Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-16 / 86. szám

1926 április 11. DBLMAGYARORSZAQ 5 „Lengyelországnak nincsen reális oka, hogy belépjen a kisántántba". Beszélgetés Skrzynski gróffá?, Lengyelország miniszterelnökével. — Miért utazott «1 a lengyel miniszterelnök Prágába és Bécsbs? — A középeurópai béke megerősítését akarja. Béét, április 15. (4 Délmagyarország bicsi tudósítójától.) Skrzymki gróf. Lengyelország miniszterelnöke cíűtörtök reggel Bécsbe érkezett és két napot fog itt tölteni és tárgyalásokat folytatni Ramek kancellárral. Skrzynski gróf előiőleg Prágában tárgyalt Benes külügyminiszterrel. A lengyal miniszter? lnök Bécsben az Imperiálban szállt meg. ahol alkalmunk volt vele rövid beszdgelést folytatni. Skrzynski gróf a beszélgetés során a következőket mondotta: — Azért utaztam Prágába és Bécsbe, hogy a csehszlovák, illetőleg osztrák kormányférfiakkai tárgyalásokat folytassak az aktuális politikai kérdésekről, valamint a Népszövetség ügyeiről. A legközelebb Qenfben összeülő gaadasági ás les ereíési konferenciákon olyan kérdések fognak szóbaktrülni, amelyekben szükséges az azonos érdekű középsurópsi államok együttműködése. — Nincsics jugoszláv külügyminiszter legutóbbi római és párisi ulazísai, valamint Ramek kancellár beriini és prágai látogatásai, véleményem szerint, a középeurópai béke javát szolgálták. Lengyelország is erősen érdekelve van a béke föntartásában ugy gazdasági, mint politikai okok folytán. Lengyelországnak nincsen reális oka, hogy belépjen a kisántántba, habár viszonyunk a kisántánt államaihoz egyre javul. Ezután Skrzynski külügyminiszter közölte, hogy bécsi látogatásának közvetlen célja az osztrák-lengyel arbitrázs-szerződés megkötése. Skrzynski miniszterelnök itt tartózkodásának második napján a lengyel követség egyébként nagy es élyt rendez, amerre az osztrák politiku okon kívül a diplomáciai kar tagjsi és a sajtó képviselői is hivatalosak. II tanyai vasúttal a szegedi fogyasztókhoz kell küzelhozni Atsétanyát. Nem vagyok barátja a céltalan polémiának. A tanyai vasul végállomásáról és főleg annak közvetlenül a Tisza-pályaudvarba való bstorkoláváról beszélni egyébként is már céltalan, mindazonáltal és főleg mivel Berzenczey főtanácsos ur cikkében egyenesen engem aposztrofált, a lehető rövidséggel reflektálok e cifekére. Hogy az érdeklődő közönség tisztában legyen avval, hogy mi volt az eredeíi terv és hogy mi az, amit — általam változatlanul hibáztatva — annak helyébe létesítenek, sióról szóra idézem a Szesziay-féle eredeti tervnek a főtanácsos ur által is hivatkozott pontjait: „A vonal kinduló poníj ul tervezett Marstéren egy tetszetősebb kiállítású épület létesítése szükséges, amelyben irodahelyiség, tágas váróhelyiség és a raktár helyezhető el." „A tágas" Msrs-téren a gazdasági vasút végállomása vágányaival, a váró és hivatalos helyiségekkel és az elkerülhetetlenül szükséges raktárakkal együtt célszerűen elhelyezhető." Eszerint a „tágas" Mars térre irodának, váróteremnek és raktáraknak megf Idő épület lé esitése volt kontemplálva, amely épületek a tervezett és szükséges nagyságban a Rudolf téren annál kevésbbé nelyethetők el, mivel ezen tér a mostani makai és halpiac által annyira el van foglalva, hogy oda sem a szóbanforgó épületek, sem a tanyaiak által behozandó sokféle terményeknek megfelelő piac nem létesíthetők. Épp emiatt egy a város jövőjét piaci szempontból kellő körültekintéssel előkészítő városi vezetés már esik ízért is a Mars térre vitte volna a tanyai vasutat, nem a főtanácsos ur által emiitett szűk uccákon, hanem a nagykörúton át, ahol az a most lefektetett kövezést abszolúte nem érintve, elvezethető volt, mivel gondolnia kellett volna egy előbb-utóbb feltétlenül létesítendő vásárcsarnok építésére, amelyre pedig a Rákóczi teret áiengedni nem szabad. Ezen városunkban úgyis nagyon hiányzó kis zöld szigetnek gyermekjátszótér és sétány részére meg kell maradnia és egyedül a Mars tér mutatkozik, ugy a Felső-, mint az Alsóvároshoz, valamint a Belváros szempontjából is köiponti fekvésével egyedül alkalmasnak arra, hogy á rendőrség által is már évek óla kifogásolt Tisza Lajos körüli piacnak esetleg csak évek multán történendő elhelyezése esetén a város központi piactere legyen. De hisz a mostani vitánál nem is annyira értől, hanem inkább arról van szó, hogy hova létesíttessék a vasút „üzletveze őségé, a forgalmi telep és átrakó állomás". Erről Siesztay megint a következőket mondja: „Az üzletvezetőség helyiségei, füfőház, raktárak és a javítóműhely elhelyezése, valamint az álraká szolgálat íebonvolisására a m. kir. államvasutak tiszai teherpályaudvara közelében egy forgalmi telep és átrafco állomás létesítendő, meiy a gazdasági vasút főállomását és a vasúti szolgálat központját fogja képezni". Siesitaynak tehát — dacára annak, hogy közelfekvően ő is gondolhato t már a közvetlenül a Tisza-pályaudvarra való beiorkoiásra, egyedül helyesen sz volt a tetve, hogy a 40.000 millióval építendő vasútnak egy önálló központja legyen, amslynes fekvése közel lehet ugyan a tiszai íeherpá ysudvarhoz, de semmi esetre ne egyesittessék ezen nagy vasút pálya udvarával, amiáltal részben önálló kezelőségét is elveszti. Nem is merte tervezni, hogy ez a tanyai vasút, még mielőtt a várost érintené, a tanyáról hozott egész rakományával először is a Budapest felé indított vonatok pályaudvarába torkoljon, mert a város akkori vezetősége és közönsége ezt a tervet kétségtelenül erélyesen visszautasította volna. Helyes tehát és azt mindenki tudta, pláne az, aki mint én, a Szesztay-tanulmányt figyelemmel olvasta, hogy a tanyi vasút részére egy központi forgalmi telepet átrakodó tal létesíteni kell, de épp az a külömbség köztem és a mostani annyira erőltetett terv között, hogy igenis a város fagyasztó közönségének érdekében nem akarom] túlságosan és mesterségesen megkönnyíteni, hogy a tanyai vasút által. behozott áruk elsősorban Budapestre, az ország ezen legnagyobb gyomrába gravitáljanak, hanem ennek a tulajdonképeni körvasúinak tervezett forgalmi útnak eredeti célját kívánom realizálni. Et pedig az, hogy igenis né• mileg megnehezítve a Budapest felé való szállítást és az elsőbbséget Szeged város közönségének biztosítva, 40.000 millió költség árán az egész Alsótanyát közelhozzuk Szegedhez, annak a 60 -80.000 fogyasztója részére, akik, amint ezt már kifejtettem, nagy számuknál, önmaguk biztosan kellően gondoskodnak arról, hogy a tanyai gazdák termeivényeit teljes árban megfizessék. A főtanácsos ur eziránybani fej'egetései egyenesen csak igazolják és megerősítik az általam már eleve kifejtett álláspontomat, ugy; hogy annál keli hogy maradjak, hogy hiba volt az eredeti tervtől való eltérés, pláne 1 és félmilliárd többletköltséggel, amelynek csak kisrésze ellensulyoziatnék a Mars-téri hosszabb útvonal által. Nam tudom, reméljem-e, vagy féljek e attól, hogy megérem még, — mert hisz ez legfeljebb 1 és fél—2 éven belül kell hogy előálljon —, bogy a tények a mostani tetvezőkre nagyon kellemetlen módon fognak nekem igazat adni. Wimmer Fülöp. Csütörtök este Szegedre érkezett Zadravecz István és Gömbös Gyula A szegedi törvényszék Viid-tanácsa — mint ismeretes — Kdemen Béla gyásza miatt legutóbb félbeszakította a Kelemen—Szakáts-pör főtárgyalását. A bizonyítási eljárás során még számos tanút kell kihallgatni, a tanuk kiha'lgatását pénteken reggel folytatják. A pénteki tárgyalás elé nagy érdeklődéssel néznek, mivel erre a napra idézték msg Gömbös Gyulát és Zsdravecz Istvánt. Gömbös és Zadravecz csütörtökön este félhat órakor megérkeztek Szegedre a budapesti gyorssal és igy végre, három négy idézés után lefolytathatják kihallgatásukat. A két tanu kihallgatása előreláthatólag hosszabb időt fog igénybevenni, meri hiszen mind a ketten Szegeden voltak az ellenforradalom idején és aktive résztvettek a mozgalmakban. Mindkettőhöz sok kérdést fognak intézni, mivel a felek sok eseményt kívánnak tisztázni a kihallgatásukkal. A Kelemen—Szakáts-pör főtárgyalása még legalább 7—8 napot vesz igénybe és igy Ítéletre április vége előtt semmiesetre sem kerülhet sor. , 423 hivatalnokot vettek őrizetbe a párisi tüntetés után. Páris, április 15. A kommunista énrelmü hivatalnokok tsgnapi tüntetése alkalmával összesen 423 Utarióztaiát történt. Ezek közül azonban c«ak hármat tartottak fenn. Az összttizés során 12 rendőr sebesült meg, ezek között hatan saeglenetői súlyosan. • fc. n» fi. 'ifc. -nt. t%m. ib is A rendőrkerfllst $ltisztj*inek nagysikerű vizsgája. A szegedi rendőrkerület altisztjei tanfolyamuk befejezése után csfltörtök&n adlak számot előmenetelük és rendőri képzettségükről. A hasz vissgázé altiszt csütörtök déle'őtt elméletileg állta ki a prábát, mig dé u'án a terepen gyakorlatilag is bemutatták képzettségüket. A vizsgálatokon Boitka Sándor rendőrfőtanácsos elnökölt s megjelent azon Szaloy József ker. főkapitány is. A belügyminiszter képviseletében Dorning Henrik h. főkapitány jelent nseg, aki a legteljesebb elismerését fejezte ki a vizsgázó altiszteknek, akik meglepő jogi, szociologiai és még alaposabb rendőri tudásról teitek tanúbizonyságot. A kiváló sikereket elért altiszti iskola parancsnoka vitéz Papp Jízsef rendőrfelügyelő volt. Tanárok és oktatók vcK tak Pető Endre rendőrkapitány, Vasiogh Zoltán rendőrkapitány, Papp Ferenc deiekiivfőnök, Benczdk Lajos és Balla Ferenc rendőrfelflgyelők. A vizsgálatokat ma, pénteken is folytatják. Koreck Ágoston férfidivat, fehérnemű, kalapraktára, 742 tavaszi újdonságok beérkestek SZCGCD, SZÉCHENYI TÉR 2. Telefon 11—85. Április 16,17, 18-án, pén eh, szombat, vasárnap Az idény legnagyobb attrakciója! KORZÓ MOZI Telatoo ll-r-85 Strauss Ricíiard világhírű operája filmen. Szerelmi jite* Í0 felvonásban. Főszerepben: pauJ H Ö r t Itl & It II. Azonkívül Gaumont Hiradó. Előadásuk kezdete hétköznepokon 5, 7 és J órakor, vasárnap 3, 5, 7 és B órakor Április I6„ 17., 18 án, pénteken, szombaton és vasárnap m Norma Talmadge J nzgy filmje : Q-xsL-u-stsuarls:. I (TIED VHQ70K.) Szere'mi dráma 7 felvonásban. I Azonkívül: p^Q^j & hÖStOrreadOf. Vígjáték 2 felvonásban. Előadások kezdete hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5,1 és 9 órako I