Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-07 / 55. szám

kf»rsna. kMriM«ilfe*«> Mt PMcaoHk I. leleton 15-33. KiadöUnW, •Mn0nii*a<rv4( ta (agysiada i Datuuics-iír 11. SaUisa »Q6. i: S*i6ff iláadsr-naánil 1. nám Tttlcbnuxáa ia-|4 Szeged, 1926 március 7, VASÁRNAP ElOltjeiftsi árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és Vidtken 45.000 kun Egyes szám Ara hétköznap 2(X)0 kor. vasát- és timepMp 8000 koroaa. II. évfolymn, 35. szám Mindenféle hóbortosod. Az első hóbortos ai a Coudenbowe nevezetű gróf, aki egyesCIeti abpon akarj* megcsinálni a Pan-Európát. Persia nem as egyeaflleti aiip a bolondság, hanem a Pm-Európa gondolata. Mi as a Psn-Európa? Valami olyan Európai Egyesüli Államok. Hogy azok a nemielek, akik « földnek erre a pocijára szorullak, ne marakodjanak, vagy legalább egymással ne marakodjanik, hanem éljenek egymás mellett szép békességben a közös porián, ba lehef, közös kinyfeea, ha nem lehet, kiki a magáén, de legalább a másiknak a szájából senkise flsse ki a falatot. Hál látnivaló, hogy cs majdnem olyan hóbortos gondolat, mint a Népszövetség, vagy az általános lesserelés, vagy, Isten bocsássa meg, as öiök béke. Ez annyira furcsa dolog, hogy talán megcsinálni könnyebb, mint végiggondolni. Hogy minden rendes ember nyugodtan jöhessea-mehessen Európa egyik sarkától a znásikig fs mindenütt azt érezhesse, hogy ö otthon jár, mint ahogy a jenki azt érzi egy sokkal nagyobb világrészben. Hogy két ember, vagy kétszázezer emoer, vagy kétmillió ember, akinek semmi baja aiocs egymással, ne vágja •1 egymás nyakát cssk azért, m«rt ast nébát>y ariember, akinek a diplomácia a kényéi kereső foglalkozása, ugy végezte íelöle. Hogy egyik ország ne vesszen éhen, mikor szomszéd országtestvera megfullad a saját ssirjában, hanem az egyik barát tígosin seguse ki a másikat. Hogy egyik .európai polgár" nt gyűlölje a másikat a nyelve és a fajtája miatt; bogy egyik ország ne fenyegesse a másikat se nyihan, te titokban; bogy ne ásson alá aknái, mikor békeszerződést köl vele f hogy ne bérei jen ellene orgyilkosokat, mikor nyilt színen ölelkezik vele. Hát nem őrület ilyen Európát elgondolni, nemcsak msgyarembeiikg, hanem általában emberileg is. Mert ameddig mi ki vagyunk rekesztve Európából, addig nekünk a Pan- Európa dühítő gondolat. A speciális magyar szemponttól eltekintve pedig közönséges szamáiság, vagy — magyar hivatalos nyelven szólva — fantasztikus marhaság. Mii? Az egész világgal békességben élni ? Nem veszni össze se pénzen, te vámon, nem menni egymásnak ágyúval és mérges gázzal se diplomaták szép szegéért, se káprázatos dilibabokért, — hat akkor egyáltalán érdemes egy nemzetnek élni ? H szen ha Európa kikflsiöboii magából a háborúnak még a fogalmát ís, akkor olyan lesz, mint egy óriási birkanyáj, amely legel és bízik. Hát nem sokkal msgasztosaob emberi ideál ennél a veszett faikasoa csordája, amelyek elbarspják egymásnak a nyakát? Nem, a bolond öreg gról hibortjában csak egy szimpslikus van: az turópiközi békeegyesOiet, amelynek a lag gyűjtő akciója most már mihozzánkig is elírt. Lesz-e sikere nádunk ? Hja, azt nem lehet tudni, mert mi magyarok mindig reálpolitikusok vagyuns. Ast néztük, hogy kik léptek már be, kis a védnökök é» soktagu-e a választmány... Persze Európiámk nemcsak ax innetső felén találhatók politikai hóbortok. Ázsia se hagyj* magát, ami azt illeti. £x orienle lux: ni ondiák a régiek. A sok világosság után, amely keletről jött, ott termett a bolsevizmus véres és tüzes éjszakája is. Nem igaz, hogy az a nyugati szccalizmus kiteljesedése. A bolsevizmus! csak Aisia teremhette meg, amelynek sok évesredes története többször látott már kommunista kísérleteket. Amit most szüli ax oiosx sikon a kelet, azt a nyugatnak kelielt volna megfojtani, még csecsemő kotábtn, mikor még ccak hóbort volt. Akkor meg is lebetelt volna csinálni. Ha Európának az a fele, zmely legyőzte a másikat, ráveti mzgái a kezdődő orost forradalomra, eltaposhatja, mint iőzsstöxel.Cstkhogy a bábom győztesei féltek egjmástól és el voltak foglalva a legyőzöttek szétfagióxásával. Mire ezzel az embcrhusflzlettel késxen lellek, akkorára a tőzselflzböl olyan máglya lett, amelyik azóta egyre szór|a a szikrát az egész világra és Kínát alighanem föl is gyújtotta már. Orosz- kinai szövelíég ... Ha ilyent lát ax ember a mi lapjainkban, fordít egyet, mert mi közünk nekünk ahhoz, hogy a vörös rém, meg á sárga rém összevigyorog? Pedig félős, hogy van közünk honá. Nem nekünk, mrgyaroknak, akik olyan kicsi törtek lettünk a vitág számlábiáján, hogy se osztunk, se ssonunk. De ba az orosz-kinsi szövetség igaz, akkor alighanem az egész európai politika elé tizedei pontot kell tenni. Tessék megcézni a térképet. Olyan népi és gazdasági eiök sorakoznik keleten egy arcvonalba, amilyeneket még nem lá'ott a világ. Oroszország területe 21 millió négyzetkilométer, Kináé 11 millió, az összesen 32 millió. Az egész Európa Oroszország nélkül nem sokkal több 5 miliiíaál s még az amerikai Unióval egyfllt is csak feleannyi területe van, mint a keleti blokknak. Oroszország lakossága 135 millió, Kináé 439 millió s legjobb esetben 460 millió európai-amerikai ember all szemben ax 574 milliós vörös-sárga fronttal. Ax orosz-klnai tWMMMMWWMWMWMMM^^ Mely esetben szólal fői Genfben a miniszterelnök a frankRiamisitasrél. Bethlen személybiztonságát őrzi a szövetaégtanács. szövetség egy potüikai akcióegységbe foglalja az emberiség teljes egyharmadát. Könnyű elképzelni, mii Jelent ez, ba kiépitik és kezet betővé tudják fenni. Hiszen lehet, hogy ez messze van, de az még messzebb van, hogy as európai politika magától rátaláljon a józan ész útjára. Mire pedig a történelmi szükségszerűség rákényszeríti, akkorára későn lehet Ax európai politika baf év óta a kis határproblémák és Jóvátételek Jövészárok-háborúját folytatja. A Jóxin észre térés első komoly állomása Locarno volt, az is csak az egymás meg nem támadásának a módozataiban állapodott meg,olt is csak egy kis részleten, Németország nyugati halárán. Hol van még ettől as európai államok szövetsége és mi lesz a sorsa ennek ax első epésnek is Briand bukása után? Ugy Iá szik, a mindenféle hőbor.t sok közt mégse azé a Jámbor álracdo óá a pl ma, aki a pan-európai asztaltársasággal tkrja elejét venni a vezető világrész vcgieges összeomlásának. A főhóborlosok meg s azok a- európai államférfiak, akik Népsxöve bé^tl Jttsxanak népek nélkül, miközben ax » ros* díp omáda bolsevizálja Ázsiát. r (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Gtrf bői jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a frankhamisítás egyében a Népszövetség ülésén csak akkor szólal fö>, ba bármely oldalról támadás érni. Genf, március 6. Lapjelenlések szerint a svájci szövetségtaudes minden intézkedést megt ti Bethlen István gróf miniszterelnök személyének bhtonsága érdekében. A Le Travaii cimű genfi szociálista lap a plakátok kffűggetxtésének tilalmához fűzött megjegyzésekben kijelenti, hogy Behlen István gróf személye semmi esetre sincs veszélyben. A Népszövetségi Liga napirendre tért a francia Javaslat fölött. (Budapesti tudósítónk telefon jelenléte.) Genf bői Jelentik: A Népszövetségi Ligák Uniójának szoabati vezetőségi élésében Lukács Oyörgy v. b. t. t. a Msgyar Liga képviseletében előterjesztett javaslatára egyhangúlag napirendre tértek a Francia Liga ama javaslala fölött, hogy keressék meg az egyes nemzeti ligákat axirán>, hogy kezdemény ezxék kormányaik utján a frankhamisitás ügyének a Népszövetség elé való utalását. Ax ülés ugyanciaic egyhangúlag kimordotta, hogy a Népszövetségi Ligák Uaiója e kérdés tárgyalására nem illetékes. Briand átnyújtotta a kormány lemondását a köztársaság elnökének. Leizavazták a francia kormányt, de Br'and elutazik Genfbe. Páris, március 6.4 Briand-kormány az adójavaslat éjszakai tárgyalásán megbukott. A fizetési adónál La Fontain Ernő független szociálista képviselő indi ványozta a javaslat tárgyalásának elhalasztását. Briand fölvetette a bizalmi kérdést és a bizalmi nyilatkozat fölötti szavazásban mintegy ötven szavazattal kisebbségben maradt. Miután Briand a fizetési adó tárgyalásának elhalasztásával szemben fölvetette a bizalmi kérdést és névszerinti szavazást rendelt e>, a szavazás során 274 szavazattal 221 szavazat ellenében a tanácskozás elhalasztása mellett határoztak. A kormány tehát 53 szavazattal kisebbségben maradt. A köztársasági elnök elfogadta Briand lemondását. (Budapesti iudösHőnk telefoojelentése.) Páriából jelentik: Doumergue elnök elfogadta a kormány lemondását, egyben háláját nyilvánította a kormány ingjat iránt és féikérte őket a fotyóügyek intézésére. A kamara folyosóin a legtöbb képviselő annak a véleményének adolt kifejezési, hogy a tegnapi kamarai szavazás következtében be> állott helyzet rendkbüI zavaros. A váhdgot igen bojos lesz megoldani. Annak as óh«jukn?k adtak kifejezést, bigy Doumergue elr.Pk kezdj? laeg nyomban a megbeszéléseket és biztosi; sa ilyen módon a válság gyors elintézését. Több képWseiő, közlük néhány olyan is, aki maga is hozzájárult a kormány megbukltához, azt szerelné, ha Briond kapna hamarosan ujabb megbízást, ami lehetővé lenné számára, bogy a Népszövetségi Tanácsban a vezető államférfi tekintélyével képviselje Franciaország érdekeit. Egyébként megjegyzik, hogy a leszavazás nem adhai világos utmutatást Doumeigue számára, eert nem mutatkozik semroifde olyan ICbbEég, amelyre a kormány támaszkodhatnék.