Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-21 / 90. szám

ŰBLMAQYAROR32AG 18W április 21. ember megbízást nyertem volna, bogy a hami­sított 500 szokoloiokat Magyarországon elhe­lyezzem. Ez a vád azért is nevetséges, mert hiszen maga Pallavicini György is elismeri, hogy arra nem vállalkoztam. De egyébként is kijelentem, hogy in noha senkitől semmiféle megbízást nem kaptam. Horváth Zolián: Vigye akkor a biróság elé Pallavicinit: Rakovszky Iván belügyminiszter:... abban az időben különböző urak, akik irredentával foglalkoznak, felkerestek engem is felszólítot­tak, hogy valami hasonló ügyben vegyek riszt. Amikor azonban komoly stádiumba került a dolog, én a magam részéről visszautasítottam a bekapcsolódást, mert egyálialán nem akartam ilyen dolgokban résztvenni, amennyiben nem tartoltam azokat célravezetőknek. A másik vád, amellyel Pallavicini őrgróf illetett, az az eltus­solási terv, hogy Nádosy és Windischgraetz letartóztatása elölt azért hivtam őket lakásomra, hogy az eitussolást rargbeszéljük. Kijelentem, hogy in nem aziri renaeltem őket lakásomra, hanem csak azirt, hogy az égisz frankhamisí­tás ügyiről tájikoziddsi szerezhessek. Áliiíom, hogy a frankhamitásról csak a kipattanás után értesültem. Ekkor hillottam Páter Bónis Ark­angyal nevét ia. Ekkor irtesüttem arról is, hogy neki valamiféle kibontakozási tervei vásottá. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Rakovszky Iván belügyminiszter: Páler Bónis Arkangyal többször jelentkezelt nálam és kért kihallgatást tőlem, de én mindenkor vissza­utasítottam ől. Rapert Rezső: Miért nem mondta el mind­ezeket a frankbizottságban ? 1 Rakovszky Iván belügyminiszter: Nekem is bizalmasan értésemre jutott, hogy Páter Bdnisék annakidején megkörnyékezték Heiényi főkapi­tányhelyettest, akkor azonban én Marinovich Jenő főkapitány u ján figyelmeztettem Hetényit, hogy vigyázzon és ne ugorjon be. Ebben a pillanatban a harmadik számú kar­zat felöl egy halk nsegltsiga-kiállás hangzik és a következő pillanatban az amugyis túl­feszített izaalmu teremben a képviselők fel­ugrálnak. Ugyanakkor egy fehér ujságpapiwsba csomagolt tárgy esik le a III. számú karzat­ról, csaknem Gömbös Gyula elé, közel ahhoz a helyhez, ahol Paliavicíni György őrgróf ül. Egy pillanatig izgalom szállja meg a lelkeket. Gömbös Gyula azonnal felugrik, kezébe veszi a csomagol és Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter miniszteri asztalán kellő óvatosság­gal bontogatni kezdi. A képviselők egyrésze az ülésterem közepére vonul, ebben a pillanat­ban már Gömbös is kiboritoita a csomagot, amelyben különb9ző térképrajzok és egyéb irredentarajzok voltak ezzel a felírással: .Erről beszéljenek 1" A teremben még pillanatokig érezhető az izgalom, a karzatról pedig a kar­hataom kivezeti azt a fiatalembert, akinek a kezéből az irat az ülésterembe hullott. Rakovszky Iván belügyminiszter a csend helyreálltával igy folytatja: Marinovich fő­kapitány tőlem kapta az utasítást, amelyeket ő foganatosított lelkiismeretesen. Pallavicini kép­viselő ur felszólalását jellemzi, bogy következ­tetésekre épiti fel vádjait. Ez nem lehet helyes. A képviselő ur szóbeszédekből következtet. A belügyminiszter erre leül a helyére. Alföldy Béla egységespárti képviselő a kö­vetkező szónok. Percekig nem tud szóhoz jutni, mert az ülésterem a lezajlott nagy izgal­mak következtében állandóan viharzik. Az ellenzék tagjai feiállanak és kivonulnak as ülésteremből. Vihar után. Atfildy Béla a nagy zaj lecsiilapnltával meg­kezdi beszédéi. Bírálja a kormány gazdasági politikáját és megállapítja, hogy a trianoni határokon belül sikerüli az anyagi konszolidá­ciót helyreállítani. A szociális törvényeket ille­tően megállapítja, bogy azokat rendszerint négy fal közé zárt bürokraták fogalmazzák meg, akiknek sejtelmük sincs az igazi nyomorról és a szociális problémákról. A következő szónok Propper Sándor: Ma­gyarországon nincs ia|tószabadság, mert a kormány a megfélemlítés eszközével befolyá­solja a ssjlót. Bethlen miniszterelnök: Ebben semmi igaz­ság nincsen. Propper Sándor: Hajlandó vagyok bizonyí­tani, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság. Az imént, amikor Alföldy Béla beszélt és szociálpolitikáról volt szó, egyetlen miniszter sem volt jelen. Azt hiszem, minisztertanácsot tartottak, amelyen lemondásukat szövegeztik meg a ma elhangzott nyilatkozat mlalt. — A jogszolgáltatás technikai lebonyolilása a fanuzáton alapul. Pallavicini tanukat ajánlott fel. Elmondotta, hogy amikor Mikes püspök lelkivigaszbsn részesítette Zadraveczet, Zadra­vecz azt mondotta: Jóhiszeműen jártait ei, meri hiszen István gazda ts tudott a dologról\ Pallavicini azt is mondotta, hogy Sigray ki­jelentése szerint a kormány tudtával töriént a frankhamisítás. A tanuk tehát ezeket mondják és Pallavicini csak azt kéri, hogy ezeket a tanukat hallgassák ki. Bethlen miniszterelnök: Majd holnap fel fo­gom ol vásni 1 Propper Sándor: A sajtópörl nem indították meg Pallavicini ellen. Rubinek István: De tanuként megidézték! Propper Sándor: Olyan nagy érdeke az, hogy ön ország-világ előtt bebizonyifsa, hogy miiyen rosBz jogász ? Más a kormány eíea in­dított vád. A birói kognicio szabad kezet ad a bírónak és ha a biró a titkos társaságok tagja, módja van, hogy a kormány számára kellemet­len tanukat ne hallgassa ki. Zsitvay Tibor elnök: A képviserő urat rendre­utasítom. Propper Sándor: Két különböző ügy a frank­ügy és Pallavicini vádja. A miniszterelnök már ennél sokkal kisebb ügyben megtalálta a bíró­ságot és elégtételt kért ott magának. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ez az ügy is a biróság előtt van és a biróság fogja elintézni. Propper Sándor: A vádlott kéri, hogy en­gedjek a vádlottak padjára. Miért nem engedik oda? Az elnök két órakor szünetel rendel el. A délutáni tárgyalás. Egyórás szünet után Propper' Sándor folytatta­beszédét és kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt évek óta követeli a titkos társaságok feloszla­tását. A titkos társaságok ellen egyetlen orvosság van: a közéleti légkör megváltoztatása. Amig reakció lesz, mindig lesznek társaságok. A kormánynak egyszakaszos törvényt kellene hozni, amely kimondja, hogy a hivatali eskün kivüli eskü nem létezik. A gyülekezési szabadságról beszél ezután és ki­fogásolja, hogy a kormány nem engedi május elsejét megünnepelni. A kormánynak le kell vonni a frankügy konzekvenciáit. Bethlen miniszterelnö­köt súlyos kudarc érte Genfbeu. Erről a kudarcról a Berliner Tageblatt be is számolt. Bethlen genfi szerepléséről elhangzott interpellációjára adott vá­laszában azt állította, hogy a lapnak nem volt igaza és annak munkatársa bocsánatot is kért tőle. Felolvassa a Berliner Tageblatt errevonatkozó közleményét, mely szerint a lap fentartja áüitá­sait és kijelenti, hogy semmiféle munkatársa'nem kért bocsánatot a magyar miniszterelnöktől. A mi­niszterelnöknek nem szabad válasz nélkül hagyni a külföldi lap megállapítását. Msjd egy angol lap közleményé!; ismerteti, amely a Bethlen-kormányé alkalmatlannak tartja a frank­ügy likvidálására. A kormányt Angolország; támo­gatta, a felolvasott közlemény azonban azt bizo­nyít ja, hogy már Angliában is gyengül as barát­ság. Ezután hosszasan foglalkozik a munkabérek kérdésével. Szociális javaslatokat sürget. Kötele­zettséget vállal arra, hogy a megfelelő javaslatokat hozzászólás nélkül fogadják el. Ezután Klebetsberg Kunó gráf vallás- és köz­oktatásügyi miniszter beterjeszti a leányközép? iskolákról és a leánykollégiumokról szóló- törvény­javaslatot. Az elnök ezután napirendi javaslatod tesz. Az ülés 6 órakor véget ért. A férj felvágja ereil és a Dunába ugrik, a feleség meg akarja mérgezni magát. (Bud»pesti tudósítónk ielefonfelentise.) Ke­mény Ferenc ny. Máv. felügyelő az újpesti vas­ufi hídon kedden délután felvágta ereit, majd a Dunába ugróit. A kikötőben tartózkodó utá­szok kimentették Keményt, aki eszméletre térve, elmondotta megmentőínek, bogy lakásukon a felesige ugyanebben az Időben szándékozik mé­reggel öngyilkosságot eMveinl, A főkapitány­ságról detektiveket küldöltek ki Kfemínyék la­kására, ahová még idts^ében megérkeztek és sikerült msgakaddlyozni az asszony öngyilkos­ságát. A munkás dalosverseny részletes programja Lampionoa bevonulás, hangvaraeny a színházban, népünnepély Ujtztgsden. A Magyarországi Munkáfdilegyletek Szövet- I sége, mint ismeretes, pünkösdkor Szegeden országos dalosünnepélyt rendez. Ax ünnepélyen résztvesz az ország munkásdalárdáinsk színe­java, mintegy negyven dalárda körülbelül 2000 dalossal. A munkásdilárdák szegedi ünnepélyes és nagy találkozóján dalosaink bemutalják as Alföld népének a saját erejükből kitermelt kul­turkincseket. Az ünnepélyen való részvételűket eddig már bajelantették: a Budapesti Általános, az Újpesti Általános, a Budapesti Vasas, a Bulrpesti „Mémoix", Budafoki, Szolnoki, Buda­pesti Egyenlőség, Monori .Ébredj", Soroksár­péteri Általános, Nyíregyházai, Hódmezővásár­helyi, P*csi Munkásképzö, Kispesti Szervezett, Kispesti Általánoi, Budapesti Rézművesek, Deb­receni, Magyar Ruggyantagyár, Békéscsabai, Orosházai, Kőbányai Szervezett, Pesterzsébeti Általános, Salgótarjáni, Budapesti Könyvnyom­dászok (férfi- és vegyeskara), Budapesti Könyv­kötők vegyeskarf, Budapesti B5ripar, Budapesti Emosz, Rákospalotai Szabadság, Budapesti Szobrászok, Magyarországi Üügetek, Makói, Székesfehérvári, Budapesti Húsipari és a Buda­pesti Bslvárosi Munkásdalárdák, továbbá a Szegedi Általános Munkásdalárda, mint a ven­déglátó dalegyesüiet. A Munkás Dilos szövetség válfozalos és gaz­dag programot Állított össze mind a két napra. Május 22-ín, szombaton este 8 és 9 óra között megérkezés Szegedre különvonattal és lampionos bevonulás a Sitchenyi térre, ahol megtörténik az ünnepélyes fogadtatás. Másnap, 23 án, vasárnap délelőtt a résztvevő dalkörök első csooortjának hangversenye a városi színházban. Vasárnap dtlu'án 2 órakor Újszegeden aagy­szabásu népünnepély, ahol a dalárdák külön oszlopokban énekelnek. Mégpedig a Szeged és környékcinek dalárdái egy oszlopban, a vidéki és pestkörnyéki dalárdák egy oszlopban, to­vábbá a budapesti dalárdák egy oszlopban és végül a 2000 dalos összkarban. Vasárnap este dalosbdl az u|8zegedl Vigadóban. Hétfőn dél­előtt a második csoport hangversenye a városi színházban. Héttőn délután a város nevezetes­ségeinek megtekintése és a visszautazás előtt Dankó Pista népdniköltő szobrának megkoszo­rúzása. A szegcdi dalosünnepély a munkásdaiárdák diadalútja lesz, mert az ország vidéki városai közül itt lehetnek elsőizbin tanúbizonyságot a munkásdalkuhura felsőbbrendűségéről és ko­moly célkitűzéseiről, továbbá itt adhatnak han­got a komoly és igaz értelemben vett nemes kultura iránti vágyaiknak. \ csak erős idegzetűeknek ajánlja f kalandjailakéjjelte xpressen ICOHR/lff WgjPT egyetlen előadásához a jegyexat mar arusitja Bsliítrisi Mozi nénztára. Ü Szivet, lelket gyönyörködtető a „KET CSAVARGÓ" meséje péntektől a Korzó üfloziban.

Next

/
Thumbnails
Contents