Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-16 / 62. szám

emctnstMti Dsftk Pirno-a. L Telelőn IW Eiadúkiyatal, üUllikllliTtii és iwirsda i Aradi ucca 8, falcba 108, li PaHti Báadar-s»gánű 1, »án Tslsimuián 1B-M. Szeged, 1926 március 16, KEDD Eiöliiettsi Irak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapested ts vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára httkOznap 2000 kor. fisát- 4s tnnepnap 3000 korona. II. ívfolyatn, 61. szán ünnepnapon. ... Mi történt az első .Talpra magyai" ki­állás után, annak a hagyományát usy (adja már minden ember, mint a bibliai történeteket. Ettől a naptól sjámitji a matyir nép ujjászü­Iclését; ezen a nipon hallottak le a bilincsek a lobbigyok kezétől; eien a napon letl sza­baddá i ÍOld és a szellem. Ezt a napot „Szent Petőfi napjának nevezze Magyarország, mert ezt a napot ő állitá meg az égen, igazabban, mint valaha Józsne... Ne fessék a dolgot elhamarkodni és ne tes­sék büntető paragrafusokat keresni se az öreg Józiuc becsületének megvédelmezésére, se ami blaszfémiánk megtorlására. Nem mi vagyunk itt a tettesek, hanem ax a közismert desiruktiv egyén, akin«k március tizenötödiki himnuszai közfil egyikből idéztük ezt a pár sort * akit egyébkent Jókai Mótnak hívtak a földi életben és a magyar örökkévalóságban. Azaz, hogy eiután a mondat után nem a bevégzettség jpon ját keli fenni, hanem a kér­dés karopáját. A magyar örökkévalóságban hi­szünk, mint as örökkévaló Istenben. De biio* nyos-e az, hogy Jőkai Mór, meg a „Szent Petőfi", meg Kossuth Lajos, meg az egész márciusi mithoaz részesedik a magyar örökké­valósigban ? Az a március tizenölödiki nap, amelyen „felkelt rabügya kőpárnáiról" a „meg­zsibbadt gondolat" és bevilágította a magyar glóbuszt a francia forradalom hátostágu fák­lyával, a szibídiágg&l, egyenlőséggel, testvéri­séggel, — bizonyos ar, bogy es a március tizenölödiki nap megállt az égen, igazabban, mint a Józsueé ? Nem tudjuk, hány száz, vagy hány ezer trikolóros szónok telelt ma erre a kérdésre Magyarországon igen-nel, még pedig érces és harsogó igen nel, ahogy azt ennek a bilincs­tördelő nspnak a méltósága megkívánja. Jó, hogy a halottak nagy alvók, akikei nem lehet feldörömbölni a legharsányabb ünnepi beszéd­del se. Mert ha lehelne és ha a maiciusi ifjak és a negyvennyolc politikusai meghallhstták volna az idízöt, akkor alighanem föladtak volna néhány olyan kérdést, ami zavarba hozta volna a leggyakorlottabb mátcins tizenötödik szó­nokot is: — Hová tettétek a mi hagyatékunkat, ame­lyekkel a nemzetek nábobjává akartuk tenni a magyar népet ? Mivé tettének a Jogegyenlőséget, amelybe mi mindenkit befogadtunk, akit az Isten a maga képére teremtett? A j gegyenlö­séget a ti nemzedéketek kitörölte a törvénytár­ból. Mi van ami kincses hagyatékunknak azzal a kohinoorjával, amely szerint „gondolatait ssj'ó alján mindenki szabidon kífejezneti ?" Ti gyűlöli­tek a sajtöszabadsigoi, ha nem a ti gondolataitokat kürtöli és ha lehelnétek, ezt a levelet is hóhér kezével tépetnétek ki a szabadságharc törvény­könyvéből. Hová tettétek a mi evargéliumunkaf, amely as isteni törvény szellemében tette az újjászületés alapjává a demokráciát ? A li sze­metekben a demokrácia félelmetes dögvész és aki a demokrácia hitvallója, az a ti nemiedé­ketek szemében destruktív hazaáruló. Ti egy napján az esztendőnek arcra borultok előtte nk és háromszázhatvan négy napján arcul vertek bennünket, mert minden göröngy minket ér, amivel meghajigáljátok azosat, akik a mi hagyatékunkat őrzik, az ötök élet kenyerét, amely egyedül men heti meg és tsrtha ja fönn a Bugyarsígof. Va»y az ünnepetek guny és kegyeíettértés, vagy a héUöznspJaitokon nem tuj játok, mit cselekeszttk. Ha csekteddeihkfeei megtagadok bennünket, akker ezen a napon göngyöljétek be a zászlókat, kössetek syásífátyo t a trikolorra és hagyjátok sludni a holtakat. Jó a mi nemzedékünknek, hogy a hüioMak nem beszélnek és Jó az utánunk kö vetkező nem­sedékeknek, hogy ezek a halottak 1)8 tmíatlanok. Genfben még nincs biztos remény, hogy Németország fölvételének bonyodal megoldani sikerül. (Budapisil tudósítónk telefon jelentése.) Német­ország tudvalevően rigaszkedik ahhoz, hogy mint neki előre Ígérték, minden föltétel nélkül vegyék be a Nemzetek Szövetségének tanácsába, épp ugy, mint a* alakulásnál fölvették a többi nagyhatalmat. De Lvngyelország is igényt támasztott s ragaszkodik ahhoz, hogy ez föltétele legyen Németország fölvételének. Lengyelorssájo elsősorban Franicaorszig, de noat már Anglia is táftogatja. Brazília is foltéieleket szab Német­ország számára. Vannak ma különböző hirek arról, hogy Svédország lemond, Spanyolország kényszeríté­sére, amelyhez fontos kereskedelmi érdekei fű­ződnek, a maga tanácstagságáról Lengyelor­szág javára, amelyet igy nem kellene választani. a kesebbi esti hírek szerint bizonyosnak Iá*suk, hogy két hatatom, amely nem állandó tanácsbeli tagsággal bír, vissza fog lépnL Még pedig Svéáorszag és Csehország. „Az ügy rosszul áll" — mondja Benes. Genf, március 15. A tanács nyilvános ülé­sét hossza bizalmas ülés kivetie. A tanács tag­jai a pilótából való távozás közben rendkivül komolyak volak. Egy ujiágirónak arra a kérdésére, hogy az ügyek hogy állanak, Briand kurtán a követke­zöiet felelte: — Nem futettunk eredményre, Benes azt mondotta: — Az ügy rosszul áll. DSnfőbirdságaz Arad-Csanádi vasút ügyében (Budapesti tudói itt nk ielejenteleniése.) Genf bői jelenlik: Díiutín 5 és 6 tfra között a ta­nács hivatalos ölést tartett, amelynek n*p'rend­jén szeiepelt egy döntóbhóságnak a kiküldetése a megyar és rtman kotmány körltt azACsEV ügyében filmet Üt vitás kérdések elbírálásán. A tanács állásfoglalását rbben az ügyben elha­lasitosta, mert a két étdekelt kormány között megegyezésre vonatkozó tárgyalások indultak meg. A Népszövetség keddre tervezeti közgyűlését szerdira halasztották. Folytatódik a nemzetgyűlésen a frankvita. A Icddi ülésen nem lesz itthon a miniazitrtlnök. — A kloürinditvány csak hárem nap múlva kiuüibet napirendre, a kit tűm — Hétfőd már beftje (Budapesti tudósilónk te Irfetjelentése.) A nemze gyűlés kttidetr, mértius 16 tkún ismét ötiztül és folytatja a frcnkhtmisitts yoiliiket megviztgólósára kiküldött parlamuti bizo't dg ftltmésének táriyclását Mivel egy nyolcóus ülés mír volt, még három nyolcéns ülést kei lene tartani ahhoz, fcogy e klotür tneitvátyoz­ható legyen. A miniszterelnök hazaindul/síró! Genftől még semmiféle bir nem jött. Hr szerim » mi&ifzterelnök elhatározta, hogy bevárja a Ni­Beihien távollétében ia kimondják ődik a frankhamisitás tárgyalása. meiorstág fölvétele ügyében hozandó döntést is adatg Gt nfben marod. A framügy vitája ennek tlltnére fuiylatédik a nemi együttsen. Az ülésen az ellenzék rés/érői több olyan beazfd fog elhsngzani, amelynek nagyobb jelen­tőséget tn ajd< nit< nak. Igy esetleg már sor keiül Andrássy G>u'a gróf beszédére és a pol­gári ellenzék vezeői közüi is többen szándé­koznak f (szólalni. A szociáldemokraták szintén a legteljesebb erővel folytatják a vitát. Csütörtökön indítványozzák a kormánypártból a kloturt. (Éjjel telefonálja i üde petit tudósttónk.) M a már befejezeti dolognak látszllr, hogy a nem­zettyülés csütörtöki üléséséu az egységes párt indítványozni fogja a klotür bikaima­zását. A terv eiedetileg az volt, hogy a kor* mánypárt eltbb megbeszéléseket folytat Bethlen miniszterein!'kkel. M után azonban Behlen csütörtökön este érke het haza, az egységes párt Vezetősége a miniszterelnök Intézkedésének leválása nélkül határozta el magát erre a lé­pesre és igy kétségtelen hogy a frankvlta hétfőn végei ér. Miu'án a ház»zabMyok értelmében a klotürre vonatktzó Indítvány fölött az eddigi jelek szerint a legjobb esetben csík a nemzetgyűlés egyszerű szsvazáisnl dönt, a határozat kimondását kivető négy ülés­nepon minden szósok csak egy-egy órán át beszélhet, a negyedik ütésnapon, amily moit hétfőre étik, az eltik, tekintet nékül orra, hogy fölszólalást a jelentkezők vannak-e, a vitát bezárja. Mi ismét cirkulált az a hir, hogy Bethlen István miniszterelnök még a vita bezarása előtt ugy a parlamentben, mtni legtölsőbb helyen felveti a bizalmi kéráést. Ez a hir azzal kapcsohtban terjedt el, hogv Károlyi József grófnak a mirisz'erelnök Genf btn ilyen értelmű ktje'entést tett volna. E*>et a hirrel szemben az egységes párt rcegáshptja, hogy a bizalmi kérdés fölvetése nem fog meg­történni, ezt a miniszterelnök fölöslegesnek tartja és an­nak gyakorUti jelentősége tu ajdonképpen nem is volna, mert a miniszterelnök a frankvita be­f'jezése után alkalmas időben kabinetjét re­konstruálja. Pesthy miniszter nem terjeszti a nemzetgyűlés elé a frankügy uj nyomozási adatait. (Éjjel telefonálja budapesti tudósítónk:) A miniszter?lnök t»voiléteben mejtir u ó irank­vita nem ígérkezik mozgalmasnak. A nap első ssönofea dr Györki inrs lm, íbi sz el­lenzék nevíbsn fös.tiija a» lemé tigyrrintez­tert, fcogy ű nyomozás legújabb adatait terjessze a Ház elé. Amikor erről a kérdésről el*»zör ese t szó, asfcor ugy tervezték, h gy Pestty Pit igasgátfögyraintsz-er tényleg beter­es ii « nemzetgyűlésnek ezeksl az sd^toftat, időlö^en azonban a Kormány arra a megáila* pnásrs Jutott, hogy trrc szükség nincsen, meri aan

Next

/
Thumbnails
Contents