Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-02 / 76. szám

4 BBLMA0YA80RSZA0 19X6 április 2, Párisi levél. Árkedvezmény... franciának. Páris, 1926 március. (A Délmagyarország tudó­sttójától) Hogy mily nagyjelentőségű itt sz ide­genforgalom, hogy mekkora része a franciák for­! ;almi és gazdasági életének, mi sem bizonyítja óbban, mint egy szajnaparti vendéglősnek külö­nös árkedvezménye. A patrióta vendéglős minden egyes esetben, ha véletlenül francia téved b:az üzletibe, a diner, vagv a dejeuner számlázásánál diszkréten oda­súgja a vendégnek: — Vous avez le prlx de faveur.. . — Önnek kedvezményes árat számítunk . .. tiz százalék levonással. Önnek és minden fran­ciának ... Könnyű elképzelni, hogy az árak & livre és a dollár mértékéhez vannak szabva, angoloknak és ameri­kaiaknak, akik birják és akiknek költekezéseiből száz és száz étterem, műhely és mulató él ma Párisban. Amerika negyvenkettesei. Ez a nagy idegenforgalom előnyös lehel sok vonatkozásban, általános nemzetgazdasági szem­pont 51 mégis nagy veszedelem. Sokan észrevették ezt már a francia politikusok, szociologusok és publicisták közül, már csak azért is, mert a valuta lázgörbéje március derekára elérte a 139 frankos livre és a 28 50 es dollár árfolyamát és folyton halad fölfelé. Legutóbb, hogy Belgium valutáját gázolta le a font, különösen megrémültek a franciák. — Mi ez? — kiáltanak föl megdöbbenve az újságok — támadás, harc, ellenünk? — Az amerikai pénzvilág 42 eseinek pergötüze alatt áll egész gazdasági életünk. Nemsokára oda­jutunk, hogy le kell mondanunk ökonomiai füg­getlenségünkről, ami együtt jár a politikai meg­kötöttségekkel is. Ugy tört rá Belgiumra az ame­rikai pénz, mint 1914 ben Vilmos cjászár ezredei, rajtaütéssel, könyörtelenül. Egész Európát fenyegeti az amerikai nehéz­tüzérség és a dollárok milliárdjai ellen együttvéve sem tudja fölvenni a harcot a kontinens meggyön­gült pénzerejí. — Ojtoba európaiak! — írja a Maiin cikkírója — Nemzetek Szövetségéről tanácskoztok Genfben és nem veszitek észre, hogy uj imperializmus réme fenyegeti a világot, az amerikai financier imperializ­musa, a láthatatlan, fojtogató rém, amelynek arany­markaiban vergődik ma Belgium és Franciaország? Tut-Ank Amon legújabb áldozata. Lord Carnavon, Georges lay-Oould, Wolf foel, sir Archibald Douglas Reid után az ötödiknek: M Georges Bénédite nek, a francia Akadémia tag­jának, hírneves egyiptológusnak, hirtelen halálát jelentik Cairőből. Mielőtt a tudós Párisból Egyiptomba utazott, családja, ismerősei, kollégái óva intették, hogy a világért meg ne nézze a babonás hirü sirt, amely Tut Ank-Amon-nak négyezeréves múmiáját rejti. — Bolondság, — mosolygott a tudós — hiszen éppen ő miatta utazom, szükségem van a sir ismeretére uj egyiptomi tanulmányomhoz. Nos, a tanulmány aligha jelenik meg, az egész­séges, alig 60 esztendős régész hirtelen halála miatt Tut-Ank-Amon nem szereti az archaeologu3okat. Talán igaza is van . . . Földiekkel játszó égi tünemény ... Az alábbi kis históriának is tudós az áldozata, szerencsire csak komikus áldozata. A Grand Ob ­servatoire vezetője a minap különös égi tüne­ményre hivta föl kollégáinak figyelmét. Az észak­nyugati égbolton volt látható a jelenség mintegy öt órán keresztül. Látta azt mindenki Párisban jól. Óíiási vérvörös sugárlegyezők a lirmamentu­mon, vibráló, különös fény, mintha az égbolt fele lángbaborult volna. — Az aurora borealls egy ritka tüneményével állunk szemben — adta meg föiviiágositásait a meteorologus a lapoknak. Csak az a különös, hogy miért szűnt meg pár óra múlva? Légköri zavarok, a nap foltj il, elektromos perturbációk ... találgatták a szakközlemények napokon keresztül. ~ Mára aztán a Liberté egyik ügyes riportere meg­találta a tünemény nyitját. Pontos rendőri jelenté­sekkel igazolta, hogy a jelzett időben, éjjel 10 óra és hajnali 3 óra köpött a Bíiiancourt külváros egy óriási paplrraktára égett. Annak a fénye lesiette bíborra az eget és a tüzet pontosan öt óra alatt lokalizálták... ... Qnandoque dormitat bonus astronomus ... A gyöngéd herkules. Ezt a herkuiest Rigoulo-nak hivják, gyöngének éppen nem mondható, mert a sulyemeíés világ­bajnoka és a Cirque de Paris bin kétszázkilós súlyokat lendít a feje fölé. Csakhogy Rigoulo fiatal házas is, Marthe Roche, a szép mozicaillag a felesége, egy törékeny ame­rikai virágszál. Az ellentét csakugyan meglepő és különös. Hogy fejlődhetett kt a gyöngéd kapcsolat közöttük ... és terjedt, lassan térj idevett a pletyka. Hogy nem is szereti a hölgy a herkuiest, hogy régi imádójával... és igy tovább. A kétségbeesett atléta fölkutatta a hirek terjesz­tőit és ... és, ugyebár, borzasztó dolgoknak kel­lett volna bekövetkezniük, hiszen Rigoulo a világ legerősebb embere. Nem ez történt. Rigoulo a rendőrséghez fordult és védelmet kért — önmaga ellen. — Mondják meg nekik, — könyörgött a corn­missaire előtt — figyelmeztessék őket, hogy hagy­ják abba a rágalmazásokat... különben, külön­ben nem állok jót a következményekért. A rendőrség eleget tett a kérelemnek, beidézte és fölvilágosította a pletyka terjesztőit... és azóta a gyöngéd Rigoulo zavartalan boldogsággal élvezi a mézesheteket... Terescsényi György. A Délmagyarország Szegeden és környékén az egyetlen liberális lap. Fennállásának biztosítéka és ereje a független polgárok és munkások támogatása. Kállay szlovenszbói miniszter májusban veszi át a budapesti cseh követség vezetését. (A Dllmagyarorszig bicst tud Májától.) Dr. Kállay József, a pozsonyi szlovaaszkói teijtii­talmu minisztérium metője, diplomáciai kötök­ből nyert értesüléseink szerint, májasban kivá­lik a csehszlovák kormányaől és átveszi a buda­pesti csehszlovák követség vezetését. Kállay mi­niszter budapesti követségének a hire már több­sx3r fölbukkant, most azonban a prágai kor­mánynak sikerült állítólag Hlinbáékkal Meg­egyezésre jutni a szlovensikói minisztérium betöltését illetőleg és igy Kálley távozásának már semmi akadálya nincsen, Kiliay követté való kinevezésével egyidejűleg a budapesti cseh­szlovák követség összeállításában más változá­sok is várhatók. a IIMMMVVMMMAIW^^ Mind titokzatosabb az alpári gyermekgyilkosság ügye. Remélik, hogy a gyilkos legköztltbh kézr«lterül. KőíöUük, hogy milyen borzalmas gyermek­gyilkosság történt a közeü Aipár köziégben. Varga János alpári gazdálkodó feleségének halála után maga nevelte föl 13 év«s Anna leányát. A gyilkosság napján kedden Varga János fölmeni a padlásra, hogy tojást szedjen, amikor a széna között egy ismeretien férfit pillantott meg. Varga meglepődött a szokatlan látványon és szólt béresének, akivel együtt ismét fölmenlek a padlásra, hogy az ismeretlen ember kilétét megállapítsák. A padláson azután az atya borzalmas leletre bukkant. A szalmá­ban vérben, élettelenül találta leányát. A sze­rencsétlen kislány feje a nyaktól elválva feküdt. Mint most értesülünk, az azonnal megindult nyomozás megállapította, hogy a padláson megzavart ismeretlen egyén lopni akart. Be­bizonyult, hogy Vargi János a gyilkosság előtti napon ad la el hizatt sertéseit, amikért több millió koronát kapott kézh;z Valószinti, hogy az ismeretlen férfi tudomást szerzeit arról, hogy Vargáéknál n gyobb összeg fekszik, föllopódz­kodott a padlásra, ahol a 13 éves Annuska megzavarta. Valószínűleg ekkor végzett a sze­rencsétlen kisleánnyal. A csendőrsig még a borzalmas gyilkosság nspján elfogott egy gyanús fiatalembert, akit a gyilkossággal gyanúsítottak meg. Varga Jínos, az apa, az elfogott fiatalemberben nem ismerte föl azt az egyént, aki a psd iáiról leugrott él nem ismerte föl a béres sem, akik az udvaron látták ai ismeretlen egyént, amint arcát félre­fordítva, távozolt. Az elfogolt fistilember, akiről kiderült, hogy Verebély Sándornak hivják, 24 éves, nős, egy gyermeke vin és igen (ómódu gazdálkodónak a fis, a leghatározottabban tagad'a azt, mintha valami köze lenne a gyilkossághoz, ds tagad a azt is, hogy ő lett volna a padláson. A csend­őrök azonban az elfogott fiatalember lakásán eszközölt házkutatás során találtak egy öltözet ruhát, mely a vallomások szerint hasonlított ahhoz a ruhához, amit a gyilkos a padlásról való távozásakor viselt és amit Verebély Sándor közvetlen letartóztatása előtt vetett le. Verebélyt felöltöztették ebbe a ruhába, új­ból szembesítettél a béressel, aki erre a leg­határozottabban a padlásról távozó gyilkosra ismert. Verebély a szembesítés dacára továbbra is tagadásban maradt és alibii igyekezik iga­zolni, amivel magát tiszlára moshatná. Fölötte gyanús körülmény azonban az apa ellen megindítandó nyomozásnak ad alapot az is, hogy — amint az első alkalommal meg­írtuk — az apa egy szóval sem vonta kérdőre a padláson tartózkodó egyént, mikor oda föl­ment a lányát keresni s az idegen állítólag éppin távozott. Az apa azt mondja, hogy a fiatalembert azért nem voata kérdőre, mert kis­lánya keresése közben valami megmagyarázha­tatlan balsejtelem gyötörte, ami nem engedte, hogy a padláson tartózkodó egyénnel foglal­kozzék, hanem kisleánya után üite. A esendő:ség, nem tévesztve szem elöl a legkisebb nyomot sem, még több irányban nyomoz és minden valószínűség megvan arra nézve, hogy az elvetemült gyilkos a legrövidebb időn belül kézrekerül. EKSZERIPAR; ELAD, KÉSZÍT JAVÍT, ALAKIT ÉKSZEREKET ÓRÁKAT TAKARÉKTÁR UCCA, ORÓF­PALOTA Mhi 78

Next

/
Thumbnails
Contents