Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-06 / 54. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1926 március 6 Mpu, lyuggatva s a cipő buzőján Vértes és Eugelsmann cég jelzéssel éxegy bilikolt selyem pénztárca hat darab 1,000.000 koronás bank­jegytartalommal. Kár 22 -25,000 000 korona. Egy órával később már minden környéki csendőrség és rendőrség megkapta telefonon a körözést. Alapos körözölevelet kapott a makói, szentesi, vásárhelyi, szőregi, kisteleki vonal valamennyi hitóságs és az egész trianoni halár mentén figyelték már a rablókaf. A munka bámulatos gyorsan ment: a szegedi rendőrség elismerésremálló érdeme. Egy órakor már ax állomáson figyellek a detektívek, velők volt Kopaszné is, bogy azonnal fölís merje a rablókaf. A rablók nem menekül­hetek messzire Szegedről. Ujjlenyomatok. A rendőrségen egész délután lázas munka folyt. Minden legkisebb gyanúi is átvizsgáltak, bogy semmi ki ne maradjon. Fölmerült az is, hogy Kopaszai esetleg csak színlelte a rablást és esetleg ő is tagja veit a betérő társaságnak, — hiszen ilyen eiet már előfordult. A detektí­vek, valamint a rendőrtisztek a személyes ta­pasztalatok s a tárgyi bizonyítékok alapján aétiéglelenöl meggyőződlek arról, bogy erről az esetről szó sem lehet A rablók komoly rab­lást követtek el. A detektívek egyébként számot üvegtárgyat talált* k a bdysiinen, amelyeket a rablók ujjaik­kal megfeglnn. Nem gondoltak ugyanis as ujj­lenyomatokra ... Eiekről a tárgyakról azonnal dak iloszkópfai nyomatot veitek és ettől igen sokat remélnek. Az éjszakai nyomozá*. Az éjszakai órákban meg mindég lázas iz­galom van a rendörségen. Együtt vannak dr. Bottka főtanácsos, dr. Borbota tanácsos és dr. Véber kapitány, valamint Bapkó felügyelő és Posztós Mihály vezetésével a detektívek őssies­sége. A nyomozás minden irányban kiterjed, rendületlenül bíznak, bogy a tettesek rövidesen „lebuknak*. A nyomozás mai álláspontja szerint az egyik beitrő föltétlenül rovott multu, mig a másik még laikus, ami abból is kiderül, hogy szinte reszketve, idegesen vtselkedeit az asszony meg­kötözésénél. A két vakmerő ember egyébként nem szegedi, hanem más városból rándult le működni A nyomorás munkája egész éjszaka állan­dóin tartott, állandó összeköttetésben áll a rendőrség az össies szükséges hetyekk;! és hatóságokkal, — késő éjszaki a lázas munká­ban ez a gondolat: szombzton meglesznek a rablók. ' Thawara Ray Budapesten naponta százhúsz szerelme? levelet kapott, de szerelemmel nem ér pá foglalkozni. A hindu fakir Szegeden hal moat mag és támad fel. As exotikus vendégek, ugy láiszik, előszere­tettel keresik ezt az egyáltalában nem exolikus várost, ahol bőségesen kiélvezik azt a vendég­szeretetet, amely kijár errefelé minden idegen­ből jött ismeret leinek. Tegnap utazott el Sie­gedröl Imaoka Dsalcsiró, a tokiói egyelem há­rom és lélcsztendeje Pesten élő tanára, miután itt vagy egy féltucat előadáson igyekezett meg­győzni mindenkit a japán náció és a japán kuliura és irodalom abszolút felsőbbren­dűségéről. Ma Thawara Rjy indus fakir érke­zett Szegedre, bogy szombaton jó pénzért be­mutassa különös tudományát a szegedi szín­házban. Titkárral és impresszárióval érkezeti, akik ugy előkészítették számára az utat, mint holmi fejedelemnek, vagy valami hatalmas rad iának. Már tegnap letelefonáltak, hogy a fakir meg­érkezése után szeretne sajtóbemutatót tarlani és szeretné, ha ezen a kóstolón néhány szegedi orvos is megjelenne. Kivánsága természetesen parancs volt és a szinház aztán gondoskodott arról, hogy a bemutatónak megfelelő közönsége legyen. Esie hét órakor már vagy harminc ér­deklődő orvos, rendőrtiszt, újságíró és számos kíváncsi úrinő volt egyült a Kass-ssálló halljá­ban és izgatottan várta a keleti csodát. A szálló lépcsőin pincérek száguldoztak föl-le, valamennyit Thawara Ray foglalkoztatta: uzson­názott. Kávét és teát, vajai, sajtol, mézet, szó­val mi szem-szájnak ingere. Szegény pincérek, alig győzték a kiszolgálást, a vegetáriánus fakir kiszolgálását. Végre negyednyolc felé elhagyta szobáját Tha­wara Ray és méltóságteljes léptekkel ment végig a várakozók sorfala között. Magas, szikár alakján elegáns zsakett feszült, lábán antilopbetétes lakk­cipő, hosszú, fényes, fekete haja a vállát verdeste és sötét keretbe foglalta szimpatikus Krisztus-arcát. Egy kipirult arcú medika halkan suttogta a há­tam mögött: — Milyen csinos fiu ez a fakir... Es Thawara Ray mosolyogva ment be az étte­rembe, a népeket a kelet tárgyú filmekről ismert homlokérintéssel üdvözölte. Az étteremben leült és várta, amig mindenki helyet foglal körülötte. Azután rövid előadást tar­tott franciául. Kérte a megjelent orvosokat, hogy szombaton, amikor a színházban mutatja majd be produkcióit a bevétel ötven százalékáért, látogas­sák meg a szinpadon és ellenőrizzék a mutatvá­nyokat. Kijelentette, hogy hajlandó egy orvos la­kásán meghalni, — ez a slágerszám — és halva maradni akár egész éjszakán keresztül. Elmon­dotta, hogy négy esztendővel ezelőtt egy hónapig és négy napig volt egyfolytában halott. A kisérlet előtt nyolcvannégy kiló volt, utána csak hatvan­kettő. Bocsánatot, illetve engedelmet kér, hogy le­vethesse kabátját. Most ott áll a kíváncsi gyürü közepén gyapot­mellényben és megkezdi a munkát. Két sséset he­lyez a gyürü közepében egymással szembe és megkér két orvost, hogy tartsák majd a széket, nehogy elcsússzanak a sima parketten. Néhány egyetemi tanársegéd lép oda hozzá, vizsgálják az érverését, a pulzusát, százkettőt ver percenkint. Thawara Ray lenyeli a nyelvét és néhány lépést előre tesz, gondosan ápolt kezével eltakarja arcát, ujjaival nyomkodja a homlokát. Néhány másod­percig tart ez az előkészület, akkor a fakir teste megvonaglik, torkából halk, rövid sziszegés tör fel és mereven, mint valami póznB, zuhan az impresz­szárió karjaiba. Beállt a halál. A titkár és az impresszárió megfogják, felfektetik a két székre, ugy hogy csak feje és lába támaszkodik, a teste szabadon feszül a két szék között a levegőben. Az orvosok műszerekkel vizsgálják, megállapítják, hogy szive alig működik, lélekzése kevesebb a minimálisnál és alig észlelhető... Az emberek pedig sápadtan, lélekzetüket visszafojtva, figyelik. Az impresszárió hirtelen felugrik a fakir hasára és magasakat ugrik rajta. A merev, vézna test meg se rezdQI. Aztán felemelik. Lenyelt nyelve elfoglalja rendes helyét, testének merevsége lassan megszűnik és néhány másodperc múlva a fakir ismét él, feltá­madt, de fáradtan roskad egy székbe. Egy orvos ismét a pulzusát fogja és csodálkozva jelenti: Percenkint százhúsz. Aztán hosszú kalaptüvel mosolyogva szúrja át az arcát és kedélyesen közölte, hogy testének bármely részét is átszúrhatja, sőt a szúrás helyén, ha kivánják, vér is jön ki. Az arca nem vérzett és amikor kihúzta a tüt, a szúrás helye csak néhány pillanatig látszott. Azián bekötötték a szemét, három fehér szal­vétát is csomózlak a fejére. A közönség bírom tagja krétával számokat irt a parkettre, Thiwara Ray pedig behunyt szemmel simmizett a szá­mok felé és a padlíra irt számokat — 1926, 53107 és 87 — hibátlanul irla fel egy kis táblára. A mutatvány u án a pulzusa száznegyvenet vert percenként. Ezzel azután vége is volt a sajtóbsmufató­nak. Ott, a köré siorult embergyürü közép ín beszélgettem vele néhány percig. Megkérdeztem, hogy mi a debreceni szerelmi kalandjának ig«z és hi'eles története? — A fakir szerelme nem közönséges dolog — mondotta mosolyogva,—, a debreceni eset közönséges reklám volt. Én szerelmessé tehetem magamat az összes nőkbe, de ha szerelemmel foglalkoznék, akkor nem maradna semmi másra időm, hiszen Budapesten naponta átlag száz­húsz szerelmes levelet kaplsm. Mi lenne, ha vahmennyire reagálnék? Elmondotta ezután, hogy Madraaban szüle­tett, apja török, anyja arab volt. Mivel egy pesii lap azt irta, hogy a fakir zsidó vallású, vallása iránt is érdeklődtem. Mélyet szívott ciga­rettájából és kicagva szóit: — Erről nem nyilatkozom, mert ez itt po­litika. Elmondotta ezulán, hogy már kora gyermek­korában foglalkozott tudományával, figyelte az indiai fakirokat, ö azonban protestáns fakír, mert a közönséges fakírok vallási szempontból dolgoznak, ö elenben azért, hogy akaraterejét a maximálisra fokozza fel. Annyissor hal meg, illetve merül katalepszikus álomba, ahányszor akar é'. akármilyen fáradt. — Életcélom a végleges katalepszikus álom. Most huszonnyolc éves vagyok, ötven éves ko­romban érem azt el. Addig azonban megakarom mutatni, hogy ez nem vallásos miszticizmus, banem az akaraterő dolga. A mostani életem csak gyakorlat, csak élőké szülei az igazi éleire, a halálra. Az interjút azzal fejezte be, hogy szabad idejében irodalmi, illetve filozófiai munkát vé­gez. Könyvet ir Brahman filozófiájának magya* ráiatáról. A lányok valóságos oslromot intéztek ezután ellene autogramért, én pedig megkérdeztem az orvosokat, hogy mi a véleményük Thawara Ray tudományáról. Elmondották, hogy az eset az autószuggeszció, az autóhipnózis egy rend­kivül é dekes ese e és minden mutatványának az aulósiuggeszció a kulcsa, a magyarázata. Thawara Ray elbucsuiott uj ismerőseitöt bucsuzóul elárulta, hogy naponta százhúsz­százötven cigarettát szív el. A nők áhítattal nézlek a távozó fakir ele­gáns, szikár alakja után. Magyar László. I entoaíosalil) selyem nyatteDiók t^vS: csóbban a Nemzeti Áruházban Kárász és Kölcsey u. Minden vasárnap délelőtt 11—fél 2 ig az APOSTOLOK -ban az első szegedi szimfonikus zenekar hangversenye Stingl Walfred karmester vezetése alatt. Este 8 órától ma és mindennap elsőrangú orosz zenekar hangversenyez, énekel és táncol. Szabad bemenet 1 494 Szokott rendes árak I Meinl -Révé KLAUZÁL TÉR 2. Három név: Nathalie Lisenkó^ Jean Angeló, Iván Mosjoukine aSzereIem...szerelemért.J nagy attrakcióban jön a Belvárosi Moziba.

Next

/
Thumbnails
Contents