Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-04 / 77. szám

1916 április 4. dblmaotarorszaq 11 Vásárhely készül hét nagy fiának a kiállítására. A csöndes, szoiid földmivesváros, Hódmezővásárhely egy csapásra hires lett. Művész fiai. akik kikerültek a nagyvilágba, a végtelen mezők ábrándos emlékévei lelkükben, hordták tehetségűk mélyén az Alföld derűs és borús színeinek Ssáprázatát, mígnem beteljesült a vásárhelyi rónák igézete és a fiukból beérkezett, elismert, nagynevű emberek, lelkes és kiváló művészek nőttek. Most köszönik meg szülővárosuknak a gyermekkor örömét, a gondtalan álmokat, amelyek bearanyozzák deli korukat és érett művészetüket. Hét vásárhelyi születésű festő és szobrász húsvétra felállítást rendez szülővárosában. Névszerinti Tornyal János, Rudnay Gyula, Pásztor János, Kallós Ede, Barkász Lajos, Endre Béla, Darvassy István alkotásaik javát mutatják be. Ez a kirándulás nem hasonlítható a mostanában megindult vidékjárási akcióhoz, amelynek során a SzinnyeiMerse-Társfsság Debrecenben, a Benc?.ur- Társaság pedig Székesfehérvárott adott tui az ugyneve zett „bovükon", hogy a vállalt müvészsegélyezés teljesítésével ilymődon könnyitsen lelkiismeretén. A vásárhelyi akciót meleg gyermeki szeretet terem telte meg. A fiu büszkélkedni akart szüleinek és ezért nem sgjnált se költséget, se fáradságot. De kulturje'enlösegü minden más tekintetben is a vásárhelyi tárlat. Érthető, ha bennünket is érdekeltek a képek és a szobrok s még inkább azok a körülmények, amelyek a tárlatot létrehozták. A nagypéntek lágy tavaszi verőfénye az idén először Vásárhely főterén mosolyogta le rólunk a kabátot. Az alföldi csend és a kisváros aszfaltos tisztasága köszöntött. Plakátok rlkitottsk mozigyönyörtől és köztük egy elvesző fehér lap, a ki állitásról. Vásárhely lakosságának nagyobb!* része nem is tudja, kifeet iát vendégül. Hazajöttek a fiuk: Istenem, hiszen az nem olyan nagy dolog, a parasztot nem igen érdekli a művészet. Bementünk a városházára, ahol a díszteremben állították ki a képeket és a szobrokat. A lépcsőn fönt, lent csak ugy ásitozik a nyugalom. A kapuban feszengő mokány rendőrlegény Darvassy kapitányhoz utasít, az majd bevezet a nagyterembe, ahova idegennek ma még tilos a bemenet. A kapitány urnák egy kis fontos cipősark tanácskozása támadt és csak azután került rám a sor. Kölcsönös barátságos bemutatkozás után végre bekerültünk a kiállításra. A képek jövendő elhelyezésük rendjében a földön sorakoztak. A tanács asztalán Pásztor Játos és Kallós szebbnél szebb szobrai. Pályanyertes munkák, hires müvek, mesteri aktok. A nagyterem csak ugy rajzik az elfoglalt emberfejekíől: vacsorarendezés, fogadtatás, bankett és más százféle elintézni való. A város érdemes és közismert urai elégedetten jártatják szemeiket a képeken és szobrokon s mosolyognak azon, hogy városuk megelőzve a többi vidéki várost, sőt megelőzve Szegedet is, ilyen számottevő művészi eseméay szintere lesz. Es teljesen igazuk van. A nagyteremben találjuk a szegediek régi ismerősét is, a kedves, jótzü Szatmáry Tihamért, aki ötletes és fűszeres parasztdialektusával csak ugy ontja a humort a képekkel koszorúzott komoly csarnok levegőjében. A kiá'jitő művészek közül csak Darvassy van most itt. 0 a lelke, kezdeményezője a tárlatnak. Kérdésünkre sok mindent elmondott arról, hogy miként született meg a tárlat rendezésének eszméje. A festők és szobrászok, akik Vásárhelyen születtek, szükségét érezték annak, hogy végre otthon is közvetlenül megismerjék öket. Elhatározták tehát, hogy hazajönnek, összeadtak harmincötmillió!, elkérték a város termét és lejöttek, minden agyagi érdek nélkül. Hogy a költségeket fódözzék, a tárlat tartama alatt képzőművészeti hetet fognak rendezni előadásokkal a nagyközönség, diákság és a munkásság részére. Ezekre az előadásokra meghívják Juhász Gyulát, Móra Ferencet, Oerö Ödönt és maga Darvassy is tart föioivasást. Természetesen árulni is szeretnének. Már 2—3—4 millióért lehet kapni Rudnay , Tornyai-képet, Pásztorszobrot. Igazán mérsékelt árakat állapítottak meg, ami bizonyára részben a kritikus idők jele. Beszélgetésünk során Darvassy sok mindent elmondott a Pesten éiő művészek belső kapíáréle'éből. A viszonyokkal való elégedetlenséget, a próbálkozásokat, az impresszionizmus állitótagos káros hatását a kisebb művészi fantáziával megáldott festőkre és beszélt uj vágyak, uj jelszavak lobogójáról a művészet egén. A természetes iátásba elmélyült kompozíciós munkához térnek vissza, az impresszionizmus előtti festészet fantáziát és szerkesztést igénylő törvényekhez. Rudnay Gyula ebben az irányban szövi meseszerűen borongó beszédes borularait, amelyek belülről, a lélek mélységéből vetítik ki formai életüket. A keresés sjülte elégedetlenség azonban nem áll meg a műtermekben. A forrongás a művészek külső életére is átterjed. A konzervatívok, a középutasok, az impresszionisták, az ekszpresszionisták, a kubisták nem birják egymást, lassankint letörtek a Műcsarnok törzséről, több kis társaságot alakítottak, sőt külön tárlatot rendeztek, kinlódtak, vergődtek s most mint legújabb próbálkozást, megkísérlik ismét a festőtársadalom centralizációját és a munkák értékesítésének decentralizációját. A Műcsarnok újra egyesíteni kívánja valamennyi kis társaságot évente egyszer egy nagy tárlatban, ahol minden frakció megkapja a maga külön termét. Ilyen alapon fognak vidéki turnékat is rendezni, sőt rendszeresíteni. Itt a beszélgetés megszakadt. Nekem utaznom kellett és Darvassynak sok a dolga: kezdeni keilett a képek fölakasztását. Bucsuztunk. Ez a terem sokáig lesz még hires azokról a szép napokról, amikor hét fia, országos nevezetességek, legjobb munkáikat elhozták városuk falai közé, hogy meghálálják és megáldják a szülőföld felejthetetlen 1 szeretetét. L. V. IMMMMWMNMM^^ A szegedi ébredők elnöke és Piroskáék lelkes védője s m zentai Károlyi-párt jegyzője Két dokumentum az ébredő vezér portréjához. — Aki szerbgyülölstről szónokol és esküdni akar a szerb államnak. A magyar közélet porondján immár hetedik éve, igen különös és furcsa egyéniségek jelennek meg, olykor a hordók tetején állva, olykor véres maltu városok hősei mellett és ol/kor sok profitot igérő bankok párnás szobáiban. Etek az emberek mellett döngetve szónokolnak meg nem alkuvó mai ssavakat — és ha kissé föliebbentjűk a függönyt: ott állanak nem is olyan nagyon mellet döngetve és nem is olyan nagyozi hófehéren és nem is olyan nagyon a ma rikitó színeiben. Csak néhásy figurát vessünk itt elő hirtelen, akik a ma fe* ber köntösében járnak. Nagyatádi Szabó István miniszter volt ax őszirózsás farradalomban és minlsííer volt az attocitásos és borabás ellenforradalomban'. Lendval látván jelző betűit könnyen föl lehet találni Braun Sándor A Nap jának hasábjain és a duló, véres, halálos háborúban azzal tette ismertté nevét, hogy lefordította a ssociálista éa anti&ilitarista H nry Bárium ragyogóan pacifista, csülogéan emberi regényél, a 7í«-et. Lendvai István ur sia kaputfalat döngető kurzus-magtar és Héjjas Iván eszméit hirdeti a magyar honatyák hálában ... Itt alant pedig néhány sor következik a szegedi ébredők elnökéről, a csesgrádl Plroskdék lelkes védőjéről. Arról, aki szereli hangoztatni iniranztgens mivoltát és akiről azt híresztelték, hogy legmegfelelőbben képviseli és reprezentálja a szegedi akiiv ébredés gondolatát. (Hangsúlyozzuk itt, mielőtt megkezdenénk a sorokat, nem tartjuk bűnnek azt, ha valaki 1918-ban és még az őszirózsák elő:t lelkes bive volt Károlyi Mihálynak. De valahogy bűnnek és még másnak tartjuk §zt, ha a Károlyi imádat után kövekkel és szikláknál verik meg Károlyi M háljt és az őszirózsákat ezek ax emberek. Mert esek az emberek, akik zászlót lengettek az őszirózsák esztendeiében KárolyiMibálynak és tokosokat lóbálnak az atrocitásos és bombás gyűlölet esztendőiben, minden elv nélkül valók, minden meggyőződés nélxöl való Sr, csupán azért lelkesülnek, hogy szónokolhassanak, hogy el ne tűnjenek a porzó porondról, hogy rajta maradhassanak a hordó tetején, íme néháry ada!.) Dr. Szécsényi István akkor ért Szegedre, amikor áTkisérietes éjszakában be kellett támasztani a kapukat és le kellett húzni az ab lakok vásznait. Amikor dult és dübörgőit a kurzus az uccákon. Amikor nem volt jó embernek lenni, nem volí jő tudni és érezni, hagy vagyunk, Iélekaűnk és élűnk az emberek közölt. És akkor valahogy az emberek etfelejtelték észrevenni dr. Szécsiayl litvánt. Nem is néztek rá, nem is tudíák kicsoda, honnan érkezett és merre tart. Azután bombával vérezték £meg a názárethi Jézus születését Csongrádon. H gy, hogy nem — nem tartozik ide — Síécsényí István védője leit azoknak, akikről azt mondották, hogy bombát dobiak a szelíden és önfeledten bálozók közé. Piroskáék kiszabadultak. Szécsényit észreveuék és — alelnöke leit a szegedi ébredőknek, holott nem sokkal előbb még a tagok névsorában sem leheteti meglelni a magyar héroszra emlékeztető nevét, Aztán üres leit az el öki szék és beleűlteiték nagydiszesei a csongrádi védőt. Azcn ul megjeleni a népgyűléseken, hangját lebelelt hallani az alkalmi ho* dókon és a szabadkőművesek régi pátiolyában a gyűlölet emberei együt űinepenék a kecskeméti éjszakák hősével — Héjjas Ivánnal. Azóta, ugy látsz*, nagysága még fokozódott, hs*en — em ékezetes —, egyszer a kecskeméti éjszakák hőse interveniált érdekében, amikor kiderült, hogy a szegedi meg nem alkudó ébredőelnők, a csongrádi vátesz bent ül a megbukott zsidóbank süppedő igazgatói fotelében ... (Ekkor már sokan gondolkoztak Szécsényi István fölött és sokan véleményt is alkottak,) Most álljon itt egy régi, de előkerült meghívó levél, amelyből még jobban kidomborodik az ébredőelnők, a csongrádi védő és a zsidóbankos Hájjas-barát markáns arcéle: Meghívó. A Zantai Függetlenségi Kör harmincéves fönnállásának emlékére és néhai diszelnökének, dr. Lovászy Andor volt orsz. képviselő arcképének leleplezésére gróf Károlyi, Lovászy, Bakonyi, Fernbach síb. ors?. Képviselők részvéteiével folyó 1914. évi május hó 31 én díszközgyűlés keretében tartandó nagy emlékünnepélyt s utána népgyűlést rendez, melyekre a hazafias érzésű polgártársainkat ezennel tisztelettel meghívjuk. A Zentai Függetlenségi Kör elnökségének nevében: Orbán Károly elnök. Dr. Széchényi István jegyző. Im a függöny ellibbent: a mellett döngető intranzígens ébredővezér nemcsak igazgatósági tagja volt a megbukott zsidó-banknak, de lelkes jegyzője is volt a zeniai Kdrolyl-pirieiak ... Az arckép tisztul... De a függöny tovább libben. íme alant hivatalos bizonyitvány következik, amely arról beszél, hogy a szerb, román és cseh gyűlöletről ismert EME szegedi elnöke még nem is olyan régen esküi akart leienni a szerb állam kezébe... Hivatalos bizonyitvány. Ezennel hivatalosan igazolom, hogy dr. Széchényi István ügyvéd Zentán, kérvényt adott be a szabadkai kir. járásbíróságnál 1921. évi február hó 10 én El. I. B. 8/138. szám alatt, ügyvédi esküjének letevése céljából. Szabadka, 1922. évi julius 19. Gyurgyevics K. s. k. Pecsét helye. jb. díjnok 471/1923. Hivatkozással a budapesti kir. törvényszék elnöke előtt letett eskümre bizonyítom, hogy a fordítás az idefűzött szerb nyelvű szöveggel mindenben megegyezik. Budapest, 1923. május 16. Dr. Fischer Arthur s. k. kir. törvényszéki tolmács. A szerb bizonyítványt a törvényszéki tolmács hi elesite «e. Hogy mi lett az eskü sorsa, nem tudom. És nem is fontos. A tény az, hogy az ébredő* és irredenlavezér esküdni akart... A szegedi ébredők elnöke tehát lelkes jegyzője volt Károlyi Mihály pártjának és nem is olyan régen esküdni akart a szerbek előtt. Az arckép tisztul. Milyen katonái lehetnek az ébredésnek, ha a vezér zsidó-bankos, csongrádi védő, Károlyi-jegyző és esküdni akaró? Vér Gylrgy. Artézi vizböi készült müjég minden időben és meny- | nyiaegben a telepen ! vagy házhoz szállítva, Tüzifaeladás nagyban és kicsinyben tuskózva és aprítva a telepen vagy házhoz szállítva. 836 — - j jj vagy naznoz szauiiva. j w v •» —- vagy mznoz szíwuva. wo HttTŰHÁZ ÉS ÉLELMISZERSZÁLLITÓ RT. Szeged, Ilona ucca 16-20. szám. Telefon: 9-25.