Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-15 / 85. szám

1926 április 15. OBLMAQTARORSZAQ S Kubinyi Pált a budapesti egyetem meghivta Bársony János tanszékére. Késő esle leientik Budapestről, hogy a Páz­mány Péter Tudományegyetem orvosi fakultása teljes Qlést tartott és ezen foglalkozott a Bir* sony János professzor halálával megüresedett nőgyógyásza i tanszék betöltésével. A kar egy­hangúlag ugy határozott, hagy a katedrára dr. Kubinyi Pált, a szegedi Ferenc József Tudo­mányegyetem ismeri nevi nőgyógyász profesz­szerát hit fa meg. Ez a bir minden bizonnyal osztatlan őrömet kelt Szegeden, abol Kubinyi professzor műkö­désével általános elismerést váltott ki, de éppen ezért fájdalmasaan is érinti a köztiszteletben álló professzor távozása a város közönségéi. Dr. Kubinyi Pál a Ferenc Jksef Tudomány­egyetemmel együtt jött Szegedre és itt m*g 1921 JuIiusában át ?eite a bábaképző intézete', amelyből tökéletesen fölszerelt, nagyszerűen működő modern nőgyógyászati klinikát fej­lesztett azóta. Dr. Kubinyi Pál karrierje egyike a legszebb, a legjobban megérdemelt karriereknek. Buda­K esten szerezte míg as orvosi otlevelet és osssu id$ig volt ültő tanársegéde mesterének, Tauffer Vilmosnak, aki Seamelveiss terveit és álmait váltotta valóra a budapesti tudomány­egyetemen. Kubinyi Pál később az Appotyl­file Pelyklinika osztályföorvosa lett. 1904-ben jelent meg ketlős pályadijat nyeri hatalmas monográfiája A mihrák is gyógyítása cicién, amely ugy a bel-, mint • külföldi szakkörök­ben nagy föltűnést és elismirést kellelt. Állan­dóan széleskörű irodalmi munkássfgot fej'ett ki, a bazai és a külföldi szakirodalmi folyó­iratokban és tanulmányai csakhamar ismertté tették a nevét. 1908-ban, mint a Polyklinika osztály- s főorvosa magántanári kipesttist nyeri és a budapesti egyetenen tartott nagy figyel­met keltő előadásokat különböző nőgyógyászati kérdésekről. A kolozsvári tudományegyetem orvosi fakul­tása 1918 ban hivta meg az akkor már el­ismert tudíst a nőgyógyászali tanszékre, amely Szaád Dénes váratlan halálával üresedett meg. Az egyetemet követte száműzetésében is, ami­kor a románok kiűzték Kolozsvárról, az egye­temmel együtt Budapestre költözött, ahonnan 1921 juliusában jött le Szegedre. A kiválé professzor egyébként nem is sej­tette, hogy öt bivja meg a budapesti egyetem Bársony János utódául arra a katedrára, amely­ről mestere, Taujfer Vilmos tariott egykor elő­adásokat. Ai orvosi fakultás egyhangú dönté­séről tálifik irtesitt és amikor megkérdeztük tőle, hogy a meghívást elfogadja-e, kijelentette, hogy ez elől nehiz kitirnt, azonban migis megfontolja a kérdést, ha a meghívásról hiva­talosan is irtesitik Kubinyi Pál bizonyára örül a budapesti egyeiem meghívásának, de örömét nagyon le* • fokozza az a gyász, amely alig két hete érte, felesége váratlan halálával. Aki sürgős minisztertanácsot kiván összehivatni és ki akarja neveztetni magát második Nádosy Imrének. Apjuk István, at „uj országos főkapitány" ki akar mindenkit bocsátani, csak Nádosyt és Windischgraetzet kívánja szigorúan megbüntetni. A mai magyar krónikák szomorú böbesxé­düséggel kiáltják világgá — mint ast a parla­mentben nem egy alkalommal elmondották —, hogy sehol siacs olyan sok öngyilkos is őrült, mint Magyarországon. Napról-napra Megerősö­dik es a létei és a sok azomoru, tragikus és lesnjtó öngyilkosság és őrület között akad né­hány — mosolyt fakasztó törtinet is. Jellemző az alábbi mosolyt fakasztó történet is, aaiikor a szerencsétlen ember, akinek elméje elborult, nem kiván egyebet és kevesebbet, minthogy ügyibea azonnal minisztertanácsot hívjanak issse is nevetzik ki Nddosy Imre országos tő­kapitány helyibe... Apjuk litvánnak hivják ast a makói gazda­embert, aki már nem egy Írásával tette ismertté nevét különböző fórumok elöli. A legkülönbö­zőbb ideákkal, indítványokkal állott elő már hossza hónapok óta. Nevét már igen jól isme­rik a legkülönbözőbb fórumok előtt. Az első iráaok és előterjesztések során még nem tudták kiről és miről van ssó, eleinte komolyan ol­vasták az előterjesztéseket és az akták rendje­módja szerint is intézték el. Később azután az egyre gyűlő előterjesztések gondolatai láttán fölmérőit sz a gyanú, hogy olyan emberrel ál­lanak szemben, aktaekeimije megzavarodhatott. Nem is tettek ezután lépéseket, vagy pláne rcpresszáliákat Apjuk István ellen. A sok és különböző tartalmú iromány ulán most egy igen érdekes tartalmú irat érkezett Szegedre Apjuk Istvántól. Hosszú bevezetéssel indul meg az irás és csak nagyon nehezen lehet kibogozni a mondatokat. Azután követ­kezik sz érdemi réiz. Apjuk István Makérál határozott és konkrét formában fölszóittja a törvinysziket, hogy a Járásbíróság utján ter­jessze föl írását a kultuszminiszterhez, az pedig tovább az ignzságügyminiszterhex, mert rang szerint szerinte igy következnek egymásután a hivatalok és minisztériumok. Apjuk István ezután sürgős minisztertanácsot parancsol összehívni, sürgős és rendkívüli mi­nisztertanácsot, amely egyedül az 0 ügyével foglalkozna. A további parancs ugy szól, bogy a minisztertanács rendelje el rendkívüli pa­rancsban, hogy Nddosy Imre helyibe Apjuk István makói gazdátkodé férfiút nevezi ki or­szágos főkapitánynak minden cimmel és min­den hatalommal lölruházva. Az iromány ezután még további utasításokat és parancsokat is tartalmai. Majd Apjuk István megállapítja magáról, hogy ő milti utódja lenne Nádotynak es itet magában annyi len­dületet, kiszsiget is etilyi, hogy mini orszá­gos főkapitány, teljesen rendbe tudná hozni az országot. A további passzusok már a frank­hamisításról szólnak és kijelenti az .uj orszá­gos főkapitány", hogy i azonnal kl fogja bo­csátani a frankügy összes szereplőit, meri ütök teljesen ártatlanok, de a legszigorúbb fogság­gal sújtja Nádosyt is herceg Wtndiscbgrnetzet, mert ezek házat akartok maguknak venni... Végűi mégegyszer sürgeti a sürgős és rend­kívüli minisztertanácsot. Illetékes fóramoknál megmosolyogták Apjuk Isiván előterjesztését, aki elborult elméjével Nádosy örökébe akart lépni. aaMMMMMMatfMMMJMMMMMMMMtMa Nem leaz anyagbeszerző központ ? Budapestről jelenlik: A kormányhoz köselálló esii orgánum irji: Teljesen megbízható helyről vett értesülésünk szerint a kormány most nem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy anyag­beszerző központot állitson föl Az anyag­beszerzéseknél a közmunkák mintájira pályá­zathirdetés utján fognak eljárni és az eddigi­• nél szélesebb teret engednek a szabad ver­I senynek. Ilf /flBk CsütOrtök. Rám. kai. Anasztázia. Pro­IV / 13a testáru Atala. Nap ktl 5 ira 13 pvt­lor, nyugszik 5 óra 48 ptrtkor. Sosaogyi-könyvtár nyitva d. a. 10—l-ig. d. U. «—7-ig. Mcieum nyitva d. e. 10—12-ig. Egyetemi könyvtár (központi agyetem L emelet) tyihra d. e. 8—l-ig, d. n. 3—7-ig. A színházi előadás este fél 8 Arakor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tarta­nak : Apró Jenő Kossuth Lajos sugárut 61 (telefon 996), Barcsay Károly Széchenyi tér (telefon 27o), Borbély K iset Takaréktár utca (telefon 1268), Nagy György ldogasszony sugárut (telefon 1125), Moldvány Lajoe Ujízeged (telefon 846). Nyitás reggel fél 8, zárás este fél 7 órakor. _ —fiitvenezer kiló ezüst—a pengőhöz. Budi­pestről jelentik: A kincstár 70 000 kilogram ezüstöt vásárolt a pengő veretéséhez. Ezenkívül még ujabb 70.000 kilogramra lesz szükség. Az arjmypengök verésere szükséges arany már rendelkezésre áll a pénzverő résiére. — Batiti Gynla képviselő a polgármes­ternél a mankásdaios verseny ügyében. A szerdai napon Szegeden tartózkodott Bati'z Qyula nemzetgyűlési képviselő. A szociáldemok­rata képvisilő felkereste a polgármestert és többek között a pünkösdi dalosverseny ügyei­ről tárgyait vele. Elő*dt», hogy a legkülönbö­zőbb nehézségeket ál itják a dalosverseny elé. Nem engednek fetvonuiást, még azt sem en­gedélyezték, hogy a bevonulás alkalmával a dalárdák a Himnuszon kivai feligéiket is el­énekelhessék, de nem engedélyeztek zenés éb­resztőt sem, szerenádokat, valamint „velencei éjszakát" sem. A polgármester ezekben a dol­gokban elhárította a feleletet azzal, hogy ezek nem hozzá tartoznak; a város odaadta Újsze­gedet népünnepély céljaira. A kérdés önkény­telenül fölmerül: vájjon akkor sem engedélyez­nének zenés ébresztőt, szeren ádot, velencei éjt, ha nem a munkások rendeznék a dalosver­senyt?. .. — Frank szerkesztő snlyos beteg. Frank József, a Dilmagyarorsxág érdemes és évek óla ncp-nap után szakadatlan vasszorgalommal buzgólkodó felelős szerkesztője sserdán súlyo­san megbetegedett. Kedd délután és éjszaka még szokásos pontosságával és lelkességével végezte a szerkesztés idegfárasztó munkáját. Szerdán délelőtt még megnzsonnázott és már egy félóra múlva eszméletlen állapotban találta a gyorsan előhívott orvosi segély. Frank szer* kesztőt agyvérzés érte. Súlyos állapotában a késő éjszakai órákban némi javulás állt be. — Páris—Moszkva a levegőben. Párisbái jelentik: A francia—német légügyi egyezményt tegnap aláírták. Eszerint az első légi forgalmi vonalakon Páris, Köln, Berlin, Köln, London éi Koppenhága—hamburgi vonalakon juniusbaa megindul a forgalom. Esenkivfll biztositani fog­ják Moszkvába Berlinen át az utat. — „Le a tömeggyilkossai" — kiáltot­ták fiindanburgnak. Berlinből jelenük: Greber gyalogsági tábornok temetésén egy fiatalember Hindenburg elnök elé ugrott s ezt kiáltotta: Le a tömeggyilkossai I Hindenburgnak egy arc­izma sem rezdült meg, mire a tömeg meg­éljenezte. A fiatalembert letartóztatták. — Nyilatkozat. Egy a mult napokban megjelent cikkem reá vonatkozó része miatt dr. Kormányos Benő törvényhatósági bizottsági tag ur sértve érezvén magát, emiatt közveüenül hozzám fordult. Annál szivesebben kijelentem, hogy a szóbanforgó megjegyzéssel dr. Kormányos Benő törvényhatósági bizottsági tag urat megsérteni nem akartam, mivel ez nem állott szándékomban sem. Wimmer Fülöp. — Szabadegyetemi előadás- Csütörtökön délután 6 órakor az egyetemi könyvtár előadótermében (köz­ponti egyetem I. em. jobbra) dr. Györffy István egye­temi tanár A növényeknek vagyon-e érzékszerve? d­men fog vetített képek kíséretében előadást tarta Beléptidij 5000, tanulóknak 2003 korona. I Telelőn i Irodai 2-56. BELVÁROSI MOZI Telefoni Pénztári 5-82. Április 15,16,17,18'án, csütörtöktől vasárnapig Az idény legnagyobb attrakciója! Telefon 11—85. KORZÓ HOZ! Telefonit—85 1 i I Strausa Richárd világhírű operáj i filmen. Szerelmi jUés 13 felv másban. Főszerepben: paUl larfmann. 1 I Április 15., J6„ 17., 18 án, csütörtöktől vasárnapig Norma Talmadge f nzgy filmje : Azonkívül: Gaumont Híradó. Előadások kezdete hítköznepokon 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor SMKBtt OOKmB ffi <m#m» (TIED VAGYOK.) Szerelmi dráma 7 felvonásban. I Azonkivül: p^j fl hŐStOITeadOr. Vígjáték 2 felvonásban. Előadások kezdete hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órako mmw^xmmmmmwK^ ^M i

Next

/
Thumbnails
Contents