Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-11 / 58. szám

8 DELMAOYARORSZAO 1926 március 11. Színházjegyek a Délmagyarország jegyirodájában! — Domokos László cikke Nigyatádi haláláról. Budapestről jelentik: A magyar földmives- és földmunkástársadalomnak a kormány által betiltott lapjibin, A Rög-ben dr. Domokos László szerkesztő, volt szegedi újságíró, annak idején hosszabb cikket irt nagyatádi Stabó Isíván haláláról. A közlemény megemlékezett azokról a kósza hírekről is, amik a halálozás ulán a nép körében elterjedlek; a falusi nép gyászának ecseteiéle kőiben megírta, hogy öreg falusi magyarok fejcsóválva állták körűi a ravatalt és nem akarták elhinni, hogy az ö vezérük csak ugy magútól hall vtlaa meg. „Majd kitudódik egyszer, csak várjuk meg a végéi" — mondogatták a paraszlemöerek a koporsó körűi. E kitételek miatt a királyi flgyészség vádiratot adott a szerkesztő ellen osztály elleni izgatás bűntette cimén, azzal vádolván Domokos Lászlót, hogy a népet az uri osztály ellen izgatta. A törvényszék Törekytanácsa fölmentő ítéletet hozott, a Tábla Degrétanácsa azonban megállapította az izgatás fennforgását és a vádlottat háromhavi fogházbüntetésre itélte. Szerdán tárgyalta ezt az ügyet 8 Kúria Róth lanácsa. A Kúria megsemmisítette az lUlótábla lUleiit és Dsmtkes Lászlói a váa és következményei alól fölmentette. — Csütörtökön délelőtt hirdetik kl az Ítéletet a makói asszonyok pőrében. Közöltük, hogy két napja 27 maköi asszony áli a szegedi törvényszék Juhász-tanácsa előtt. A vádlottak majdnem kivétel nélkül bevallották bűnösségüket és az általános nyomort hofták föl mentő okHl. Szerda délelőtt és a folytatólagos délutáni főtárgyaláson már eljutottak a vád és védőbeszédekig, ugy hogy Ítélet csütörtökön délelőttre várható. — Ö„vfcn rab ehaégsztrajkja. Kolozsvárról jelentik: Az elmúlt ősz folyamán Erdély különböző városaiban nagyobbarányu munkásletartóztatások voltak. A letartóztatottakat a marosvásárhelyi, brassói, nagyszebeni, nagyváradi, dési és kolozsvári szigurancák a kolozsvári hadbíróság fogházába szállították. A szigurancák azt a vádat hangoztatták, hogy a vádlottak részesei ama kommunista összeesküvésnek, melyet október hetedikére terveztek. Az eifogottak leginkább ifjúmunkások és nők, teljesen ártatlanoknak mondják magukat és az ősz óta hiába sürgetik ügyüknek letárgyalását. Az ölvén rab tegnap éhségsztrájkba kezdett és Costa Foru utján memorandummal fordultak az Emberi Jogok Védőligájáboz, kérve ennek közbeiépését ügyük elintézésében. — ila öreg szerelmesek nyomorognak... Budapestről jelentik: Pásti Mihály 64 éves dunafö dvári ciősz mér hosseu esztendők óla já barátságban élt özvegy Mészáras Islvánnéval, aki vele körülbelül egykorú. Az asszony együttélésük alatt figyelmesen é« aggódóan gondozta az öreg embert. Az öreg csősznek az utóbbi időben .igen kicsiny volt a jövedelme, hosszú esztendők alatt megtakarított vagyonkáját kei Un fölélték. Az öregek már nyomorog tak s elhatározták, hogy öngyilkoiok lesznek. A Dunaföldvár melieiti Maliid szőtőhegy présházába mentek ki, itt Pásti belelőtt Mészáros Istvánné balszemébe és mellébe. Az asszoqy a sérülések következtében rövid idö múlva meghalt. Ezután Pásti a saját hasába lőtt, majd pedig állának irányította a revolvert és atccsontját roncsolta össze. Pásti sérülései nem voltak halálosík, kihallgatásakor azt vallotta, hogy már négy évvel ezelőtt elhatározták az asszonnyal a közös öngyilkosságot, de mindeddig reménykedtek aboan, hogy jobbra fordul a sorsuk, csak most, amikor látták, hogy nem tudnak segíteni magukon, hajtoilák végre tettüket. Páslit a székesfehérvári törvényszék vonja felelősségre. (

Hétfőn és kedden viszontlátjuk 1 egymást • i 1 i i ZoroHuru A két molnárlegény — A vásárhelyi Áruforgalmi Szövetkezet hitelezői szervezkednek. A megbukott vásárhelyi Áruforgalmi Szövetkezet R.-T. beígért szanálása még mindig nem vezetett pozitiv eredményre. A'nagyobbrészt kis hitelezők eddig csak Ígéreteket kaptak, ugy hogy érdekeik megvédése végett most komoly szervezkedésbe kezdtek. Az értekezleten a hitelezők öttagú bizottságot választottak, élén Bibiti Horváth László ny. ezredessel. Az értekezleten több fölszólalás hangzott el, amelyek arra irányultak, hogy a kibontakozást az igazgatóságnak kötelessége végrehajtani, mert tagjainak presztízse vonzotta a hitelezőket annakidején a vállalathoz. x Wieni modellkiállitásról tavaszi újdonságokkal megérkezve értesítem n. é. közönséget, hogy szalónomban a legújabb divatú francia ruhák, costümök és köppenyek elkészítését legjutányosabban elvállalom. Braun Mihályné, Kelemen ucca 3. x Ideális boldogságot nyújt az Asztalosmesterek Bútorcsarnoka altal berendezett laká(Dugonics i ér 11.). ti» — Jelentkezzenek a partbasználók. A város elöljárósági hivatala fölhívja azokat, akik akár a Tisza jobb-, akár a balpartjára a nyáron parthasználati engedélyre reflektálnak, tehát az összes csónakázó egyesületekel, a parífürdöket, a sportegyesületekel és a kereskedelmi vállalatokat — azokat is, akik az elmúlt nyáron már kaptak partbasználati engedélyt —, hogy az engtdély iránti kérvényüket legkésőbb április elsejéig adják be, mert a később beadott kérelmeket nem teljesítheti a város hatósága. — A Magyar Művészet uj évfolyamának most jelent meg az első füzete. A folyóirat gazdag illusztrációs anyag keretében mutatja be a Szinyei-Társaság II. kiállítását, melynek célzatait Lyka Károly foglalja egybe. Ybl Ervin Szinyei és a magyar tájképfestészet cimmel értekezik, Ligeti Pál a mai magyar művészet európai helyzetét, Rerrich Béla végül a kert művészetét ismerteti. Gazdag művészeti hirrovat és beható kritikai ismertetések egészítik ki a gyönyörű folyóiratot, mely a magyar művészi kuiturát nemcsak ismerteti, de képviseli is. á színház heti műsorai Csütörtökön: Jaczkó Cia vendégfölléptével: A vadvirág. Bérlet B. S8. Premier. Penteken : Jaczkó Cia vendégfölléptével: A vadvirág. Bérlet A. 19. Szombaton délután ifjúsági előadás: Jaczkó Cia vendégfölléptével: A vadvirág. Szombaton este: Arcok és álarcok. Vasárnap délután: Jaczkó Cia vendégfölléptével: A vadvi'ág. Vasárnap este: Jaczkó Cia vendégfölléptével: A vadvirág. Bérletszünes. Hétfőn: Bánk bán. Bérlet B. 19. Premier. Színházjegyét a DÉLMAGY ARORSZÁG jegyirodájában telefonon is megrendelheti. (Telelonszám 306). * Ugarimádás. Tiz éve, hogy az Ugarimádást Szegeden bemutatták. Nem tudjuk, hogy más színházban szinrekerült-e az elmúlt decenn!um alatt, az azonbsn bizonyos, hogy pesti sünpadra nem ju'oti be. Ez természetesen a legkevésbbé sem befolyásosba ja annak az itéfeiét, akinek kötelességévé tétetett, hogy tiz évvel a bemutató után, amikor már az egyik szerző frissen hantolt sir alatt szendergi örök álmát, beszámolót mondjon a reprizről. Alább, helyszűke miatt is, elkerülhetetlenek lesznek egyes általánosítások. A tömöiség kedvéirt előre kell tehát bocsájtanunk, hogy es általánosítások alól legtöbbször kivétetnek Móricz Zsigmond színpadi munkái és A bar, Gárdonyi Qéza népdrámája. Ha már most összehasonlítjuk as Ugarimádást például a legutóbbi évek népies színpadi termékeivel, akkor azt kell mondanunk, hogy egyetlen egy sincs közlük, smely olyan levegősen, nem fotografálva, hanem művészi — sajnos, nem egységesen sikerült — művészi ujjáteremléssel hozná teljesen közel hozzánk a magyar paraszt egész életét, mint az Ugarimádás. A Süt a nap, amely méltán aratott szá mottevő szinpadi sikert, egyetlen paraszt, egy erős és nyakas szerelmes legény művészileg igasán finom rajzát adjs, elmélyedő aprólékossággal tzonben inkább a falu életét tárja frlénk. A juss, Bibó Lajos darabja, már inkább népdráma, eszel a darabbal szemben azonban nagy előnye az Ugarimádásnak, hogy szerzői igazabb szikekkel rajzolják meg a párisit élesét. Részletekbe bizonyításul sem bocsátkozhatunk. Egyet mégis meg kell említenünk. A t i humor ebben a darabban van, az nem kaszinói, hanem valóságos paraszthumor. Mimhá a tanyán járnánk s Csiribisck, meg a Négyökrük közt, amikor arra a kérdésre, hogy hogy hivják nálatok a taligát, azt a választ halíjuk, hogy a talicskát nem hivják, hanem tolják. Említettük már, hogy a darab fölépítése, sajnos, nem egységesen sikerült. A sovány mesét az első fölvonásban feledtetni tudja a paraszti élet plasztikus beállítása, a harmadik, különösen azonban a második fölvonásban már sokkal kevesebb szerencsével tudtak a szerkők megbirkózni az ebből előállott nehézséggel. Némikép indokolatlannak látjuk a Nityoarű vonzódását az uradalmi írnokhoz. Ilyen suta apai szenvedelmek helyükön voltak Moliere színpadán, Négyökrü Vrnce, aki lehetséges ember, aligha olyan rövidlátó és kisigényű, bogy aj nadrágos emberekkel szemben lányával fcapcsoatosan lápiáit aspirációit kielégítené ez a kótyomfitly írnok. Ennek az alaknak az eseményekbe való bekapcsolódása ad alkalmat a szerzőknek annak a vélt igazságnak a hirdetésére, hogy a paraszt csak paraszttal házasodjon. Zilahy Lajos az ellenkezőjét, a keveredés szükségességéi hirdeti költői, lendülettel. Az előbbi, ast hisszük, konzervatív álláspont, helyesebb és érthetőbb lett volna tehát, ha nem ur tör mellette lándzsát, hanem paraszt, aki igen-igen kevés kivételtől eltekintve mindig konzervatív. Ennek ii, meg a darabban mutatkozó más hasonló jelenségnek is a nyiíját abban találjuk, hogy ezt a drámát első sorban szívvel írták. Ezzel magyarázzuk az oiyam konvencionális költői igazságot, hogy a szülök közül a gyerek boldogüásához a férjnél jobban ért a .gyönge* asszony, mert az a szivével gondolkodik. Ismetűnk mi férfiakat, akik inkább gondolkodnak a szivükkel, mint egy regiment gyönge aszszony. Most még csak egyet erről a darabról, amellyel igen-igen érdemes behatóan foglalkozni. Az Ugarimádás az egyetlen magyar nép* dráma, amelyben szóhoz jut az agrárszociáiizBRUS. Nem a szervezett mozgalom, hanem egyegy felhördülésben az a diszpozíció, amely lehetségessé tette a szervezést. Mindent összevéve néhai Cserzy Mihály és Szalay József népdrámája magasan, de magasan fölötte áll azoknak a szinpadi munkáknak, amelyeket a közönség helyi szerzők színdarabja elnevezés alatt ismer. Meggyőződésünk, hogy az idő igazolni fogja ezt a véleményünket. As Ugarimádás sokkal különb karriert érdemelt volna, csínt aminő az elmúlt tiz év alatt osztályrészéül jutott. A szinház helyesen cselekedett, hogy fölujitotta érdemea szegedi szerzőknek ezt az értékei munkáját. Az előadás szembeötlő hibák me lett is stílszerű volt egyes részleteiben. A legkülönbet Uti Giza, Harsányi és ( Rogoz nyújtották. A közönség sokat tapsolt a • szereplőknek, lelkesen, de eredménytelenül hívta a kárpit elé Szalay Józsefet és hódolt a közelmúltban elhunyt ezüstös hajú, szelíd nézésű, jóságos lelkű borbély-poétának, Cserzy Mihálynak. k. s. * Heltai Jmő a stzsgedi színházban. Szombaton, mint már közöltük, minden irodalom és szinház Iránt érdeklődő lelkes szegedi embernek rendkívüli eseménye, nsm mindennapi szórakozása kínálkozik majd a színházban. Szegedre jön Heltai Jenő5 az írásaiban s talán leginkább színdarabjaiban legkedvesebb magyar irck egyike, hogy jelen legyen Arcok és álarcok cimü remekének előadásán s hogy személyesen szóljon a színpadról a szegedi közönséghez. Újságírói intézmények javára tartják az előadást s ezért volt olyan készséggel hajlandó a kedvelt iró, hogy Szegedre jöjjön, mert hiszen maga is régi újságíró. Baróthy főrendező vezetésével állandóan folynak a próbák, Szentiványi, Qonda, Bilicsi, Kaszab, Ladometszky, Feleki, Qábor Mara a legnagyobb ambícióval készülnek a díszelőadásra. A meglévő jegyeket még a Délmagyarország szinházjegyirodájában lehet előre megvásárolni.