Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-30 / 73. szám

1926 március 30. DELMAOYARORSZAQ Párisban tüntetés közben összeütköztek a fascisták és a kommunisták. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pa­risból jelenlik: A tegnapi választás után a fascista párt tüntető fölvonulást akart rendnni a köztársasági elnök palotája elé. Útközben talál­koztak ugyancsak egy tüntető kommunista me­nettel, amelyből összeütközés tdmadi. A közbe­lépő rendőrök fölszőlitására a kommunisták ! széjjeloszlottak, a fascisták azonban ellent* ' álltak, ugy bogy csak a rendőrség eré­lyes közbelépése tudta megakadályozni a föl­vonulást. Az összetűzés során az egyik rendőr egy fascista diákot gummibotjával ugy fejbe­vágott, hogy agyvérzést kapott és a kórházban meghalt. a Értekezlet volt a pénzügyminiszternél magánalkalmazottak nyugdíjvalorizációjáról. Budapest, március 29. Bud Jácos pénzügy­miniszter bétfö délelőttre értekezletre hivia egybe a magánalkalmazottak érdekképviseleteit, valamint a nsmzetgyüés pár jait, a magánal­kalmazottak nyugdijvalorizációjáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Az értekezleten az elnöklő pénzügyminiszter bejelentette, hogy a törvényjavaslat letárgyalása és végiehaj'ása nemcsak szociális, hinem or­szágos érdek is. A törvényjavaslatban lefele tett elvi álláspontjából nincs mődjában engednie, azonban, mint eddig is, ugy természetesen a a jövőben a legnagyobb megéléssel kezeli a kérdés körül jetentkező szociális szempontokat Az érdekeltségek részéi ől hosszas vita induit mef, melynek eredményeként fö,kérte a mi­niszter az érdekeltségek képviselőit, bogy fog­lalják irásba kívánalmaikat, majd snntk alap­ján húsvét után ujabb értekezleten beszélik meg a kérdés megoldásának lehetőségeit. Győzött az iparosok liberális listája. Egyetlen jobboldali jelölt sttn került be a kamarába. A kamara ipari osztályának csütörtökön el­halasztott választása vasárnap foiylatódott és a liberális lista teljes győzelmével végződéit. Ebből az eredményből igen ériékes tanulságok von­hatók le. Ahhoz azonban, hogy ezt meglehes­sük, összegeznünk kell röviden az előzménye­ket. Ismeretes, hogy az első lista a kamara ipari oszlályábsn is piktumos lista volt, amely az illetékes ipari képviseletek, as Ipartestület, a Munkaadók Szövetsége és a Gyáriparosok sze­gedi fiókja vezetőségének közreműködésével Jött léire. Es a lista minden bizonnyal megkapta volna a szavazatok arányialanul nagy többsé­géi, ba egyes jobboldali elemek föl nem borí­tották volna a paktumot és nem léptek volna föl túlzott, (etiit teljesíthetetlen követelésekkel. Ez a föllépés kényszeritette a liberális tábort, bogy szintén külön szerveikedjék és nem a pakíutnos, hinem a jobboldali listával szemben önálló listát állitson össze. Ásnak, bogy a libe­rális lista kapott a választáson aránytalanul nagy többséget, sok egyéb mellett az a leg­kiemelkedőba oka van, hogy ex a lista annak ellenére, hogy liberális, tehát bizonyos mérté kig pártlista volt, nem kalandozott el szélső­ségekbe, bsnem egyetlen ember kivételévei föl­vette a névsorba mindazokat, akik ugyan mis politikai pártokhoz tarlósnak, de pozíciónknál es multjuknál fogva rászolgáltak arra, hogy ki ne hagyassanak a kamarai beltagok sorából. Elsősorban ezzel az okos mérséklettel érle el a liberális tábor, hogy listája as iparosok táborá­ban a legszélesebb körű rokonszenvvel találko­zott és hogy el is nyerte az aránytalanul nagy többséget. A másik olr, amely győzelemhez segítette a liberális listát, kétségtelenül az sz grőteljcs bajsza voli, amelyet Wimmer Fülöp ellen indí­tottak. Az emberek nem minden fronton haj­landók magukat befolyásolni hagyni a gyűlöl­ködő politikától. Nem lehetett velük tehát el­fogadtatni axt az álláspontot, hogy Wi araern«k ki keil maradnia a kamarai beltagok soriból csak azért, mert liberális. Annak a Wimmcr­n$k, aki mint iparos töltötte el egész életét, aki ebben a minőségében a régi nagy és virágzó Magyarországon is azon kevesek közé larioxot?, akik ipari téren a legkiválóbbai produkálták, akinek tz ipari közéletben valá tevékenykedés^ kiemelkedően és mintaszerűen voli szakértelem­mel teljes és termékeny. Sajnos, bizonyos fokig még mindig azokat az időket éljük, amikor megtörténhetnek olyan dolgok, amelyeket csak némileg normális viszonyok között elképzelni u képtelenség. Ezek köz« tartozott annak az el­gondolása is, bogy épp Wimmer Ffllfp hagyasiék ki épp a kamarai beltagok sorából. Érthető és bizony megnyugtató is, hogy a szavasók leg­nagyobb többsége nem volt kapható az ilyen akcióhoz és mellőzte azt a listái, amely jelölt­jeinek sorá ól kihagyta W.mmer Fülöp nevét. £rdekes és örvendetes jelenség még, hogy nagy többséggel került be dr. Bledl Samu, a szegedi közéletnek es a törbate len és tisita liberálizmusu, higgadt és megfontolt gondolko­dású, nagyrahivatott vezérembsre. A paklumos lisla elkészítésénél elkövetnék azt a megbocsát­hatatlan hibát, hogy kihsgyíák Biedlt a jelöllek névsorából. A liberális lista természetesen sietett pótolni ezt a tátongó űrt és a szavazatok aránya is mulatja, bogy az iparos közvélemény megnyilatkoiása szerint is mérhetetlen szolga­latot leltek a liberálisok, amikor alkalmat adtak Bicdl navének a jeiöl ek névsorába való iktatásával arra, bogy ez az igen igen érdemes és a leg­kiválóbbak közül való szvgedi iparos ott legyen a kamara ügyeinek intézésénél. Azok, akik c*ak a jobboldali listán szerepel­tek, egyiől-egjtig aránytalanul kevés szavazatot kaptak és igy természetesen kibuktak. Kibukott a löbbt között Czlgler Arnold, a Baross Siö­vetség elnöke, ami eléggé fényes bizon>i éktt annak, hogy az iparosság széles rétegeiben nincs gyökere a szélső Jobboldali politikának. A kibukoltak között van aionban Back Ber­nát is, a szegedi gazdasági éleinek ez a min­den tekintetben kivételes értékű reprezentánsa, ami tagadhatatlanul az egyetlen sajnálaos erídmíme annak a válatziási harcnak, ame­lyet a szélső jobboldal ptovokáll. As, hogy Back nem kamrai beltag, épp olyan abszurdum, mint amilyen abszurd u<n lett volna az, ha Wimmer nem került volna be nagy többséggel. Mi harcot katonái vagyunk a liberálizmus Ogyé nek és eiea a fronton, sajnos, még ma is sza­kadék választ el bennünket Back Bernáltál. De az ellentábor embereinek megítélésénél sem vezetett bennünket soha elfogultság és igy a legmélyebb sajnálattal vettük tudomásul est as eredményt, mert meggyőződésűnk, hogy Back nobilis egyénisége, finom intelligenciája, sok­irányú nagy képzettsége és tapasztalata föltét­lenül hasznára lett volna a kamara betéteiének. A krónika teljességéhez tartozik még, bogy a paprtk&kikésziiők is a liberális listára szavaz­tak, hogy a szociáldemokraták tiszteletreméltó közéleli érettséggel és önzetlenséggel támogat­ták a liberális listát és hogy az uj beltagok sorában van egy szociáldemokrata kisiparos is, az érdemes és agilis Marosan Milán. Szavazás reggeltől estig. A csütörtökön este félbeszakított szavazást va­sárnap reggel folytatták a városházán két szavazat­szetíő bizottság előtt. A hangulat most is igen izgatott volt, ae korántsem lehetett olyan érdek lődést fölfedezni, mint a választás első napján. A reggeli órákban csapatostul jöttek a válasitók a bizottságok elé és nem egyszer egy negyed óráig is várakozniok kellett a választóknak a folyosói ajtónál, mig a bizottságok elé juthattak. Azt azon­ban kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy a szavazás lényegesen gyorsabban folyt vasár­nap, mint az első napon. Abban az esetben, ha mindjárt két bizottságot alakítottak volna, a sza­vazást csütörtökön minden tumultus nélkül kényel­mesen be lehetett volna fejezni. Az egyik bizottságnál dr. Rőth Dezső aljegyző, a másiknál dr. Gombos József aljegyző elnökölt és mind a két párt bizalmi emberei végig és rendü­letlenül kitartottak. Mind a két bizottság előtt kö­rülbelül egyforma tempóban jslentkeztek a szava­zok és minél több szavazatot adtak le, annál nagyobb mértékben bontakozott ki a liberális lista megsemmisítő fölénye és győzelme. A liberális párt irodájában egyre lelkesebb a hangulat, a déli őrákban a legpesszimistább szá­mítás szerint mintegy négyszázötven főnyi több­séget tudnak, ez a számítás azonban igen pesszi­mistának bizonyult, mert a szavazatok összeszámo­lásánál kiderült, hogy a többség nem négyszáz, ha­nem őt és hatszáz közölt van. A listákból azonban ekkor még kiderült, hogy a liberális iparosok jó­része még nem szavazott le és igy a többség még sokkal nagyobb lesz a délutáni órákban. A kurzusembereknél a Baross Szövetség kocsmai pártirodájában ezzel szemben egyre jobban sülyedt a reggeli emelkedett hangulat, uj és uj vészt hozó hirnökök jelentették, hogy a liberálisok percenklnt törnek előre és arról szó sem lehet, hogy a csü­törtöki háromszáz főnyi többséget be lehetne hoznL Csüggedt fejek látszottak ki a sörös kancsók kö­zül és nagyon elkeseredett pillantások. Hangoz­tatták ekkor már, hogy az egész választási had­járatot elhibázták kiáltozásaikkal és féktelenségeik­kel. Jobb lett volna, hangoztatták, megmaradni a hivatalos paktumos lista mellett, ugy legalább négy öten bekerülhettek volna közülök. A hirnökök pedig egyre jöttek, a kocsmában a csönd egyre nagyobb lesz... Kitűzik a zárórát. Déli félegy órakor egyszerre megcsappant a szavazók száma. A bizottságok tagjai végre lélekzelhcz jutottak. Ekkor már arra is idő ke­rült, hogy mérlegeljék az eshetőségedet. A kur­zisták bizalmi emberei lecsüggesztett fővel egyeztek bele, hogy a liberális győzelem el lógja érni a aégyszázat. A folyosó pedig ek­korra már teljesen kiütűlt. Egy óra előtt már­már fehérholló siámba ment egy-egy szavazó. A rendőrök pihenni kezdtek az ajtók előtt. Pontosan egy órakor aiuán Szendrey fenő tanácsnok két órára ktlSzte a zárórái, mivel már szinte egyáltalán nem jöttek szavazók. A kuriisták irudájában már ezt is fásultan vet­ték tudomásul, már meg sem mozdultak, hogy legalább az utolsó órában törjenek valamit előre. Az utolsó órában aiután két-három percen­kig jött egy-egy szavazó. Jellemző nagyon, hogy az utolsó percekben mintegy tizenöten adták le szavazataikat. Tiiennégyen kék listái tettek az urnába, a tizenötödik, az utolsó sza­vazó fekete listát adott át. Meg is szólalt valaki: — A gyászlista ... Számolják a szavazatokat. Két óra után néhány perccel lezárták a kapukat, a termekben pedig hozzákezdtek a szavazatok Összeszámolásához. Most kis izgalom vett erőt mind a két teremben. Először a baloldali tanács­teremben készültek el a listák vázlatos összeszá­molásával. Félháromkor Vértes Miksa megállapí­totta, hogv javitatlan kék liberális listát 220-at adtak le 371 szavazat közül. Az arcok fölragyogtak: — Abszolút többség t Ehhez azonban meg nem adták hozzá a kijaví­tott és a másnyomásu liberális listákat, igy azután a többség óriási méreteket öltött már az egyik teremben i3. Nemsokára elkészültek a másik teremben is a durva számlálással. Bokor Adolf számolása után itt is fölhangzott: — Abszolút többségi Ebben a teremben 386 szavazat közül 197 szavazatot kapott tisztán a kék lista. Ezután lankadatlan erővel hozzákezdtek a sza­vazatok pontos összeszámolásához. Szinte bámulatos energiával és kitartással számlálták a szavazatokat és amint tisztult a pontos eredmény, a kurzus­emberek egyre másra tűntek el a teremből. Körülbelül félőt óra volt, amikor a tanácsterem­ben elkészültek a jegyzőkönyvekkel és ekkor hozzáfogtak a csütörtöki urna fölbontásához, amelyet addig a rendőrség őrzött lepecsételve. Ez az urna adott legtöbb munkát, hiszen ebben több mint nyolcszáz szavazat volt. És nemsokára kiderült, hogy ebben az urnában 849 szavazat közül 601 szavazatot kapott a liberális Itsta, tehát a Délmagyarország pontosan jelentette két nap előtt, hogy csütörtökön több mint 300 több­séggel vezet a kék lista. Volt néhány derűs epizód is a lelkes szavazat összeszámolásnál. Volt olyan kurzuslista is, amely­bői kihúztak egy egy kurzusvezért és helyébe Wimmer Fülöpöt irták. Ezzel szemben általános föltűnést keltett, hogy egy listán mindössze három nevet hagytak bent, a többit mind kihúzták: Wimmer Fülöpöt, Körmenáy Mátyást és Pongrácz Albertet. Beszéltek azután arról is, hogy egyetlen ember volt, akiről nem tudni, hogy milyen listával szavazott: ez az ember Pálfy Dániel. Ugy össze­hajtották a listáját, hogy senki sem látta. A listák kiteregetésénél azután kitflnt, hogy volt néhány egészen felelőtlen lista is. Például volt egy kékszinü lista, amely juhász bérkocsissal kez­dődőit és mindenki benne volt a liberális listából, •WW1 xwmmm­-

Next

/
Thumbnails
Contents