Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-09 / 56. szám

2 delmaqyarohszaq 1926 március 9 mankálatatbm. A köslemény eit az aláírást viseli: ,4 fehér reakció ellea küzáő nemzetközi bizottság'. A genfi rendőrség elfogta, majd őrizetbe vette azt az embert, aki a kiáltványt kiragasz­tott. A kiáltvány a Népszövetség és a Szövet­ségi Tanács köreiben nem volt batással. Windischgraetz nem napiéi irt, csak f őf jegyzéseket. Ügyvédje azokat nem bajandó kiadni. — Windischgraetz fegyelmi büntetésben iéízesül. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az összes lapok közölték azt a híd, bogy Win­dtschgraelz beiceg fdaiégéiek megbízásából a véd5, dr. Ciernyáasxky Ahdár átadta a herceg naplóiát, vagr emlékiratát Sttrachs főQgyéez­nek. Ezt az ügyvéd ma megcáfolja, sőt meg­Jelent a főügyésznél és ki jelen e'te, h gy ő nincs binokaoan Windischgraetz naplójának, vagy emlékiratának. De a vádirat benyuj ási u án bizonyos fiijegyzéseket készített, elsősorban azért, hogy átokból a védőket részle.esen in­formálj s, másrészt pedig azért, hogy ezekb5l a följegyzésekből a herseg gyermekit majd ál­lapítsák meg, hogy apjuk nem volt közönséges pénzhamisító. Kijelentette még az ügyvéd, hogy ezeket a följ?grzéseket nem bocsáthatja az ügyésiség rendelkezésére és erre a bflnvádi perrendtartás szerint nem is kötelezhető. A bejelentést az ügyészség elnöke tudomásul vette, a b sjelentést jegyzőkönyvb: foglalhatta. Az ügyészség egyéb­ként nyonozást hdittat, hogy a JiUegyzések mily 39 uton Jutottak kl a fogházból és Windisch­graetz fegyelni büntetést kap titjsgyzésének ki­cssmplszéséirt. Az igazságügyminiszter cáfolja, hogy a frankügyről tárgyalt (Budapesti tudósítónk késő éjszakai jelentése.) Politikai körökben nagy föltűnést kelte tek azok a tanácskozások, amelyek ma déb*n folyak le az igazságü yminisztériunban. Pesthy Pál igazságagyministtert ma a déli órákban faike­reste Rakovszky Ivln belügyminiszter és Prő­nay miniszterelnökségi áilanlilkár. Majd az itteni tanácskozások befejeztével Pesthy Pál Vass József helyettes miniszterelnököt kereste fel, akivel szintén hosszabb megbeszélést f jiy­tatolt Az a hir terjedt el, hogy Pesfhy igazságügy­miniszter a frankligyben és Windischgraetz naplója ügyében tanácskozót s hogy napló mégis van, még pidig az ügyészség birtoká­ban. DA később Pesthy a sajtó tagjai eőtt ki­jelentette, hogy Rakovszky Iván belügyminisz­ter azért volt nlia, mert két napra Lillafüredre uazik és 0 fogja helyettesíteni. Kijelentette, hogy a frankügyben ujabb fordulatot nem vár­nát. Ami Cssrnyánstky dr.-nak niplóadatait il­leti, azok ögyvídi információk, amelyeket nem köteles beszolgáltatni. Pallavicini jelentkezett a rendőrségen. Sigray kihallgatását kéri, mert adatait tőle kapta. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A hé fő dé i órákban fúltünt a rendőrség folyosóján Pallavicini őrgróf magas alakja, aki Katona rendönanát? ost kereste föl és a rendőrtanacsos megkezdte azonnal kihallgatását. A kihallgatás egy óra hosszáig tartott és Pallavicini kijelen­tette munkatártunknak, hogy a maga részéről aiánloua Sigray Antal kihallgatását, mert ada­tait tőle kapta, más adatokat nem tud. —- Sig­ray kész a vallomásrat Pallavicinit megidézi az ügyészség. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A hétfői napon az ügyészség ekszpediálta azt az indítványt, amelyben a vizsgálóbíró indít­ványozza, hogy Pallavicini őrgtófot idézzék meg, illetve hallgassák ki. Indi ványozza ez ügyben azt is, hogy amennyiben Pallavicini megtagadná a vallomástéleit, vagy az idézésre nem jelenne meg, a vizsgálóbíró keresse meg a nemzetgyűlés elnökéi Pallavicini őrgróf men­telmi jogának filfüggesztisére vonatkozóm. II Friedrich-féle vacsoráról kihallgatták Friedrichel. (Budapesti] iudöütónk telefonjelenté se.) Hétfőn délelőtt a rendőrségen folytatták a Friedrich-féle vacsora résztvevőinek kihallgatását. Vasárnap Huszár Elemért hallgatták ki, aki különösebb föl világositált a vacsorára vonatkozóan adni nem tudott. Ma délelőtt megjelent a rendőr­ségen Friedrich István, akit szonnil kihallgatlak. Kihallgatása mintegy két óra bosssáig tartott. Munkatársunknak a kihallgatás után kijelentette, hogy ujabb adatot nem mondolt. A vacsorán szó esett a pénzhamisításról, de nem volt szó frankhamisításról. A frankhamisítás kliséit ő sokkil később látta. Friedrich még kihallgatása előtt kijelentette egy hétfői ujsígban is, bogy a franciák jelen­létében nem híjtindó vallani. Kihallgatásánál azonban a franciák nem voltak jelen. II kultuszminiszter szerdán Szegedre jön, hegy megállapodjon a várossal az egyetemi épitkezések ügyében. A ku tuszminisiter — ugy látszik — most már egészen komolyan foglalkozik a szegedi egyetem végleges eslulyeztsánek a gondolatával és a jelek szerint végérvényesen elhatározta, bojy az építkezéseket az év tavaszán föltétlenül megketd ti. Alig múlik el ugyanis nap anélkül, hogy a város hatóság* ebben az ügyöen leira­tot ne kipaa gróf Klebelsberg Kanútól. A mult héten kérte föl az egye emi épületek elhelyezé­sére vonatkozó helyszínrajzokat, szombaton ér­teti ette a főitpint az épitési bizottság megala­kításáról, hétlön psdig vázlatosai ismertette egyik legújabb leiratábw azokat a föltételeket, amelyek mellett szö lehet az egysteml építkezé­sek azonnali msgkexdéséről. Ismeretet, bogy a város közgyűlése annak idején a tanács {avislaiári elhatárolta, hogy Ötven éven keresztül évi huszonnégy vagon buza ériékével támogatja az egyetemei, ha az állam felépíti a klinikákat és igy a jelenleg le­foglalt középületek ismét fólszabidulnak. Föl­ajínlott ezenkívül a viros az egy de mi építke­zések számára ingytn telkeket ts. A két legfon­tosabb faltétele az voli a városnak, hogy az egyetemi építkezésekre az állam is legalább ugyanannyit fordítson, mint amennyit a kiz­gyülés fölajánlott és hogy a szegedi egyetemen tegye lehetővé a kormány azt, hogy kivétel nél­kül minden szegedi pslgár gyermeke szabadon tanulhasson. A váron fölajéntását és föltételeit eredetileg minden megjegyzés nélkül és öröm­mel elfogadta a kormány, de aztán évek óta nem tiitént semmi. Néhány hónappal ezelőtt a kultuszminiszter aztán kösölle a várói ható­ságával, hogy a közgyűlési határosai módosí­tásit kívánja, még pidig ugy, hogy a várcs tőkésítse fölajánlott evi hozzájárulását és ahelyett egyszer és mindenkori hozzájárulásként nyolcszázezer aranykoronát fizessen. Az építke­zés minden íöabi költségét az állam vállalja magára. A fiitételekről többé nem beszélt senki. A kö/gfülés a tanács javaslatára módosította is az eredeti határozatát a kultuszminiszter által kivánt módon. Gróf Klebelsberg Kunó hétfőn érkezett leira­tában közölt föltételek nem egyesnek teljesen a közgyűlés legutóbb hozott határozatával. Az eredetileg kért nyolcszázezer aranykorona he­lyett egymillió aranykoronát kéri egyszer is mindenkori hozzájárulásként a várostól. Ezzel szemben közli, hogy a kormány ebben az év­ben 5.800 miliió koronát illeszt be a szegedi egyetemi épitkezések céljaira, az 1927-1928. évi állami költségve!ésben pedig hétszázezer aranykoronái vesz föl az idén megkezdendő épít­kezések folytatására. A város tanácsa ma foglalkozol! as egyetem i építkezések kérdésével. Dr. Szendrey Jenő tanácsnok ismertette a kultuszminiszter leiratát, a tanács azonban a hozzájárulás ügyében hatá­rozatot nem hozott, meri a kérdést előbb sze­mélyesen kivlnja megtárgyalni a kultusz minisz­terrel, aki szerdin eite érkezik Szegedre dr. Tóth Lajos államtitkár és az egyetemi épitéii bizottság bét másik tagjának kíséretében. A minisztert, aki Glatifeldír püspök vendége less, a város és az egyetem hatósága ünnepélyesen fogadja as állomáson, kíséretét a Kats-szállóban szállásolja el és másnap a várói ebédet ad a vendégek tiszteletére. A hétfői tanácsülésen szóba kerüli a fölaján­lott ingyen telkek ügye. A tanácsnak az az álláspontja, hogy ingyen telket csakis arra az esetre ajánlott föl a közgyQlés, ha az egye­temi épületek a város telkein épü'nek föl. Abban az esetben, ha az egyetemet a foga­dalmi templom mögött építik föl, a szükséges területeket ott e!őbb ki kell sajátítani, tehát a telkek megszerzése készkiadást jelent, azsal pedig, hogy ebbsn as esetben milyen állás­pontra helyezkedik a város, a közgyűlés még nem foglalkozott. Hélfön délben a városháza tanácstermében bizalmas értekezletet tartott a főispán elnökle­tével a polgármester, Rlesz Frigyes egyetemi rektor, Issekutz Győző, Laky DÍZSŐ és Rigler Gusztáv, egyetemi tanárok. Az értekezlet után a polgármester ugy nyilatkozott, hogy a kul­tuszminiszter fogadtatásának részleteit beszél^ lék meg. Itt említjük meg, hogy a pénzügyminiszter leiratában kérdést intézett a város hatóságához, hogy reflektál-e ujabb külföldi kilaönre és ha igen, mennyire, azt milyen célra fordítaná és milyen jövedelmekel kötne le amortizálására A tanács elhatározta, hogy értesíti a minisztert kölcsön fölvevői szándékáról, de csak ugy, ha a föltételek kedvezőbbek lesznek a már Jöl­vett dollárkö ciöa föltételeinél. A tanács arról is értesíti a minisztert, hogy a kölcsönt az egyetemi építkezésekhez fölajánlott hozzájáru­lásra venné föl, mivel püdg az első kölcsön törlesztésére lekötött várod jövedelmek még ezt az ujabb kölcsönt is bőven fedeznék, szükség­telennek tartja más jövedelmek lekötéséi. ffiMftfti&MAMMMMAAiMAMMAMtMMMMMS Bethlen nyilatkozik a Berliner Tageblattban. Budapest, március 8. Genfi jelentés szerint Bethlen István gróf miniszterelnök a Berliner Túgeblatt munkatársának nyilatkozol! az aktuális Sérdésekről. Kijelentetle, hogy Magyarországnak ezúttal csak alárendelt gazdasági kérdései voltak Gentben napirenden. A tárgyalásokkal azonban meg volt elégedve. Julimban, ha mojd az ellen­őrzés likvidáctója lesz soron, csakugyan jelen­tős gazdasági érdekek kerülnek majd szt'ba. Beszélt azután Németországról s a kisebbségi kérdésről. A magyarok eddig 22 petíciót nyúj­tottak be kisebbségi kérdésben; egy sincs elin­tézve. Beszéli a jrankügyről is a miniszterel­nök. Kísérletet tesznek arra, mondotta, hogy emiatt Franciaország és Magyarország közt a bizalmatlanság magvát hintsék el, de reméli, hogy ez nem fog sikerülni. A bűnösök bün­hfdni fognak s Franciaország jogos kártérítési igényét ki fogjuk e égiteni. llri divatcikkek " Áruházban, Kárász ucca és Kölcsey ucca sarok, sts Aranyláz

Next

/
Thumbnails
Contents