Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-24 / 94. szám

1926 április 14 -~JISA D ELM A RJO R SZ A 0 A vagonokat Budapesten rendeli meg a v&rosf de a szegedi iparosoktól is rendel ^tiz teherkocsit. Az elvi döntés után szombaton határoz a tanács. Pénteken vét re megtörtéat sz elvi döntés a tinyii vasúi személy- és teherszállító vsgonjai­nak megrendelése ügyében* A döntés szerint a város tanácsa a kisvasat köitsémtésébfis be­állított vavonsiennyiséget a legelőnyösebb aján­latit tevő budepssii gépgyári érdi kéltségnél rendeli meg, de ezenfelül a szegedi iparosoknál is megrendel próbára tiz nyitott teher kecs II, bogy akkor majd, amikor a kisvasút gördülő parkjá­nak kiegészítésére lesz szükség, tudja a város hatósága, vájjon a kocsikat megrendelheti-e a szegedi iparosoknál. Erre a tíz próbakocsira is szüksége van a városnak, amennyiben akkor, amikor a vagonok szállítására kiírták a pályá­zatot, valahogyan megfeledkeztek arról, hogy homok-, kő-, fa- és sertésszáliitó nyitott teher­kocsikra is szüfciég vsn, igy ez a tiz kocsi ki­maradt a pályázott felhívásból. A döntés előzményéhez tartozik, hogy pénte­ken délelöíí a városháza tanácstermében dr. Taiits Á kád belügyminiszteri államtitkár és a kereskedelmi miniszter képviselői folytatták in­formatív jellegű tanácskozásaikat a kisvasúira vonatkozó közgyüíéii határozatok ellen benyúj­tott felebtesések ügyiben. Erre a megbsszé­lésre meghívták Wimmer FütSp kamarai elnö­köt is, aki az első értekezletre nem kapott a polgármester ől raeghivóf. Wimmer Fülöp meghívásának elmaradása a város tanácsá ól nyert értesülésünk szerint félre­értés követkeménye volt, mert amikor a pol­gármester telefonértesítést kapott a miniszteri kiküldöttek érkezésétől, az értesitéiben nem sóit szó arról, hogy Wimmer feUbbezése ügyében is informálódni kiván Tatiis államtitkár, csak a Gerle féle felebbezéiröl bmélt as informáló. Eltéri hívta meg a polgármester a szerdai meg­beszélésre ciak a Oerig-féie felebbezés aláíróit. A polgármester ulasiíására pént«ken délelőtt a tanács egyik isgji telefonon hívta meg Wim­mer t, aki néhány perc múlva meg ii jelent a tanács eremben és a miniszteri kiküldöttek előli részletesen kifejtette álláspontját a tanyai vasút végállomása dolgában. Az értekezlet ismét bizalmas jellegű volt, ép­pen ezért kérdést intéztünk Wimmer Fülöphöz, aki elmondotta, hogy Tatiis államtitkár figyel­mesen végighallgatta előadását és arról részle­tes jegyzőkönyvei veti fel, majd kijelentette, hogy a kérdésről tájékoztatni fogja a belügy­minisztert, aki azután dönt a feleübtzée sorsa felett. Megjelent az érlekezleten Pálfy Dániel ipar­testületi elnök a vagonajánlatot tevő szegedi iparosok képviseletében és a vagonkérdés min­den részét letárgyalta a bizottság tagjaival. Jelenvolt ezen a tárgyaláson a miniszteri meg­bízottakon kivűi Szesztay László műegyetemi tanár, Szikszay Qsrő miniszteri tanácsos, a ke­reskedelmi minisztérium vasútépítési osztályá­nak képviselője, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos és Mihályfy László főmérnök. A tárgyalás, amely szintén zárt ajtók mögött folyt le, mintegy másfélóráig tartott. Utána Pálfy Dániel a kö?eikezőket mondotta az eredmény­ről a Délmagyarorszdg munkatársának: — Kénytelenek voltunk elfogadni ebben a kérdésben a polgármester kellőképen megindo­kolt álláspontját, amely szerint a város hatá­sága a vasúti köliségvelésben beállított hetven vagont a legolcsóbb ojánlatot tevő budapesti gépgyártól rendeli meg, meri kétségtelen, hogy a gyár a kocsikat haszon nélkül szállítja. Harmincötmillió! kéri például a teherkocsik da­rabjáéit, ennél olcsóbban pedig mi, lit Szege­geden sem tudnók előállítani, ha nem is reflek­tálnánk a haszonra. Így el kellett ismernünk, hogy a budapesti gépgyár ajánlata tényleg ked­vező. A polgármester azonban a szegedi ipa­rosság iránti méltányosságból megférte, hogy próbaképen'tiz nyitott tehervagont, kő-, homok-, fa« és sertésszdlliidsra alkalmasai, a szegedi iparosoknál rendel meg a város. Ha a Ssege­den készítendő próbakocsik beválnak, akkor majd, ba a kisvasút vagonparkjának kiegészí­tésére lesz szükség, a többi kocsit a város fel­tétlenül a szegidi iparotoknál rendeli meg. E mondotta még Pálfy Dániel, hogy a mun­kát, ha azt a tanács hivatalosan is kiadja, azonnal szétosztják a vállalkozó szegedi tpaio­tok között. A döntéssel meg vannak elégedve az iparosok, mert meggyőződlek róla, hogy a budapesti cég ajánlata tényleg nagyon ked­vező. A jelentékeny árengedményt a város azonban nagy részben a szeged! iparosoknak köszönheti, mert kétségtelen, hogy a kartell azért mérsékelte eredeti, körülbelül öt és fél­milliárd koronás ajánlatát, mert a szegedi Ipa­rosok Is fellép', ek ajánlatukkal és igy attól tartott, hogy különben nem kapja meg a ren­delési a várostól. A polgármester elmondotta érdeklődésünkre, hogy a tanács szombaton formulázza meg döntését és azonnal érlesili arról ugy a sze­gedi iparosokat, mint a budapesti gépgyár igazgatóságát, amely csak vasárnapig tartja fenn legutóbbi árajánlatát. Az uj nyári menetrend szerint gyorsvonaton 3 óra 12 perc alatt lehet elérni Szegedről Budapestet. Május tizenötödikén lép életbe a nyári m«n«trend. A magyar államvasutak május 15-én lépteti éleibe az idén a nyári menetrendet, amely rendszerint változásokat szokott előidézni a vonatok indulásában. A Délmgyarország munkatársa megbízható helyről ugy értesül, hogy a nyári menetrend beállásával az állam­vasút nemcsak az utasok érdekeit ét kényelmét kívánja szolgálni, hanem tovább közeledik a békebeli menetidőhöz és járatokhoz. Az uj me­netrenddel egyidejűleg a menetsebességet is emelik, ugy hogy május 15 löi kezdve at ed­digi három óra harmincöt perc helyeit már há­rom óra tizenkét perc alatt lehet gyorsvonaton elérni a fővárost Szegedről. A menetsebestég fokozá<áník köve'keíménye az, hogy a Buáapesírői eddig 14 órakor induló gyorsvonat eienlui husz psrtcel később, 14 óra 20 perckor fog indulni a nyugati pályaudvar­ról. A 18 órakor induló pedig május 15-től kezdve 18 óra 15 perckor indul. Az ellenvonat Steiedröl ezentúl 6 óra 25 perckor indul és Budapestre érkezik y óra 40 psrclor. Ezenfelül még más változás is lesz az uj menetrendben. Az államvasút ugyanis meg skerja könnyíteni a szegedi közönségnek a fővárosi színházak és hangversenyek látogatását és ezért májustól 21 óra 20 helyett 23 órakor indul az éjszakai személyvonat Budapestről. A részletes nyáti menetrend egyébként — Budapest—Szeied viszonylatban — a követ­kező: Budapest—Szeged: Személyvonat indul B. pestről 8 óra 35 perckor érkezik Szegedre 13 „ 48 „ Gyorsvonat indul Budapestről 14 „ 20 „ érkezik Szegedre 17 „ 35 „ Gyonvtnal indul 3ad«pea!r51 18 „ 15 „ érkezik Szegedre 21 „ 27 „ Személyvonat inául B.»pestről 23 „00 „ étkezik Szsgtdre 3 , 51 , Szeged—Budapest: Gyorsvonat indul Szegedről 6 óra 25 perckor érkezik Budapestre 9 „ 40 „ Gyorsvonat indul Szegedről 15 „ 34 „ érkezik Budapestre 18 „ 45 „ Sze/nílywfltalinduiSíegedről 14 „ 16 „ érkezik Budapestre 21 , 20 „ SeimíJjfVMjafindulSiegedről 23 , 55 » érkezik Budapestre 6 , 35 „ Álarcos banditák a Simplon-expressen. Óriási pánik támadt az utasok köxött. Bukarest, április 23. Az államvasutak igaz­gatóságához a következő jelentés érkezett: A 12. számú Simplon-express vonatot az április 21-ére virradó éjszakán Tsmna ál omás közelében Turnu-Severin és Filiasi között két álarcos bandita megtámadta. A rablóknak a az éjszakai sötétség teple alatt és ama körül­mény folytán, hogy az expressvonat ezen a szakaszán mérsékelt sebességgel haladt, si­került észrevétlenül belopózniok az egyik háló­kocsiba. Amikor felakartak törni az egyik hülő­fülks ajiajá , a vonatot kisérő titkosrendőr rajta­ütött a rablókon, akik erre reátámadtak. A lit kosrendőrnek sikerült kiszabadulnia támadói kezébSl. Revolvert rántott és több lövést tett, mire a rablók leugrottak a vonatról és nyom­talanul eltűntek. Minthogy a kocsi fo'yosóján vérnyomokat találtak, arra következtetnek, hogy az egyik dlarces megsebesüli. A revolverlövések követ­keztében felriadt utasok között olyan pánik támadt, hogy sokan le akartak ugrani a vo­natról. A megriadt utasokat alig lehetett le­csillapítani. A merénylet idején a vonat egy erdflégésea hslidt át. Ezen a helyen egyéb­ként ez már a harmadik ilyen rablást- kísérlet. Az első kísérlet óta a vonatot mindig titkos­rendőr kiséri. Az ériási vesztegetési ügyben letartóztatták Haas, Rosenthal és Váradi igazgatókat, valamint egy magasrangu katonatisztet. Nagy apparátussal nyomoznak. — Hol történtek a vesztegetések ? nagyarányú ügyek rejlenek. Budapest, április 23. A budapesti rendőri hatóságok, valamint a katonatág közegei is néhány nap óta egy igen nagyarányú, szinte példátfanul álló vesz'egetési ügyben nyomoz­nak. Az ügy következményeit ma még nem le­bet belátni, de Haas Béla vezérigazgató letar­tóztatásán kivül igen előkelő hangzású nevek­ről is beszélnek. Haas Béla az Építő-Bank, illetve a földbirto­kosok és földbérlök szövetkezetének volt vezér­igazgatója, aki példátlan ivöen lendítette elő karrierjét. A bank óriási arányú üzleteket bo­nyolított le óriást anyagi haszonnal. Legutol­jára azonban a szanálás megingatta est a ban­kot is éi már nem látszott kivezető uj. Ekkor azután ax a terv merült föl, hogy az államtól kellene nagyobb hitelt kérni. A helyzet azon­ban igen súlyos volt, még mielőtt d)ntés tör­tént volna az ígyben, fizetésképtelenséget je­lentett a bank. Néhány nap mu'va megirk zett azu'án az értesiíés, hogy hárommilliárdot utaltak ki a bank részére. Most pedig elrendelték Haas ve­zérigazgató előzetes letartóztatását. Haas Béla letartóztatása mögött roppant Különösen H as szénaszáliitásaival kapcsolat­ban történtek a kiszivárgott hirek szerint óriási méretű visszaélések és abban hir szerint a ka­tonai hatóságok it már hosszabb idő óla vizs­gálatot folytatnék. Eleknek a vizsgálatoknak eredmény? több szeméifi kompromittált, akiknek eiyrésze ellen a rendőrség, másréssük ellen a katonai hatóságok indították meg az eljárást. Haas Béla és tátssinak ügye, amely igy ere­detijei egv kis bankbukásból indult el, orszá­gos jelentőségűvé nőtte ki magát. A hírek szerint, amelyeket a nyomozás ada­tainak még ctak ezután kell majd megerőiiteni, vaj,y megcáfolni, oiyw nagyarányú megveszte­getések és egyéb visszaélések történtek, ami­lyenre az elmúlt évtizedekben egyállalúbtn nem voli példa. Hias Bíla a vezetése alatt álló vál­lala ok érdekéken, különböző szállítások meg­szerzése kedvéért, hatalmis anyagi előnyöket Jelentő üzlete ért meg nem engidett eszközökkel hatcoii és több olyan közfunkcionáriussal kere­sett tiltott módon ötszekötiitést, akiktől a szál­lítások kedvező elintézése függött. Annyi már most kétségtelen, hogy a honi

Next

/
Thumbnails
Contents