Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-25 / 95. szám

£>g*&e«iS»Ü' D-Ak VmM-a. S- ytlolm lMB. KMAMmtal, ia jojrrtwíJ* i Aradi ucca 8, Sutot*® m MUBta tv«J»t.»(jj!ársí V. n*a) TkMsmsí® iS-S-4 S»eged, 1926 április 25, VASÁRNAP *i«k: dny hónapra helyben 40.000 korH Budapesten H vid«(8i) 45.U00 kor. Egyes szám ára hétköznap 21103 kor »«ír- «> innesnap 3000 korona. II. évfolyam, 95 si&n Közbeszólás. i. Ezeket a sorokat, amelyek bevezetői egy rovatnak, amely állandó lesz, « m. kir. belügyminisztérium s a raagyír remzei törvényhozása teremtette meg. A városi polgárság akar»!án»k a törvényhatósági bizottság nem fóruma, nem tribün-je tCbbf. A törvényhatósági bizottság már régen kikerüli az iskolaköteles kot bői — s még sem tanait eleget. Amikor megszületett, szükreszabott választójog álit mellette bábaként s az a bába mindig annak, érdekében tevékenykedeif, hogy ne szülessen meg a polgárság igazi akarata. Háborúk és forradalmak, gazdasági nekilendítlések és Összeomlások s a keserves háborúnál keservesebb béke szántották azóta a magyarság f0ld]ét; ninden felfordult, az iszapból televény leit s a televényböl iszap, csak egy maradt mozdulatlan, változatlan, mint egy u) csalhatnilansági dogma képviselete: a törvényhatósági közgyűlés. Korszerű gondolatokat, friss agilitás', biztos kezdeményezést ugyan ki vár még a kaucsukgalléros maradiságtól, a korszakállas Öregségtől s a vattásfü ü óvatosságtól. Az „uj idők dalai"-hoz nem lehet a kOzgyfllés tagjaiból dalárdistWat szervezni. A város igazi gondjai kiszorultak a patinás falak kOiQI. A város azonban élni akar, beszélni és cselekedni akar, fOl akarja tárni a sebeket; Jusson legalább ezeken a hasábokon szóhoz a — Város. 2 Egymásután mozdulnak meg a városrészek s részesedést követelnek a városfejlesztés áldozataiból. A szegidl egyelem ne legyen a Belváros egyeteme — mondják Rőkuson éa a Felsővároson s gondolják másutt is. A városigazgatás — művészet s a művészetben dogma: ax egyenletes fejlesztés elve. Nem lehet könnyed kézlegyintéssel elhalcdni Menenlus Agrippa-nnV életrekelt példázatával szemben: igazuk van a rókusiaknak és igazuk van a felsővárosiaknak, amikor az egyetemért vállalt tethek fejében legalább a városfejlődés anyagi előnyeiben akarnak részesedni. Ezt a törekvést talán lehetne olyan módon kielégíteni, hogy az egyetem is megmaradjon s a felsővárosi kecske is Jóllakjon. Adják dl ax egyetemnek azokat a középületeket, melyek ax egyetem céljaira kijelölt hely menitn fekisxaek s ezekben a középületekben elhelyezett Intézmények részire a város külinbiző tisztin emeljenek aj épületeket. Adják át a piarista gimnáziumnak, ipartestületnek, a katonai parancsnokságnak és DEMKE-rse* épületeit az egyetem céljaira s épitsenek u] gimnáziumot, uj ipartestületi házat, u] tiszti pavilont, kQIOnbOiő helyeken lekiő alkalmas lelkeken. Ezekben az épüle ekben könnyűszerrel és kényelmesen elhelyezhetők majd az elméleti oktatás céljaira szükséges intézetek s a várcs a saját telkein — tehát kisajátitár, épületrombolás és kitelepités nélkül — építkezhetnék. A fogadalmi templom, a még szfikiéges egjetsmi építkezések s a Templom tér rendezése úgyis várossá fogják rOvid időn beiül fölemelni a régi Siegednek Tiszspwíon felejtett darabját; as egyetem hamarabb Jut fedél alá, az áldozat kisebb lesz, a költségek alacsonyabbak s azorkivül — minden városrésznek Ju'na valami. 3. '' Amióta a kisvasút terve pöfög, azóta a tanyán árkádok alatt sem kellemes a léia. Meg kellett most erről győződni a város polgármesterének és államtitkár-képviselőjének, amikor a miniszteri kiküldöttet: Tailcs Aradot kalauzolták a tanyai viharon keresztül. Ugyan eszébe tulolt-e a polgármesternek uíkOzben, hogy nem keüene most a vároB áldozatkészségének olajával — a bibiisi szegény asszony olaja ez — lecsillapítani a tanya hullámait, ezt az uj át vizet, ha — életben volna a könnyedén eltörölt ielekérféfcadő. Vitatkozni sem lehelne a hozzájárulás jogcíme, mértéke, összege felől, ha végre lehetne hajtani az elfogadott és jóváhagyott telekértékadó-szabályrendeletet. Ami igazságtalan teherviselés a tanya utolsó nemesi felkelésiből i városra, a város népére, a Kárász és Iskola uccára hátul, az mind az egyszer elfogtdol szabályrendelet eltörlésétől származik. A tanya népének végtére is Igaza van: ha az uj egyetem leleksxomszédalnak nem kell hozzájárulni ax egyetem építkezési költségeihez, holott az t> telkük értéke is lényegesen emelkedik, miért kelljen a tanjai gszdánsk a várossal osztozkodni a kisvasút értékemelő hatáaán? A váron lakosság mondhatja, hogy a tanya népe ai adókon kivül is járuljon hozzá a vasút építési költségeibe*, ba ő maga csak a kizterheken keresztül vállal részesedést az egyetemi építkezés költségeiben, iz igazság az, hogy mindent! fizessen, atl a város égisz népének áldozatába vagyoni haszonhoz jut. S az igazság az, bogy ha a városi Iskoaság ugy ragaszkodnék az egyetemi építkezésekhez, mint ahogy a tanya népe ellenzi a tanyai vatutat s a tanya ugy várná a vasút megindulását, mint ahogy a város várj?, hogy .pénzét, löldjét, házát, mindenét" cdaadbsssa már az egyetemi építkezésnek — milyen boldog Crömme', mozsárágyuk bömbölése kö?ben s diadalkatuk árkádja alatt, de Tatics Árkád nélkül lehetne megtartani a két intézmény bokréta-ünnepé'yét. Szombaton délután aláírták a némát—orosz szerződést. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: Szombaton délután 1 óra30perckor dr. Stresemann német külügyminiszter és Kres clnszky orosz nagykövet aldiitdk azoroix—némít szerződisi és annak példányait külön kutirok u jín elküldték a locarnói egyezményt szigná!ó ba talmak fővárosaiba, ahol a szerződést kedden ismertetik az illető kormányokkal és hozzák egyidejűleg nyilvánosságra. A birodalmi kormány azombati ülésén valamennyi miniszter a szerződés elfogadása meUett szavazott. A szerződés maga alig néhány tor, de egész sereg melléklet van nozzácsatolva, amelyekten kommenáljfó a szerződést, amelynek lényrge az. bogy nem provokált támadás esetén a szerződő felek semlegességei biztosítanak egymásnak. Perzalában koronáznak — a kenyér árát felére szállították le. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Páriából jelentik: Teheránban holnap lesz Risa sah nak, Perzsia uj államfőjének a koronázása. Az ország nagy ünnepségeskel készül a koronázásra, a kormány ptdig, hogy a népnek is emlékezetessé legye ezt a napot, a kenyér drái a felére szállította lo. lférea ffascista zavargások Velencében, Triesztben és Udinében. (Budapesti iudósiiónk ielejonjelentése.) Bécsből Jelenik: Olaszországból érkező m?gánjelentések szerint Udinében, Velencében is Triesztben nosyoib fatcisiazovargások voltak, amelyeket a Farinacciboz ízi tó szélsőséges fascístacsoportok követlek el. A zavargások során majdnem mindtniit isszeülkizisek voltak a rendőrsiggel és a rendőrség csak nehézségek árán tudta á rendít helyreállítani. Politikusok aggédé nyilatkozatai Briand éles beszéde ügyében. .Elérkezett az óra, amikor az ország érdaktival játszani nem Uh«t,M {Budapesti tudósítónk telefanjelentése.) A politikai kötöket ma egyetlen kérdés érdekelte, neveze esen Briand francia miniszterelnöknek a kamara legutóbbi ülésén tett az a nyilatkozata, hogy a francia kormány figyelemmel fogja kisérni a magyar biróság tárgyalását a frankügyben és nem fog megelégedni egy mldtszat ítélettel", hanem adott esetben az ügyet nemzetközi törvényszék elé viszi. Briandnak ez a nyilatkozata poii ikai kötökben rendkívül komoly benyomást kelteit, annál is inkább, mert elterjedt hirek szerint a nyilatkozat a magyar sajtóban megjelent formájában nem is fedi teljesen azt a kijelentést, amelyet a franküggyel kapcsolatban Briand tett. A Dé.msgynrország nnckatáraa politikusok véleményét kérdezte meg ebben az ügyben, akik a következőkben nyilatkoztak: Hegymegi Kis* Pál: Bethlen miniszterelnöknek Briand nyilatkozatára okvetlenül válaszolni kell és tájékoztatnia kell a parlamentet ír, mert elérkezett cz utolsó órc, amikor ax ország itdekeivtL játszási nem lehel. Zsitvay Tibor: — Amig a Btiurd-file Hiteles nyila'kcza'ot nem ismetem, érdemben nem nyiiatkoihalom. Nem hiszem, hogy a francia kormány arra ragadtatná magát, hogy az ország belügyeibe beavatkezzik. Nagy Vince: — Roppant súlyos Briand nyilatkozata, mert előreláthatók a következmények. Briand ugyanis azt mondotta, hegy amennyiben nem leaz megnyugtató a frankügyben hozott ítélet, kénytelen lesz az ügyet nemzetközi biróság elé vinni. Hát megnyugtató lesz a hozsndó liéíet ? Mert nemcsak az a fontos, hogy Nádosy és Windiscbgr*etz vegyék el méltó büntetésüket, hanem a szakidon járó bűntársak büntetlensége isdintő. Hí Zc.drsivecz is Baross Odbor a sirteit francia bank esetleges vádemelése után ts büntetlenek maradnak, félő, hogy Briand jenyegetésések beváltása aktuálissá válik. Pakots Józsefi — Briand beszéde megdöbbentő sejtelmeket ébreszt. Ezen a ponton már nemcsak a Bethlen.koimány mulasztásáról van szó, hanem arról is, hegy a kormány magatartásival az egész országot nemzetközi szégyenpadra hurcolja. Miért kelleit idáig is eljutnunk ? Ha Bethlen J kellő Időben mondott volna le, Briand kétség• telenül nem támasztott volna aggályokat a ' hozandó Ítélettel szemben.