Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-09 / 80. szám

SwntessiStil! Drtk íarote-k I. V*!elaa 11-31. gJicttkfeaial, aUMMfc9aTV'*« ieEJfirsda i Aradi ucca ts. Vdaitn 8B8, J"«t4ti 8t»á«("S*KSi»í i. mík Vr'.artcaute 18-íi. Ssegedj 1926 április 9, PÉNTEK flerczeg és a grófok. Isteneknek való látvány, — mondották a ré­giek, mi pedig azt mondjuk, hogy polgároknak való mulatság az a különös darutCrpehsrc, amely különböző reakciós és konzervatív lapok hasábjain dul néhány nap óta Herczeg Ferenc és egynémely grófok között. Herczeg és a gró­fok küzdelme valóban épületes és szívderítő, valósággal üdítő oázis számunkra a frankhami­sítás kietlen sivatagában. A legelegánsabb és a legnobilisibb magyar iró cikket irt, minden valószínűség szerint nem az irodalmi aranytollával, politikai cikket, amely­nek mindjárt a legelején kereken és ünnepélye­sen kijelenti, hogy ő nem ért a politikához és bogy 6 nem foglalkozik politikával. Az ilyen kerek és ünnepélyes kijelentések ulán rendsze­rint az következik, hogy as illelő iró egysze­rűen elkezd politizálni. Heicieg Ferenc is ezt tette természetesen és mintán bevallotta, heg nem éri a poliiikáhor, hilet tett Bethlen István gróf mellett. Nem tudjuk, bogy % frankügy fáradalmait lillafüredi és radványt babérain pihenő miniszterelnöknek, aki igazán megérdemel most egy kis pihenést és egy kis kíméletet, hogy esik az amatőr politikus e kétértelmű és kétes értékű vallomása, amely ugy hat váraitan és hirtelen fordulatával, mint egy aforizma. Trtll báró ajakáró', de annyi bi­zonyos, hogy a többi grófok alaposan meg­nehezteltek Heiccegze emiatt a hosszú politikai hallgatását m? *'ő hűségnyilatkozata és ra­gaszkodása miatt. Igaz, hogy Heicseg is meg­lefae ösen harag* ik a többi grófokra, annyira, hogy ezt mi, közönséges halandók és egyszerű polgárok, valóban sem gondoltuk volna erről az efcszkluziv szerzőről, aki még a lompos ku ruc Ocskt y drámát is az Országos Kaszinó egyik szeparéjábati fogalaaszia meg RadicsBél* uri bandájának kísérete mellett. És a grófok és őrgrófok most egészen meg­döbbenve és fölháborodva állapítják meg, hogy mennyire csilédlsk Hsrczegben, akinek legtöbb müvében pedig az ember csakugyan a grófnál kezdődött éK aki a magyír népet csa* saját háborús propaganda előadásai alapján ismerte. (A sváb népet már inkább, bár est ss túlságo­san jól.) Hát az kétségtelen, bogy Herczeg most nem valami sagyon sok {ót és szépe; mond a grófokról, akik közül az egyik: Károlyi Mihály, még a hazáját is eladta, de annyira, hogy a tulajdon birtokát is áiengedle. Mégis, a legfőbb kifogása a grófok ellen az, hogy mm támogatják, sőt támadják azt a grófot, akit most Herczeg éppen ugy magyar Messiás­nak néz, mini ahogy annak idején a szeren­csétlen végxelü Tisza István grófot nézte. Mi nem ériünk annyira a grófi politikához, mint Herczeg (bár a grófok szerint ő se igen ért hozzá), de valahogy ugy gondoljuk mégis, hogy a grófok dolgát más szempontokból é* más értelemben is meg lehetne bírálni, nem csupán abban a tekintetben, hogy a frankügy bonyodalom és fordulatai közben néha-néha bizony kelleme lensígeket okoztak a miniszter­elnök urnák és a mai hatalmon leVők egyiké­nek, másikának. Mi ugy hisszük és reméljük, hogy Magyarország ma már mégsem lehet — hiszen forradalom is volt, huszadik század is van — egyszóval ma már mégsem lehet egészen és igazán a grófok országa és a mai magyar éleinek és világnak ejyéb és nagyobb, véresebb és égetőbb kérdései is akadnak, mim az, bogy Stefi gróf meg Muki gróf és Saepi gróf meg Miki grtf müyen véleményt táplálnak jelenleg és egyáltalában az Oiszágos Kaszinó megüresedett alelnöki tuztsógének hatásköre tekintetében. Mégis csak idők jele, hogy már egy Herczeg is kellemetlen kezd tenni a többi arisztokraták­nak és hogy egy Hcrczeggel szemben — horri bile eí mlTáblle diciu! — kell megvédelmezni az ősi előjogokat, a százados hagyományokat a kiváltságok tekintélyét és a születés külOmb­ségét. Heiczrg Ferenc máról-holnapra destruk­tív lett, plebeius lett, közönséges iró lett a Nemzeti Kaszinó mindazon grófjai és őrgrófjai előtt, akik most nem akarnak egy tálból na­rancssrtátát enni Bethlen István gróffal. Mit szói ehhez Szabó Dezső a Philadelphia ElOlixeíési átaJc: Egy búnapra helyben 40.000 kor., Budapesten ia *ídéken 45.000 kon Egyet szám ára hétköznap üroa kot. fUál- és ünnepnap 3000 korona. II. évfolyam, 80. az&m kávéházi száműzetése asztalánál? Még majd megérjük, hogy megint leül Herczeg Ferenccel, és rehabilitálja a Gyurkovicsok és a hét svábok klasszikusát, akit a grófok nem akar­nak elismerni nóbel politikusnak. Mégis mozog a föld. Még az ezerholdas föld is megmozdul olykor-olykor. Uzorovits Nikola az uj szerb miniszterelnök. Megalakult az uj kormány — régi miniszterekkel. (Budapesti tudósítónk telefo? jelentése.) Bel­grádból jelentik: Az uj kormány csütörtökön neg-lakúit. Miniszterelnök Uzerovits Nikola, akt a Pasits-komávyban at építésügyi minisz­tériumot vtzeite. Majdnem teljes egészében a régi kormány marsdt a helyén, lerméizetesen Pt sics kivételével, azonkívül Stojadinovics, az előző kormány pénzflgyminisztere nem vállalt tátcái és a pénzügyminisztériumot ideiglenesen a miniszterelnök fogja vetetni. A kormány egyetlen uj tagja Vuitsics Milorád, aki Uxoro­vics miniszterelnöknek régi tárcáját, az építés­ügyit vállalta. Politikai körök az uj kormányt átmeneti kormánynak tekintik. GSmbös Gyula s »A hazafias-titkos társaságokat nem szabad munkájukban megzavarni.11 A fajvédő vezér éles beszéde a kormány és az „álkereiztények* ellen. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) A faj­védő- klubban csütörtökön vacsora volt, amelyen GBhdbös Gyula nagyebb beszédet mondolt. Azt az álláspontját haügoziaífa, hogy a titkos tár­saságok közül azokat, amelyek hazafias célokat szolgálnak, nem szabad munkájukban meg­zavarni, úe azokaV amelyek visszaélnek ezzti ki kell akolbólítani. Beszélt Gömbös a zildi-kérdésröl is és azt hangoztatta, hogy a zsidó-kérdés megoldása sürgős, de szerinte most az első teendő az álkeresztények elleni küzdelem. Azzal fejezte be beszédét, hogyha szükséges lesz, akkor a faj­védőknek, ugy mint az ős-keresztények, heka­tombákban kell védekezniők az ellen a kormány ellen, amelyet ők segitetiek uralomra. Még egy hétig tart m parlamenti szünet, de a vihar szele már jelentkezik. (Budapesti tudósítónk tekfonjeleMise.) A nemzetgyűlés szünete még egy hélig (art. A poiitikai éleiben már megindultak ax előcsatá­rozások, amelyek arra engednek köae&ei telni, bogy a parlament most kezdődő ülésszaka is botrányokban és viharokban gazdag lest. A kor­mány minden rendelkezésre áilő eszközzel biz­tosítani sksrja, hegy a Népszövetség junius 4-én kezdődő genfi ülésére a költségvetést és az apropriációs javaslatai telő alá hozza. Hogy ez sikerül-e, az még ma teljesen bizonytalan, meit az ellenzék a költségvetési jsmlat tárgya­lása során élni akar a kríika jogával és meg­világítani készül n közvélemény elölt a:okai a mulasztásokat, rcelytkei részben a szanálásnál és az ország gazdasági helyzetének talpraállilá­sánál, részint a franküfynél követeit el. Ennek a kérdésnek a tárgyalása oljan széleskörű vitái fog eredményezni, hog? a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt technikailag sem látszik keresztülvihetőnek i költségvetés letárgyalása rég akkor sem, ha a kormány 12, esetleg 16 órás ülésekkel tesz kísérletekei az ellenzék ki­firasz'ására. Beszélnek arról politikai körökben, hogy s kormánypárt pártközi konferet cián akarja meg­beszélni és lehetővé leaní a költségvetés letár­gyalását, azonban pozitív alapja e híresztelé­seknek niaaea. A kormánypárt részéről már ma hallatszottak olyan hangok, amellyel az ellenzékre akarják hárítani azt az ódiumot, amely az országra hárulna abból, ha a kormány nem tudná a Népszöveiség junius 4-én keidődő ülésszakáig a költségvetést letárgyaltatni. Az elíesizék azonban már most tiltakozik ez ellen a beáíli ás ellen és arra mutat rá, hogy a kor­mánynak elég idő állt a rendelkezésére a költ­ségvetési javaslat letárgyalására. Mussolini csütörtökön délelőtt Afrikába utazott. Grandi államtitkár: „ft duce tripoliszi útját félremagyarázzák.* - Vallási őrüktben szenved a merénylő. Rima, április 8. Az illeni angd nagykövet­ség hivatalos közlsmíny! bocsát ki, amelyben fölháborodását fejezi ki a rce.énykt ellen annál is takább, mert a tettes britt á lampolgár. Ki­jelenti a továbbiakban a nagykő vétség,* hogy sejtelme sem voit Lady Oiivia Gibbson oíasz­orizági tartózkodásáról, csak azt tudta róla, hogy tavaly öngyükoskisirletet követett el, mire fivére érte jött és elvitte Angliába, ahol egy Ideggyógyiaiixetben helyezte el. A merénylő ír nő a vizsgálat szeiint elme­bajom A mai tömni Izpoat azt írják, bogy Ollvia Gtbbíon vallási őriltsegkea szenved. Teljes egy iv óta kolostorban lakait, egyik zúr iából a má­sikba költözködött dl, cellájának falát teleaggatta szerképekkel, nemcsak a szesztől tartózkodott a legstigorubban, hanem még kávét sem ivott. Mggál apitOíla a rendőrség, hogy a merénylő nő a multévi öngjikoiságot szinpsdíasin ren­dezte meg. Szobiját kápolnává alakította á*. Gyertyataitikban viaszgyerlydkat gyújtott meg, a falai bevonta fekete íepsUel, asztalból oltárt is egy kis szikből imaxsámolyí állított, őniaga fehér ruhába öilözölt, majd ágyba feküdt és mellbeiőtte magát. De ventuk más bizonyi'ékok is arra, hogy hogy Lady Gíbbson nem épeszű. Nemrégiben az uccán megragadott egy kisgyermeket és meg akarta fojtani. Akkor ís a rendőrség fcezére került, azonbin visszaengedték a kolostorba.

Next

/
Thumbnails
Contents