygyapjas vitéz és végül a császár első minisztere lett. A császári házna* tett szolgálatait hercegi cimmel jutalmazta meg 1698 ban Lipót és az adománylevél szerint ezt a címet mindig az elsőszülött örökli azzal a hatalmas hitbizománnyal együtt, emelyet János Ferdinánd utódai Karintiában és Krajnában alapítottak. A hercegi család székhelye ma is a Dráva melletti Spittat, aiiol gyönyörű kastélya van a hitbizomány mindenkori urának. A hetcegesiíeit ág Portia Ferdinánd herceggel 1896 április 20 án kihalt és a hitbizomány a rímmel együtt a család magyarországi ágára szállt. A magyarországi Portia grófok teljesen elszegényedett urak voltak. A magyarországi ágat Antal gróf alapította, aki 1842 ben halt meg. Fia, Lajos gróf örökölte a hercegi elmet 1896-ban, de a hatalmas vagyont csak hat évig élvezhette, 1902 ben meghalt és a hitbizomány elsőszülött fiára, Aladárra szállt. Utbiztosból — herceg. Portia Lajos gróf egészen szegény ember volt. Állítólag Biharmegyében töltött be valami közigazgatási szerepet, aminek azonban nyomn nem igen taláiható a bihari monográfiákban. Egyes verzió szerint a megye utbiztosa volt és csak később lett Herkules fürdő kormánybiztosa. Fia, Portia Aladár gróf, a nagyváradi színház kiskapuja körül morzsolgatta jelentéktelen éleiét. Talán szinhásí í'ikár volt csekeiyke tiszteletdíjért, amikor megjött a Dráva melletti Spittalbói herceg Portia Ferdinánd halálának a hire. 1867-ben született Bciényesen, tehát akkor, amikor édesapjí mepkapia a hercegi majorátust. 1896 ban, mindössze 29 éves volt és 35 éves kor »)«n a szegény színházi titkárra szállt minden vagyon, ő lett a Portia-hitbizomány hercegi feje Még Ferdinánd herceg halálának évében elköltözött Magyarországból édesapjával együtt Spitialba, pedig itt még 1659 ben, külön törvénycikkel honfiusitották a Portia grófokat. De azért, mint hatalmas herceg sem feledkezett meg szülőföldjéről, hihetetlen energiát fejtett ki, hogy bekerüljön a magyar főrendiházba Portia Aladár hercegtől a háború eiött sokat irtak az újságok. Nem tudta megszokni a nagy rangot és áliitólag súlyosan megsértette a császárt is, amennyiben nem jelent meg a tátogató császár fogadtatásán, pedig a családi privilégiumok között első helyen állt a Portiáknak az a joga, hogy a hübérurat korlátra támaszkodva és vörös zászlóval fogadhatták. Poríis Aladár egyáltalában nem fogadta hübérurát, I. Ferenc József császárt és udvariatlansága miatt kegyvesztett lett. Ugy látszik, Portia Aiadár még a spittaü hercegi kastélyban sem tudott megfeledkezni a nagyváradi szinház kiskapujáról, a magyar színészetről, vagy talán a színésznőkről. Valahogyan megtudta, hogy a szegedi szinház igazgatói állása megüresedett és a varos kiírta rá a pályázatot. A színigazgató-jelölt Portia herceg. Dr. Lázár György polgármester 1904 augusztusában hercegi koronás levelet kapott a karinthíakrajnai hitbizomány hercegi urától, tűrhető magyarsággal irt levelet és ez a levél, amelyről eddig senki sem tudott, mert a herceg kívánsága szerint a polgármester a legnagyobb diszkrécióval kezelte, majdnem forradalmat keltett a szegedi színház körül. Az érdekes levél szóról-szóra a következő : Nagyságos Polgármester Uri Igen szívesen pályáznék a szegedi színházra, de azt niszem, hogy már lekéstem; u. i. a .Pályázati hirdetmény" kiköti, hogy minden egyes pályázó köteles ismerni a pályázati föltételeket, i lelve a szerződési elfogadandó pontokat. Nos, én ezeket nem ismerem és épp emiatt fordulok Nagyságodhoz, hogy méltóztassék nekem egy ilyen szerződési példányt elküldeni, de csak az esetre, hogy ha a pályázati terminus lejártát az én pályázatom beérkeztéig meghosszabbítani kegyeskednék. A szükséges 8~00 korona óvadékot ez esetre azonnal deponálom egy „Első Hazai Takarékpénztári" betétkönyvvel. Én nem akarom magamat az igen tisztelt szinügyi bizottságra reá oktrojálni a világért sem, én csak a magyar színművészetnek akarok egy vidéki hajlékot, olyant, amelyben becsülettel I megélhet a színésznő és nem hal éhen a színész és a kórista. Én bizonyára a színészetre fogom fordítani az egész jövedelmemet, hogy kirántsam abból a rémséges hínárból, amelyben ma tesped. Nagy vagyonom van, da semmi esetre sem tehetem meg kellő garancia nélkül azokat az óriási beruházásokat, amelyeket egy modern szinház igényel és épp ezért kértem a szerződési föltételeket. Föltétlen szerződést kívánok legalább 10 esztendőre és legyen jogom további 10 esztendőre ezt a szerződést a lejárat után meghosszabbítani. Ha ezen föltételeim meghosszabbítása az esetleges szerződésnek stb. elfogadtatnának, ugy a szerződés lejárta után az általam beszerzett darabok előadási jogán és a könyviá on kívül átengedném a városnak az összes beruházásokat, u- m.: ruhatár, diszlelek és kellékeket stb. Művezetőt okvetlen állítok 1905. január elsejéig olyant, amilyent elfogad a szinügyi bizottság és e tekintetben igyekezni fogok a legjobbal szolgálni, úgyszintén személyzete társulatomnak a lehető legmagasabb művészeti nívón fog állani, igen természetes, hogy ilyen szerződés mellett nem tehetem ki magamat annak, hogy esetleg ellenséges érzületekből kifolyólag a szinügyi bizottságnak joga legyen szerződésemet bármikor fölbontani, hanem igenis, amerikaiasan megszavaztatjuk a közönséget és ha nem tetszik társulalom, akkor szívesen visszalépek, amely esetet azonban teljesen kizártnak tartok. Akik ismernek engem, tudják, hogy mennyire érdeklődőm a magyar színművészet iránt és mindenki csak a legjobbakat várja működésemtől. Legyen jogom egy fővárosi szinházat is bérelni, vagy egy uj szinházat építtetni a magyar fővárosban, ez nem zárja ki, hogy emiatt ne foglalatoskodnék eléggé a szegedi színházzal, mert olyan művezetőm tesz ott, akiben teljesen megbízhatok. Nagyon kérem Nagyságodat, ezt az ügyet csak akkor nyilvánosságra hozni, ha annak aiapja is lesz. Maradtam nagyrabecsülésem nyilvánítása mellett hazafias üdvözlettel Hg. Ptrtia Aladár. Ezidőszerint Spittal a|Drau (Karintia tartomány). 1904 4/VIIl. A tanács hajlandó a tárgyalásokra. A hercegi levél szenzáció erejével hatott a szegedi városházán. Mert hát abban az időben, mint azelőtt is, meg azután is mindii?, válságok uralkodtak a szinház körül. A direktor hadat üzent a város hatóságának, « siinügyi bizottság fölvette a kezíyüt, szóvs! dúlt a harc változatlan energiával. A leghevesebb harcok idején érkezett meg a hercegi kond ás íevél. Amikor Lázár polgármester elolvasta, nagyon megörülhetett neki, mert azonnal bizalmas tanácsülést hivott össze, ott bemutatta a levelet. A tanács Portia herceg ajánlkozását ugy fogadta, mint a megváltást, ami egészen természetes is, hiszen a hatalmas vagyonú főúr egészen jól festett volna a szegedi szinház igazgatói székében és talán ez a megoldás, ha nem is egyszer és mindenkorra, de legalább hosszú időre kiküszöbölte volna az állandósult színházi válságot. (Zárójelben megjegyezve, a terv megvalósulása esetén talán most sem okozna gondot a szegedi szinház szanálása, mert azóta elmúlt az a husz esztendő is és a városnak pompásan fölszerelt színháza lenne.) A tanács a bizalmas ülésen egyhangúlag elhatározta, hogy teljesiti a herceg kívánságát és megkezdi vele a közvetlen tárgyalásokat. A családi konferencia és a legfelsőbb hely. Az örömteljes várakozást azonban váratlanul megzavarta egy másik hercegi levél, amely három nappal az első után érkezett meg Szegedre. Ez a levél igy hangzik: Nagyságos Polgármester Ur! A legnagyobb sajnálatomra kell tudatnom, hogy ugy a családi konferencia, mint magasabb helyről történt figyelmeztetés határozottan ellenkezik, bogy mai társadalmi positióm mellett szinházbérleti vállalatokba bocsátkozzam. Ne méltóztassék tehát rossznéven venni, ha a tegnapelőtt Nagyságodhoz tett írásbeli ajánlatomat a „Szegedi szinház" bérletére, ezennel kénytelen vagyok visszavonni. Bocsásson meg Nagyságod, ha ezáltal önhibámon kivöl kellemetlenséget okoztam volna Önnek, — bennem megvolt a jóakarat és az ambitio a magyar színészetet megmenteni azon szörnyű helyzetből, amelyben ezidőszerint sínylődik. Maradtam kiváló tisztelettel Hg. Portia Aladár. Igy aztán meghiusult a szép terv, a szegedi szinház igazgatói székébe nem ült be a hercegi vendég, a bissalmas levelek bekerültek a titkos levéltárba, a színházi harcok pedig változatlan hevességgel folytak tovább és folvnais még ma is, meri a snnháíti harc tradíció Szegeden. Talán ősibb a Portiák családfájánál is. Magyar László. ízenzádó a „Napsugár" étteremben! VÁR UCCA. 1, (Kultúrpalotával szemben.) Megérkezett a berlini Télikert művésze: Mister Harry és minden este fellép. Belépődíj nincs! Árak rendesek! A n. é. közönség szíves támogatását kéri Sugár Gyula, az étterem igazgatója. KERÉKPÁROK VARRÓGÉPEK Gyermekkocsik tétfizetésre is nápv cnfa pépáruházábau Szeged, Kiasucca, UUIVl UUU Ktieti-paiota. Hagy JavitomOliai* ! Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy legdrágább, legodaadóbb férj, szerető testver, rokon Csiszár Lajos pékmester hosszas szenvedés után 64 éves korában boldog házasságának 30. évében az Úrban elhunyt. Drága halottunk földi maradványait folyó hó ín-én, délután 3 órakor helyezzük örök nyugalomra a Tündér ucca 14. számú gyászházból a rókusi temetőbe Gyászmise 10-én délelőtt 8 órakor lesz a rókusi templomban. 1020 Lejyen olyan könnyű a sir, mint amilyen nehéz nekünk az elválás I Gyászoló neje: özv. Csiszár Lajosné. K8f GOSTA BERLINGÍhé,f5t6'a Korzó Moziban