Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-23 / 68. szám

Í926 március 23. OELMAQYARORSZAO 3 KleSielsbepg gpéf Szegedre ápkezett. Fogadtatása az állomáson. — h „népiskolák számának szaporításán kivül ntm látok fontosabb ttcndőt, mint a szegedi egyetemhez taitozó klinikák fölépítését. Klebelsberg Kunó grőf kultuszminiszter nagy­számú kíséretével héifőn délntán a gyorsvonat­tal megérkezett Szegedre, A ministtert ünnepé­lyesen fogadták a város éi as egyetem képvi­selői, valamint a nagyszámban kivonult egye­temi polgárság. A pályaudvaron katonái sorban fejlődlek fői formasapkás egyetemi hallgatók és feszült figye­lemmel hallgatták veze őik utasításait. Az egye­temi hallgatók kettősrendjei előtt az egyetemi tanárok, « városi tanács tagjai csoportosultak. Ott volt dr. Kósiő István belügyi államtitkár, dr. Áigaer Károly föíspsn, dr. Somogyi Szil­veszter polgármester, Várhelyi Jóísef pápai pre­látus és a kultuszminiszter vendéglátó házigaz­dájának, Glaitfdder Qyula megyéipdspöknck a titkára, Sopslcs püspöki titkár. A gyors érkezési idejét a menetrend félhat után fiat perccel igérí, a vonat azonban kitett, ami meglehetősen fokozta a várskozás izgalmát. Tiz percnyi késés után azonban Homola R zső állomásfőnök harsány hangon jelentette, hogy bejár a gyors. A következő pillanatban befutón Oróf Klebelsberg Kunó. (Magyar L&tzli Unoleuametszete.) a vonat es az egyik elsöosztályn kocsi ajtajá­ból elsőnek ugrott ki a kultuszminiszter. A pol­gármester elébe sietett és a biltársi egyesüle­tek vezényszóra leadott háromszoros éljent után, rövid bestéddel üdvözölte. — Szeged város közönsége nevében üdvöz­löm nagyaaellóságodat — mondotta « polgár­mester —, amikor Magyarország kulturájanak fejlesztése érdekében városunk kapuján belép. Magyarország legnagyobb vidéki városának színmagyar szellemű falai közöli százezer számra tanulták meg valamikor az idegen ajkú véreink a magyar siót, a magyar gondolatot. Itt a Tisza es a Maros szögletén nemesek őrszem Szeged, hanem a magyar kuiiura világító tornya is, amelynek fénye áttör a tatátokon es világi* azoknak íz elssakitod testvéreinknek, akiket & barátság, a testvériség, a rokonság e»er szála fűz hozunk. Ugy áll ez a város itt a Tssjta és a Maros szögleten, mint figyelmeztető Jel, mint mementó, oc nem a halaira, ha em az életre emlékeztető. Amikor n;g?mé tcságod a nsgy­hitű Ferenc Jsxsef tudomsny egyetem végleges elhelyezése érdekében idejön közénk, akaor lulajdonképsn az egész országnak tesz föl­bec&üiheieiien szolgálatot. A bajtársi kettősrendek a polgármester be­szédéi is harsányan megéljenezték, majd eíő­Itpett közülük a MEFHOSi szegedi csoporijá­n*k elnöke éi az ifjuüág nevébtn üdvözölte a minisztert. Kijelentette, bogy a szegedi egyetem ifjúsága gróf Ktebeisberg Kunóoan látja a ma­gyar kultura apostolit. Az üdvözlésekre eiután a kultuszminiszter válaszolt t — Mélióságoi poigáríTietfer ur, igen tisztel, uiaim, édes fiaim I Kösiönöm ezt az üanepé­iye» Lgadtfi>á&t, de nem ünnepelni jötíera must Siegedu, oaneiu cselekedni. Mert elérkezett vege a c. de*vés Órája. A pen ügjmimsz er a i atumnaztai .ás költség vetésében megfelelő ösiz*­get bocsátott rendelkezésemre, mivel az orezag a szanálás során eljutott abba a stádiumba, bogy már kulturális cilekra Is hozhat áldoza­tokat. Ha végignézek azokon a föladatokon, amelyek kulturális téren megoldásra várnak, a népiskolák számának szvporitásán kivül aem látok fontosabb teerdőt, mini a szegedi egye­tem, illetve a szegedi egyetemhez tartozó klini­kák fölépítéséi. Nem ünnepelni, hanem csele­kedni jöttünk Szegedre, az első kövét lerakni ennek a nagy műnek. Eppsn ezért szükséges, hogy a helyszíni viszonyok áttanulmányozása után megfontolva cselekedjünk. Ezért jöttem az önök nagyon gyönyörű városába, amelyben a magyar eieterö megtestesülését látom. A miniszter beszédét lelkesen megéljenezték. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ez­után sorban kezet fogott a fogadtatáson leien­levő urakkal, majd katonásan elhaladt a feszes vigyázban álió egye'emi hallgatók sorfala előtt A katonás szemle után a miniszter kíséreté­vel együtt elhagyta a pályaudvart és az állo­más előtti (éren a főispánnal fölszállt a város Diatfó-íutójába, amelyen a püspöki reziden­ciára ment. A miniszter kísérete, valamint a város és az egyetem képviselői is a város auóin hagyták el az állomást. A kultuszminiszter a megyéspöspök vendége, kísérete pedig a Kassban szállt meg. A város kedden délután két órakor banket­tet ad a miniszter tiszteidére. Hétfőn este a polgármester látta vacsorán vendégül Klebels­berg Kunó grófot és a vele érkezett urakat, kedden délutál a főispán ad ötórai teát a ven­| déleknek, este pedig az egyetem rendez va­I csorát. 1926 március 22, reggel hét óra s megkezdték az alsétsnpi kisvasút építését. alső, jjlkepis kapavágások. Hétfőn, a kora reggeli órák szflrküietébea egy halkfutásu autó hagyta ei a váiost a ró­kusi vácnhásnál és tova száguldott a szél s országú én A sótanya felé. Várost urak ültek a párnás Diatló-kocsiban, Bokor Pál helyettes polgármester, dr. Szendrey Jenő tan«c*nok, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Ml­hdlyfy Láízó városi főméi nök és Szesztay László műegyetemi tanár, a tanyai kisvasút tervezője. Az autó hét óra előtt nthány oercce< állt meg Kunhalomnál. Csányi Sándor Fekete­szél 142. számú tanyája roeuet?, azon a pon­ton, abol a kisvasút két ágra fog szakadni majd, ha fölépül. Az érkező városi urakat nagy embe? csoport fogadta: Mintegy hat?»n kubitos icwuás vá­rakozott az ut mentén. Ásóval, kapával, talics­kával. És pontosan hét órakor, amikor a messzi város órakondulásának a hangja összetalálko­zott Kunhalom fölött, a levegőégben az tlíó­tanyai harang válaszával, Bokor Pál helyettes polgármester a vasútvonal elágazási pontján mé'yen belevágta a kapát a földbe. Jelképeseit megkezdte a anyai vasút építéséi. A második kapavágást Szendrey Jeaő, a harmadikat Ber­zenczey Djmokos, a negyediket Szesztay László tette meg. Mindenki mondott néhány rövid szót, az egyik a* Is en áldását kérte a megkezdődő nagy munkához, a másik szerencsét kivánt annak befejezéséhez. Az ünnepélyes kapavágások után a hatvan kubikos raj vonalba fejlődött föl a kiméri vonal mentéd és néhány perc múlva csengett a kapa, az ásó, zuhogott a nedves föld és nyikorogtak a talicskák. Közel harminceszfendei tervezgetések, meddő szócsaláfc, végtelen viták, gáncsoskodások és álmodozások után végre tényleg megkezdődött a kisvasú -álom valóra váltása. Egyelőre csak hatvan kubikosmunkás kap kenyérre valót a munkánál, de a munkások tömege fokozatosan növekedni fog, a munka haladásával arányo­san. A munka vezetését most már Mihálylfy László főmérnök vette át. Csak keresztényszociális földmunkások kaphatnak munkát a vasútépítésnél. Az az ünnepély, amelynek keretében meg­történt az első Kapavágás a tanyai vasút el­ágazási pontján, nem muitel ünneprontás nél­kül. Ami a kulisszák mögött történt, az nagyon is alkalmas arra, hogy gondolkodóba ej?se és megfelelő akcióra serkentse a várcs hatóságát, mert igy könnyen megeshetik, hogy a tanyai vasul építésénél éppen csak a szegedi föld­munkások nem jat&ait munkához. Már pedig, ha jól emlékszünk, a vasútépítés elhatározásé* nát éppen annak a gondolatnak volt a leg­nngyoob szerepe, hogy a szegedi földmunkások munkaalkalomhoz fussanak. Az történt ugyanis, hogy tizenhárom szegedi földmunkás, értesülve — természetesen kerülő­utón a vasuíépiiéssei kapcsolatos földmunkák megindulásáról —, hétfőn hajnalban útra kelt az alsútanyai Kunhalom felé és ott szabály­szerűen munkára jelentkeztek a munka vezető­ségénél. Kísérletük azonban erdeménytelenüi vigződöll és még hétfőn délelőtt vissza is jöuek a városba, megjelentek a Munkás Otthon­oan, ahOi panaszukat jegyzőitönyvbe diktálták. A jegyzőkönyv szószerint a következőket mondja: „Fölvétetett Szegeden, 1926 március 22-én a Szegedi Szakszervezeti Bizottság irodahelyisé­gében. Megjelentek alulírott földmunkások és előadják a következőket: A hétfői napra megjelelek a város tanyai vasút építkezésénél, hogy munkára jelentkezzenek, mini szegedi munkások, akiket hatósági kijelentés szerint elsőség illet meg a munkánál. A munkát vezető, akinél jelentkeztek, azt a kijelentést tette, hogy ök a „Szövetség" mérnökei és csak azokat alkalmazhatják, akik tagjai a „Szövetségnek' Azt a tanácsút adta még nekik, hogy menje­nek be a „Szövetség" központjába, iratkozza­nak be és hozzanak a titkártól igazolványt erről és akkor jelentkezhetnek munkára. A jegyzőkönyv fölolvastatod és fölolvasás után, mint az előadottaknak teljesen megfelelő, alá­iraioíi." A jegyzőkönyvet tizenhárom szegedi föld­munkás irta alá. Ehhez az írásbeli dokumentumhoz nem kel­lene semmi bővebb kommentár, eiég annyi, hogy a „Szövetség" nem más, mint a keresztény­szociálista földmunkások szakszervezete, még pedig a jelek szerint nagyon gyér taglétszámú szakszervezete, amely most a tanyai vasút építését akarja fölhasználni kisded táborának megnövelésére. Ugy érezzük, hogy a szervezkedésnek ez a modj* nemcsak a munka szabadságának eivé­vei eilenkeüü, hanem su yoian megsérti a vá­rus egyetemes érdekeit, mert hiszen amikor a város közönsége elhatározta a tanyai vasút építéséi, nem mondotta ki, hogy a munkálatok­nak csak a kurtuspolika hívei ju hatnék ké­nyéihez. A kö így ülés nem tett különbséget a munkások, a nina>e.tlen és munkanélküli föld­munkások között %ártpoliükai szempontból. A köznyugalom eruem.-"a auónak taiianank, ha a város poígármes ere vizsgálatot tartana ebben az ügyben és megakadályozná ezt a szokatlan formájú tagtoborzást, mert a város polgárságá­nak vagyonából épülő kisvasút nem lehet eszköz bizonyos szervezetek politikai céljainak elérésihez. ­Női és férfi AfOA 352 LICHTMANN^L^ JLSST vFkülönlegességek, gyermek- és munkásclpök legjobb kivitelben. Özv. KOHN MÓRNÉ, Széchenyi tér II. SSSL

Next

/
Thumbnails
Contents