Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-16 / 37. szám

Ara k«rina. SJ-írtmratörtgi Daák Ferenc-m. 2. Telefon 13-88. Badóhivrtú, i Jegyirodái D«eonict-tSr 11. Yeietai m. • i PWöfí Sándsr-nsárot 1. txám Tstefgnsxáis 10-M. Szeged, 1926 február 16, KEDD ElOtiitttfl árak: Egy hónapra helyben <0.000 kor, Budapesten te vidéken 450)00 kor. Egyes szám ára hétköznap 21X10 kor. ru/r éi ünnepnap 3U00 korona. 11. évfolyam, 37. szám Mit álmodik X. ur? Hogy X. or kicsoda 7 Ha ludnánk, akkor nem volna X. ur. Egyike a frank-ügynek ne­vei elt löbbismerellenü eiyenlet titkainak, amely most érettlégi téiel a magyar politika számára. A többismerellenfl egyenletek megoldásinak több módját ismeri a mathematlka s ngy rémlik, azonkívül az egyiket francia módszer-nek hív­ják. Hát es a mi egyenletünk a francia erőd­szer szerint bontédik, élénk megbotránkozására több igaz honfinak, aki szivesebben látná a magyar módszer alkalmazását. A magyar mód­szer ax volna, hogy as ember neki menne egy szivaccsal a táblanak és ledörgölné rőfa az egyenletet összes x-elvei és y-jaivíl, Ez bizo­nyára tiszti munka volna, de as ördög vigye azokat a franciákat, nem engednek a méd­azerükböl és .azt akarják, bogy hulljon le a lepel az ösizes X ekröl. Bolond emberek, abelyett, hogy örülnének neki, bogy néhány önzetlen magyar ember időt és Hradtságot nem kímélve kitűnően aikerfllt bankókkal akaita szaporítani a francia nemzell vagyont, hónap­számra macerálnak bennünket mindenféle Illet­len érdeklődésekkel, megrontják a maguk far­sangját Is, meg a mienket is s pont hushagyé­keddre szánták a lő-masika leáiarcozását. No, ízt az egyet meg kell adni, bogy ha tökéletlen emberek is, stilusérzékflk van nekik. Hanem mit szólunk Károlyi Imrének a sze­repléséhez, amely váratlan Is, megdöbbentő la ? Erre íz úrra mégis nehéz rábiggyeszteni a destrukció sárga foltját. A legkonzervatívabb magyar mágnások közül való. A lorridilmár Károlyi Mihályi wy gyűlöli, ahogy csak vér­rokon Ind gyűlölni vérrokont. Semmi valószínű sége snnak, bogy Kun Bélával tartana fenn össxeköttetést és egy követ fújna a bécsi és páriái emigránsokkal. A lapok jelentései azerint apása lesz a kormányzó fiának és már csak ezért se igen lehet föltenni, hogy a mai reasim helyett az októberi forradalmat akarná életre galvanliálni. Mi szándék vezeti lehál, mikor a nagy tolongásban ö is oda töri magát a több­ismerellenfl egyenlet táblájához, de nem szivacs­cial, hanem krétával a kezében? Hiszen as te lenne baj, ba kriksz-krakssokkal áthuzigálná az egész feladatot és aztán leszamarazná a fran­ciakat és bajuszt csináina nekik a krétával. Ciakhogy ö nem ázt teszi. Nigyon keményen és vastagon aláhúz egyes részeket a számítás* ban és^f igyelmezteti, nyomra vezeti a franciákat, bogy bol találhatják meg a nagy X-et. — Caodálkozom azon, hosy az illető nyu­godtan tud aludni, mikor Windischgraetz és Oerő hetek óla börtönben sinytődnek. Pedig ők ketten nem is isit érték egy máit, mig as illető meg nem ismertette őket egymással abból a célból, bogy hamiiilstnak frankot. Azt olvisauk egyik-másik fővárosi lapban, hogy ez szinte s>emély!eirás, amiből löinyll ráismerni az ///e/d-re, akit a franciak hetek óta hiába keretnek. Most már lehet, hogy nyomon vannak a franciák s talán mire e sorok meg­jelennek, nyilvánosságra is fog kerülni, ki az az ismeretlen nagyszakállú öreg ur, akit as ért­hetetlen Károlyi Imre Illető nek nevez a akinek nem okvetetlenül kell nagy szakállt viselni, sőt talán bajusz do'gában is szűken van eleresztve. Nekünk, tudatlan vidéki embereknek fogalsnnk se lehet róla, ki ez a fátyolos férfiú és nem is igen érijük, miért nevezi Károlyi gróf Illető nek éa miért nem nevezi nem o' nevén? Hiszen agy tudjak, m hallgatni is bűn s bünpártolátf a keresett gonosztevő* kt nem Jában volna. S aki kötdeaségmnl sztással vá­dolja Bethlen litvánt, mert as ideiében kapo t figielmeiteiéa mán «e tette meg keliC eréll el a preventiv intézkedéseket, attól mégis csak különösnek kell találni, hogy nem mondja ki annak a nevét, akit ö maga a frankügy leg­nagyobb bflnösérek tart. Ennél c»ak az a kü lönöitbb, hogy as illetékes fórnmok közül még eddig senki te kérdezte meg a váratlan vádló­tól, aki országos nyilvánosság előtt emelt vádat, hory ki az a főgonosztevő és mit tud tóla? Sok mindent nem lehet és talán sok mindent nem szabad ilt megérteni, egyet azonban tudunk, amit Károlyi Imre nem tud. 0 lodjt, ki az az X. or, akin az egéss egyenlet meg­fordul, de nem tudja, hogyan aludhat az nyu­godtan, akinek áldozatai börtönben sínylődnek. Mi nem csodálkoiunk, mert mi tudjuk, bogy X. urnák, akárki Irgyen 0, edzett lelkiismerete van, amit kicsiségek nem hoznak ki a sodrá­ból. Akit nem rémitenek Orgovány véres kisér­tetei, akihez nem járnak vitsza az erzsébet­városi kaazinó lábatlan, fejetlen árnyai, akinek álmába nem dörren bele a csongrádi bomba és nem tikit bele a azéttépett kis cielédlány halálsikolya, annak igazán nem támadnak ijesztő viaiói a Markó uccai fogoly-elvtársak miatt. X. ur egész bizonyoian mindmiig nyugodtan aludt puha ágyában és ba álmodott valamiről, az nagyon szép és mosolygós álom volt. Curuliii szekérben ült, mint Pannónia diktátora és a izekér előtt, amely a demokrácia és a parla­mentarizmus szétmarcangolt hulláin gurult végig, lictoroknak maskarázott pribékek vitték a fasces't, a suhogó vesszőket és mindenekfölött a bárdit, Léderer Guiztávék kipróbált fegyverét ... A francia kamara leszavazta a kormány egy javaslatát. zetbe kerül Bár a pénzügyminiszter is fel­szólal és utalt a dohányárak felemelésének sürgősségére, a kimara a kérdéses törvény­cikket 291 szavazattal 207 elleniben eluta­sította. A szavazás eredménye nagy Izgalmat keltett, különösen a r dikálisok kizt és a középen, amely a javaslat mellett foglalt állást. MMMMMMMMMM^^ (Budapesti tudósttónk telefonjelentise.) Páris­ból jelentik: A kamara bélfőn délután meg­kezdte annak a cikknek tárgyalását, amellyel a 4200 milliós költségvetési deficitet é hajtják ki egyenltteuL Briatd figyelmeztette a Házat, hogyha a kor­mánynak nem szavazzák meg a legszüksége­sebb eszközüket, akkor az ország suyes hely­Szigoru intézkedéseket tettek Romániában a zsidóellenes diákzavargás megtorlására. Bukarest, február 15. Az egye'emi tanács a legutóbbi diákzavargásokkal kapcsolatban ho­zott határozatában hangsúlyozza, hegy az egyetemi hallgatóságnak az a kiséilele, hogy a tanács Ülésére behatoljon, nem egyéb, min* felhívás az anarchiára. A tanács épp ezérl a bukaresti diákközpont nevü egyesűetel, amely ezt a felhívást kiadta, felnszla ja. Ami a diák­ság 1925 december 10-iki memorandumát ilte'i, a tanács megállapítja, hogy ennek szfr vege sérti az egyetemi tanács tekintélyét. Kereken visszautasítja as egyetemi baliga ók ujabb memorar dumál, amety a tanács által korábban megállapított bonfe'ések felfoggesz lését as állaláncs diáksztrájikal való fenyege­téssel köveleli. As orvosi fakul'áton történt zavarj ások kö­vetkeztében a tanács egyhangúlag kimondta, hogy az orvoii karon az I. és II. évfolyam va­lamenryi előadását a folyó tanévre beszünteti. E két évfolyam részére kiadott egyetemi ok­mányok érvénytelenek. Angbelescu miniszter javasolta, hogy mind­azokat a diákokat, akik a zavargásban riszt vettek, egyszersmindenkorra tiltsák ki az egye­temekről. A király Hlotu udvari miniszter utján jelen­tést kért az eseményekről. A kormány utasította a kereskedtlmi minisztériumot, bogy ir|a össze a diákok átal okozo l károkat, hogy a keres­kedőket kártalaníthassák. A károsult ziidó­kereskedök küldöttségileg szándékolnak a ki­rályhoz fordulni, káruk megtirltisit kirve. (MTI.) A parlamenti bizottság kihallgatta Telekit. Windisebgractz Tslakl Pál g'ófnak évekkel cztlőit kijelentett*, ho*y bazaf/as célokból frankokat kellene hamisítani. n beciületes k vétkét eí­it el az, aki , noha mód­(Budopesti tudósítónk telefonjelentise.) Meg­bízható helyről szerzett értesüéseink szerint Teleki Pál gróf saját elhatározásából jucnt meg a főkapitányságon és arra való ftivauo­zással, hogy a parlamenti vksgá óbzotsrg maga elé idézte, bejelennie Katona Rezső rendőifMarácfOsnak, bogy kötelességinek tartja a rendőrség előtt vallomást tenni Ki.eiemeite Teleki Pál gróf azt is, hegy súlyt helyez arra, hogy kihallgatásánál a francia kiküldöttek is jelen legyenek. Teleki Pál gróf kívánságának megfelelően Katcna rendőrfőtanácsos azonnal érintkezésbe lépett a francia megbízottakkal, akik dr. Auer Pál társaságában csakhamar megjelentek a rendörségen, ahol a volt miniszterelnök itfgl s emélyes ismerőse, dr. Auer mutatta be a francia tendöiség kiküldőiéit. Ezu'án lette meg vallomását Teleki Pál gróf, amelynek lényege az, hogy esztendőkkel ezelőtt Wlodtschqraetz Lajos herceg előtte említést tett, hogy hi.zaftos célokból francia frankot szeretne h misi'oni. Akkor Teleki Pál az Ogyről lebe­2 széllé és azóta a dobgról semmit sem hüllőit, ugysiintén a továbbiakról sem tud semmit. Elrendelik Károlyi Imre gróf tanukénti kihallgatását. (Budapesti tudósítónk telefonfeleniése.) Ma dé előtt az ügyészségen dr. Vargha Béianak, a Nemzeti S/Oveiség leartózutott tiikárátsk s erepére vonatkozóan ujböi kibalg»tíák Rába Dezsőt, Hoits Lajost és Kurz Sodort. A frcncla megbízottak kérelmére Rábo De­zsőt Isméi sztmbesitéill fogják Gerő Lászlóval és elrendelik Karolyi Imre gróf tusuk inti ki­hallgatását. Múkkay ügyészségi ale'nök ma vette kézhez a pólnyomoiáara vonatkozó rendőrségi irato­kat, amelynek alap én az Ogyéssség előre­láthatóan pótvádiratot fog kiadói, amely még e hé' tnlyomán elkészül. E tői f jggeilenfll azonban előreláthatólag a rendőrségnek még lesz szerepe a frankhamtsi-

Next

/
Thumbnails
Contents