Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-14 / 36. szám

t92t febraár 14. DELMAGYARORSZAG 8 Hatósági vélemény az egyetemi építkezések megkezdéséről, helyéről és költségeiről. Sokan várják ax egyelem! építkezések ügyének ddifire Jutását Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter bejelentett látogatásától. A látogatás napja egyelfire még nincsen megállapítva, de dr. Somogyi Síiiveszter polgármester legutóbbi budapesti tartózkopása alatt Ígéretet kapott, bogy a miniszter rövidesen Szegedre Jön. A miniszter látogatása, ba csakagyan eredményezni fogja az épi.kezések megkezdéséi, természetesen eldönti az ta|izegedlek és a Marstér környékiek vitáját, akik mindannyian nyomós érveket veinek latba az egyetemnek UJízegeden, illetőleg a Marstéren való felépítése érdekében. Ugy látszik azonban, ebben az esetben is az a péfd beszéd nyer majd igazolást, amely szerint ba ketten veszekszenek, a harmadik nevet. Erőteljesen nyomul ugyanit előtérbe az ismert harmadik terv, amely az egyetem kívánsága és amely szerint a szegedi egyetemet a logadalmi templom és a Tiszap rt között elterfllfi városrészen keiiene felépíteni. Egyáltalán nem megltpö, bogy mos! a város bstósága is est a ter*et tette magáévá. Erre a gondolatra az vezette a város vezetőségét, közöttflk Somogyi Szilveszter polgármestert, hogy a fogadalmi templom környékéi aaindenesetre rövidesen rendezni kell és bogy azon a tájon a városnak már van is 10—12 telke, mig egy csomói mindenképen kl kellent sajátítani. A magánvállalkozás egyelőre elzárkózik az építkezés elöl és az a veszedelem fenye geti a fogadalmi le •• plomot, bogy még beláthatatlan ideig rozoga viskók között kell állaniv. Az egyitem építése azonban nagy fellendülés hozna ebbe a városrészbe és valószínűleg magánosokat is építésre ösztönözne, miu án az üzleti élet fellendaiése megkönnyítené az üzletikben egyáltalán nem bővelkedő városrészben az üzlethelyiségek és lakások értékesítését. A polgármester szerint az építkezést még a nyár folyamán megkezdenék, bár annak teljei befejezése 10—12 évig is eltartana. A program szerint az építés bárom periódusra oszlana. Első sorban a gyermekgyógyászati, belgyógyászati és sebétzeti klinikák épülnének, de ezek építése is elhúzódna 3—4 évig, főként a szükséges tőke hiányában. A város maga 800 ezer aranykoronával járul az első építkezési periódus költségeihez, amely összegből 200 ezer aranykorona bármely percben rendelkezésre áll. A? áiiam az 1926-27. évi költségelőirányzatba 400 ezer aranykoronái vett fel a szegedi egyetem építkezési költségeire, ugy hogy az építés céljaira erre az évre már 600 ezer Korona áll rendelkezésre. A tervek szerint a második épitéii periódus a ragályos és börbeteg, valamint az elmebeteg klinika felépítését ölelné fel, mig a harmadik periódusba az uj nőgyógyászati klinika és bakteriológiai intézet építése jutna. Efahes a hatóságtól nyeit információnkhoz mes Jegyezzük, hogy a hely kérdése még bizonyára sok vita tárgya lesz és hogy a végső szót a város közönsége fogja kimondani. Ami pedig az épitési költségekhez való városi hozzájárulást illeti, e tekintsiben már végérvényesen a közgyűlés döntött. Hétfőn ismét tárgyalás lesz a Kelemen—Szakáts-pörben. A bizonyításra vonatkozó előterjesztések hétfői elintézése után márciua első faléban kezdődik a tulajdonképpeni főtárgyalás. — A törvényszéki főtárgyalás előreláthatóan igán hosszú ideig fog eltartani. A szegedi törvényszék Vild-tanácsa hétfőn kezdi folytatólagosan tovább tárgyalni a Kelemen—Szakáls-féle kölcsönös rágalmazást pört. A monstre-pört két héttel eze'őtt kezdték el tárgyalni, amikor is nem jutottak tovább a kölaiönöa bizonyitáakiegészitéat célzó kérelmek előterjesztésénél. A bíróság ugyanis csak két aapot szánt a bizonyítási kérelmek előterjesztésére, de mindkét fél a bizonyítékok olyan tömegét produkálta, hogy ujabb tárgyalási napok kiiBsése vált szükségessé, A hétfői folytatólagos főtárgyalás! napon mindkét fél megteszi megjegyzéseit és észrevételeit a bizonyítékokra, ami egy délelőttöt vess igénybe. A teljes bizonyítási előterjesztések nlán dr. Kelemen Béla alperesi ügyét tárgyalják, amikor is a bizonyos kárlyacsaták pro és kontra bizonyítása köve<kezik. A tötvényszék Vild-lanácsa csak a keddi tárgyalási napon dönt azután a bizony itáskiegészilés kérdésében. A biróság előreláthatólag a legteljesebb bizonyítást rendeltei s ez esetbea mintegy nyolcvan tanú kihallgatása történik meg. A tervek szerint a tulajdonképpeni főtárgyalás március első felében kezdődik el és erre 14 tárgyalási nap kitűzésére számit a biróaág. A béífön délelőtt kezdődő folytatólagos főtárgyalás iránt városszerte nagy az érdeklődés, ugy bogy a tárgyalóterembe csak belépőjegyekkel lehet majd bejutni. Milyen legyen ax uj adévallomás ? Az üzleti könyveket vezető kereskedő és iparos a kereseti és Jövedelmi adóvaílomáaát mérlege és veszteség-nyereség számlája bemutatásával készítse el. Az örök taposómalom rendületlenül dolgozik. Az állami adóprés megszakítás nélkül végzi körforgó munkáját. Csak nébány napja muott, hogy az adófeiszólamlási bizottságok befejezték az 1925. évi adók megállapítási munkálatait, már is uj feladat előtt áll az adózó társadalom: február bó utolsó napjáig be kell nyújtani az 1926. évre szóló kereseti-, Jövedelmi- és vagyonadóvallomásokat. Köztudomásu, hogy az 1926. évre szőlő kereseti- és jövedelmiadót az 1925. év ered ménye alapján fogja az adóbatóság kivetni. A vallomást tehát az elmúlt 1925. évben elért ttzleti eredmény alapján kell előterjeszteni VílOban felesleges volna az elmúlt 1925. év példátlanul veszteséges gazdasági eredménytelenségét éppen ezeken a hasábokon ujbói részletesen vázclni, ahol azelmalt év folyamán oly sokszor adtunk panaszos hangot a kereskedelem és ipar súlyos kríziséről, nyomasztó gondjairól és elviselhetlen veszteségeiről. Az 1925. évre kivetett adók bárha súlyosak voltak, azonban ezek kivetésénél az adóhatóság még Jogszerűen hivatkozhatott arra, hogy ezen adukat az 1924. évi üz'eti eredmény alapján állapítja meg. Az 1924. év pedig legtöbb esetben még látszólagos nyereséggel zárait, hiszen es év első fele az inflációs gazdasági periódusba esett, második felében a szanálás müve még nem éreztethette mindent megbénító hatását. Az adókivetés képinek azonban az 1926-ik évi adók tekintetében gyökeresen kell megváltozni. Iit egy példátlanul veszteségteljes esztendő áll mögöttünk, amelyben az adózók túlnyomó száma adóköteles nyereségre nem tett szert, banem sok esetben súlyos veszteséget szenvedett is törzsvagyona eten veszteségek folytán lényegesen csökkent, ha teljesen meg nem semmisült. A veszteséggel zárult üzleti esz endőt a gazdasági életben kétségtelenül kivételesnek kell tekinteni. Ennek a kivételes ered ménynek az adóhalőság részéről való elfogadására csak akkor számithatunk, ha ezt meggyőző módon bizonyitani is tudjuk. Feltétlenül szükséges tehát - ez évben inkább, mini bármikor a múltban —, hogy minden kereskedő és iparos, aki szabályszerű üzleti könyveket vezet, kereseti és Jövedelmi adóvallo mását ezen könyvet alapján készült mérlege és veszlesig-nyeresig számlája bemutatásával kiszitse ei Ez nyújtja számára az egyetlen lehetőséget, hogy az adóbatóság a kritikus 1925-íki gazdasági <v eredménytelenségét sz adókivetés nél figyelembe vehesse. Hiszen s kereskedőnek és ipsrosnsk egyéb védelme ugy sinci s túlzott adókivetés ellen, mint szabályszerűen vezetett üzleti könyvei, amelyekre — ba azokat a könyvvizsgálat aggályosnak nem találja — a törvény erejénél fogva minden adókivetési fórum előtt eredménnyel kell, hogy hivatkozbassék. Ellenben, ha mérleget és veszteség-nyereség számlát nem csatol, vallomását nem üzleti könyveinek eredménye alapján késziti cl, öamaga lip a becslést eljárás süppedékes talajára, amelyen eleve le kell mondania arról, hogy veszteséges üzleti eredményére hivatkozbassék s önmagát szolgáltatja ki a sokszor minden tárgyi alapot nélkülöző hiányos és önkényes becslésnek. Ezen becslési eljárás természdéböl következik, bogy az adózó üzletterének, személyzeti költségeinek és egyéb regie-kiadásainak számbavételével állapítják meg adóját. Minél nagyobb a regie-kiadások összege, annál nagyobb adóköteles Jövedelmet tételeznek fel, holott az 1925. év azt a paradexális képet mutatja, hogy éppen a regie kiadások nagymérvű növekedése, szembeállítva a forgalma pildátian megcsappanásával, okozta a legtöbb üzlet is üzem vesztesiges eredményit. Az ily becslési eljárásnak kitett adózóról mégis minden esetben feltételezik, hogy az elmúlt üzleüvéS nyeresiggel zária. A kereskedelmi érdekképviseletekre vár a feladat az elkövetkezendő adókivetések alkalmával gondoskodni arról, bogy az adókivetéaek a bz mutatott mérleg- és eredményszámuk alapján készüljenek. Ahol kételyt támaszt az adóhatóság, ott rendelje el az üzleti könyvek vizsgálatát, de meg kell szün<etni azt a szabálytalan eljárást,' hogy az elsőfo»n adóbalóság sablonos indokolással egyszerűen mellőzze a mérleg- is eredminyszdmia adatait és ezek félretételével becslési eljárást foganatosítson. Dr. Kertisz Bik. MtfMAMMMMMMMMMMAMMMMMAMMMV A Máv. üzleti részesedést ad a tisztviselőknek. A részesedés — egyhavi fizetés. Budapest, február 13. A Máv. igazgatósáp körrendeletben értesítette tisztviselőit, hogy kívánságuk szerint az eimnlt évi nyereségből részt Juttat a tisztviselői karnak, az altiszteknek is a segédtiszteknek. Előreláthatóan ax éti fizetis 6-8 százalékának kifizetéséről lehet szó üzleti részesedés elmén, amily körülbelül a tisztviselők egyhavi fizetésének felel meg. Arról még nem történt döntés, nogy a nyugdíjasoknak is kifizessék az üzemi részesedést. KiPIKPIKSílKi^MKStlKKSMKPlM Sikkasztott egy főtisztviselő özvegye, mert éheztek a gyermekei, A törvényszék 14 napi fogházra Itólte. A legmegrázóbb emberi tragédiák egyike az, mikor a nyomor, a megélhetés gondja és a kenyérszerzés nehézsége a bQn útjára kergeti a társadalomban küzdő egyént. Ilyen bünügy került szombaton főtárgyalásra a szegedi törvényszék elé. A vádlottak padjára egy magasrangu állami főtisztviselő négygyermekes özvegye került, akt végső nyomorában csalt, hogy gyermekeinek betevő falatot szerezzen. Özvegy S.-né férje nemrégiben öngyilkosságot követett el. Halálával családja a legnagyobb nyomorba jutott. S.-né mindent elkövetett, hogy némi keresethez jusson. Azonban próbálkozásai majdnem mind eredménytelenül végződtek. Legutoljára egyik nagyobb szegedi papírkereskedés alkalmazta ügynöknek az özvegyet, aki rövidesen használhatóvá gyakorolta be magái uj munkakörében. Keresete azonban kevéske volt. A négy éhes gyermekszáj ennivalót követelt, ugy hogy az özvegy tehetetlenségében a főnökének pénzéhez nyalt. Néhány millió koronát sikkasztott el. A kárvallott főnök sikkasztás cimén feljelentést tett hűtlen alkalmazottja ellen. A szombati főtárgyaláson özv. S-né nem tagadta tettét és a végtelen nyomorúságát hozta fel, ami előidézte, hogy idegen pénzhez nyúlt Szomorú életkörülményeinek elmondásakor a megtévedt asszony sírógörcsöket kapott és térdenállva, zokogva, négy éhes, kiskorú gyermekére való hivatkozással könyörgött a bíróságnak, hogy ne ítéljék el fogházbüntetésre, mert gyermekei gondozó nélkül az uccára kerülhetnének. A bíróságnak azonban Ítélkeznie kellett A túlnyomó enyhítő körülmények figyelembevételével a biróság 14 napi fogházbüntetésre Kélte az Kisasszonyt, aki felebbezést Jelentett be az Ítéld SBen.