Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-07 / 55. szám

V V DELMAGYARORS2AO íf26 március 7 Párisi furcsaságok. Páris, február 23. (A Délmagyarország tudósi tójától.) Kapásból szedtem össze, ugy ahogy fölbukkantak itt, ebben a tömérdek városban, ahol a szenzáció nem három napot, de három órát sem él. Föltűnő" és elmúló furcsa színek, apró történetek, uccán, embertömegben, lapokban, nézőtereken és politikai csarnokokban. Párisi furcsaságok, amik éppúgy hozzátartoznak a gall metropolis életéhez, mint a petit bourgeois gomblyukához a rendjelszalag, vagy a Marsmező finom, pitioreszk rajzához, Eiföl szétvetett lábu tornya. Néhányat elküldök haza, hadd mosolyogjanak, csodálkozzanak, vagy bosszankodjanak rajtuk a Tiszaparton. Uj kalendárium. — Hát ez is csodabogár ? — kérdezhetné odahaza Csonka Bukoea Tanáts Ignác, a paprikavárouon. Nekem is van, valóságosan uj, 26-os kalendárium, még a hernyóiriás tudománya és a kapásbusa is benne van. Hát ez másmilyen. Oeorges ur készítette, a párisi főoallér (az Ecole des Aris Architectonique igazgatója) és a napokban nyújtotta be raegvitatá s és elfogadás végett a nációk szövetségéhez:. Azt mondja Georges ur, hogy nagyon sok kavarodás származik a világon az idő különféle mérése miatt, a keleti és nyugati naptárak másmás beosztása miatt, a főünnepek miatt, amit duplán és összevissza tartanak meg a világon, hogy a ráckarácsony a Gregoriánus után sántikál, hogy egyik hónap hosszabb, mint a másik s más eff ílék miatt. Uj, egységes kalendáriumot akar adni a világnak. Calendrier de la paix nek, a béke kalendáriumának nevezte-;el az érdekes csinálmányt, amelynek főbb érdekességei alább következnek. Először is kidobja a hét napjai közül a csütörtököt és minden hónapba öt hetet oszt be. Igy minden hónap harmincnapos lenne egyformán, tizenkettő, összesen 360 nap. A fönmaradó öt napból egy hetet formál és arányosan szétosztja az év hónapjai köaötí, mint ünnepeket. Január 1, az ujív ünnepa mindig hétfőre esik igy, április öt hete előtt az „ifjúság ünnepe" cimen ad egy napot, május elsejét a munka ünnepének, juliusét a . nemzet ünnepének és Októberét a család ünnepé- I nek nevezi ei. Minden negyedik évre egy ünnepnap jutna a „világbéke ünnepe" cimen. A négy éyszakot is érdekesen osztja háromhárom hónapra. Az tlső trimeszter nevei: Primo, Duo, Trio, a másodiké: Quartial, Quintial, Sexiial, a harmadiké: Sepiidor, Octidor, Novidor, a negyediké: Decis, Undecis, Dodecis. A napokai is máskép nevezi el. Hétfő a Lundi (jour de la Lusse, a hold napja), a kedd Mardi (jour de la Mer, a tenger napja), a szerda Terdi (jour de la Terre, a föld napja), a péntek Soldi (jour du SoSeii, a nap napja), a szombat Steldl (jour des Etoiies, a csillagok napja) és a vasárnap Deodi (jour de Dieu, az Isten napja). Nem tudni, mit szól majd ehhez a furcsasághoz a Nemzetek Szövetsége, követésre méltónak tatalália e és ajánlani fogja-e az európai nációknak? A nagy francia forradalom is produkált már hasonló időbeosztást, az öreg Gregoriánus kalendárium még sem pusztult bele. Mint ahogy a kinaiak és a mohamedánusok is megmaradnak a maguké mellett. Mégis csak Tanáts Ignácnak lesz igaza és a hazai szólásnak, hogy „több nap, mint kolbász". Mert hiába méri ki Georges ur pontosan az időt, nem a nap lontos a világi életben, hanem a másik. De ezzel már nem törődik a pihenteszü francia. „Átszaladtam Tombuktuba — tojásért." Parissói Tombuktu majdnem olyan messze van, mint Makótól Jeruzsálem. Valami négyezerkétszázegynéhány kilométer az egész a Pl&ce de la Concorde tői Afrika belsejéig. Hónapokig tartó fáradságos utazás kellett hozzá csak pár év előtt, — ma nevetnek már ilyen kicsiségeken az autóturisták. Tegnap indultak el a francia főváros gyönyörű teréről. Két szürke, háromtengelyes, homokotjáró autóval. Kacagó hat ember, öt férfi és egy nő. Pár napi táplálékot és benzint vittek csak magukkal. Marseiliesban persze behajóznak és Bíchartól folytatják az utat Afrika földjén. A legérdekesebb azonban az, hogy ezt a nagy utat egy uj sebességrekord fölállítása miatt teszik meg a legújabb tipu3u gépeken. Persze mozimettör is van velük és Susanne Wurtz, aki különben úszóbajnok és kitűnő háziasszony, neveíve mutatta a körülállóknak a piaci kosarát: — A tombuktui piacra megyek — tojásért, mert ott most igen olcsó ... Hát ilyen közel vannak egymástól manapság a világrészed... „Herschtellt, az egész .. Ezt egy másik mozimettör csinálta és napjkig kacagott a „merészségen" Páris. A Hotel des Invalides hadimuzeumának udvarán egy katonai parádén történt as eset. A dúzazázadok négyszöge olt állott már a kitüntetendő Seiller káplár körül, akinek abból az alkalomból adott becsüieíreridi keresztet a Respubiica, mert ö volt az, aki 1918-ban lefújta a háborút. Mariaux generális már elmondta a beszédet, áf ls ölelte és kétszer meg is csókolta a derék hor nistár, fölzengett a Marsiiiies és a századparar.cs nofeok éppen össze akarták szedni embereiket, amikor egy fuicsa háromlábú műszert cipelő, izgatott ember furakodott elő. Odarohant a generálishoz: — Mon général — mondta —, bocsánat. .. későn érkeztem ... filraoparatőr vagyok. Ha lehetne . .. talán ... újrakezdeni a ceremóniát... Persze nem kezdték újra, de ezt a komikus jelenetet a másik, a pontosan érkező feonkurrens filmválUlai meitőrje fölvette a filmre és ezen a héten Páris tiz mozijában nevet a közönség a póruljárt filmriporteren. Cuclitilalom. A gyermekvédelem sohasem volt oly nagy problémája Franciaországnak, mint a világháború után, amikor mindent elkövetnek az egyke megszüntetésére és a népesség, a születések statisztikájának emelésére. A túlságos igyekezet aztán nevetséges dolgokat provokál, amelynek egyik jelenete a Le Charnbre des Dspuíes-ben zajlott ie. A dolog előzménye az, hogy egyik városrészben több gyermek betegedet! meg valami különös szájés torokfájásban. A rendőrségi vizsgálat kiderítette, hogy vérmérgezési esetekről van szó, amelyet a tisztátalan cuclikíól és szoptató apparátusoktól kaoíak a csecsemőit. Nosza, több se keilett a honatyáknak. — Veszélyben a gyermek! — hangzottéi a jelszó. — Franciaország jövendőjét rozsdás cuclik ve *é!yezte:ik I És meg is született a formáüs indítvány a következő törvénycikk elfogadására: „Tiltzssék el egyedként és egyetemben az újszülött mesterséges fápóiasa, cuclik és szoptató apparátusok által!" Szavak és gesztusok muzeum a. Páris a muzeumok városa. Sehol a világon annyi muzeum nincs, mint itten, de igaz viszont az is, hogy a nemzeti kincseket, a haza nagy embereinek emlékét egyetlen náció sem őrzi akkora kegyelettel, mint Franciaország. Még a gramnfon első szenzációjának korszakában, vagy husz esztendővel ezelőtt M, Emilé Massard vetette föl az eszmét, hogy ié»e*iteni kell egy csarnokot, a szavak , muzeumát, ahol a nagy férfiak, művészek, költők, filozófusok és politikusok hangját őriznék, lemezekre fölvéve. A muzeumot nem csinálták meg. Most azután újra előlépett egy képviselő, M. Attdré Gayot, aki elődjének indítványát a haladó technika ujabb vívmányaival bővítette ki a következőképpen: „Nemcsak a hangjukat kell megörökíteni, hanem alkjukat és gesztusaikat is, a kinematográfia segítségével. Elvégre ugyanolyan ez, akár egy portrait, vagy egy-egy történelmi festmény." A jelenkor nagyjainak unokái tehát valószínűleg gyönyörködni fognak majd a le tigre és a francia D3mons>henes hangjában és gesztusaiban, Doumergne, Briand, Poincaré, Petatn, Foch és a többiek mozdulataiban. Voltaire, Moliére, Rousseau, Napoleon, Victor Hugó, Francé és a többiek hangját és gesztusait úgyis már-már elfelejtették mostanában. Terescsényi György. Vasárnap is tilos Budapesten mindennemű csoportosulás. Budapest, március 6, A magyarországi szociálista munkáspárt vasárnapra népgyűlést is fötvonu'ást jelenteit be a főkapitány; ágon, amelyet a főkapitány bei tolt. E zel kapcsol tban Marlaovtcs f5k»pitánv hirdetményt ad itt ki, amelybea március 7 én a budipesti magyar 1 kir. államrendőrség egész hatásköri trüeén mindennemű csoportosulást megtilt és figyelm'ztHi a székesfőváros lakosságát, hogy a rendősség a közrend megzavarására alkalmas csoportosulás! a rendelkezésére álló eszköxök lege élveseb i felkaimszásával - nyomban eloszlat és minden ecetben intézkedik a csoportosulásban résztvevő elöáiiésa iránt. Uj rendszerű motoros járatok közlekednek Szeged és Hédmez§vásárhelsr kőzött. Március 15-én indul meg as elaő járat. — h motoros kocsik gyorsabban jarnak, mint ® gyorsvonat. — Moíoro*itják at égési helyiérdekű förg*l®at? Az áliamvazutak szegedi üzlet vezetősége né* hány nap múlva igen érdefces és figyelemefcéltó ujitáit léptet életbe a szeged—vásá. halyi vonalon. As államvasutak már régebben tárgyalásokat kezdett egy német gyárral uj rend szerű mooros kocsik ügyében. Az a] rendszerű kocsik külföldön már réjgebben forgalomban vannak és most Magyarországon is be akarják vezetni, egyelőre a szárnyvonaiafca?. Az első ilyen felsértet Szeged és Vásárhely között volna. Az első ilyen motoros kocsit már le is hozták S jegedre. Ceglédnél szakértői bizottság vizsgála meg az első próbautat és az fényes eredménnyel végződött. A kocsik gyorsabban, rövid menetidő alatt közlekednek, miat a gyorsvonatok. Bikissy Sándor felOg elő ezután a motoikoc8it lehozís Sic^dre és eien sz uíon is igen jói kiáltotta a próbát. Az ujrendsserQ motoros kocsi ugyanolyan nagyságú, mint egy közönséges másodosztályú vagon és igy körülbelül negyvenen férnek el benne. A járatot március 15-ikén adják át a forgalomnak, egyelőre napi egy jára ról mn szo, de ba beválik, ugy reedüse **?en,frend szerint fog közlekedni. A mc-U zreeáHápiiott menetrend szerint Szegedtől este 2150 perckor Indul a moto-os, ugy bogy közvetlen csatlakozása v/in a mú-edlx budapesti gyorstól. A motoros 22 37 perckor érkezik Vás rheíyra, igy a menetidő nem tart tovább negyvenkét percnél. Vásárhelyről 22 47 Derekor indul vissza a motoros és 23 35 pe ckor ér Szegedre, Igy kötvetlen c alt adózás« van a 23 55 perckor induló budapesti személyvona hoz. A mo oros kocsikon egyetlen kedvezményes jegy sem érvényes. Sió van arról ezzel kapcsoUto&n, hogy amennyiben az ujrendszerü kocsik beválnak, az összes magyar helyt forgalmai motoros járatokkal fogják lebeny»lltani. Minden attól f@gg, hogyan fog bsválni a gyakor* latban a vásárhelyi járat. Amennyiben a §ya« korlatban nemcsak gyorsak, de tartósak is lesznek a motoroskoceik, ugy számos kocsit rendelnek m*jd a német tyá tói Szükség esetén vásárolhat részletfizetésre is, de nem drágábban, mint készpénzfizetés mellett oillárokat, vUlataoiaigl anyagokat és dlaz>árgyakat Fonyó Soma &SytÍ8Í.fl2,e,ében Telefon 165. Három név: • wm mm mh mm mmmmw INatlialie Eifsertlcó, § I Jeaii Angeló^ I I Iván. Mosfoukine J |aSzere!em...szerelemért...! naciY attrakcióban jön • a belvárosi Moziba. I j PAPLANOKAT legfinomabb anyaggal töltve, legszebb kivitelben legolcsóbb készülnek Reiser utóda Ríemraes Mihály villanyerőre berendezett paplangyárában Oroszlán és Kelemen uoca sarok. Régi paplanokat jutányos árban átdolgozunk. 40