Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-09 / 80. szám

1926 április 9. V DBLMAQYARORS2AO -"V Adja meg a kormány Szegednek is a vasúti szállítás 50 százalékos kedvezményét. Most minden Szegedre érkezik a legdrágábban, Budapestre legolcsóbban. — Sze­geden legdrágább a megélhetés. — A tanács fölirata a kereskedelmi minisztarhez. Eicken a hasábokon igen -sokszor adtunk hangot annak, heg/ Szegeden lényegesen drá­gább a megélhetés, mint a fővároíbin, amelyet a legkülönbözőbb kedvezményüket illatnek az ország többi városának a hátrányára. Est a lényegesen drágább életszínvonalat szomorúan tapssztalja minden nap Szeged egész fogyaszió­köiönsége, azok a tömegek, amelyek két kezQk és szellemük munkájából élnek, akiknek nem adatoti meg, hogy foldbiitokak, vigy vagyo­nuk jövedelmét élvezzék. Ilíeiékcs helyeken nár régebben rámutattak ezekre a lehetetlen álla­potokra, de komoly lépést eddig még nem tel­tek a fogyasztótömegek érdákéöen. Most azután komoy akció indult meg és ennek az akciónak már meg is van az első komoly eredményt. Az akció során világosan rá&uiat ak arra, hogy a logyasztó tömegeket sujló szegedi drága­ságnak tulajdotkípen mi az oka. Rámutattak arra, hogy ennek a jelentéinek részbeni »«• gyarázstta az, hogy a fővíros a Ripka-féle akció révén ahhoz a kedvezményhez julott, hogy az élőállatokat ötvenszázalékos kedvezménnyel szál­lithutják Budapestre. Ez a kedvez «ény ka­tasztrófáit helyzwae hozza a vidéki hutlpato­sokat, de elsösotban lényegesen megüt ágit fa a vidtki városok fogyasztótömegeinek megélhetését o fővárossal szemben. Rámutattak azután arra is, hogy teljességgel lehete len állapot, amely szerint Magyarország az egytilen állam, amily más difiitel melleit szállítja az élőállatokat Budapestre, mint az ország más városába. Például Németországban nem ismernek ilyen kedvezményt, mert akár Berlii.be, Hamburgba, vagy Breszlaaba szólnak a küldemények, egyforma díjtételt kötelesek fizetni. Ennek a Szeged fogyasitói érdekében meg­indítóit akciónak meg is van az e sö komoly eredménye, amennyiben a város hatósága is belátta az eddigi lehetetlen és tarthatatlan álla­potot, filterjetztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez, kérve, hogy szűntesse meg a mai, a tömegeket sértő állapotot. A város tanácsának fölterjesztése a kővetkező: Szeged szabad királyi város kereskedőinek, kü­lönösen pedig a szalámigyárosok és husföldolgoző­iparosoknak igen nagy sérelmét képezi azon kö­rülmény, hogy a Budapest székesfővárosba irányí­tóit élöjószágok stb. szállítmányok 50 százalékos vasúti viteidijkedvezményben részesülnek. Aminek következménye az, hogy a Szeged környékén levő városok, községek: Makó, Vásárhely, Orosháza, stb. jószágaikat, terményeiket nem ide, hanem Budapestre szállítják, amely körülmény nem kö zömbös Szeged szab. kir. város közönségére, köz­ellátására sem. Sajnos, a trianoni határok következtében Sze­ged határváros lett, elvesztette éléstárát: Bácskát, Bánátot, igy amíg a békeidőben Szeged nagy hus-, zsír-, szalonna-exportpiac volt, úgyszintén nagy baromfi- és tojásexport székhelye, most óriási importra szorulunk. Minden szállítmány Szegedre érkezik legdrágább fuvarral, mert határváros lévén, mindentől legtávolabbra esünk. Szeged város rossz homokföldjei nem termelnek annyit, hogy a meg­munkálójának eltartásán felül még közfogyasztásra is juttasson. A magy. kir. Ferenc József Tudományegyetem ideköltözése következtében a város lateíner lakos­sága, igy a fogyasztók száma megnövekedett, a termelés azonban több nem lett. Mindezeknek a következménye azulán az, hogy Szeged szabad kir. város nagy hivatalnokserege, fogyasztókőzőn­sége élelmiszereit drágábban kénytelen beszerezni, mint Budapesten. A Budapest székesfővárosnak nyújtott kedvez­mény nem szolgálja az ország termelőinek érde­két sem, miután a termelőket az egész ország te­rületéről ezen kedvezmény Budapestre csábítja, J ennek pedig a következménye az, hogy az áruk ott megtorlódnak, fölhalmozódnak s a termelő kénytelen áruját bármi pénzért eladni, mert azt már vissza nem szállithatja, igy az áruk speku­lánsok kezébe kerülnek, akik a potom pénzzel összevásárolt cikkeket azután drága pénzen jut­tatják a fogyasztókhoz. Hiába tehát a szállítási kedvezmény, ami a Máv. igazgatóságának sok milliárdjába kerül, nem szol­gálja ez sem a fogyasztók, sem a termelők érde­két, hanem csak egyes csoportokét, akik abból illegitim hasznot húznak, ezzel szemben azonban az ország többi városai, községei, azoknak lakosai óriási kárt szenvednek. Rámutalunk arra, hogy az 1925 októbertől 1926 március végéig Szegedre 800.000 kg. sertéshús ér­kezett be, ennek fele Budapestre került föladásra és igen sok olyan van banne, amelyik mint élő állat Szegedről került föl a fővárosba. Mindezeknél fogva azon tiszteletteljes kérelmün­ket terjesztjük Nagyméltőságod elé, kegyeskedjék a Budapestnek nyújtott 50 százalékos tarifás kedvezményt Szeged Azon nem remélt esetben azonban, ha kérel­münk bármi oknál fogva meghallgatásra nem találna, tiszteletteljesen azt kérjük, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, vájjon az egész ország lakosainak érdekét tekintve a Budapestnek nyúj­tott vasúti szállítást kedvezmény tovább föntart­ható-e vagy sem ? Remélhetőleg ennek az akciónak meglesz az eredménye és rövidesen el fog tűnni az az ál­lapot, hogy Szegeden drágább a megélhetés, mini a fővárosban. Egyébként ugy értesültünk, hogy a szegedihez hasonlatosan az ország többi városaiban is hasonló mozgalom fog megindulni. szab. kir. városra nézve is kiterjeszteni. MIMNMNMfMfMMMNMaM Gömbüst, Zadraveczet és Pallavicinit a törvényszék már harmadízben idézi meg a Kelemen—Szakáts-pör főtárgyalás ára. A több mint két hónfpja folyó Kelemen— Szakáts-pör tárgyalása többszöri megszakítások után április 16 ári kezdődik ismét, amikor is tovább folytatjak a tanúkihallgatásokat. A pör a maga nagyszámú tanúkihallgatásaival, ami után a védő- és vádbesaédek következnek, ctak május elején fejeződhetik be, mivel az Ítélet megszerkeszése is napckit vesz igénybe. Legutúob azért szaki ották félbe a főtárgya­lást, mert Kelemen Béla édesatyja hirtelen meghalt s igy Kelemen Béla nem jelenhetett meg a folytatólagos főtárgyaláson. Eddig túl­nyomó résüben a helyi tanukat haflgaíta ki a bíróság, mig a fővárosi illetőségű tanuk a több­szöri sürgetések ellenére sem jeleniek meg a főtárgyaláson, ami nagybin hátráltatta a tör­vényszék folytatólagos munkáját. A pör tanúit: Gömbös Gyulát, Z.dravecz Isívánt ás őrgróf Pallaviclnl Alfomot a (örvényszék már számta­lan alkalommal megidézie, de a kitűzött tár­gyalási határidőre nem jeleniek meg. Zadravecz és Pallavicini még csak bejelentették akadá­lyoztatásukat, Gömbös Gyula azonban nem mentelte elmaradását. A törvényszéknek Gömbös Gyulával, mini nemzetgyűlési képviselővel szemben nagyon ne­héz helyzet* van, mert elővezetéséi nem rendel­heti el és Gömbös esetleg végleges távolmara­dása olyan aemmiségi panasz alapja lehet, ami eselieg a pir ajhói való főtárgyalását voahatná maga után, Április 16-án a mondottak alapján ismét ki lesz téve a bíróság annak, hogy a beidézett politikus tanuk nem jelennek meg s ez ismét maga után vonhatja a tárgyalás félbeszakítását. Meghalt az amerikai milliárdos, aki negyven éve nem hagyta el jachtját. (iBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Lon­donból jelenlik: Brown Bctyard amerisai roulti milliomos, aki 4&év óta a Colchestre köreié­ben horgonyzó yachtján hkott, ma meghalt. A dúsgazdag ember négy évtized alatt egyetlen egyszer sem hagyta et yachtját, amely csak annyiban változtatta helyéi, amennyire azt a tengeri áramlatok és a part alakulása tette szükségessé. A yacht eredeti legénységének nagyrésze már meghalt, azok, akik fiatal le­gényként kerültek Bayard szolgálalába, ma ki­vésel nélkül öreg emberek. Jt szinészegyesülei és a szinigazgaté differenciája. Türhstetlen bizonytalanságot teremtett a színház négy hónapja huiódó szanálása. tartozik a Néhány nappal ezelőtt megjelent a szegedi városházán Balla Kálmán volt síinigargató és az Országos Sziní SÍ egyesület képdseleleben az iránt érdeklődött, hogy lenne-e kfiogása a város hatósásának az ellen, ha a szeg di színházat a szinészegyesülei ha'ároiata alapján konzorclo­nálls alapon vezetnék tovább. A színés:.egyesü­letnek ugyanis a belügyminiszter által jóvá­hagyott alapszabályai értelmében joga van arra, hogy azt a szinházat, amelynek igazgatéja nem fizeti be az egyesület pénztárába a tzinészek gázsijából levont egyesületi és nyugdíjjáruléko­kat, konzorciummal vétesse át ugy, hogy az igazgató a fizetésén kivül hát stáialékái kapja a bruttó bevételnek, de ezt a pénzt a szinész­egyesülei nyugdíjalapjánál fönnálló lar osására foidiiják. Andor Zsiga, a szegedi szintez igaz­gatója nyolcvanegymillió koronával sziu^szegyesület nyugdijalapjának. A város fanácsának nagyon helyesen az az álláspontja, hogy erről a megoldásról szó sem lehet, mivel azonban a szinészegvesület belügy­rainiszfttti eg jóváhagyott alapszabályaira hivat­kozik, ii kérdést véleményezés végett kiadta dr. Turiczy Mihály főügyésznek, aki legközelebb terjeszti A tanács elé véleményes javaslatát és ez a java*lat — éríesülísünk szerint — teljetea födi a tanács álláspontját. A sziné&v,egyesületnek — véleményünk sze­rint — nem lehet joga arra, hogy félretoljon egy szerződtet, amely a színigazgató és a város közöntége kb'zöti áll fönn, akármit mondjanak is az egyesületi alapszabályok. Szeged város közönségének, magyarán, semmi, de semmi köze sincs a szinészegyesülei és a színigazgató között fölmerüli' differenciához, annak elintézését semmiesetre sem mozdíthatja ugy ej.ő, hogy föláldozza a város érdekeit. Mert hát régi, keserves tapasztalatok bfionyil­ják, hogy a konzorciumos színigaz MSS egy­általában nem szolgálja a várót érdekeit, sem a színészekét, legföljebb a czinász-gy-sö ei nyugdijalapja és a színigazgató jtrna tfl vele, de a város közönsége és maguk a szi é» ek i nagyon ráfizetnének. A színigazgató egyébként — a színházi irodá­ból nyert értesölüsünk *z- rnt — mar el is in­tézte a szinészegyesülettel fölmerült differen­ciáját ugy, hogy Balla Káijsán mar vissza is utazott Budapestre, Ezzel a kellemetlen üggyel kapcsolatban rá kell mutatnunk arra a lehete: len h2syzet e is. amelybe a város hatóságának eljárása s dorta a szinházat. Nígy h5n ppai ezelőtt a áros ta nácsa elhaíározia, bog? foglalkozik a színház szanálási tervével és kiküldölt rgy bho *ságo<, amelynek azt a mandátumot adta, ho«y ké­szítse el a szanálás tervét, tárgyaljon a hitele­zőkkel és áll piisu meg a szinházi fölszerelés reális értekét Ez il biio'tsfg azóta szakadatla­nul mü ödik. Az értékbecslők napról-napra megjelennek a színházban, leltározzák a fölsze­relést, a bizottság pedig tárgyal a hitelezőkkel, r ege yeiik velük, hogy követelésük készpénzzel való kiegyenlítése ecetén hány percentet en­gednek, de végeredményben négy hónap óta semmi sem történt. Mi ndenki türelmetlen, min­denki várja a véglegei döntéit, de ehelyett olyan hallatlan buony'a lanság támad a színház k rü, amel? főiborit minden lervet. Ez komp­l káta a színigazgatónak a sánészegyesülette! táimdt differenciáját is. A helyxet pedig ma már az, hogv a a k 'anái:skojás, az érthetetlen hil»ga"s szinte kizárttá teszi a szanálási terv végrehajthatóságát, A szintigyi bizotság pinte­ken dé utan ismét összeti', hogy ezzel a kér-

Next

/
Thumbnails
Contents