Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-05 / 28. szám

4 DBLMAGYAROKSZAO 1926 február 5 Néhány nappal ezelőtt azután kissé javult Medgyaszai állapota olyannyira, hogy már felkelhetett és ki-ktjárogatott a ház elé. Szerdán a késő esti órákban történt azután, amikor már teliesen elcsendesedett a község, az Oreg gazda felöltözött és magához vette revolvert. Botiára támaszkodva, lassan-lassan elcsoszogoit a Szép tucat házhoz, ahol felesége tartózkodott, szüleinél. Felesége nagy meglepetéssel fogadta az öreget és alig akarta beengedni a házba, mivel már mindenki lepihent. Az öreg azonban nem tágitotf. És nemsokára a szobában megtörtént a gyilkosság. Az öreg Medgyaszai eleinte meg sem emiitette, miért jött a házba, teljesen szelíden be* szélgetett közömbös dolgokról. — Hát hogy vagy most? — kérdezte feleségétől és semmi gyanúsat nem lehetett észrevenni rajta. Nemsokára azonban — éjfélteié {áthatott az idö —, hirtelen megváltozott a tónus. — Gyere vissza hozzám I — kiáltott fel Medgyaszai. — Nem megyek! — szólt haiározotfan felesége. Medgyaszai most már szinte fenyegetően kiáltott feleségére. — Hát nem megyek, ezerszer nem I — kiáltott vissza az asszony. — Akkor haljunk meg együtt l — ordította magánkívül a 82 éves ember. Még mielőtt megakadályozhatták volna, hirtelen előrántotta revolverét és közvetlen közelről feleségére lőtt. A golyó az asszony gyomrát találta. Medgyaszainé néhány pillanat alatt elvesztette eszméletét és összeesett. A házbeiiek rémületükben még mindig nem tettek semmit, a szinte önkívületben lévő ember pedig most vaktában lövöldözni kezdett. Négy lövést adott le feleségére, de egyik sem talált Amikor pedig ekkor már berohantak a szobába, az öreg Medgyaszai önmaga ellen fordította a fegyvert és az utolsó golyóval szivenlőtte magát. Az öreg gazda néhány perc múlva a Szép uccai házban meghalt. Nemsokára áthivatták dr. Bernáth orvost, aki az öregen már nem tudott segíteni, az asszonyon pedig életveszélyes sitülésekei állapított meg. Egész éjszaka rémület töltötte el a Szép uccai házat, fellármázták a szomszédokat is, szinte egész tömeg nézte a tetemet. A kora reggeli órákban azután Medgyaszalnét behozták Szegedre a sebészett klinikára. Itt minden leJ&eiői elkövettek, hogy életben maradjon az asszony, de erre csak kevés remény van. A csendőrség azonnal megkezdte a nyomozást elsősorban arra, bogy az öreg honnan szerezhette a revolvert. Az ismerősök vallomásaiból levonták azt a következtetést, hogy a családi drámának oka a negyven év különbség is Medgyaszai visszataszító betegsége. Medgyaszainé haldoklik, a gyilkos pedig nem ke* sü;het a törvényszék elé, — önmagával is vég* zett. 82 éves korában, asszony miatt... | Asszonyok! Lányok!] | Kedvenceim! I A Péntektől vasárnapig vendége vagyok m I a Belvárosi Mozinak I •„A főhadnagy ur! a feleségemmel" | Kézcsók : Csak felnőtteknek I Hurry Líedtke. il I I {Blaha Lujza! emiékire | hétfőn és kedden előadjuk egyetlen fümjil: | I A NAGYMAMA" ti J a Korzó MnitaP. | Drégely Gábor Friedrichet és Nagy Vincét hallgatta ki a frankbszottság* A bizottság Gömbös szerepért ratgidéztc Wíld József képviselőt (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Délután félkét órakor a folyosón olyan hirek terjedtek cl, hogy a parlamenti bizottság megváltoztatta eredeti tervét, nevezetesen, hogy a mii ülésen ne hallgasson ki senkit és ugy határozott, aogy már ma meghallgatja azokat a kép* viselőket, akiknek a frankhamisítást ügyben pozliiv adatok vannak birtokukban. Friedrich István kihallgtfását tudvalevőleg as ellenzék kérte, miutin Friedrich litván több ízben kijelentette, hogy konkrét adatai vannak a szokolhamisllási ügyre vonatkozólag <s ast is hangoztatta, bogy a szokolhamisitás és frankhatnisiias között feltéllen öiszefaggésnek kell lebni. Félkéí órakor, amikor egy nagy ctoport közepén beszélgetett Friedrich István a folyosón, hozzálépett a bizottság egyik tagja és közölte vele, hogy a bizottság meg fogja őt hallgatni. Kérte, hogy menjen vele rögtön a föiendíaázi tanácskozó teredbe. Friedrich el is sietett és a bizottság nyomban megkezdte kihallgatását. B Közölték az ugyancsak a Házban tartózkodó Nagy Vincével, hogy a bizottság öt is még a mai napon meg fogja hallgatni. Friedrich István és Nagy Vince meghallgatásán kivül a parlamenti bizottság minden bizonnyal egy uj jelentős tanú kihallgatását ts elhatározza. Wlld József nemzetgyűlési képviselő kihallgatásáról van szó. Ezzel kapcsolatban politikai körökben utalnak arra, hogv Wlld Józsefet kizárólag Gömbös Gyula szerepére vonatkozólag hallgathatja ki a bizottság. Wlld József volt ugyanis az, aki hónapokkal eze őtt nyílt levelel intézet Gimböe Gyulához, amelyben óva intette fit attól, hogy kalandor-politikát folytasson. Emlékezteinek politikai körökben arra is, hogy WiM József bizonyos trónkövetelő mozgalomról irt Gömbös Gyulához intézett nyílt levelében. Két órakor a bizottság maga eli kirette Nagy Vincit, aki 10 percig maradt a bizottsági teremben. Csütörtök éjszaka szerelmi bánatbél két fiatalember lett öngyilkos. Csütörtök éjszaka egymásután két öngyilkosság történt: mindkettőnek szereplője egy-egy fiatalember, akik meg akartak válni az élettől szerelem, féltékenység miatt. Először azt jelentették a mentőknek, hogy Újszegeden, a Pillich Kálmán ucci 26. számú házban történt öngyilkosság. A mentők a helyszínen megállapították, hogy Kovács Lajos 36 éves magántisztviselő akart megválni az élettől — féltékenység miatt. A szerencsétlen ember elvonulva, revolverével mellbe lőtte magát, a golyó közvetlen a szív alatt hatolt be a testbe mélyen. Kovács a rendőri bizottságnak nem volt hsjlandó semmi többet elmondani, csupán azt as egy szót hangoztatta: féltékeny* sig. Súlyos állapotban a sebészeti klinikára vitték. Nemsokára ezután, alig tértek vissza a mentők, féltizenkét őrikor u|>bb öngyilkossigot jelentettek. Az öngyilkosság «zinhe'ye e<u*tal a riknsi műhely volt. Itt ifj. Csató József 24 éves jogszigorló követett el öigyikotslgot. Zsebkésivel milyen szlvibe akart szúrni, de a kés — égiszén ugy, mint ax első esetben a golyó — közvetlenül a sxiv alá hatolt be. Csatót ugyancsak súlyos állapotban a közkórházba vitték a mentők. A fiitarember egyetlen kérdésre sem akart válaszolni, bá<mit is Kérdettek tőle. Nsm válaszolt arra sem, hogy miért emelte önmaga ellen kezét. A gyanú az, hogy ez a fiatalember is szerelmi bánat miatt akart megválni az élettől, csupán nem akar semmit elárulni szerelméről. Nem kötelezhetők iparigazolvány váltására a ruhajavitással, foltozással kisegitésképen foglalkozó nök. A kamarai titkár nyilatkozata az 1922. évi XII. t.-c. és ennek alapján kibocsátott végrehajtás^ utasítás helyes értelmezéséről. Laikus érdekeltségek körében mindig riadalmat kelt egy-egy uj törvény megalkotása, vagy egy uj rendelet életbeléptetése. Ugyanis az uj törvényi intézkedések rendszerint a szükséges magyarázatok nélkül kerülnek először a nyilvánosság elé és természetes, hogy a helytelen kommentár okozza az ijedelmet és az oknélküli kétségbeesést. Ilyen feljajdulást eredményezett iz Ipari foglalkozásokat szabályozó törvény és ai annak alapján kibocsátott miniszteri végrehajtási utasítás is, amely oly foglalkozási ágakbsn teszi kötelezővé az iparigazolvány kiváltását, amelyekben a régi ipartörvény nem irla elő. Az uj törvényi rendelkezéseket magukra vonatkoztatták olyanok is, akikre egyáltalán nem értelmezhető. Igy azok a máról-holnapra élő, tengődő sorsú, sokszor idősebb nők is, akik időnként egy-egy napot töltenek uri házaknál, hogy rendbehozzák a gyermekek ruháit, vagy esetleg hizavigyék kijavítás céljából a család egy-egy rossz holmiját. Előfordul az is, hogy munkájukért nem is kénpénzt kspnak, hanem viseltes cipőt, lisztet, vagy efélét. Ez a munka tehát egészen bizonyos, hogy nem minősíthető iparszerfileg űzött foglalkozásnak. Az izgatott lelkek megnyugtatására azonban —5 ami a hozzánk küldött panaszokból derült ki -- szükségesnek tartottuk ezt a kérdést a nyilvánosság előtt tisztázni és ezért felkerestük dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárt, aki kérésünkre az alábbiakban tájékoztatja az érdekelteket : — Hogy a háznál végzett női ruhavarrás mennyiben tekintendő ipari foglalkozásnak, azt az 1922. évi XII. tc. és az ennek alapján kibocsátóit végrehajtási utasítás szabályozta. A törvénynek, mint egy azóta megjelent miniszteri rendelet is mondja, as volt az intenció|a, hogy mindenkire nézve, aki rendszeresen foglalkozik ilyen munkával, két évi szakbavágó gyakorlat igazo!ása és szakvizsga letétele esetén lehetővé tegye az iparígazolvány váltását. Ennélfogva azok a nök, akik a tuhs varrást bármilyen formában foglalkozátként Szik, az előfeltételeket igazolni és iparigazolványt váltani tartoznak. Magától irtetödőleg azonban, mini ezi a kereskedelemügyi mintsztiriumban folytatott különböző tárgyalások alkalmával már tisztáztuk, a tőrvinynek nem volt az az Intenciója, hogy minden háznál űzött rukavarrási, vagy foltozást iparnak minősítsen. Ha ptldittl valaki klsegitisképpen ellátogat egyes hazakhoz is ott foltozást is epróbb varrást munkái elvállal, amit máskülönben a háziasszony is a rendes háztartást munka kentiben szokott elvigeznl, ezi Ipart munkának tekinteni nem leket is akik Uyen munkál vigeznek, azok Iparigazolvány váltására nem kötelezhetők. Reméltük, bogy dr. Tonelli Sándor nyilatkozata — amely a kérdést minden oldaláról megvilágítja — teljes megnyugvást fog az érdekel' tek körében eredményezni. V.J. o. Aczél Mária Jelmezeket Részit. vígjátéka: k kisasszony férje... pntep^ f