Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-15 / 85. szám

í DELMAQYARORSZAtt 1926 április 15 „Amit Magyarországon Eckhardték csinálnak, az helyes és célravezető", — mondja Proff. Cuza. A román antiszemita vezér Palesztina helyett Ugandába küldi a zsidókat. és megegyezés jött létre közöltünk. Erről többet nem mondhatok. A zsidók menjenek ki az országból, de ne Palesztinába, mert ez nem alkalmas az össsssidóság befogadására, továbbá a keresztényviiág vallási érzelmei és az arabok gazdasági érdekei nem engedik meg. Menjenek Ugandába, amelyet Anglia már fölajánlott nekik, addig is, mig a kivándorlás megtirténik, olyan alkotmányt kell készíteni, amely megfosztja a zsidóságot mai jogaitól Kolozsvárról Jelentik: A Keleti Újság munkatársa Marosvásárhelyen beszélgetést folytatott Cuza professzorral, ahol a professzor programbeszédet tartott. — Az összes keresztény népeknek — mondotta Cuza — egyesülni kell a zsidóveszedelem leküzdésére. Amit Magyarországon Eckhardték csinálnak, az helyes és célravezető. Zsidórágalom, hogy én Magyarország ellensége vagyok. Budapesten Eckhardtékkul tárgyaltam Elkészült a jövő évi választők névjegyzék-tervezete. Kétszáztizenhét választóval kevessbb. A Központi Választmány szerdán délben a polgármester elnökletével ülést tartott a városháza tanácstermében. A választmány előadója, dr. Tóth Béla főjegyző réaz'elesen ismertette azokat az intézkedéseket, amelyek megtörténtek és amelyeknek elrendelése szükségessé vált a képviselőválasztók 1927. évi névjegyzékének összeállítása érdekében. Bejelentette, hogy a névjegyzék tervezetét az ősszeiróküldöttségek előkészítették. A tervezet szerint az első választó kerületben jövőre 10 678 választó íesz, a másodikban 9583, a harmadikban pedig 10.613. Szeeeden tehát az összes választók száma 30.874, ami azt jelenti, hogy jövőre 217 választóval kevesebb polgár szavazhatna, mint amennyi az idén szavazott volna.. Az idei névjeiyzékben ugyanis 31.151 név szerepel. Az Cszizeíró küldöttségek az idei névjegyzékkel szemben 28 uj választót vettek fel, 464-et hagytak ki és egynek a fölvételét mellőziék. A Központi Választmány a főjegyző javaslatára elhatárolta, hogy a névjegyzék-tervezet felülvizsgálására három bizottságot küld ki és hogy ezek az osztályok április tizenötödikén kezdik meg működésűket, amely a hónap végéig fart. A: első osztály, amelynek dr. Tóth Imre az elnöke, a városháza bizottsági termében fogja intézni az első választókerülethez tartozó ügyeket, a második dr. Turóczy Mihály tiszti főögyész elnökletével a közgyűlési teremben, a harmadik szintén a főügyész elnökletével ugyancsak a közgyűlési teremben intézi a második, illetve a harmadik válisztókerűletben lakó polgárok sorsát. Az osztályok kizárólag hétköznapokon délután négy és öt óra között fogadják a fiieket. H kamara és az ipartestület elnöke elitélik a földmunkások mellőzését. Általános föltűnést keltett a városban annak a súlyos munkássételemnek a hire, amelyet kedden tárt a polgármester elé egy hatalmas földmunkás- deputáció, de sokkal nagyobb föltűnést keltett az a rideg fogadtatás, amelyben a panaazkedó munkáso* részesültek a városházán. Eddig valahogy az volt a fölfogás, hogy a szegedi városházán nem talált magának talajt a kurzus-politika demagógiája, hogy a város urai a városi flgyek intézésénél ki tudják kipcsolni a páripoli inai kérdéseket. A keddi munkásküldöttség fogadtatása él fölpanaszolt sérelmének elintézése óla azonban megváltozott ez a fölfogás, mert akik figyelemmel kisérik a városházi dolgokat, ebből joggal következtethetnek arra, hogy ujabban bizonyos pártszimpátiák érvényesülnek, vagy akarnak érvényesülni a városházán is. A polgármestertől, aki a legatyafiságosabb barátsággal fogad minden deputációt, jöjjön az az Alsú-, vagy a Felsővárosról, kérjen az csatornát, világitált, villanyt, vagy vizet, jó izó, barátságos igérei nélkül sohasem távozik. Arról pedig szó seaa lehet, hogy a polgármester végig ne hallgatná a küldöttségek isónokait, még ha egy úra hosszáig tartanak it szabadelőadást a rőzsajárási birkalegelő elkorhidt itató vályújának sürgős orvoslást igénylő hibáiról. Végig ne hallgatná és kimerítő válaizt ne adna rá. Kedden nem alsóvárosi, sem felsővárosi háztulajdonosok, sem pedig az alióianyai kisgazdák küldöttsége járt a város polgármesterénél, hanem csak nincstelen szegedi 'földmunkások, akiknek nincstelenségűkön kivűi csak az az egyetlen bajuk, hogy kisemmizik őket a város által teremtett munkaalkalmakból. Azt kivánták volna a polgármestertől, hogy jutfaisa érvényre a közgyűlés akaratát. A közgyűlés ugyanis a lehető leghatározottabb formában mondotta ki, hogy a tanyai vasút építését eliősorban azért rendeli el a mostani gazdasági krízis idején, hogy munkaalkalmakat teremtsen a szegedi munkanélküli munkások számára. A polgármester azonban — mint ismeretei — a küldöttségnek adott kurta válaszában egyszerien szankcionálta a kerm'ényszociális szakszervezet terrorisztikus eljárását, kijelentve, hogy a szövetkezeinek joga vau arra, bogy csak saját tagjainak adjon munkát és kireketizen a munkából minden olyan földmunkást, alti nem lép be a kereaztényizociálix szervezetbe. A po'gármesíer válasza — talán mondanunk sem keü — nem igen elégítette ki a munkát váró földmunkásokat, de mint az alábbi nyilatkozatokbél kidéiül, nem elégítette ki azokat a kirikei sm, amelyeknek van valami klzik a város közigazgatásához. Kérdést intéztünk a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnökéUez, az ipartestület elnökéhez és a szakszervezeti bizottság ti kárához ebben az ügyben és kérdésünkre a kövelkeső nyilatkozatokat kaptuk: ^Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke a következőket mondotta: — Természetes, hogy a szegedi földmunkások ügye engem is mélyen érintett, sőt felhábori o:t elsősorban és legfőképen azért, mert — éppen ugy, mint legutóbb az egyetemi építkezésekhez szükséges összeg megszavazásánál történt —, a tanyai vasút építéséhez szükséges negyvenmilliárd korona megszavazásánál a város tmácsa a polgármesterrel az élén a leghatározottabban és a legnyomatékosabban kijelentette a város köiönségénsk megnyugtatására, hogy a vasút építésénél, amennyire csak lehet, kizárólag szegedi munkásokat jognak alkalmazni. Mert hiszen a vasút épilése évi ötezermiilió koronával terheli meg a város közönségét. U.ánajártam és megá1 lapítottam, hogy igenis létezik egy 1923-ban hozott törvény, amely az Országos Központi Hitelszövetkezet (az OKH) támogatását célozza és amely kimondja, bogy az OKH által alakítandó földmunkás szövetkezeteket a nyilvános földmunkák kiadásánál előnyben kell részesíteni még akkor is, ha ajánlatuk valamivel drágább a legkedvezőbb ajánlatnál. Ebben a törvényben azonban egyetlen szó sincs arról, hogy a kérdéses vállalkozásoknál csak a szövetkezetbe tartozó munkások kaphatnak munkát és természetesen még kevésbbé van szó ebben a törvényben a keresztényszociálista, vagy akármilyen más felekezetű és szervezetű munkások kizárólagosságáról. — A közgyfl'és határozata és a kérdéses törvény szerint tehát egyszerűen az a heiyse*, hogy a város veze őségének, ami tor a munkát az egyik földmunkás szerveielntk kiadta, vagy a fővállalkozó által kiadata, kötelessége lett volna kikötni ast, hogy a kö'gyüiés határozatát a vállalkozó minden más szsmpont mellőzésével ieljisiise. Röviden ki kellett volna körnie azt, hogy mind ddig, amig szegedi földmunkások jelentkeznek munkára, azok minden más szempont mellőzésével munkíra alkalmazandók is. Ha ezt a várcs vezetősége nem telte meg, súlyos hibát követett el Szeged munkáspolgáraivai szemben és ha ez már megtörtént, a város vezetőségének elsőrendű erkölcsi kötelessége lenne, hogy ezt a súlyos hibát kiküszöbölve mindent elkövessen, hogy az úgyis nagy előnyben részesített vállalkozok a szegedi munkásoknak munkát és kenyeret adjanak. Erre — meggyőződésem szerint — fellétlenül van műdja és alkalma a város vezetőségének. Körmendy Mátyás, az Ipartestület elnöke a következőket mondotta: — Éppen ugy, mint ahogyan nem helyeselhetem a baloldalról nyilvánuló szakszervezeti terrort, a jobboldali szervezetek terrorisztikus eljárását sem helyeselhetem. Abban az esetben, ha a tanyai vasút építésénél csak azok a munkások kaphatnak munkát, akik benn vannak, vagy belépnek a keresztényszociálista szervezetbe, ez a terror megnyilvánult, mert a munkások meggyőződésének semmi köze sincs ahhoz, bogy hol kapnak munkát. A közgyűlés a szegedi munkanélküliek helyzetén akart elsősorban segíteni a tanyai vasút építésével is nem tett különbséget a munkások kőzött, tehát jogos az a kívánság, hogy a szegedi munkások, akár egyik, akár másik párthoz tartoznak, munkát kapjanak a vasútépítésnél. Szetdán délelőtt megjelent a polgármesternél Valentini Ágoston^ a szegedi szakszervezeti bizottság titkára és az éppen Szegeden tartózkodó Batltz Gyula nemzetgyűlési képviselő. Tulajdonképpen a munkásdalárdák pünkösdi dalosversenye ügyében látogatták meg a polgármestert, de szóvá tették a szegedi földmunkások sérelmét is. A polgármester erről a beszélgetésről nem mondott semmit a Délmagyarortzág munkatársának és azt, hogy volt szó a szegedi földmunkások sérelméről, Valentini Ágostontól tud uk meg, aki egyébként a kérdéses esettel kapcsolatban a következőképpen nyilatkozott: — Itt a dolog lényegét szándékosan kiforgatják. A tanyai vasút építésével kapcsolatos földmunkát, mint formális vállalkozó az OKH kötelékébe tartozó szövetkezet, a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete kapta meg. Enntk a szivetkezeinek semmi kize sincs a keresztényszoctálls földmunkás szövetséghez, de ugy látszik, politikai okokból szándékosan azonosítják a két szervet azok, akiknek érdekük, hogy megtévesszék az illetékeseket. Az a törvény, amely a földmunkások vállalkozó szövetkezeiének, mint kereskedelmi vállalatnak, bizonyos előnyt biztosit, ezt az előnyt egyáltalában nem biztosítja a keresztényszociálts szakszervezet számára. — Ezzel a törvénnyel tehát súlyosan visszaélnek akkor, amikor arra akarják kényszeríteni a munkáért jelentkező földmunkásokat, hogy akár a szövetkezetbe, akár a szövetségbe belépjenek. A törvécyeren védett szövetkezet tulajdonképen csík munkáltató azokkal a munkásokkal izemben, akik nem tagjai. Tudomásom szerint ezek!ői ii azt követelték, hogy belépjenek ugy a szövetségbe, mint a izövetkezetbe. Tudomásom van arról is, hogy a belépésre kényszeritetl munkásoktól több hónapra szóló párt- és szervezett adót is beszsdtek. jellemző és bizonyító, hogy a szövetkezet ügyeit a keresztényizocíálii szövetség hivatalos helyiségében a kereaztényszociális tiikár intézi. Súlyos lérelme a dolgozó munkátoknak az is, hogy a szövetkezettől, mint munkaadó váiiallattől hihetetlenül alacsony bért kaptak. Elmondotta még Valentini, hogy délelőtt a po'gármeslernél Járí Batitz Q/ula nemzetgyűlési képviselővel akitől azonban határozott vdiaszi nem kapott éi amikor azt mondotta, hogy abban az esetben, ha a munkások sérelmét nem orvoiolja a polgármester, kénytelenek lesznek a dolgot másutt sióvá lenni, a polgármester ciak annyit mondott, hogy hát tegyék „ott" s*ó»á. i— j^rr—i | Iván IHosjoiakine | Í

nagy filmje : A A szerelem gyermeke... I ! Naíhalie Llsenkó j főszereplésével.