Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-23 / 92. szám

wm 2@tifl kepena. Hl f&Sutsmmi Dtófc ?WMW»a. I. Tclciaa IMI. SWMHmM, HüeiiSsIffisjvfí* te Jacyirtdai Aradi ucca 8, Viltín na. i' rétül SSadw-Mgtraí 1. RÍH VeMontti ia-U, Szeged, 1926 április 23, PÉNTEK Blóüzeiéssl Arak: Egy hónapra helyben 40.UÜU kor, Budapesten t* vidikBB 45.000 kor( Egyet szám ára hétköznap 2IWI kor VIJM- él tnnepnap 3000 korona. II. évfolyam, 92 uám Pártütő Arkangyal. Tu es saetrdos in ae/eraam, secasdum érdinem Uelchisedtch, Minden felszenteli papra, as Ur minden szolsájlra örök pecsétet ütnek ezek a bibliii igék. Örökre elkötelezi magit minden pap az isteni hivatásnak, amely a legszebb volt eddig ezen a földön. A papnak örOkké emelkedettebb régiókban kell {árni*, magasabb szellemben beszélnie és cselekednie, hiszen az ö igisz lelke és élete örökkön égö áldozit Isién és emberek szine előtt. De még ennél is többet kiván az Egyház szöktél a szolgáitól, akik a világot és az ö pompáját, az ö kívánságait elhsgyva és megtagadva a szerzetesség köntösébe öltöznek. Még inkább és leginkább azoktól, akik i franciskánus rend soksiizados regnfái szerint való éleire tettek nyilvános és ünnepélyes fogadalma'. A szegénység, tisztaság és engedelmesség hármas vofums minden szerzetesi ordórnk tagjaira nézve kötelező érvényö még a társaság nevfi és Jellegű Societis Jcsn tagjaira is (rájnk nézve különösen és legfőképen az engedelmesség), de a szent szegénység kétszeresen, söt szásszorosan kötelező erénye kell, bogy legyen annak, aki egysser assisi Szent Ferencnek rendlébe lépett. Mert ez a középkori nagy szent, a kereszténységnek Jézus Krisztus ntán legmagasztosabb életű és példája alakja magát Isten sze lénykéjének — Peverelle di Dia — nevezte Ss éppen a világi Javak és örömök, fény is vagyon megvetésében a legcsodálatosabb sníntát mutatta minden szavával és minden tettével. Zsdrsvecs páter nem hiába mondotta az első forradalom végéa, hogy az ő rendje a tiszta kammaaizmast valósította meg már századokkal ezelőtt, persze csak a maga kebelében. Éppen ízért legalább is különösnek és meglepőnek látszik a laikusok előtt — iz egyházi férfiakról nem is beszélve —, hogy most két közéleti tényező, ikik a szegénység franciskánus fogidaimát tették annak idején, most világi javak miatt veszekedik egymással, házról, birtokról, dollárokról és tőzsdézésről, bestétekről és ingatlanokról vititkosnak és mindezek a földi kincsek és értékek nem akadémikus, de egészen empirikus viti tárgyai közöltük. Igaz, hogy még előbb frankokról, söt himis frankokról is szó volt e két közéleti tényezőnkkel kapcsolatosan, csak a krisztusi elvekről és eszményekről, a szeretetről, a lemondásról, az alázatosságrél, a könyörüleiességről, az igazságosságról és a szilidségről nem igen hallottunk vigasztaló és lclemelő igéket az utóbbi időkben és e kél nevezetes szereplő szózatos ajkairól. Zadravecz István az angelloligidnak, a teológia e rejtelmes és mélységes melléktudományának valóságos specialistája volt azokban az időkben, amikor még inkább foglalkozott as Isteni és mennyei dolgokkal és jelenségekkel, mint pé>dául a budai kétemeletes sarokháznak Papok Átmeneti Oithonává alakításával. D« az augeliológla titokzatos teológiai mezőin se találkozott soha olyan tünéményes arkangyallal, mint az a páter Bónis nevezelü, akit a világi javakban ökonómusává választolt maga mellé, földi sáfárnak, aki azulán egy szerencsétlen tőzsdei manipuláció következtében — a Jelek és saját bevallása szerint — meglehetősen rosszul sáfárkodott. De ez még mindig a két papi embernek belső ügye lenne, amelyet egymással és nem nyilvánosan kellene és illenék is valahogy eliatémi. Hogy az anyagi és erkölcsi differenciákat az egyik fél mostanában nem is egyszer a nagy nyilvánosság elé hozsa, hogy felhánytorgatja és kiteregeti ezeket a semmiképpen sem épületes és kellemetes dolgokat, a« nem csupán elszomorító, de egyben a tekintélyek tiszteletének sokat emlegetett Ügyét is etősen rombolja. Mert az az igazi ég veszedelmes destrukció, kedves keresztény és pogány hívek, az a kiábrándító pé!da, amelyet a nagy tömegeknek, a laikusoknak és a profánoknak éppen azok szolgáltatnak viselt dolgaikkal és közéleti megnyilatkozásaikkal, akiket esküjük és hivafátuk egyenesen arra kötelezne egy egész életre, hogy vilá|itó fáklyái, szeplőtelen lobogói legyenek az örök ideáloknak, hogy ösvényt mutassanak az égi magaslatok, a mennyei rózsák bircdalma felé. A witiembergai csalogány is azért emelte fel harsány szavát, mely századok bűneit bolygatta meg és a kereszténység reformját keltelte életre, mivel ugy látta, hogy Krisztus némely utódai és az Ur némely szolgái inkább követik a világ hivását, mint a názáreti tanítását Oppatiet, ut tcandala flani: ezt igazán nem mi mondjuk, de ha már skandalumok vannak, jó lenne, ha ezekből a skandalumokból tanulnának némelyek. Az Isteu nem ver hattal: mondja a régi példaszó és valóban, akik frankok és dollárok világi zizegésében vélik meghallani az örök igazság szavát, azok ne csodálkozzanak, ba az Istent valóban keresők másfelé Urduinak tekintetükkel. Az egységes pártban mái* bizottság ül össze az uj választások előkészitéséro. (Budapesti tudósttónk telefon/elentise.) Két- 1 napos vihar után elcsendesedett a politika. A fórumon csend van, azonban a kulisszák migitt sxargas munka folyik, mely a Jövőt igyekszik előkészíteni. A Délmagyararsxdg szerdán megírta, hegy az egységes pártban egyre szélesebb körökben hódit az az elgondolás, hogy a kaotikus politikai helyzetből való menekülést a parlament feloszlatásában és uj választások kiírásában látja. Ennek a tervnek a hívei napról-napra szaporodnak és ma már odáig fejlődött a dolog, hogy az egységes pártban elhatározták egy bizottság kiküldését, amely a jövő héten ülne össze megbeszélni a választások keresztülvitelének terveit. A jugoszláv-magyar szerződés célja: baráti és gazdasági együttműködést létrehozni. A delegációk megtartották első ülésüket. (Budapesti tudósítónk telefonfekntise.) Belgrádból jelentik: A Jugoszlávia és Magyarország közötti kereskedelmi szerződés megkötésére kiküldött delegációk csüíiríökin tartották első ülésüket, melyen Rlber meghatalmazott miniszter üdvözölte a magyar kiküldötteket és kifejtette, bogy i tanácskozások célja bárdit és gazdasági tgyütimükfdést létrehozni a kit sxomsxédos állam közitt. A magyar delegáció nevében | Níckl helyettes államtitkár válaszolt, aki ann*k a reményének adott kifejezést, hogy rövid időn belül sikerűi a jugoszláv-magyar kereskedelmi szerződést megkötni. Azután a jugoszláv delegáció átadia azt a szerződéstervezete', amelyben a jugoszláv kormány kívánságai vannak felsorakoztatva. Az érdemleges tárgyalások szombaton kezdődnek, Általános bányászsztrájk fenyeget Angliában A tulajdonosok le akarják szállítani a bért és felemelni a munkaidőt. CBudapesti tudósítónk telefonfelentise.) Londonból jelentik: A bányamunkások és bányatulajdonosok csütörtök délelöít tanácskozási a üt lek össze, amely egy teljes óráig tartott és teljes eredménytelenséggel végződött. Amennyiben Baldwin miniszterelnök, aki eddig is közvetített a munkaidók és a munkások között, nem tud megegyezést elérni, akkor elkerülhetetlen az általános bányászsztrdjk, A tulajdonosok a mai értekezleten bejelentetlék, hogy kénytelenek a munkaidőt felemelni és a béreket leszállítani. Cook, a bányamunkások sxeivezetének főtitkára erre kijelentette, hogy a munkások ezen az alapon nem tárgyalnak és követelíe az egységes bérskálát és mfgfelelő létminimumot. Az ellentétek miatt a tárgyalások meghiúsultak. Pénteken kiplakátirozzák az uj leszállított bérskálákat, amelyek május 1-én lépnek éleibe. Kétségtelen, ha addig nem sikerül Kompromisszumot elfogadtatni, akkor a sztrájk május 1-én bekövetkezik. „Pallavicini vallomását mindenben megerősítettem" — mondotta Friedrich mai kihallgatása után. Mistáros és V/indhcbgraetz több alkalommal ki/eleateiiik, bogy ők a kormány salvus ceudactusával dolgoznak. (Budapesti tudósitink telefonjelentise.) Friedrich István cíüíötök d. e. 11 óra után megjelent a törvényszék Maikó-uccai épületében és felsietett dr. Lengyel Ernő vizsgálóbíró harmadik emeleten levő hivatali szobájába. A vízsgálábiró ma azért idézte mrgs elé F/íedricb Istvánt, hogy Pallcvlclei Gyürgy őrgróf vallomásával kapcsolatban a frankhamisildii bűnügyre vonatkozian kihallgassa. Majd egy óra hosszat hallgatta ki Friedrich Istvánt Lengyel Ernő vizsgálóbitói Friedrich távozlikor a következőket mondotta: — A frankügg?«l kapcsolatban hallgatott ki a vizsgálóbíró. Elmondtam mindent, amit tudtam a frankügytől. Pallsvícíni vallomásának oly részleteire vonatkozóan történt kíhaUgaSásora, amelyik m/g nem kerültek a nyilvánosság eli. — Ezekre vonatkozó értesüléseimet, amelyeket Wíndiscfcgraefztől és Mészáros ól kaptam, közöltem Pallavicini György őrgróffal. Pallavicini, amikor őt a vizsgálóbíró kihallgatta, bekapcsolta ezeket a részeket vallomásába és most ezekre vonatkozóan hallgatott ki engem a vizsgálóbíró, vajloa igaz-e, hogy tőlem értesült Pallavicini azokról a dolgokról, amelyekről én Wandiscbgraefrfőií és Mészáros Gyull ói szereztem tudomást. Pallavicini vallomását ia az igazsághoz htvm mlndmben megtrősilettím. — A vizsgálóbíró előtt fskvő jegyzőkönyv — fejezte be nyilatkozatát Friedrich —, kit italt oldalt tesz kl.