Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-14 / 61. szám

Ura 3000 kanna, ni ptt&aa&Hai Daák Ferenc*. I Ttletgn ia-<a. Kiadóhivatal, ' g»íH»S8«TV8*f ts Jwyittdai Aradi ucca 8. Vsíefoa 101 ii PtrtSfi Síador-Mgáml U utn Ttiltieituáa ib-m. Szeged, 1926 március 14, VASÁRNAP Elfitiielésl árak: Egy hónapra helyben 40.000 Kor., Budapesten fii vidéken 454X10 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor. vasár- és Snnepnap 3000 korona. 1L éviotyaro, 61. szám Az erkölcsi suly Genfben. Nem a frs ni hamisítás erkölcsi sólyáról lesz Ut sió, — dehogy i Arra majd ráérünk a Jövő héten, mikor a nemzetgyűlésen fontra teszik az erkölcsi suiyf, amit Bethlen Genfből hazahoz. Majd akkor kiderül, hogy teherkocsi kellett-e hozzá, vagy bekfért egy összekötött zsebkendőbe. Más erkölcsi suly az, amire most meghökkenve nézünk. Ez nem exportcikk, ez nem hordbatő-vihető, ez Genfben tartózkodik egy modem frigyszekrényben, amelynek az a hivatása, hogy az egész világ lérdreboruiva nézegessen rá, tőt az apák ujjal mutogassák fiaiknak, mondván: — Látod, fiam, azt a sifonért a Népszövetség házában? No jól megnéid, mart abban lakik az erkölcsi suly, ami most sehol se található a világon, csak éppen itt a genfi szentek szentjében. Ez az az abszolút tekintély, amiről Rétért bácsi olyan fenkölten beszélt, mikor ő volt a főkerufinja a sifonérnak. Mert ess ugyan lord Róbert Cecil volt az, akt a vit/g nagy fejőinek zajos helyeslése közben föláltioua a tételt, hogy a Népszövetségnek elsősoiban erkölcsi súlyra van szüksége, sőt másoo- és harmadsorban is ciak erkölcsi stüyra van szüksége. A többi aztán jön magától, minden nemzetek kényre-kegyre megadják magukat a Népszövetségnek, elismerik törvényhozójuknak és bírójuknak, tánexesterflknek és piofószuknak, még Csang-CsoL'n is billegetni fogja az ujj*t, hogy öt is vegyék be játszótársnak, sőt Abd el Krim, a rettenetes titiis Is kanáilal fogja enni a tejfölt, ha a Népszövetség rákChög, — de persze mindennek aa cltföllétele az erkölcsi suly. Tekintély kell ide, tiszteli emberiség és világegyetem, azt pedig mrgette az tvis az egész világon, mióta háborút tetszettünk játsiani. Az aztán egészen mindegy, bogy meg tetszettünkbe nyerni a háborút, vagy bele tetszet ünk nyerni, mint Bertók a csíkba. Mióta kiderült, hogy az emberiségről való minden szavalásnak nincs annyi súlya, mini egy patkónak a katonabakancsbin s hogy egy buta tanknak több azava van a világ soriának eldöntésében, mint száz költőnek és ezer filozófusnak, azóta nem hisznek az emberek semmiféle tekintélynek és ezért ütött be sz ördög a határba. Ezt állapította meg lord Róbert Cecil és Fetrero és Csontos Imre, mint Karcag lordja, tehát három olyan tekin'ély, akit nem lehet lejáratai akkor se, ba egyébként minden tekintély lejárt. Egy szóval se akarunk ellentmondani semmiftle tekintélynek, aki azt áliirji, hogy azért bomlott meg a világ, mert nem tiszteii többé a tekintélyt. Ebben ugyan alighanem maga a tekintély is hibás, amely pőrére vetkőzött a háborúban és az egyik országban kimutatta, hogy agyagból van, a másikban kimutatta bogy slearinbsl van, a harmadikban kimutatta, hogy szemétből van —, a báboru atín pedig hol exhibicionista memoárirónak állt be, hol panamistának, hol bankóbaroisitóaak. Valóban nehéz az olyan tekintélyt tisztelni, amely maga-magát se tisz eli és mivel az emberiség. uiy látszik, valóban nem lehet el ÍÍkintélytisstelet nélkül, nagyon Jó volna, ha a fent idézett s általunk igen tisztelt tekintélyek bármelyike ki tudna bennünket segiteni valami olyan tekintéllyel, aki előtt a világ minden népei leveszik a kalapot, a fóka bőr süveges esakímótól kezdve a patagón gentlemanokig, akiknek ez már csak azért se eshet nehezükre, mert egyáltalán nem ismetik a fejlődő intézményét. Tehát: tekintélyt adjatok az emberiségnek, lejyen az akár ptóféia, akár hóhér, akár Nép szövetség, csak tekintély legyen! Hogy sz tliő hét kategóriával hogy leszünk, az a jövő titka. A K?íb& caafe azi látjuk, heg} as a Népciöfeiség, amaly most bábszínházai játszik Genfben, nem lesz ax emberiséget megválló tekintély, mcit az a ládafia, ahol az arkölcsi súlynak kellene tartózkodnia, olyan üres, hogy olyan abszolút ürességet még Toticelli se tudott produkálni. Mit csinálnak a müveit ésmüveletfea emberiség sorsának intézői, a keresztény és new keresztény „Sión böcsei" tiznapőta Genfben? Haragszomiádct Játszanak as egéaz világ szemeláttára és ainden nap nj kommünikével ietztenek rá a vi ágra, hogy a helyzet ilyen komoly, meg amolyan konor és vegye mindenki tudomásul, begy a barométer annyit mutat, amennyit a világháború kitörésekor mutatott. Ha Nlmetoiszágot fölveszik a Népszövetségi Tanácsba, akkor idegrohairot kap Spanyolország és ha Spinyolorszégot veszik föl, akkor Anglia veszi elő a bicskáját és ha Lengyelországot nem veBzik föl, akkor Franciaországon tör ki a vitusiánc és minden országnak Joga van vétót mondani és akármelyik ország mond vétót, arra mindjárt rámondja egy másik ország, bogy ez „ellenséges akim". De hát minek kell ehhez Genf és Népszövetség? A háborucsinálás régi módjs olcsóbb is, tornántikuiabb is és semmi esetre se olyan gyereket, mint ahogy ezek a népszövetségi gyermekek csinájík a genfi bábszioházban. Bábszínház? Nem, a b b zinbázban vidámság van és ötletest ég. Amit Genfben Játszanak, as örökös tyepotvolim-tk, a hírlapi nyilatkozatok, a oyilatsozatok megtagadása és visszavonása, az már unalmas és fárasztó. Ezek az urak valósigos frankügyet jitszanak. Eredménytelen egyezkedés volt a német delegáoiénak Chamberlain tiszteletére adott vacsoráján. {Budapesti iudóstíink telefonjelenlése.) Genfből jelentik: Ma délben a aimei delegáció Chamberlain és neje tiszteletére ebédet adott, ameiy 1 óráKl 4-ig tartott. As ebéd során megbeszélések folytak, ezek azonban nem hoztak vállozást a helyzetben. Az angol deletáusok délnián ujubb kötvtiiiö Indítványt tettek, amelynek lényege az, bogy o németek ugyanolyan kötelező ígéreteket tegyenek, amelyeket a locarnoi sze zöűesck alkalmával a stöve/séges hatalmak szóbelileg is vállaltak. Es a kö elezettség abb»n állana, hogy Németetsxág a Népszövitsig Tanácsába tanácstagként való fiivitele után elvileg nem Ingja kifogásolni a Népszövetség Tanácsának kibővítését. „Igazságtalanul vádolják Németországot" Dr. Siretemarm német külügyminiszter szombaton nyilatkozott újságírók előtt és kijelentette, hogy Igazságtalanul vádolják Németországot azzal, hogy a német delegátusok magatartásának éle Lengyelország ellen irányulna. Teljesen abszurd állitás az is, bogy Németország fölvétele után kedvező helyze ét arra használná, hogy Lengyelország hely tétéi megnehezitse. Németországot a jövő hét elején mégis fölveszik a Népszövetségbe. (Budapesti tudósítónk tele fan jelentése.) GenfbCl jelentik: A Nemzetek SiCvesége köreiben tegnap este egybehangzóan a kedvetlenség hangulata nyomult előtétbe. Különösen a francia delegátusokat és vezetőket, Briandot lepte íreg a válság ujibb fordulata. Az egész kérdés-komplekszumot a Nemzetek Szövetsége elé terjesztik, amelynek végeredményben nem marad más tennivalója, minthogy Németországnak mégis biztosítja a számára eredetileg tervbe vett helyzetet, ugy bogy sz mitam enet arra, hogv Németországot a jövő hét elején fölveszik a Nemzetek Szövetségébe. Kéiő éjszuka telefonálja tudósítónk, hogy Németország állit óla g elvben hozzájárult a Népsti vétség Tat ácsának kibővítéséhez. Szombaton este nyilvánosságra hozták Bethlen genfi elsszpozéját. Még 849 fővel kell csökkenteni a tlsxtviaefői létszámot. — A frankhamisítást is megemlítette a miniszterelnök. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Nyilvánosságra hozták Beiben István gróf beszédét, amelyet a Népszövetség pénzügyi bizottsága előtt mondott és amelynek eddigi nyilvánosságra nem kerüléséhez sokféle kombinációt fűzlek. Bethlen elsősorban arról beszélt, hogy mindenben betartották a Népszövetség által megjelölt programot, sőt lei utoljára már az első hat hónap felesleget is mutat. A komám továbbra is takarékosságra törekszik. Részletesen isit erteíi, milyen takarékossági rendszabályokat vittek kérészül. Kijelenti, hogy egész Európá b»n Magyarországnak lesz legtakarékosabb bíráskodás*. A létszámapm'áss*! foglalkozva, kijelenten*, boiy nőst már 1927 jumusúig mindössze 849 fősyi cpo ztáu keu fogasatositani. Ezzel összesen 28268 lesz a Imzómopaizlós végeredmiiye. De az apssz ás egyszerfiutése miitt legalább még 2500 tövei lebei ctökkerteni a íé'sziiro*. Az országnak különben 100596 jőt kt)i nyugdíjban rtsztsitenie, holott 1913 btn Magyarországon es a szám cask 63 000 voit. Szükség volna egy szerves beruházási programra. E*után került sor Bethlen beszédében a frankhamisításra, az ország gazdasági életére károstn kiható események ismertetése kOzötr. A kormány kő elessiginek tekinti — mondotta —, hogy a megsiitett jogrendet helyreállítsa. Támad? sok i du tak meg ezzel az üggyel kapctólaiban a magyar pénz stabilitása el en is. A Nemzeti Bank azonban visszaverte ezeket és szilárddá tette aranyértéken alapuló pénzünket. Esttel véget is ért a frankügy megemlitéte és most már a miniszterelnök a gazdasági élet kedvező perspekitáita ttrt át. Sorra került a külkereskedelmi mér eg, Oászorszfggal és Frsnciaorszátgai kötött s»erződés ügyével, majd kijelentene, hogy az árcsökkenés folytatódik a* egész vonalon. A rcunkanéikoliség azonban emelkedett, de ez a malom- és cukoripar besaüntetésével áil kapcsolatban. Btszéli ezután a Nemzeti B*nk, valamint a Pénzintézeti K12 -ont nsü ödésének heljr állításáról és estkrCl n emorantiumot nyuj ott te.