Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-23 / 68. szám

Í926 március 23. OELMAQYARORSZAO 3 KleSielsbepg gpéf Szegedre ápkezett. Fogadtatása az állomáson. — h „népiskolák számának szaporításán kivül ntm látok fontosabb ttcndőt, mint a szegedi egyetemhez taitozó klinikák fölépítését. Klebelsberg Kunó grőf kultuszminiszter nagyszámú kíséretével héifőn délntán a gyorsvonattal megérkezett Szegedre, A ministtert ünnepélyesen fogadták a város éi as egyetem képviselői, valamint a nagyszámban kivonult egyetemi polgárság. A pályaudvaron katonái sorban fejlődlek fői formasapkás egyetemi hallgatók és feszült figyelemmel hallgatták veze őik utasításait. Az egyetemi hallgatók kettősrendjei előtt az egyetemi tanárok, « városi tanács tagjai csoportosultak. Ott volt dr. Kósiő István belügyi államtitkár, dr. Áigaer Károly föíspsn, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Várhelyi Jóísef pápai prelátus és a kultuszminiszter vendéglátó házigazdájának, Glaitfdder Qyula megyéipdspöknck a titkára, Sopslcs püspöki titkár. A gyors érkezési idejét a menetrend félhat után fiat perccel igérí, a vonat azonban kitett, ami meglehetősen fokozta a várskozás izgalmát. Tiz percnyi késés után azonban Homola R zső állomásfőnök harsány hangon jelentette, hogy bejár a gyors. A következő pillanatban befutón Oróf Klebelsberg Kunó. (Magyar L&tzli Unoleuametszete.) a vonat es az egyik elsöosztályn kocsi ajtajából elsőnek ugrott ki a kultuszminiszter. A polgármester elébe sietett és a biltársi egyesületek vezényszóra leadott háromszoros éljent után, rövid bestéddel üdvözölte. — Szeged város közönsége nevében üdvözlöm nagyaaellóságodat — mondotta « polgármester —, amikor Magyarország kulturájanak fejlesztése érdekében városunk kapuján belép. Magyarország legnagyobb vidéki városának színmagyar szellemű falai közöli százezer számra tanulták meg valamikor az idegen ajkú véreink a magyar siót, a magyar gondolatot. Itt a Tisza es a Maros szögletén nemesek őrszem Szeged, hanem a magyar kuiiura világító tornya is, amelynek fénye áttör a tatátokon es világi* azoknak íz elssakitod testvéreinknek, akiket & barátság, a testvériség, a rokonság e»er szála fűz hozunk. Ugy áll ez a város itt a Tssjta és a Maros szögleten, mint figyelmeztető Jel, mint mementó, oc nem a halaira, ha em az életre emlékeztető. Amikor n;g?mé tcságod a nsgyhitű Ferenc Jsxsef tudomsny egyetem végleges elhelyezése érdekében idejön közénk, akaor lulajdonképsn az egész országnak tesz fölbec&üiheieiien szolgálatot. A bajtársi kettősrendek a polgármester beszédéi is harsányan megéljenezték, majd eíőItpett közülük a MEFHOSi szegedi csoporiján*k elnöke éi az ifjuüág nevébtn üdvözölte a minisztert. Kijelentette, bogy a szegedi egyetem ifjúsága gróf Ktebeisberg Kunóoan látja a magyar kultura apostolit. Az üdvözlésekre eiután a kultuszminiszter válaszolt t — Mélióságoi poigáríTietfer ur, igen tisztel, uiaim, édes fiaim I Kösiönöm ezt az üanepéiye» Lgadtfi>á&t, de nem ünnepelni jötíera must Siegedu, oaneiu cselekedni. Mert elérkezett vege a c. de*vés Órája. A pen ügjmimsz er a i atumnaztai .ás költség vetésében megfelelő ösiz*get bocsátott rendelkezésemre, mivel az orezag a szanálás során eljutott abba a stádiumba, bogy már kulturális cilekra Is hozhat áldozatokat. Ha végignézek azokon a föladatokon, amelyek kulturális téren megoldásra várnak, a népiskolák számának szvporitásán kivül aem látok fontosabb teerdőt, mini a szegedi egyetem, illetve a szegedi egyetemhez tartozó klinikák fölépítéséi. Nem ünnepelni, hanem cselekedni jöttünk Szegedre, az első kövét lerakni ennek a nagy műnek. Eppsn ezért szükséges, hogy a helyszíni viszonyok áttanulmányozása után megfontolva cselekedjünk. Ezért jöttem az önök nagyon gyönyörű városába, amelyben a magyar eieterö megtestesülését látom. A miniszter beszédét lelkesen megéljenezték. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ezután sorban kezet fogott a fogadtatáson leienlevő urakkal, majd katonásan elhaladt a feszes vigyázban álió egye'emi hallgatók sorfala előtt A katonás szemle után a miniszter kíséretével együtt elhagyta a pályaudvart és az állomás előtti (éren a főispánnal fölszállt a város Diatfó-íutójába, amelyen a püspöki rezidenciára ment. A miniszter kísérete, valamint a város és az egyetem képviselői is a város auóin hagyták el az állomást. A kultuszminiszter a megyéspöspök vendége, kísérete pedig a Kassban szállt meg. A város kedden délután két órakor bankettet ad a miniszter tiszteidére. Hétfőn este a polgármester látta vacsorán vendégül Klebelsberg Kunó grófot és a vele érkezett urakat, kedden délutál a főispán ad ötórai teát a ven| déleknek, este pedig az egyetem rendez vaI csorát. 1926 március 22, reggel hét óra s megkezdték az alsétsnpi kisvasút építését. alső, jjlkepis kapavágások. Hétfőn, a kora reggeli órák szflrküietébea egy halkfutásu autó hagyta ei a váiost a rókusi vácnhásnál és tova száguldott a szél s országú én A sótanya felé. Várost urak ültek a párnás Diatló-kocsiban, Bokor Pál helyettes polgármester, dr. Szendrey Jenő tan«c*nok, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Mlhdlyfy Láízó városi főméi nök és Szesztay László műegyetemi tanár, a tanyai kisvasút tervezője. Az autó hét óra előtt nthány oercce< állt meg Kunhalomnál. Csányi Sándor Feketeszél 142. számú tanyája roeuet?, azon a ponton, abol a kisvasút két ágra fog szakadni majd, ha fölépül. Az érkező városi urakat nagy embe? csoport fogadta: Mintegy hat?»n kubitos icwuás várakozott az ut mentén. Ásóval, kapával, talicskával. És pontosan hét órakor, amikor a messzi város órakondulásának a hangja összetalálkozott Kunhalom fölött, a levegőégben az tlíótanyai harang válaszával, Bokor Pál helyettes polgármester a vasútvonal elágazási pontján mé'yen belevágta a kapát a földbe. Jelképeseit megkezdte a anyai vasút építéséi. A második kapavágást Szendrey Jeaő, a harmadikat Berzenczey Djmokos, a negyediket Szesztay László tette meg. Mindenki mondott néhány rövid szót, az egyik a* Is en áldását kérte a megkezdődő nagy munkához, a másik szerencsét kivánt annak befejezéséhez. Az ünnepélyes kapavágások után a hatvan kubikos raj vonalba fejlődött föl a kiméri vonal mentéd és néhány perc múlva csengett a kapa, az ásó, zuhogott a nedves föld és nyikorogtak a talicskák. Közel harminceszfendei tervezgetések, meddő szócsaláfc, végtelen viták, gáncsoskodások és álmodozások után végre tényleg megkezdődött a kisvasú -álom valóra váltása. Egyelőre csak hatvan kubikosmunkás kap kenyérre valót a munkánál, de a munkások tömege fokozatosan növekedni fog, a munka haladásával arányosan. A munka vezetését most már Mihálylfy László főmérnök vette át. Csak keresztényszociális földmunkások kaphatnak munkát a vasútépítésnél. Az az ünnepély, amelynek keretében megtörtént az első Kapavágás a tanyai vasút elágazási pontján, nem muitel ünneprontás nélkül. Ami a kulisszák mögött történt, az nagyon is alkalmas arra, hogy gondolkodóba ej?se és megfelelő akcióra serkentse a várcs hatóságát, mert igy könnyen megeshetik, hogy a tanyai vasul építésénél éppen csak a szegedi földmunkások nem jat&ait munkához. Már pedig, ha jól emlékszünk, a vasútépítés elhatározásé* nát éppen annak a gondolatnak volt a legnngyoob szerepe, hogy a szegedi földmunkások munkaalkalomhoz fussanak. Az történt ugyanis, hogy tizenhárom szegedi földmunkás, értesülve — természetesen kerülőutón a vasuíépiiéssei kapcsolatos földmunkák megindulásáról —, hétfőn hajnalban útra kelt az alsútanyai Kunhalom felé és ott szabályszerűen munkára jelentkeztek a munka vezetőségénél. Kísérletük azonban erdeménytelenüi vigződöll és még hétfőn délelőtt vissza is jöuek a városba, megjelentek a Munkás Otthonoan, ahOi panaszukat jegyzőitönyvbe diktálták. A jegyzőkönyv szószerint a következőket mondja: „Fölvétetett Szegeden, 1926 március 22-én a Szegedi Szakszervezeti Bizottság irodahelyiségében. Megjelentek alulírott földmunkások és előadják a következőket: A hétfői napra megjelelek a város tanyai vasút építkezésénél, hogy munkára jelentkezzenek, mini szegedi munkások, akiket hatósági kijelentés szerint elsőség illet meg a munkánál. A munkát vezető, akinél jelentkeztek, azt a kijelentést tette, hogy ök a „Szövetség" mérnökei és csak azokat alkalmazhatják, akik tagjai a „Szövetségnek' Azt a tanácsút adta még nekik, hogy menjenek be a „Szövetség" központjába, iratkozzanak be és hozzanak a titkártól igazolványt erről és akkor jelentkezhetnek munkára. A jegyzőkönyv fölolvastatod és fölolvasás után, mint az előadottaknak teljesen megfelelő, aláiraioíi." A jegyzőkönyvet tizenhárom szegedi földmunkás irta alá. Ehhez az írásbeli dokumentumhoz nem kellene semmi bővebb kommentár, eiég annyi, hogy a „Szövetség" nem más, mint a keresztényszociálista földmunkások szakszervezete, még pedig a jelek szerint nagyon gyér taglétszámú szakszervezete, amely most a tanyai vasút építését akarja fölhasználni kisded táborának megnövelésére. Ugy érezzük, hogy a szervezkedésnek ez a modj* nemcsak a munka szabadságának eivévei eilenkeüü, hanem su yoian megsérti a várus egyetemes érdekeit, mert hiszen amikor a város közönsége elhatározta a tanyai vasút építéséi, nem mondotta ki, hogy a munkálatoknak csak a kurtuspolika hívei ju hatnék kényéihez. A kö így ülés nem tett különbséget a munkások, a nina>e.tlen és munkanélküli földmunkások között %ártpoliükai szempontból. A köznyugalom eruem.-"a auónak taiianank, ha a város poígármes ere vizsgálatot tartana ebben az ügyben és megakadályozná ezt a szokatlan formájú tagtoborzást, mert a város polgárságának vagyonából épülő kisvasút nem lehet eszköz bizonyos szervezetek politikai céljainak elérésihez. Női és férfi AfOA 352 LICHTMANN^L^ JLSST vFkülönlegességek, gyermek- és munkásclpök legjobb kivitelben. Özv. KOHN MÓRNÉ, Széchenyi tér II. SSSL