Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-18 / 64. szám

kerena. áWK&euUaüi CsíSs ?«t«Dí'H, í. Vr^loa M-8Z. Btadúhlwbü, SMSClSakSBfvSIf és jsgjirsfU! Aradi ucca S. x«!a!»a aíí. fftgMai FeMttt BSnöpí-sasSmí 1. ttftn Taittas-swias 1B-H. Szeged, 1926 március 18, CSÜTÖRTÖK EttHtetési irtó: Egy hónapra helyben 4U.UOO kor., Budapesten éi iiúi\ea 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 20QC kor. irtír- éi ünnepnap 8000 korona. II. évfolyam, £4 szám A pécsi egyetem hivatása. Valsrtelyik nipilspbsn, a politikai hitvallása most igazán icelteke*, c klet olvastunk arról, hogy Klebelsberg kuüuszsrinisíter két előkelő rnbos istézett leniében hogyan határozta meg a picsi egyetem hivstísát. A Pécs felai körölá uj oiihtni , talált egyetekre, Írja a kul uszmioiss'er, nsgy hitsíás vár. Föladata netresak a tudomány ípolása és művelés?, nemcsak hallgatóinak tanitása és kiképzése, hírem s "tudomány fegyverével harcolni és küzdeni sorstól sújtott hazánk régi fényének és nagyságának mielőbbi helyreállításán. A kultuszminiszter, meg vagyunk győződve róla, kiváló stiliszta, tiláíekcny és gondolatgazdag. Még sem farijuk lehetetlennek, bog? hasonló köiWmények kötött két szegedi úthoz intézett levelében hatoaló mádon határosa volna meg a szegedi egyetem hivatását. Ez azonban teres észeteasn semmit sem von le as ő ismert fcoferos érdemeiből. Végül is nagy általánosságban mindsn egye'emnefe körülbelül azonos hivatása van. Azoknak is, amelyek mostanában nyerlek uj otthon! valamelyik város falai között és azoknak is, amelyik légebben. A baj abban rejlik, hogy a kultuszminiszter nagyon, de nagyon magss elvi szempontokból nézi a dolgokat és az eseményeket. Ami ugyan érthető, hiszen elég magas helyről néz le rájuk. A gyakorlatban persze sok minden máskép mutat, mint ah:gy ő látja, sőt sok minden lá ható, amit ö meg sem lát. Azi, hogy a pécsi egyetemnek miként megy a dolga, nem tudjuk pontosan. De hogy a szegedinek nagyon rószszul megy, azt már határozitian me.'jck állitani. Es ha a kultuszminiszter például specializálna, a pécsi egyelem hivatásának megszabására egészen bizonyosan más szavakat ts találna, mint aminőket talált és mint aminókkel meg lehel határozni a szegedi, meg minden más egyetem hivatását. Meg talált volna és találna a kul uizminiszter szavakat, hogy mást ne mondjunk, például az áikm hivatásának és köttlességeinek méreteitől, fölismeréséről és teljesítéséről is. Nem vagyunk annyira Iokáfpaíriólák, hogy ma ne országos viszonylatokban nézzünk mindent. Mégis érthsiö, ha a mi fejünk nem a pécsi egyetem miatt fáj. Ezzel ntm mondjuk, hogy a Tisza folyásának iránya megváltóik, ha Szeged nem kap egye'emef, vagy ha elveszik Szege diói sz egyetemet. Hiszea mostanában megint baszélnek róla, hogy mégis beszüntetik a mi egyetemünket. Miuán azonban a debreceni egyetem hovatovább teljesen fölépül, miután most már épülőben van a pécsi egyetem is, végre egysser mégis csak el kellene dönteni, hogy mi lesz az itteni egyetem sorsa ? Megmarad, beszüntetik, elkezdik-e egyszer építeni, vagy pedig mostani ideiglenes helyiségeiben lesz kénytelen működni beláthatatlan időkig? As egyetem a mi falaink között igazán oithon máig sea érestaeti magát. Egyes hatósági baklövéseken kivül ebb.n tagadhatatlanul része van az egyeiemi tanárok egy jelentékeny rétegének és anmk, hogy némelyik fabu tás egyáltalán nem ismerte föl az egyelem ieljts hivatását. Mi példáui a tanítás és tanuás szabadságának ápolását farijuk az egyetem egyik kgeliőresda, mondhatni hagyományos hiva ásínsk. A szegedi egyetem egj?es fakultásai mereven szembehelyezkedtek ezzel a szellemmel és tűimentek, persze törvénymagyarázat formájába?/, a numems clausus reakcióján is. As egyetem valamennyi tóulíásíinak kizárólag a Sanilás s a tudományos kutatás és munkálkodás elmélyítése körül kellene kcncenfrálniá erejét. Ehslyetí láttuk, hogy as egyik fafeuÜÉs aktív szerepet vállalt sbban a hsseisan, aively siker esetén a város egész közönségének egyöntetű aka ratávsl szemben kcrháztslanná íeti volna bsanünkef. Kőrházíaíanná most, caisoi szerte as orizágban k&Msakst épüenek és bővitenek, Látjuk topábbá, hofy as Egye'embarátok Egyesülete, rmelyrelt sz élén egy egyetemi tanár é« egy finánegéd állnak és amely kéri és igénybevesii & társadalom mindm rétegének táííogafásii, fölfüggeszti programba vett íudtmányo, n unká korásít, ba történetesen ugyanabban a időben vált hol oiysn előadást tartanak, atrely 2 teljesen tudotranyialan fajvédelem nevében ?dáz, a remzelre és a iudimáryts m unkáik o dúsra föltétlenül feáics hatású fajgyűlöletet hirdet Említettük, hegy a kul cssmiriszler luimagts elvi szempontból nézi, látja és mérlegeli a colgckat és az eseményeket. Ezétt keilett valami ncyivel megkurtítani a távclságot, cmely a nagyon is köznapi dolgok és a bársonyszék közeit mutatkozik. Tagadhatatlan, hogy az idealizáltság máza igy részben lelöredezik. Da az is bizenye s, hogy igy lényegesen tisztábban látunk. Már pedig ahhoz, hoty valaki hasznot — és eredmésytboíóan prelegálhasson, a legelső kellek, hoty tisitán lásson. Atri pedig a pécsi egyetem hivatásán tu! a szegedi egyelem építését ille i, ebben is szeretne végre tisz án látni a várcs közönsége, amely elment a legnagyobb áldozatkészség legvégső határáig. A jövő héten a kultuszminiszter szegrdi látogatása kapcsán rcnréihetőieg teljesülni fog es a jogos itivánságunk. Eredménytelenül befejeződött a genfi konferencia. Brazília kivételével mfnekn á)l$m képviseője részéről nagy szimpátia ry Ivánult meg Németország mellet*. (Budapesti tudósilink telefonjelentise.) Genfből je entife : Nagy izgalom közepette kezdődött meg a Népszötets/g pleráris ülése, amelyen az C8izes delegátusok lésztvetlek. ázűiésnegkesdése u'án Meilo Fratco, Brazília deie|áusa tarolta m?g nsgy beszédé*, amelynek folyamán kijelenti, hegy Brazília teljes n értékben a némei bircdakm csaüalsczáaa mellett van, de s locoinót szerződést nem szobed a népszövetségi est Ke fölé rtndílni, & Népszövetség titkos megállarcdáschat nem pecsételhet meg, a Népszövetség Tarácsénak kiterjesztését meggondolatlan tiükkökke) és kerülő uafcon akarták elérni, ezért te hit a brazillal vétó a tonúcsnak jelen pillanatbon és tervezett módon való meg-változtatása elltn visszavonhatatlan és végérvényes. Siri csendben hallgatták » delegátusok Brazília megb zotijának űCntö jelentőségű nyilatkozatát, majd Chamberlain ment föl a szószékre és előterjesztetté halasztási indítványát, majd kijelentette, hogyha pillanatnyilag meg ÍH áll a munka, de mindenki tudja, bogy Németország közreműködése a Népszövetségben nélkülözhetetlen. Peicektg tarló tapsvihar után Briand emelkedett zugó tupsok között szólásra. Hangsúlyozta, hogy a német és francia delegátusok között egyaránt az erős békevágy érvényesül, majd lelkes szavakkal fejezte ki bizalmát a 'Népszövetség jövője iránt. — Ami »ost itt töitént, az nagy tanulság számunkra. Ilyesminek többé nem szabad előfordulnia. Bebizonyosodott, hegy a Népszövetség átalakításra szorul, még pedig nemcsak szervezeti reformra, hanem az alkotmány revíziójára is. Mcst p dig még egy nagy erkölcsi kö'tlesiéget kel lerónunk Németország iránt. Hallja meg a német nép, hogy óriási csalédis vett rajtunk erő', amiért képviselőit ma még nem üdvözölhetjük körünkben. M ndenki tapsolt a teremten és tüntetett Németország mellett. A világ minden nyelvén éltették a német birodalmat. Ezu<án élénk helyeslés mellett a következő nyilatkozatot olvasta föl: A közgyűlés sajnálja, hogy a legutóbbi időben fölmerült nehézségek lehetetlenné teszik annak a célnak az elérését, amelyért Németországot Genfbe hívták. A közgyűlés kifejezi azt a kívánságát, hogy ezeket a nehézségeket a Népszövetség szeptemberi rendes ülésszakáig hárítsák el, hogy ebben az időpontban Németország fölvétele megtörténhessék. U/sót kitört & tapivlhí r » csak akkor csendesedett le, mikor Ishi gróf japán delegátus, a tanács elnöke megjeleni a u széken. Rövid szavakban csak annyit mondó t, hogy csatlakozik az elölte szólók fejtege éseihez. A tanács nevében pedig indítványozza, hogy Németország kívánsága érteimibea küldjenek ki tar nulmdnyl bizottságot a iantícs átszervezésére. A kö; gyűlés elnöke ezuán kijelentette, bogy a közgyűlés a Biiand frai cia miniszterelnök állal beterjesztett javalat tekintetében álláit foglal. Unden svéd kfilflgyminisz'er ment föl a szószékre, de nem mondott beszédet, hanem átnyujotta a hivatalos tolmácsnak a beszéd francia szövegét, bogy olvassa föl. Csak rövid nyilatkozat volt. amelyben reményét feiezi ki, hogv a Népszövetiég mihamarabb kebelében fogja üdvözölhetni Németországot. — A taps talán még nagyobb volt, mint Briand beszéde után. Parcguay delegátusa 11 latin amerikai állam nevében szólalt föl. Hangsúlyozta, hogy nagy sajnálkozásukra első ízben nem értenek egyet itt a Népszövttségben a teslviméppel, Braziliával. Ezután Motta (Svájc) és Loudon (Hollandia) nagyjelentőségű kijelentései kövekeztek, akik a kö gyűlés mély . megdöbbenését fejezték ki a tárgyalások meghiúsulása miatt. Motta szerint az u olsó pillanatban emelt kifogások, melyeket bírálni neki nincs jogában, ellentétben állottak a népszövetségi közgyűlés érzésével és főifogásával. A delegátusok elutaztak Genfből. Briand mondja: „é. oépsk biztosabb bázist adnak a békéa«k, mint a politikusok," [Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Genfből jelentik: A Népszövetség közgyűlésének befejezése után ez egyes delegátusok bttcsuí véve egymástól, elutaztak G nfböL Briand elutasésa előtt frged a a német u'sághókat, akik előd iánrn«afoit arra, hogy a Népszövetség postául közgyűlését nagyots ttstzul kimtetiik elő. E sifet rielenf ég dacá a mer van a mostani Sözgifl'éEuel* sz az errdménye, hogy keresztülvihető volt Németországnak eszmei belépése a Népszövetségbe. Aauiin annak a legényének adott kifejezés!, hogy a Népszövetség e?u!án a népeire log támaszkodni, nem pedig g j-olitikusoira, mert a népek biztosabb bázist adnak a béke számára, mini a politikusok. \J<im Luther fogad'a a német újságírókat és megindokolt* e öaüb, hogy miért bízott Németország azokba;? a fcileleiiíésekben, amelyeket az eg,-es áihmok képviselői tettek a közgyűlés megszakítása slőu és hangsúlyoz?*, hogy nem lehe ett elíre látni azi, íjogy Brazília tett miteüozs'áriak e? yc« táteleibí! kapaszkodva vétót emel Németország tanácstagsága ellen.