Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-30 / 73. szám

iffisffjjfr l'Saiinsütsigi Orth Ptraac.*. »•.«(<* lit-M. UadAhlwMal, a j*fTir*cta< Aradi ucca 8. Vawfcs 136 rrtw 6»«a«!-*eg*mi 1. mim Taicfeanta is-w. Sieged, 1926 március 30, KEDD Ver sacrutn. Arról akartunk vezércikket írni, hogy Bethlen Iihrin miniszterelnök uron mennyire eröt vett a dislrukliv sajté ördögi befolyása. Pártközi konferenciát akar tartani a titkos társulatok, a vérszövetségek, a Tuhutumról és Bendeguzról elnevezett misztikus alakulatok ellen. Érthetetlen dolog ei. Hát vannak titkos szervezetek Magyarországon ? Honnan viszi ezt a minisiterelnök ur? A S«J*ű/-ból bizonyosan nem, Az nagyon |ól értesül! lap, olyankor, mikor meg|elenik, de még soka a legtávolabbi célzást se olvastuk benne a kettCs kereszt vérszövetségre és bajtársaira. Mi nem is hittük, bogy vannak éa bogy egyáltalán lehetnek ilyesmik ilyen nagyszerűen konszolidált országban, mint a mienk. Mi köteles tisztelettel hitelt adtunk a belügyminiszter urnák, mint a rend legfőbb őrének, aki mostanában többször és a leghatározottabb eréllyel kijelentette a parlamentben, bogy titkos társaságok nincsenek. Mi ast hittak, az volt az e!sö és utolsó, amelynek a kurzus támasza és talpköve volt a feje, —- nem a tiszta erkölcs, hanem Nádosy rendőrminiszter ur. Be kell látni mos! már, hogy vslóban volt ilyen titkos társulat, de ez nem csinált semmi kfilönös roiszat s azzal igazán nem veszélyeztette az ország rendiét, hogy bankó! rajzolt, mert ez csak a hazai grafikus művészetet fejlesztette a haza balárain túlmenő sikerrel is. De hogy még ezen kivül is volna valami titkos alakulat? E»ta rainiszlerslnök ur csak « destruktív lapokból olvashatta, 2 melye v. lassankint minden honpolgárt megmételyeznek. Épp azért nem párlközi konferencia kell ide a vérszövetségek ellen, hanem föl kell függeszteni a destruktív sajtót. Még pedig jő magasra, elrettentő példának. Mihelyst sem lesz destruktív sajtó, mindjárt nem lesznek ilt titkos társaságok. Tessék elhinni, bogy ha már előbb elvágták volna a destruktiv sejtő nyakát, nemcsak a magyaréi, hanem a hollandét és a franciáit is, akkor nem Isit volna itt frankügy se. Erről akartunk volna vezércikket irni, azon* bzn ahogy kinéztünk a szerkesztőség ablakán a márciusvégi napba, amely me&hoxta az első langyos borulatot és megszentelte a magyar métákét a kikelet rég várt eiaő langyos permetévei és a fák rügyszemeit megsimogatta a bujkáló napvilág sugaraival, jól esett elfelejtenünk a vérssövetségekat és valahogy jól esik ezt a hasábot a magyar tavasz köizöntésének szentelni. A magyar tavaszénak, amelyet bele kellene venni országunk megszentelt címerébe, mert nagy és szent szimbólum a mi földünkön a vst sacram. A nagy magyar nekibuzdulások, a hatalmas lelkesedések, a lobogó regények, a bisskodó gyüm&Icsffrűltetéaek ssimboluraa, — amelyeket nagy megrokkanások, gyors lehűlések, csúnya és gonosz óimosesők követnek. A tavau .„.utálunk nem olyan, mint Isten viíáfápsk min régióiban. Nem kuHurlxvasz, mint a nyugaté, ahol már megszelídítették a telet ét kinevelték a tavaszt. A mi tavaszunkban keleti primitívség van és igazibb, meri neveletlensbfe ereje 3 természetnek. Egy gyorsvonat! ni Budapestről Szegedig még az idegent is meggyőzi róla, hogy valami egészen különös xamnüa és ..sine van a magyar tavasznak. Uáiiátuj; nmeién?,k szebben iveit hegyei, mint a magyar fővárosnak s nincs szebb látnivalója, mist stkonyatkor a bársonyosan elsötétülő Buda. S tovább végig a mi alföldünkön, ebben a nyitva felejtett nagy imádságos könyvben a tél havában kimosdott bírna földek lassú kizSIdülése, a megtisztuló vadvizek me$kí kelése, a dus vegetáció fölélsdéie, a nagyszerű föltámadás minden parány ftrt'rte, a flne* láthatatlan növése s az a íztus, amivel a magvető ember el; tet, mint az Isten : a mind olyan és egyéni, amit cssk nálunk találni u!l a kerek világon. £s ebből , Í magyar tavaszból EiötoeMai áíak' Egy hónapra Helyben 40.00U koi., Budapeslen i» vMéfcM 45.000 kor, '.'.Ryea szám ára héikOznap ÍIMÍ0 kor yuív- ii tnnepnap 3000 korosa. II. évfolyam, 73 >zám mégis milyen sivár és kopár magyar nyár leszi A vadvizek eíszecnyesednek és buiaraezőket változtatnak békanyálss pocsolyákká. Páziitjaink elszáradnak, rétjeink kiégned, meifogant oltásaink elhernyósodnak ős a behordoít termés, a gazdag magtárak, a tele csűrök (övében öaztövérré aszik a kulfura és fájdalmasan nyöszörög a fizikai éhség. A magyar tavasznál nagyobb csaló nincs a világon. Csupa délibáb, amit mutogat, csupa tarka káprázat, szalmaszállal játszó óriás gyerekek szappanbuborékja, amit igér. Miért van ez igy? Miért leiz a gyönyörű magyar tavaszból sivatagos nyár? Azért: mert ennek a gyönjörü magyar tavasznak a méha meddő. Nem tudja megszülni azt a nagy embert, akire ennek az orizágnak szüksége volna. Valaki olyan Jókai-hőst, aki költő volna és pénzügyi lángész, biblikusán jó és renesszánszosan nagyméretű és ne njuzója, kiélője, cinikus kitartottja lepne ennek ax országinak, hanem fanatikus szerelmese, aki a világ minden gazdagságát szeretné a lába elé rakni s benne nem sajnálná a maga kincses életéi sem. Miért következett *se a parlamenti vita váratlan ftefejezése? A miniszterelnök állitólzg® ígérete a baloldali ellenzéknek. (Budapesti tudósítónk tclejonjelenthe.) % mm zelgyülés ma megfepetéiszerűen Kt. teste a Kenteim! vilát és 12 órás ülés ht v«tt í % 4 órás ülés után már mcg*ezd?e n fíitameni húsvéti 82flr>efét, sir elv április 15-íg <>h A vita váratlan befejezését a parte- '.nt. folyosóján löbbféleMpen kommentálták. E.tk közül legérdekesebb sz a hir, amely nról vél tudni, begy Bethlen litván rrinieslerelr^k megbízásából Kdllay Titor és Görgiy István interveniáltak az ellen JékEél ís ennek az intet! enció: ai volt eredménye a vita be*zfntctése. Anó< beszéltek, hogy a Rici8zietelr.ök sz á;.a oí politikának bílfelé való orientálódását helyezte volna kilátásba az ellenzéknek, egyidejűleg pedig garanciákat kirí az ellenzéktől arra vonatközöltig, hogy az ellenzik segidkezet nyújtson a miniszterelnöknek a titkos társaságok föloszlat ása is megszüntetésére Irányuló munkájában. Az ellenzék részéről értesülésünk szerint bizonyos taitózkcdáiiai fogadiák ugyan a miniszterelnök üzenetét, ennek dacára hajlandóknak mutatkoztak a kért garanciák megadására és tulajdonképpen estinek a tárgyalásoknak folyománya volt ar, bogy az ellenzék hé főn beszüntette Pallavicini mentelmi ügyében fölszólaiásait. H parlament husv .it utáni munkarendje. A költségveíée után a ídsóhízról szóló javaslat következik. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A parlament munkarendje húsvét után akként alakul, hogy eiősüö* a nyugdijvalorizáclóról szóló törvényjavaslatot fogják letárgyalni, amit nyomban a költségvetés tárgyalása fog követni. A költségve és után fog sor kerülni a felsőházról szóló töiviayjavoslat tárgyalására, mert a kormány azt tervezi, hogy ezt a javaslatot még a nagy nyári szünet előtt letárgyaltassa, ugy hogy az ősszel összeülő törvényhozás már kétkamarás rendszer mellett dolgozhassék. Hogy azután ezzel kapcsolatban a választásokat is megejti- e a kormány vagy sem, erre vonatkozólag elhatározás még nincsen. április 15-ig elnapolták a nemzetgyűlést. Vázsonyi nagy beszéde. — Pallavicini mentelmi jogit tanúvallomás vésett fölfüggesztették. (Budapesti tudósítónk telejosjelenlése.) Vázsonyi Viln. os mondott nagyobb beszédet a nemzetgyűlésen, amely azonban, noha 12 órás ülésnek kellett volna lennie, dileíőtt fél 11 órakor kezdődött és mdr dilutdn fél 3 órakor befejeződölt. Pallavicini mezlelml jogát fölfüg. gesztették, bogy tanúvallomást tegyen. 4 Palicvlctniügy ts befejeződött tehát a Házban. Kimondták a Ház elnapolását április 15 lg. Vázsonyi Vilmos beszéde elején kérte, engedjék meg neki a frankügyre va!ó kitérést. Az elnök ezt megtagadta, noha Vássonyi hivatkozott arra, hogy legutóbb ezt Erdélyi kormánypárti képviselőiek megengedték. Most arra hivatkozott Ztilv&y Tibor elnök, hogy klotür van. Nem engedte meg as elsők a tanácskozáshoz szükséges szám megállapítását sem, mert, mint mondotta, Vázsonyi sstár megkezdte beszédéi. Vázsonyi átiér Pallavicini ügyire. PaHavici* ntoeft, ntint képviselőnek, ibszolut meufelmi joga van, ami szemben áll a tanuzási köteleztitséggel. Már psdig őt tanúnak akarják feehivni. Különben a tanúvallomásnak jogászi ér» telemben semmi értéhe sincs, mert a tanu ucm tartozik vallomásáért felelősséggel. As a vád, amit Pallivicini emelt, hogy tudniillik a kormány „tussolt", nem tartozik szorosan a frankbünügyiiöz. Ellenben arról, mi a bünSgyhőz tartozik, Pallavicini már teit valioüiást sz ügyészségen s mi'icl ezt sajtó utján is megismételte, ha a kormfey klánja, vád alá helyeztetheti Ds miéil sksrják őt ehelyett mindenáron far.u* sásra kényszerítem ? Azért, meri a tanunsk nincs joga, csak kötelessége. A vádlott ellenben egyenrangú fél a vádlóval és foga van bt. zonyitásra. Indítson tehát rágalmazást pört a kormány Pallavicini ellen. A frankügyben már eddig is sok abnormllást látott. Abnormis eljárás az is, hogy a föbünös Nádosyf a vádirat csak bűnsegédnek minősiti. Idetartozik a titkos társaságok ügye is. Az Etelkőzi Szövetségnek tagja volt Bethlen. Pallavicini és Baross Gábor is. A fisiniszlerelnök az ellenzéktől kért adatokat a titkos társaságokra vonatkozóan. Kérjen először is saját magától fölvilágosítást, mert ő tagja volt a titkos társaságoknak. Indítványozza, hogy vegyék le a napirendről a bizottság jelentését és csak akkor tűzzék kt újra tárgyalásra, amikor Pallavicininek az ügyészség előtt tett vallomásáról szóló jegyzőkönyvét már befejezték. (Zajos tetszés balról.) Nemes Berialan elfogadja a bizottság jelentését. Pakots József: Az ügyészség visszaéli hatalmával akkor, amikor Pallavicinit megidézte. 0 is azon az állásponton van, hogy Pallavicini vádjsit a sajíópör utján, lehet tisztázni. Vázsonyi indítványát fogadja el. Herczeg Béla szólal föl, kijelenti, hogy Pallavicininek kötelessége esküjével is megerősíteni azt, amit s parlamentben is állított. A többség jeientéiét fogadja el. Higymegi- Kiss Pál azon az állásponton van, feogy a kérdést sajtőpGr utján kell elintézni, ugy íáistik, a kormány nem mer férfiasan szembenézni a vádakkal. Pallavicini hajlandó i » •Mi** --- —--_ —