Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-23 / 92. szám

1926 április 23. delmaqyaríorszaq 3 Impoxáns gyűlésen iiltakozt«kü8xeg@di iparosok és kereskedők az anyagbeszerző központi az adóterhek és a mai munkásbiztosité ellen. A szegedi ipartestület a kamarával és a kereskedők szövetségével karöltve csütörtökön délelőtt tartotta meg tiltakozó nagygyűlését, amelyen a szomszédos városok és községek kiküldöttei is megjelentek. Az érdeklődő iparos- és kereskedővilág a hétköznap ellenére is zsúfolásig megtöltötte a kamara nagytermét. Wimmer Fülöp elnöki megnyitójában bejelentette, hogy e nagygyűléstől ne várjon senkisem azonnali segitséget, mert a gyűlés egyelőre csak azt az erőt matatja, amelyet áz ipar és kereskedelem képvisel Az anyagbeszerző központ. Dr. Landesberg Jenő előadásában a központi anyagbeszerző hivatal felállításának tervezetét ismertette. A terv szerint minden állami hivatal egy tételben szerezné be szűkség eteit egyforma tipusu árukkal. A tervezet részletei ismeretlenek. — Mi csak azokat a részleteket ismerjük, amelyek beavatott helyekről idők folyamán kiszivárogtak. Egyik nap azt halljuk, hogy nem állítják fel e szörny intézményt, a másik nap pedig azt halljuk, hogy az összes minisztériumokban lázasan dolgosnak a terv megvalósításán. Beavatott helyekről azt közlik, hogy százkilencvenmiilió koronát takarítanak meg évenkint, ha az anyagbeszerző központot felállítják és e feleslegből a nyugdijasok fizetését rendezik. Majd beterjeszti a határozati javaslatot, amelyet a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssé elfogad. A határozati javaslat szerint Szeged és környékének iparos és kereskedő világa egyhangú határozottal megállapítja, hogy a tervbevett központi anyagbeszerző bizottság (állami anyagbeszerző központ) felállítása a magyar kézművesiparra és kereskedelemre katasztrófaüs következménnyel járna s e társadalmi osztályok amúgy is suiyos helyzetét még közelebb vinné a pusztuláshoz. Ezzel a tervvel szemben éppen ezért a nagygyűlés a legerősebb tiltakozását fejezi ki és felkéri a kormányt, hogy ezt a gondolatot tökéletesen ejtse el. Ugyancsak kéri a nagygyűlés a kormányt, hogy a kézműves jellegű, u. n. hatósági üzemeknek és ezekkel hasonló jellegű és kártékony működésű u. n. házi üzemeinek elrendelt leépítését és megszűntetését most már a legerélyesebb eszközökkel vigye kérésziül. A következő felszólaló Bokor Pál h. polgármester, aki a város képviseletében jelent meg. Magáévá teszi a javaslatot és arra kÉri a nagygyűlést, hogy határozatát küldje át a város ható aágához, hogy az hasonló felierjesztéssel élhessen 'a kormányhoz. Körmendy Mátyás ismerteti, hogy üzemei vannak a katonaságnak, a postának, vasútnak és a börtönnek, mindenhol félreszoritva az adót fizető iparosságot. Az egyetem gazdasági hivatala elvből sem dolgoztat szegedi iparossal, pedig a város polgársága éppen most hozta meg 80 milliárdos építkezési segélyét. Arra kéri a nagygyűlést, hogy az hasson oda, hogy az egyetemi építkezéseknél csak szegedi iparos kapjon munkát és a tanyai vasút építésénél se alkalmazzanak más illetőségű iparost. Jövedelem , forgalmi, fényűzési adó. Dr. Kertész Béla az adók és a közterhek mérséklése érdekében terjeszti be határozati javaslatát. Tulmagasnak találja a jövedelmi adókulcsát. Ma már készítik az 1926. évi adekirovásokat. Arra kell törekedni, hogy az ez év adóit a kereskedő ne a vagyonából, hanem a jövedelméből fizethesse. Követeli a fényűzési adó eltörlését és az általános forgalmi adó fizetési rendszerének megváltoztatását, amelyre csak egy mód mutatkozik, ha áttérünk, az egyfázisú forgalmi adórendszerre. Elénk helyeslés közben terjeszti elő az adómérséklést célzó határozati javaslatát, amelyben Kéri a nagygyűlés az adóterheknek az egész vonalon valö enyhítését; kéri, hogy az adók kivetése ne az u. n. külső ismérvek, besugások, becslések és hivatalosan megállapított kulcsok szerint történjék, hanem egyedül és kizárólag az adózási évek alatt elért tényleges tiszta jövedelem szolgáljon az adóalap megállapítására. A nagygyűlés a leghatározottabban kívánja az általános forgalmi adóterhek csökkentését, a forgalmi adó adminisztráció leépítését s ennek folyományaképen a más vonatkozásokban is sokat emlegetett német példa alapján az egyfázisú forgalmi adórendszer bevezetését, ezzet Kapcsolatban kívánja a fényűzési forgalmi adó teljes eltörlését. Adják vissza a Pénztárt! Dr. Pálfy József, a Munkásbiztositópénztár miniszteri bUtosa a Munkásbiztositópénztár reformja érdekében terjeszt elő határozati javaslatot. A javaslat szerint a nagygyűlés a leghatározottabban kívánja, hogy a kormány az egyébként is beigért és előkészített ujabb betegsegélyző és balesetbiztosttó törvényt haladéktalanul alkossa meg s azzal kapcsolatban léptessen életbe olyan önkormányzatot, amely amig egyrészt a pénztáraknál mindenfajta pártpolitikai érvényesülést lehetetlenné tesz, másrészt az érdekeltség számára a pénztári adminisztrációba való betekintésre és irányításra módot nyújt s a pénztári terhek nagyobb felét viselő munkaadók befolyását aránylagoson biztosítja, Az előterjesztett határozati javaslathoz Marosán szállása, amikor már nem kell félni a kommunista mozgalomtól. Tökéletes orvosi kiszolgálást és gyógyszert követel a pénztártól, amit ma nem kap meg a tag. — Nincs szükség reformra — mondotta tovább óriási éljenzés közben —, adják vissza nekünk a pénztárt, ami a mienk volt. Az ügy előnyére szolgálna, ha Pálfy József lemondana jelenlegi állásáról, mert ezzel is dokumentálná az autonómia szükségességét. Nem fogadja e! a javaslatot és nem módosítást kér, hanem tel les autonómiát. Wimmer Fülöp záróbeszédében kéri a javaslat elfogadását és arra kéri Pálfy Józsefet, hogy maradjon meg továbbra is a pénztár élén, legalább addig, mig a pénztár autonómiáját vissza nem kapja. További szavaiban arra kéri a megjelent kereskedőket és iparosokat, hogy a gyűlésen elhangzott panaszok alapján mindenki dolgozzon azon, hogy az elkövetkező parlamenti választásoknál az iparos és kereskedővilág is bekütdje váMilán szól hozzá. Kijelenti legelőször i?, hogy a lasztottait a parlamentbe. a pénztár nem az államé, hanem egyedül a munkáltatóké és a munkásságé. Felteszi a kérdést, hogy szükséges-e a Munkásbiztositó állami megA Munkásbiztositópénztár reformját célzó határozati javaslatot a nagygyűlés elfogadta, ami után Wimmer Fülöp elnök bezárta az ülést. A bécsi kampéskeresziesek 3000 fegyvere. A bécsi rendőrség templomokban és kolostorokban elrejtett fegyverek után nyomoz. Bécs, április 22. (4 Dilmagyarorsxig bécsi tudósítójától.) * karapó« keretes rokkantak szö Elégének főtitkára, Ausftug Qusztáv a minap eldicsekedett avval, bog? as ufyanciak ka&póskeresz.gg jellegű frontharcosok egyesüSe es amelynek ő iü tagj?, immár 3000 katonai fegyverrel rendelkezik. Ausflug Qusatáv ezt a kijdentéit fivére, Ausffug Ferenc mészáros előtt tette meg u meg is mutatott egy ilyen fegyvert. Au&f ug Ferenc » megkutatott fegyvert megvette fivérétől 250.000 koronáért és nyomban a rendőrségre sietett. Auifiug Ferstsc űgfífiis fivérével elleniéiben meggyőződéses repuhiikátus. A rendőrségen jegyzőkönyvbe diktálta, ami! fivérétől, Guszlá lói hallott és letétbe helyezte a vásárolt fegyvert. Az államrendőrség nyomban raetidéste Ausftug Gusztávot, aki eleinte természetein »trdent tagadott. Mikor azonban megmula ták neki a fegyvert, kénytelen volt beismerni, bogy fivére felje entése megfelel a valóságnak. Elmesélte, hogy czeiei a fegyvereket egy ügynök bírom esztendő eiőtt különböző egyéneknek felkínálta, igy neki is, azonban ő elutasította és azóta nem haüott a fegyverekről. A rendőrség megindította a nyoraozá&t, mivel egy másik fíljsientés szerint a fegyvereket a kampőskeresztesek bécsi templomokban és Bécs-környéki kolostorokban rejlették el. Állítólag mintegy ezer fegyver az I. kerületben levő kapucinuskolostor sírboltjában, ahol a Habsburgok tetemei nyugszanak, van elrejtve. A szociáldemokraták házkutatást kövstelnek a templomokban és kolostorokban, a rendőriég azonban eddig elállott ettől az intézkedéstől, mert remény van arra, bogy a kampóskerssztesek fegyverei cnélküt is előkerülnek. Ski „A tanya ezer évig megvolt vasút nélkül9 meglehet még tovább is nélkiile.cc Viharoe gyűlés Alsótaayán a miniszteri kiküldöttek autóutja közben. A kormány kiküldöttjei, akik szerdán délután érkeztek Saegedre, hogy információkat szerezzene,* a tanyai vasút dolgában, csütörtökön tovább folytatták a puaaioíózást. A délelőtti órákban bizalmas értekezletet tartottak a tanacs tagjaival a városháza tanácstermében. Ezen az értekezleten azok a kifogások kerflUek stóba, amelyeket a közgyűlési határozatok megfelefcbezői sorakoztattak fel panaszos beadványukban. Feipsnaszohák többek között, hogy a vátos használt síneket vásárol* meg drága pénzen a vasút számára és ezek a sinek használhatatlanok. Felpanaszolták, bogy a talpfák megrendelése körül is szabálytalanságok történtek és a táros súlyosan károsodott a nagy sietség miatt. Felpanaszolják vég^l, hogy a táros hatósága ei ért a kormányhafóságiiag jóváhagyót! vasú i tervektől és otyan irányban vezeti a vasútvonalai, amely homlokegyenest ellenkezik a jóváhagyóit tervekbent megállapított iránytól. A csütörtöki bizalmas ériekesle'en a városi hatóság képviselői a feiebbezésefcbsn felsorakoztatott vádsk alaptalanságát bizonyítgatták és értesüléseink szerint az összes vádak megdőltek. A polgármester és a műszaki képviselők bebizonyították, bogy a miskolci bányaműitől megvásárolt sinanyaggal nauyoa jó üzlttet csinált a város, mert a megvásárolt és használható állapotban levő sinért alig feleannyit fixetett, mint amennyit az uj sínekért kellett fizetnie. A vasút iránya körül felmerült panaszokat tisztázták, amennyiben aktákkal bizonyították be, hogy ast a vonalat, amel en épül a vasút, a kereskedelmi minuzter szabályszerűen helybenhagyta. A bizalmas értekezlet féüixenkét óráig tartott. A tanács tagjai és a kormány képviselői ekkor autóra ültek és kihajtattak Alsótanyára, hogy ott megize iéljék a késelő vasúti (öltésénél. A város négy auiója nyolcvan kilométeres sebességgel száguldott végig a most renovált müuton, néhány percig időztek azokon a helyeken, ahol az elkészített kisvasúti töltések keresztezik az országutat, majd as alsétanyai központra haltattak, ahoi a vaiuti töltés dr. Gerle Imre százholdas birtoka melleit keresztül szeli az orszá|utat. Az alsóközponii nagyvendéglő előtt nagyobb csoport tanyai gazda várakozott a városi urakra, akiknek eredetileg nem szerepelt kirándulási programjukban, hogy a vendéglő előtt megálljanak. Dr. Kószó István be'flgyt államtitkár, aki az alsóianyai választópolgárokat is képviseli a nemzetgyűlésen, a nagyvendígiő előtt megállíttatta autóját, amelyben együtt utazott Táktcs Á pád államtitkárral, a polgármesterrel és a főispánnal. Kiugrott a gépkocsiból és barátságosan parolázott alsótanyai választóival, Magyar Péterrel, Eagi Antallal és a többi visutellenes gazdával. Mivel Kószó István autója volt az eltő, az után) fu ó gépkocsik is megálltak mögötte, a gazdák pedig nagyszivesen megkezdték az urak invitálását be, a vendéglő nagytermébe. A szíves marasztalást nem lehetett visszautasítani, a meginduló áradat besodorta a nagyterembe a tanács tagjait éppen ugy, mint a kormány képviielőit és ott, benn megkezdődött az izzó eszmecsere. Az urakat Magyar Péter üdvözölte abből az alkalomból, hogy szívesek voliak kifáradni a tenyálra, a tanyai nép panaszának meghallgatására. Mei a tanyai népnek nagy és sok a panasza. R iskídozik az adóterhek alatt, a végrehajtó nemcsak a második tehenet viszi el, hanem az elsői is. A vasúti hozzájárulást már nem bírja el a nép. Dr. Tákics Árpid államlilkár, aki nem számi ott erre a szívélyes fogadUtísra, azt vélte, ogy M*gyar Péter felszólalásival kimerült a tárgy, tehát annak rendje és módja szerint válasz-lt rá. Kijelentette, hogy Aliótanya nagynevű képviselője, dr. Kószó István belügyi á lamtitksr ur őméltósága nagyon a lelkén »i-