Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-13 / 60. szám

SwrtMHítaitr. Orth Ferenc*. & Tni-ton J3-3B, Kiadóhivatal, j«djir*í5a i Aradi ucca 8. lalelsm >Ü3, BtMBáár. fsíSfi ^ísdsí-rugártií 1. uám Tcítfeauta 18-*!. Maskara. Egy dileitáns gróf, vagy, hogy udvariasan fejezzük ki magunkat, egy delectans cuctor szicpadi bolondságot irt ezzel a címmel éí jelleg gel.-Azaz, pardon, a dilettáns is mus pecsé jés csupán erre az irodalmi alkotására ütötte a kritika, icert évekkel ezelőtt már irt egészen jé darabot is a grúf ur. Inkább politikai di eitánsnak lehet nevezni Kisbán Mikiőst, akinek kfllasyminiszimége idején volt a szokolhamisitát. (Mert sajnos, a kurzus egjes koiszakait a különféle hamisiiátok alapján lebet pragmatikusan és empirikusan elnevezni. Volt benne szokol- és frankhamisítás, bogy a napi politikai jelszavtk hamisításáról ne is beszéljünk. A dilettáns gréf színpadi bolondsága, ez a második majomszinbáz szatíra akart lenni. Már Horatius megmondotta, hogy nehéz szatírát nem irni, a nemes gróf pedig megmutatta, bogy lehetetlen szatirli irni (legalább is egy mai gréfnak leheletler), amely a mi időnk bo* londságaival versenyei hei sen. Ma nem kell, nem éidemes szatírái irni. Minek ? Ciak olvasni kell az újságot, napról- napra és akkor mai keserves közéletünk és mai gyászos közszereplőink olyan juvenálisi szatírája tárul ámuló és bámuló szemeink elé, hogy azt sem tudjuk hirtelen, ébren vagyunk-e, vagy álmodunk? A di'ettáns gróf minapi újdonságában szerepellet egy szovjet-grófot, aki frigiai sipkát visel és disznóságokat mond. De mi a valóságos életből ismerjük már a kurzus hercege*, aki olyan disznóságot csinált rgy ország, egy nemzet, egy nép kárára (igaz, hogy ez a nép soha nem volt és soha nem lehet az ő népe), hogy most minden becsületes és jóhiszemű magyar ember ennek vallja kárát és ennek bicserdiai böjtjét. És mit szóljunk a föbfci közéleli maskarásról, akik évek során keresztül a bolondját járatták velünk? Mt szóljunk a politikai alvó fakirokról, akik nyugodalmas alvási szimuláltak, (noha ébredőknek vallották magukat) pedig éberen kellett voina őrködniük a nemzet becsülete, legszentebb javaink és igazaink fölött? Mit szóljunk azokról a dilettáns grífokról, akik egy idő óta oIy»n hidegvérrel játszanak pasziánszot a türelemmel, amely a kurzus bét sovány esztendeje őa haiai erény lett nálunk? Mit szóljunk arról, hogy narancssalátáról beszél ek azok, akiknek olyan ti kokat kell ne nyit an és f szintán föl árriok, amelyeknek megfejtése mirdnyájunk közös éideke, akik e földön szenvedünk és dolgozunk, akik nem hamisítottunk se frankot, se jelszavakat. A tarkabarka maskaráknak ebben a klassiikus, vagy ha ugy létsík, romantikus korszakában mi ne n irunk szatírát, ezt rábíztuk a dilettáns grófokra, akik csinálják is, élik Ik, amit írnak. A siatí a ma tilos neíünk, at igazi szatíra, amely nem naramcsealáia, am i fronkvacíotáboz szervíroznak, hanem, ahogy velódi szatírához illik, vi riol, amey a gonoszsa* és ostobaság arcit pirítja é* égeti. Korúak Juvená!i»a nagyon haHgatíg és nagyon lessrö ember, aki me*rendülve és meglepetten iája n*pró<-napr«, h<v,y as eleven sza'fra mint bBvü, ©'st nö, mint dag d, ránt ár*d, fejeseiről fejezetre, hogyan p'pílja le egyik naposa szenzációja is »á«ife«t, hogyan kerűinek bele ebbe a tragikusan nevetséges opokoloküntósiaba olysn nevek és olyan állások viselői is, akikről ihletett ffgy bérelt tollak eddig csupán ádát meríszdíes irni. A nagy szíhra készül, egyre késza?, ce mi átlő! tartunk, ha ez tovább ;s igtr megy, a ntgy nemzűi t-agédia u'o'só fölvonása ksrtkcdis be ölfi 1 Qasd Deas amiatt Szeged, Í926 március 13, SZOMBAT El$!lxtl4si árait! Egy hónapra heíybett ÍÜ.OIX) kor, Budapesten í» vidéken «5.000 feon Egyes szám ára hétköznap 2fi00 kor. »ít>ár- és SíiBíiJtwp 3(X!0 korona. II. évfolyam, 60 szám miniszterelnök még a frankvita befejezése előtt fölveti a bizalmi kérdéstSokat várnak az ellenzéken Apponyi éa Andrássy fölszóiaiásaitól. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A frankügy ben meginduló parlamenti vitában az ellenzék igen sokat vár Apponyi Albert és Andrássy Qyula fölssólilásiitól, amelyek kétségkívül ujabb lökést adnak a vitának. A kormányhoz közel álló körökben ma este olyan hirek terjed 'ek el, hogv nem lehetetlen, miite>int Beihlen miniszterelnök Genfből hazaérkezve és a külpolitikai nyomás enyhülésére vonatkozólag, még a frankvita befejezése előtt fölveti a bizalmi kérdést. Ellenzéki részről ezt a faltevést kizá rnak tartiák, mert as ellenzék veiető soraiban általános as a fő fogás, hogy a fankügyben lefolytatott nyomozás legújabb adatai, továbbá azok a negatívumok, amelyek a miniszterelnök genfi útját kisérték, elkerülhetetlenné teszik a ormdny részéről a politikai konzekvenciák levonását. Megakadt Németország Népszövetségbe fölvételének tárgyalása. Rendkivül komolynak tartják a helyzetet. — A francia miniszterelnök Németországtól vár kezdeményezést a k bontakozásra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Londonból jelentik: A Reuter Iroda értesülése szerint beavatott londoni körökben kétségkivnl komolynak tekintik a genfi helyzetet. Az 53 nemzet képviselői, akik Genfbe jöttek, hogy jelen legyenek a Németország fölvételévet kapcsolatos rendkívüli ülésezésen, Idáig kényszerű tétlenségben vannak. A különböző delegációk körében rermészefesen nagy a kedvetlenség amiatt, ho«y megakadt sőt kockára került a tárgyalások előhaladdsa, még pedig olyan körülmények közt, amelyek bizonyos intrikákra vallanak egyes tanácstagok részérőL Briand megoldási terveinek részletei. (Budapesti indósitink Uiejomeleniése.) Genfből jelentik: Briand néhány újságíró eiöti ki* fejtette, hogy többek közt a következő megoldást lehetne választani: 1. Az állandó tanácsbeli tagság azonnali odaitéése Németországnak. 2. A további tanácsbeli tagságok odaítélésének kérdését a szeptem- j béri ülésszakig elhalasztanák és erre az időre az albizottság a Nemzeek Siöveaége számira uj alapszabályokat is dolgozna ki. 3, A nem állandó tagság azonnali odaítélése Lengyelországnak, a Lengyelorsiágnak adandó hely azonbm csak Németország hozzájárulásával adatnék meg. Briand egyezkedési kísérlete a németekkel — meghiusult. (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Genfi jelentés szerint Németország ragaszkodik ahhoz, hogy felvegyék a Népszövetségbe minden föltétel nélkül, vagyis anélkfll, hogy a többi igénylőket fölveszik-e, vagy nem. Briaed tárgyalt ebben a kérdésben a németekkel. Briand abban keresi a megoldást, hogy egyelőre azonnal ruházzák föl Lengyelországot a tanácsban nem állandó tagsággal, a többi államok igényét pedig halasszák el. A válasz, amelyet Biíacd kapott, éppen olyan barátságos hangú, mint amilyen határozottan elutasító. A franciák és angolok elmentek a megértés legszélső határáig. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfből je'en ik: Briand ma este az újságírók előtt kijelentette, hogy miután a német küldöttség a közvetítő javaslatot visszautasította, a helyzet nagyon nehéz. Hozzátette, hogy francia és angol felfogás szerint elmentek a megértés lehetőségének legszélső határáig. Hogy most mi lesz, azt nehéz megmondani. Az uj javaslatoknak, ha ugyan ilyenekről egyáltalán még szó lehet, német részről kell kiinduiniok. Benes szerint igyekezni kell megmenteni Genf, március 12. Amikor Benes a népszövetségi palo ából az ot! lefolyt nemhivatalos énekeseiről távozott, a lapek tudósítói előtt ezt a kijelentést teüe: — Igyekeznönk kell megmentenünk a Népszövetségei. Benes nyilatkozatából a helyzet rendkívüli komolyságára következtetek. Lehet-e egyáltalán világpolitikát csinálni 1 Ezt a kérdést vetette fői Braad a helyzet komolysága m att (Budopnti tudósítónk telMstUeletlise.) Genfből jelentik: A rémet deegátt«os mausstüetileg fölkeresték Briandt, aüivd tjóssxaaao tanácskoxtak. A tanícskomo* uíán Br a d az ujeág> íróknak kij lentefe, hogy most már nem arról var* szó, hegy valamely ál*ra tagságot kapjon a NépssCveíség tanácsában, h nem a ról, lehet-e egyáUJábtn vifágpoJiiifát csiuáni. Ctwr.be; Uináéi kU óra hcssz&ig ísiso tek a t&nácsko zások, de ezek s»m vezet ek eredtttnyre. A tanácskozásokat délután fohtaiták, a kérdési azonban ezek a megbeszélések sem vilték egy lipi&sel előbbre. A déielv'íti tanácskozások sou'n Briand kijeientttte, hogy a tasacskosésakot egyelőre et napolják is ő maga sem iudji mikor f^yta fák. Hasonlóan nyiladoztak a né:net delegá'usok. A déi«!őtü tanícskosásorről kiadott kommüuiké