Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-20 / 66. szám

Üph gísarisesiSőiíSai Utfk Peront-*. í, H'eioíos !s-8». Kiadóhivatal, HMM6aMayvtts «s i«8jirída i Aradi ucca 8, t«Mí.a <m. •n»Oi > rsííü Bfert«i-s®i*!nf 1. uía IS-IÍ, Szeged, 1926 március 20, SZOMBAT Koigufh az ut... „Ugy íetszBif nekem, még akkor, a fájdalom eliö lázrohamában is ugy tetszett nekem, mintha sz ég ciilltgKinak fénfszikrázatából könnyei® llfjoiáD keresztül így sugár lövelleni! felém, mely azt hirdeti borult le kennek, hogy nern­*efem szenvedni fog nagyon, irtózatosat fo; szenvedni, mert bosszúja rettenetes a fékielen nraiomvágynak, Kdy a megelástilás porából nem msga tehetsegével eaetfcedik fel; — hát szeaved&i fog nemzetem irtózatosat de nem Ml bele.' Kossuth Lajoi hiláíának harminckettedik év­fordulóján ezt a bibliai szépségű és ereja tekezlust ragadjuk ki Iratainak eltö könyvéből, ezeket a megrendítő és fölemelő sorokat, ame­lyeket annak a nehéz óránsk tatása alatt irt, araeljbes, mint élő és küzdő, örökre elhagyta a bs;a földjét, hogy mint halhatatlan győzedcl mes halott térjen vissza a kerepeli temető Panteonábi. Etek a sorok ma is világítanak és vigasitalnsk bennünket, akik hiszünk abban a Magyarországban, amely Kossuth Lajos sírjából log föltámadni. A reakció pirulva és hebegve áll ma e sir előtt, emelnek halottja e!$veaebb Hetet és erő! Jelent az ő minden erőszakánál és erősödésé­nél. Mert ne feledjük is mindig emlékezzünk rá, mn inkább, mint valaha, hosy Kossuth La­jos neve és müve jelenti a magyarság leg­mélyebb és legigazibb érzéseinek és vágyainak, akaratának és törekvéseinek összeséét. Jelenti a nsgy lrtncia forradalom szabadságtörekvásei­eek megvalósítását a magyar ugaron, Jelenti » demokrácia igéinek tesíetöllését a Kárpálok alatt. Jelenli sz európai eondalathizai diadalát. Soha a magyarság »2 emberiséggel olyan erős testvéri ölelsezésbea nen egyesült, mint Koisnlh Lfjoi Magynoraiágában. A hidat Ázsia és Európa feöíölt gróf Széchenyi István kontemplálta, da Kossuih Lajos cslniita meg. Eien a hidon ment át dicsőséggel és diadaltól a szabad Franciaország, Anglia, Ame­rika és Itália szivébe, mindenütt hirdetve a mugyar szabadiig és igazság evangéliumát, ameyért pirossspkás névtelen hősök, aradi tizenhármak fe más mártírok hullatták vérüket, amelyért a Neugebaude, Kufstein és ejyéb bör­tönök mélye von « jutalom és atseiyérí a hasa atyja, a níp vezére inkább választolts siátn­taian társával a száműzetés keserű kenyerét, a hontalanság ksrnány vándorbotját, mint az ide­gen elnyomás kegyeiméi. Most detül csak ki, annyi evvel halála után, hogy Kossuth Ltjos, Magyarország egykori korsaínyzója, ax emigrá­ció egész ideje alatt áüitdöaa nehés küzdelmet olftssott az iríSfg és nyomor elien és szent öreg korában a legnagyobb nélkülözések közölt élt, íflíve néiráa, dolgozva rendületlenül. Nem ogadotf ei al»míssraát senkitől, e hatalomtól legsevésbbé. O egy nsgy es e, egy örökké­való gondolat hőié, muráasa, hsrcoaa volt egy életen kgreszíül, őt me^.örhette a sors, de meg nem hajiithatta. Neki tjem hat ion kellett, nem az igazság. Neki a becsület több volt a nyomor vánkosán, mint e siker a becstelenség biüorában. A mai reakció sp;ő szentjei, akiknek mindig maguk és a hatilo.n húsos fazekai felé hajlik a keató és a feledékeny jobajuk nem tudj*, hogy a bal m't csclt kedeü, a mai kurzus fo$n­ditlan prókátorai vafjos milyen érzéssel és mi­lyen gondolaital általiak meg ma a kerepeli temető halhatatlan hslolljának sírja előtt, amely­ből Misyarorsz&g faltámadásit tárja eg? sokat szenvedett, egy nagyon megalázott nép, Kossuth Lajos népe? Nem tudjuk. De jő lm magukba szállani és jó less e nép lelkébe nézni asoknab, zk<k vakmerő és könnyelmű módon játsianak a türelemmel, amelynek határa vsn. A aser.i sir néma, de es a némsslg égbe kiált és iszonyú hallgatása ezt mondja nekünk; U a vilígaak: — A magyarság ügye európai ügy, m?gá­rtak sz jgrzsígnak ügye ez és igy el nem vesz­het soha I Msgysr Consulok, mai consulok, vigyázza­tok, fcofy a migyarság ügyét ne a hawissásj Elöliíeíési áras: Eg; bönapra helyben 40.000 kor., Budapesten ís vidikea 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor. vasár- &i tnnepnap 3000 korona. II. évfolyam, 66. szára akarja megvédeni, meit akkor itt nem lesz föl­támadás és a szent sir mellé a nsgy sir kerül, hol nemzet süllyed el I Ne feledje tehát senki e hazában, hogy a magyar bibliában Ktssutb Lajos az ut, az igaisig, az iiet, a föltámadás I A tibolydáb&n megmérgezték Schultzét ? Tudott-e Schultz« a frank hamisítás politikai hátteréről. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.). Berlinből jelentik: Schultz Arthur halálával ma az a hir terjedt el, hogy Schultzét az elmebeteg intézetben megmér­gezték. A rendőrség nem ad hitelt ennek a híresztelésnek, mert Schultze teljesen jelentéktelen vallomást tett és nem volt tájékoztatva a frankügy politikai hátteréről. Ennek dacára a nyomozást megindítják és Schultze holttestét fölboncolják. • » •»••»• tm •• • «M» H— • • M. — • — • 1 • Bethlen váratlanul hazaérkezett. Péntek este az egyss miniszterek tájékozta^ — Kedden lezárul a frank­vita — kloliL «i. (Budcp'sti tudósítónk tektenjelentése.) A poli­tikának két eseménye van. Az egy is Bethlen litván miniszterelnök váratlan hazaérkezése, majd pedig Vázsonyi Vilmos fölszólaláta a frankvita totán. A miniszterelnök hizaétkezésé­vel kt pcíola ban a hir terjedt el, hogy a miniszierelnök n>áta már minisztertanácsot is h ivott össze. Ez a hir tévesnek bizonyult és a minisztertanács megtartására szükség sem vott, mert a eléiulán folyamán és » kora esti órák­ban a kabtmt tagjai ej y eként keresték föl a min isttmlnöhöi éa i iti o Mták öl a tárcájuk köribe tiríeió esemtky /ó iniszterelnök fölszólslása a frankvitában még o oiytálan. Azzal, hogy az egységes párt tagjti . b*t-rjesz ették a klotürre vonatkozó javss) öt, biztosították az', hogy a frankvita letkii óbü kedden este bezárul. A szerdai ülé­sen az előadó és a miniszterek fegnik beszélni és nem leh tétlen, hogy a miniszter elnök föl­szólalása is szerdára marad. A; után következ­nék a javislit fölötti szavazás. Politikai körök­ben azucban nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a miniszierelnök a traakügyet egyszerfien stavaxá s.,1 eltntizettnek vilje. A délelőtti viharos ülés után délután líázsenyi mondott nagy beszédet. Az ellenzik fölveti as kormány jogi felelősségének kérdését is. — Vázsonyi részletesen fsmertefle az egész frankügyet és élesen birálta a kormány tart­hatatlan helysetét. — Ujabb leleplezések. Tomboló vihar a honvédelmi miniszter beszéde közben Jankovich útlevele körül. — A Ház elnöke figyelmeztette az izgatott minisz­tert, aki elégtételt akar venni az ellenzéktől. Budapest, március 19. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Sciiovisky Béla elnök. Napirenden van a frankügy. Bogya Jinos örömmel üdvözli azt a hangol, amelyen Briand hsszélt kgutóbb a magyer nemzetről; ez a hsng annak a következménye, hogy Briand a mogyar komámon át láijií a magyar nemzetet... Malotiís Géza: irigylem a a ép viselő ur fón­táráját 1 Csáky Károly grőf honvédelmi minisz'er: A fr&nkbizoUság kisebbségi véleményében a hon­védelmi miniszter fe^lőeségét áltapiiják meg Jankovich ezredes ryuídijc tárgyában. A ki­sebbségi vélemény kifogásolj?, hogy a visssa­bono&itás boszorkányos gyorsasággal történt. Mind&bki, aki hasonló kéreiemmei fordul az illetékes hatósághoz és hs^onléképpen jár ef, mint Jankovich, ugyanolyan elbánásban té­s;es£l. Reikíiválásról nem volt és nern is le­htíctt szó, mert Jankovich sktiv tiszt volt, soha­sem bocsáüatoít ei a honvédségből A kisebb­ségi jelentés csíttoüója, hogy Jankovich Komá­rom városa állal kinyszerutleveitt cdütott ma­gának. Ez azt jelenti, bogy sí ottani hatóság­gal összejátszva, szerzeít kiutasító iratot mjgá­mfe. Ha a k'sebbsígi vélemény sz«rkes-.tőinek erre vonatkozólag bizonyítékok állnak rendel­kezésűkre, akkor kőseleíséüük, hogy ezeket a bisoeyitékokat ide előtcrjüsizél. (Nsgy aaj.) Fábián Béli: Csak ilyen csekélységek fájnak? (Nagy zaj.) Csáky Káioiy s^róf honvédel©i miniszter: Óra intek miudenkil könnyelmű vádáökodSstól. Fábián Béla: áz aktákat (essék megnézni Jankovich jelentkezett Csehszlovákiában? Vázsonyi Vilmos: Ennek nyoma sincs ac aktákban. Megkezdődik a vihar. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter: As illetékes tirztviselőket se tessék gyanúsítani. Fábián Béla: Láttunk már hamisított román útlevelet is. (Nagy zaj.) Csáky Karoly gróf honvédelmi miniszter: Hamisitott útlevélért engem felelőssé tenni nem lehet. Az, hoty Komáromban egy cseh közeg összejátszik valakivel, lehet, de ezért én neot lehetek felelős. Ha bizenjiiék vaw az urak ke­zében, ám ki vele — mondja a baloldal felé a miniszter. Vázsonyi Vilmos: Ugyan kérem 1 Csáky Kátoly gróf honvédelmi miniszter: A kisebbségi jelentésben van egy ily kifejezés: „nyomban azután", hogy kényszeiútlevél el ki­uisíitották Jankcvichot. Ez a ,nyomban" is abbéi a konyhából való... Óriási zaj a Ház minden oldalán. A jobb­oldal helyesel a miniszternek, a baloldalon nagy tölzudulds támad. Csáky a nagy zajban altg tudja folytatni beszédét. — Ez a „nyomban" — folytatja a minissfer — abból a konyhából való, amelyben az egész kisebbségi vélemény isegszü'etett. (Hossaan­tsríó nsgy zsj, sz elnök csönget.) Fábián Béla: A vasutasok tömegesen nem kapnak nyugdijat. Malasiis Géza: Hagyják cl a helyüket az I oísság éídckébsn. (Hosszantartó nagy zaj a

Next

/
Thumbnails
Contents