Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-23 / 92. szám

wm 2@tifl kepena. Hl f&Sutsmmi Dtófc ?WMW»a. I. Tclciaa IMI. SWMHmM, HüeiiSsIffisjvfí* te Jacyirtdai Aradi ucca 8, Viltín na. i' rétül SSadw-Mgtraí 1. RÍH VeMontti ia-U, Szeged, 1926 április 23, PÉNTEK Blóüzeiéssl Arak: Egy hónapra helyben 40.UÜU kor, Budapesten t* vidikBB 45.000 kor( Egyet szám ára hétköznap 2IWI kor VIJM- él tnnepnap 3000 korona. II. évfolyam, 92 uám Pártütő Arkangyal. Tu es saetrdos in ae/eraam, secasdum érdi­nem Uelchisedtch, Minden felszenteli papra, as Ur minden szolsájlra örök pecsétet ütnek ezek a bibliii igék. Örökre elkötelezi magit minden pap az isteni hivatásnak, amely a legszebb volt eddig ezen a földön. A papnak örOkké emelkedettebb régiókban kell {árni*, magasabb szellemben beszélnie és cselekednie, hiszen az ö igisz lelke és élete örökkön égö áldozit Isién és emberek szine előtt. De még ennél is többet kiván az Egyház szöktél a szolgáitól, akik a világot és az ö pompáját, az ö kívánságait elhsgyva és meg­tagadva a szerzetesség köntösébe öltöznek. Még inkább és leginkább azoktól, akik i franciská­nus rend soksiizados regnfái szerint való éleire tettek nyilvános és ünnepélyes fogadalma'. A szegénység, tisztaság és engedelmesség hármas vofums minden szerzetesi ordórnk tagjaira nézve kötelező érvényö még a társaság nevfi és Jellegű Societis Jcsn tagjaira is (rájnk nézve különösen és legfőképen az engedelmesség), de a szent szegénység kétszeresen, söt szásszoro­san kötelező erénye kell, bogy legyen annak, aki egysser assisi Szent Ferencnek rendlébe lépett. Mert ez a középkori nagy szent, a keresz­ténységnek Jézus Krisztus ntán legmagaszto­sabb életű és példája alakja magát Isten sze lénykéjének — Peverelle di Dia — nevezte Ss éppen a világi Javak és örömök, fény is vagyon megvetésében a legcsodálatosabb snín­tát mutatta minden szavával és minden tetté­vel. Zsdrsvecs páter nem hiába mondotta az első forradalom végéa, hogy az ő rendje a tiszta kammaaizmast valósította meg már szá­zadokkal ezelőtt, persze csak a maga kebelé­ben. Éppen ízért legalább is különösnek és meg­lepőnek látszik a laikusok előtt — iz egyházi férfiakról nem is beszélve —, hogy most két közéleti tényező, ikik a szegénység franciskánus fogidaimát tették annak idején, most világi ja­vak miatt veszekedik egymással, házról, bir­tokról, dollárokról és tőzsdézésről, bestétekről és ingatlanokról vititkosnak és mindezek a földi kincsek és értékek nem akadémikus, de egé­szen empirikus viti tárgyai közöltük. Igaz, hogy még előbb frankokról, söt himis frankokról is szó volt e két közéleti tényezőnkkel kapcsola­tosan, csak a krisztusi elvekről és eszmények­ről, a szeretetről, a lemondásról, az alázatos­ságrél, a könyörüleiességről, az igazságosság­ról és a szilidségről nem igen hallottunk vi­gasztaló és lclemelő igéket az utóbbi időkben és e kél nevezetes szereplő szózatos ajkairól. Zadravecz István az angelloligidnak, a teo­lógia e rejtelmes és mélységes melléktudomá­nyának valóságos specialistája volt azokban az időkben, amikor még inkább foglalkozott as Isteni és mennyei dolgokkal és jelenségekkel, mint pé>dául a budai kétemeletes sarokháznak Papok Átmeneti Oithonává alakításával. D« az augeliológla titokzatos teológiai mezőin se találkozott soha olyan tünéményes arkangyal­lal, mint az a páter Bónis nevezelü, akit a világi javakban ökonómusává választolt maga mellé, földi sáfárnak, aki azulán egy szeren­csétlen tőzsdei manipuláció következtében — a Jelek és saját bevallása szerint — meglehe­tősen rosszul sáfárkodott. De ez még mindig a két papi embernek belső ügye lenne, amelyet egymással és nem nyilvánosan kellene és ille­nék is valahogy eliatémi. Hogy az anyagi és erkölcsi differenciákat az egyik fél mostanában nem is egyszer a nagy nyilvánosság elé hozsa, hogy felhánytorgatja és kiteregeti ezeket a semmiképpen sem épületes és kellemetes dol­gokat, a« nem csupán elszomorító, de egyben a tekintélyek tiszteletének sokat emlegetett Ügyét is etősen rombolja. Mert az az igazi ég veszedelmes destrukció, kedves keresztény és pogány hívek, az a kiábrándító pé!da, amelyet a nagy tömegeknek, a laikusoknak és a pro­fánoknak éppen azok szolgáltatnak viselt dol­gaikkal és közéleti megnyilatkozásaikkal, akiket esküjük és hivafátuk egyenesen arra kötelezne egy egész életre, hogy vilá|itó fáklyái, szeplő­telen lobogói legyenek az örök ideáloknak, hogy ösvényt mutassanak az égi magaslatok, a mennyei rózsák bircdalma felé. A witiembergai csalogány is azért emelte fel harsány szavát, mely századok bűneit bolygatta meg és a kereszténység reformját keltelte életre, mivel ugy látta, hogy Krisztus némely utódai és az Ur némely szolgái inkább követik a világ hivását, mint a názáreti tanítását Oppatiet, ut tcandala flani: ezt igazán nem mi mondjuk, de ha már skandalumok vannak, jó lenne, ha ezekből a skandalumokból tanul­nának némelyek. Az Isteu nem ver hattal: mondja a régi példaszó és valóban, akik fran­kok és dollárok világi zizegésében vélik meg­hallani az örök igazság szavát, azok ne cso­dálkozzanak, ba az Istent valóban keresők másfelé Urduinak tekintetükkel. Az egységes pártban mái* bizottság ül össze az uj választások előkészitéséro. (Budapesti tudósttónk telefon/elentise.) Két- 1 napos vihar után elcsendesedett a politika. A fórumon csend van, azonban a kulisszák migitt sxargas munka folyik, mely a Jövőt igyekszik előkészíteni. A Délmagyararsxdg szer­dán megírta, hegy az egységes pártban egyre szélesebb körökben hódit az az elgondolás, hogy a kaotikus politikai helyzetből való menekü­lést a parlament feloszlatásában és uj válasz­tások kiírásában látja. Ennek a tervnek a hí­vei napról-napra szaporodnak és ma már odáig fejlődött a dolog, hogy az egységes párt­ban elhatározták egy bizottság kiküldését, amely a jövő héten ülne össze megbeszélni a válasz­tások keresztülvitelének terveit. A jugoszláv-magyar szerződés célja: baráti és gazdasági együttműködést létrehozni. A delegációk megtartották első ülésüket. (Budapesti tudósítónk telefonfekntise.) Belg­rádból jelentik: A Jugoszlávia és Magyarország közötti kereskedelmi szerződés megkötésére ki­küldött delegációk csüíiríökin tartották első ülésüket, melyen Rlber meghatalmazott minisz­ter üdvözölte a magyar kiküldötteket és kifej­tette, bogy i tanácskozások célja bárdit és gaz­dasági tgyütimükfdést létrehozni a kit sxomsxé­dos állam közitt. A magyar delegáció nevében | Níckl helyettes államtitkár válaszolt, aki ann*k a reményének adott kifejezést, hogy rövid időn belül sikerűi a jugoszláv-magyar kereskedelmi szerződést megkötni. Azután a jugoszláv dele­gáció átadia azt a szerződéstervezete', amely­ben a jugoszláv kormány kívánságai vannak felsorakoztatva. Az érdemleges tárgyalások szom­baton kezdődnek, Általános bányászsztrájk fenyeget Angliában A tulajdonosok le akarják szállítani a bért és felemelni a munkaidőt. CBudapesti tudósítónk telefonfelentise.) Lon­donból jelentik: A bányamunkások és bánya­tulajdonosok csütörtök délelöít tanácskozási a üt lek össze, amely egy teljes óráig tartott és teljes eredménytelenséggel végződött. Amennyiben Baldwin miniszterelnök, aki eddig is közvetí­tett a munkaidók és a munkások között, nem tud megegyezést elérni, akkor elkerülhetetlen az általános bányászsztrdjk, A tulajdonosok a mai értekezleten bejelen­tetlék, hogy kénytelenek a munkaidőt felemelni és a béreket leszállítani. Cook, a bányamunká­sok sxeivezetének főtitkára erre kijelentette, hogy a munkások ezen az alapon nem tárgyal­nak és követelíe az egységes bérskálát és mfg­felelő létminimumot. Az ellentétek miatt a tár­gyalások meghiúsultak. Pénteken kiplakátirozzák az uj leszállított bérskálákat, amelyek május 1-én lépnek éleibe. Kétségtelen, ha addig nem sikerül Kompromisszumot elfogadtatni, akkor a sztrájk május 1-én bekövetkezik. „Pallavicini vallomását mindenben megerősítettem" — mondotta Friedrich mai kihallgatása után. Mistáros és V/indhcbgraetz több alkalommal ki/eleateiiik, bogy ők a kormány salvus ceudac­tusával dolgoznak. (Budapesti tudósitink telefonjelentise.) Fried­rich István cíüíötök d. e. 11 óra után megjelent a törvényszék Maikó-uccai épületében és fel­sietett dr. Lengyel Ernő vizsgálóbíró harmadik emeleten levő hivatali szobájába. A vízsgálá­biró ma azért idézte mrgs elé F/íedricb Ist­vánt, hogy Pallcvlclei Gyürgy őrgróf vallomá­sával kapcsolatban a frankhamisildii bűnügyre vonatkozian kihallgassa. Majd egy óra hosszat hallgatta ki Friedrich Istvánt Lengyel Ernő vizsgálóbitói Friedrich távozlikor a következőket mondotta: — A frankügg?«l kapcsolatban hallgatott ki a vizsgálóbíró. Elmondtam mindent, amit tud­tam a frankügytől. Pallsvícíni vallomásának oly részleteire vonatkozóan történt kíhaUgaSásora, amelyik m/g nem kerültek a nyilvánosság eli. — Ezekre vonatkozó értesüléseimet, amelye­ket Wíndiscfcgraefztől és Mészáros ól kaptam, közöltem Pallavicini György őrgróffal. Palla­vicini, amikor őt a vizsgálóbíró kihallgatta, be­kapcsolta ezeket a részeket vallomásába és most ezekre vonatkozóan hallgatott ki engem a vizsgálóbíró, vajloa igaz-e, hogy tőlem ér­tesült Pallavicini azokról a dolgokról, amelyek­ről én Wandiscbgraefrfőií és Mészáros Gyull ói szereztem tudomást. Pallavicini vallomását ia az igazsághoz htvm mlndmben megtrősilettím. — A vizsgálóbíró előtt fskvő jegyzőkönyv — fejezte be nyilatkozatát Friedrich —, kit italt oldalt tesz kl.

Next

/
Thumbnails
Contents