Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-02 / 50. szám

4 DELMAQYARORSZAQ 1926 március 2 Miért nem beszélt Apponyi ? Budtpisl, március 1. Meglehetősen iigalji a képviselők érdeklődését az a körülmény, bogy Teleki Pál gróf háromórás látogatást tett Apponyi Albert grófnál és ezek után Apponvi kijelentelte, bogy Belhlen genfi elutazása előli nem szólat fel. A legitimisták valósággal meg­döbbenéssel fogadták azt a birt, hogy Apponyi mos eláll a siótól. Apponyi azonban kijelentette munkatársunk­nak, bogy Betlen elutazása előli semmiesetre sem beszél, mert nem akarja, hogy az ese le­ges genfi eseményekért felelősséget hárítsanak reá. A képviselők arról vannak mrggjőzödve, hogy Apponyinak es a megváltozott elhatáro­zása közvellenQl összefüggésben van Teleki Pál gróffal folytatott beizélgelésevel. Tizenegy nőt és egy férfit fogtak el a vasárnap hajnali általános razzián. Fantasztikus kvírtélybelyeket fsdeztak fel. Szombaton éjszaka pontosan két órakor titok­zatos egyenruhás alakok siettek be egyenkint a városházára. Egymásután érkeztek nagysebtibsn a bűnügyi osztály izmos rendőrtisztjei. Aki látta a titokzatos sietést, a rendőrtisztek gyülekezését, valami titokzatos, uj bünügyre gondolt, uj frank­hamisításra, vagy uj Leirer Amáliára, hogy minden rendőrtiszt egybegyűlt pontosan két órára hajnal­felé. Vasárnapra virradóra gondosan előkészített általános razziát tartott a szegedi rendőrség. Az utolsó időkben ugyanis Szegeden is össze­gyűltek a rejtelmes ekszisztecciák, az éjszaka lovagjai, akik rejtelmes kvártélyokon, elbujtatott odúkban húzódnak meg és éjfél felé rá-rácsapnak a nyugodtan pihenő városra. A legutolsó időkben a trafikokra vetették rá magukal sz éjszakai lovagok. „Dohányrau volt szükségük. Persze nem arra a dohányra, amelyből cigarettát lehet sodorni. De bizalmas jelentések is érkeztek a rendőrségre több ilyen éjszakai lovagról, akiket már régen keres és köröz a rendőrség különböző bűncselek­mények miatt. Ezeket akarták kézrekeritení vasár­napra virradóra. Két óra után néhány perccel teljesen csöndben eiindultak az egyes csoportok. Egv egy rendőrtiszt vezetésével detektívek és rendőrök. Külön csoportok vonultak Alsóvárosra, Felsővárosra, Rókusra, a Tiszapartokra, Móravárosrészbe. A csoportok a legnagyobb csöndben mindent átkutattak. A kvár­télyokat éppen ugy, mint a titkos éjszakai tanyákat, a lebujokat éppen ugy, mint a temetőket. Mert a sirok között is meg szoktak bújni az éjszakai lovagok. Sőí be-betértek egy-egy éjszaka is dol­gozó nyomdába, nehogy véletlenségből itt rejtőz­zön el néhány lovag, aki idejekorán „drótot" kapott. Az egyes csoportok végigkutattak egészen a szérűskertekig, mert a boglyás tövében igen sokao meg szoktak húzódni Elrejtetten itt a boglyák sűrűjében találtak is néhány szerencsétlen, nyo­morgó munkanélkülit, de a keresettek nem voltak itt. Még több üres fekvőhelyet is lelt a razzia, amiből arra lehet következtetni, bogy a lovagok neszét vehették a razziának. Fantasztikus kvártély­helyeket és odúkat fedeztek fel és annyi eredménye már van a razziának, hogy a detektívek ezentúl \ ezeket a helyeket is figyelemmel fogják kísérni. Egyébként kész listával indultai; cl a razssiázó csoportok, de a keresettek közül csak egyet fogtak el. Hajnali öt órakor igen sok nővel es férfivel tériek víssze a rendőrségre a csoportok, de n leg­többel igazoltatás után elbocsátották. 11 nőt és egy férfii tartottak továbbra is a rendőrségen, akiknek ügyét még tüzetesebben át kell vizsgálni, mert igen gyanús momentumok merültek fel. Amikor a fiatal fogműves fogat huz. „Emberbaráti kötelességből caalekedtsm.* Beszámolt nemrégiben a Délmagyarorszdg arról, hogy a hatóságok bevonásávil formális fogász-razziát tartottak, mert 6ok panasz ér­kezeit abban az irányban, hogy a miniszteri rendelet határozol! utasításai ellenére íépesité nélküli fogászok is végeznek orvosi termésxetű munkát. Ebből a laikus munkából pedig igen sokszor komoly és rendellenes betegségek szár­mazhatnak a fogfájással jelentkező toeteg-e. Híifőn délelőtt azután egy ilyen eset került a szegedi büntetötörvényszék elé. Egy suiyos ki menetelő foghúzás kövelkezményeiképsn egy fiatal fogműves kerüli a törvényszék elé. Az elmúlt év fuliusában történt — a birósig előtt fekvő adatok alapján —, hogy Ptlrovlcs MUorádné, egy huszonkét éves fiataiasszoy napokon kereszffil sulyos fogfájdalmalai érzeti. Amikor azután ezek a fájdalmak egyre súlyos­bodtak, gyötrő fájdalmai közepette felkeresett egy a közelben lakó fiafal fogművest, aki fog­mflvesi iparengedélyéi is csak néhány év előtt kapta meg. A vádirat most azt a ténjálás! tögziti le, hoty a fiatal fogműves fogat hu zott a fiatalasszonynak, annak ellenére, bog? sem képesítése, sem engedélye, még ke»é*bbe orvosi diplomája nem volt. Eszel ptdig elő idézője lett annak, hogy Petrovics Müerúdaé a foghutás után súlyosan megbetegedett, hete­kig húzódó csonthdrtyagyutladd*bt - szenvedeti; ez a betegség pedig még súlyosabb következ­ményeket is vonhatott volna maga után. Az ügyészség ezért gondatlanságból elkövetett tu tyos testisértés vétségével védolta meg a fiatal fogművest. A fogműves a mai főtárgyaláson előadta, hogy nem érzi magát bűnösnek, a fiatal a«z­ssony nagy fájdalomtól gyötörve jelentkezel nála, kérve, hogy azonnal segilsen rafia, ő eaibe baráti kö elecségből megtette ezt. A geenyes in-öl egyébként eltávolított valami f«< ké y, de fogat nem huiott. A fogfcust jóddal ecs.teH"! be. — Öa csak technikai munka elvégzésére van jogosítva — mondta Vild Károly elnök —, nem tó?ja be, bogy működése törvényellenes vol ? — Erre vadban nem volt jogom, válaszolta a fiatal a fogműves. — Csupán emberbaráti köteless gböl akartam rajta segíteni. — De a szakértői megállapítás szerint ön egészen helytelenül fdrt el. Az ön kezelése midit su yosan megbetegedett Pelrovicsiié. Azután kihallgatták Petrovics Miiorádnét, aki elmondot a, hogy nem tudta, hogy a fogműves nem orvos. Egyébként pedig odvas fogának letört koronáját távolította el. 50000 koronát fizetett ezért ég később, amikor súlyosan meg­betegedeti, 350000 koronába került az orvos. Dr Hunyadi Vas Qergely védő ezulán a biionyitás kiegészítésére teti indítványt, mivel dr. Boross nem jelent meg. A törvényszék ezután nem teljesítette a bizonyiiás kiegészítési kérelmet, de elrendelje dr. Boross meghallga­tását, mert az orvos vallomása nélkül nem tud határozni a gondatlanság kérdésében. A tár­gyalást igy félbeszakították. Lugkőoldafoi ivott a 18 éves kis cselédieány9 mert nagyon elhagymtotteak érezte magát. Amerikai igét etekkel az öngyilkosságig. Hétfőn reggel a megszokott sablonos és szüksiavu jelentés érkezett a rendőrségre: Csikós Irén 18 éves kis mindenes cselédtetíey öngyilkossági száedikből laqkőoldatot iveit; öngyilkosságának oka: elhagyatottság, butyos állapotban ápolják a közkórházban. A tizennyolc éves kis cselédleány szomora öngyilko saga mögö t szomorú és lesujó szí­nekben hu födik meg a valódi ok: Amerika. A kísértetes, vonzó Ksnaán, amely csábít, ki­sért és teérjeet a szomorú magyar földre, ahol e^yie nagyobb iesz ax öngyilkosok és az őrül­tek sr . \a... Csitt* Iriü Ohiföan született 18 évvel ezelőtt, szüle 19 evvel ezeíőit vandorol.uk ki égésién szegényrn a szegény magyar főidről, ahol nem te 1 tt enyérre a kis magyar csa-ádn&k. Csi­k sék iernenteía bánya mélyére Ohióban és a kis Csikós Irén nyt ic évvel ezeiőit ismeretlen módon visszakerült Magyarországba. Tiz éves korában dolgoznia kellett, mert anyátlan-apát­lan tettesen egyedül maradt. Hova mehetett volna? — beállott cselédnek. Mindenes cse­lédnek. Két esztendő óta a méltóságos Buday biró uréknál si olgál. Evek óla egymásután küldözgette összegyűj­tött fillérjeiből a gondosan lepecsételt leveleket Amerikába. Kért, könyörgött édes apjának, vitesse ki magához, ne hagyja itt egyedül. Egészen egyedül. És jöttek rendre a válaszok. Maradj csak nyugodtan, kis lányom, nyárra itt leszel... Ujabb válaszok: Télire itt leszel... Evek multak el, az tgéreiek egyre jöttek. Csi­kós Irén továbbra is egyedül maradt, egészen egyedül. Hétfőn reggel azután öt deka marólúgot vá­sárolt (Reggel kapott pínzt, elseje van.) Bele­főzte feketekávéba és ugy egyhajásra megitta, azután összeesett, ugy vitték be a kórházba. Az élet és a halál határain lebeg. Szegény kis Csikós Irén, aki Ohióban született és mindössze 18 éves, mindenes cseléd. Éjszaka, ugy láfszik, sokat sirhato't, keserves leveleket irt, apjának Amerikába, meg külön­külön testvéreinek. A tevelek sorai egymásba szaladnak, igy irta a keserves betűket édes apjának: — Ne kínozzanak tovább, hogy kivisznek Amerikába... Szerető lányuk: Irén... Azután egy másik levél: — Jaj, édes anyám, éried haltam meg... És még egy Rozikának: — Légy boldog, Rozika, légy boldog, ne ugy, mint én... Édes öccsének is irt néhány keserves sort Csikós Irén, kis mindenes cteléd: — Isten Veled, szép öcsém, gondolj rám majd néha... Szerbusz aranyos szép öcsim... Ilyen sorokat irt a kis mindenes cseléd, aki ugyan elhagyatott volt szegény Magyarországon, amely még kenyeret sem adott éles apjának. Azután reggel szépen megitta a feketekávét, (v.) „Presse". Irta: Homor. Valami csodás májusi napfelkelte, a jó Isten ugy­látszik a sok esős nap után ragyogó köntösbe akarta öltöztetni a napot. Reá is fér a frontkatonára; a lövész­árokban! élet amúgy Eem jó, hátha még a folytonos eső vízzel tölti meg a földalatti helyet, hol mozdulni is alig lehet. A katonák arcát., mojgásán nagyon is meglátni az örömet, hogy napsugaras napra ébredtek. Mindjárt mozgalmasabb az élet itt a Karszt legvadabb helyén, akárcsak a budapesti uccákon, mikor mindenki örömmel hagyja el a ktrengetegbe épitett lakását, ha kisütött a nap. Bármilyen nagy is a veszély, az albán fronton ugy gondolkozik a harcos, hogy inkább a szabad ég alatt, a napon, mint odalenn a. nyirkos, vizes, bűzös földalatti fedezékben lelje hősi halálát. Itt a mai csatákban, bárhol utóiérheti a halál, mert a repülőgép mindenhova eljut és bizony leszedi még az egyes em­bert is a lábáról. Odaát a török szövetségesek rajvonalában a szokott­nál élénkebb a mozgás. Távcsövek kerülnek elö, nézik, figyelik, mi történhetik ott. A kevésbé érdeklődő ma­gyar bakák is ki kidugdossák fejüket, pedig éppen most őket akarja kilőni fedezékéből az előkelő angol tüzérség. De nem is mindennapi látvány van odaát Tábori zöldfezes törökök, akik a píros szint felcserél­ték a zölddel, fehér lepedőbe burkolnak valakit, ketten vállra veszik és már is mint a zergék ugrálnak lefelé az albfn Karszton, utnélkül, árkon-bokron át követi a különös csoportot három-négy áBós török, vörös­keresztes karkötős katona. Figyelik a látcsövekkel és a török futó csoport a török temetőig meg sem áll. Ott az ásósok mintegy vezényszóra megássák a kelet­nyugat irányába a sirt és a hozott fehérlepedős hősü­ket, fejjel keletnek lepedős-fezestől, mindenestől, rövid, hangos ima kíséretében elföldelik. A török bajtársak dolguk végeztével, ugy ahogyan jöttek, futva, hegyen le, rohanva térnek vissza rajvonalukba. De ki is lehetett a gyorsan, katonásan elföldelt hős ? A távcsövön a honvédek állítólag kivették az elesett karján, a szalagon a szót: .Presse". És valóban a iörök-magyar összekötő, a tolmács tábori telefonra levette a kora reggeli török eseményt, mely azután a szép májusi napon terjedt szájról-szájra, mint a nap frontcseménve. Az elesett török hadi laptudósító volt. Hivatása áldozata, a török nemzet hőse, szemefénye. Szerették otthon, szerették a harctéren. Mindenkor szépen és jól irt a török katonáról, szépen azok vitézi tetteiről. Sokat .járt kint, ahol egyformán osztogatták a háláit, ott volt, hol a legnagyobb volt a veszély. Büszke volt karszalagjára, melyről minden harcos ol­vashatta a szót: .Presse". Villamos rövidzárlatok megszüntetését és hibás vezetékek kicserélését oicsón és megbízhatóan rögtön eszközli FONYÓ SOMA 435 világítási vállalata, Kölcsey acca 4, Telefon 165.

Next

/
Thumbnails
Contents