Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-05 / 28. szám

4 DBLMAGYAROKSZAO 1926 február 5 Néhány nappal ezelőtt azután kissé javult Medgyaszai állapota olyannyira, hogy már fel­kelhetett és ki-ktjárogatott a ház elé. Szerdán a késő esti órákban történt azután, amikor már teliesen elcsendesedett a község, az Oreg gazda felöltözött és magához vette revolvert. Botiára támaszkodva, lassan-lassan elcsoszogoit a Szép tucat házhoz, ahol felesége tartózko­dott, szüleinél. Felesége nagy meglepetéssel fogadta az öreget és alig akarta beengedni a házba, mivel már mindenki lepihent. Az öreg azonban nem tágitotf. És nemsokára a szobá­ban megtörtént a gyilkosság. Az öreg Medgyaszai eleinte meg sem emii­tette, miért jött a házba, teljesen szelíden be* szélgetett közömbös dolgokról. — Hát hogy vagy most? — kérdezte fele­ségétől és semmi gyanúsat nem lehetett észre­venni rajta. Nemsokára azonban — éjfélteié {áthatott az idö —, hirtelen megváltozott a tónus. — Gyere vissza hozzám I — kiáltott fel Medgyaszai. — Nem megyek! — szólt haiározotfan fe­lesége. Medgyaszai most már szinte fenyegetően kiáltott feleségére. — Hát nem megyek, ezerszer nem I — kiál­tott vissza az asszony. — Akkor haljunk meg együtt l — ordította magánkívül a 82 éves ember. Még mielőtt megakadályozhatták volna, hirtelen előrántotta revolverét és közvetlen közelről feleségére lőtt. A golyó az asszony gyomrát találta. Med­gyaszainé néhány pillanat alatt elvesztette esz­méletét és összeesett. A házbeiiek rémületük­ben még mindig nem tettek semmit, a szinte önkívületben lévő ember pedig most vaktában lövöldözni kezdett. Négy lövést adott le felesé­gére, de egyik sem talált Amikor pedig ekkor már berohantak a szo­bába, az öreg Medgyaszai önmaga ellen for­dította a fegyvert és az utolsó golyóval sziven­lőtte magát. Az öreg gazda néhány perc múlva a Szép uccai házban meghalt. Nemsokára át­hivatták dr. Bernáth orvost, aki az öregen már nem tudott segíteni, az asszonyon pedig életveszélyes sitülésekei állapított meg. Egész éjszaka rémület töltötte el a Szép uccai házat, fellármázták a szomszédokat is, szinte egész tömeg nézte a tetemet. A kora reggeli órákban azután Medgyaszalnét behozták Szegedre a se­bészett klinikára. Itt minden leJ&eiői elkövettek, hogy életben maradjon az asszony, de erre csak kevés remény van. A csendőrség azonnal megkezdte a nyomo­zást elsősorban arra, bogy az öreg honnan szerezhette a revolvert. Az ismerősök vallomá­saiból levonták azt a következtetést, hogy a családi drámának oka a negyven év különbség is Medgyaszai visszataszító betegsége. Med­gyaszainé haldoklik, a gyilkos pedig nem ke* sü;het a törvényszék elé, — önmagával is vég* zett. 82 éves korában, asszony miatt... | Asszonyok! Lányok!] | Kedvenceim! I A Péntektől vasárnapig vendége vagyok m I a Belvárosi Mozinak I •„A főhadnagy ur! a feleségemmel" | Kézcsók : Csak felnőtteknek I Hurry Líedtke. il I I {Blaha Lujza! emiékire | hétfőn és kedden előadjuk egyetlen fümjil: | I A NAGYMAMA" ti J a Korzó MnitaP. | Drégely Gábor Friedrichet és Nagy Vincét hallgatta ki a frankbszottság* A bizottság Gömbös szerepért ratgidéztc Wíld József képviselőt (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Dél­után félkét órakor a folyosón olyan hirek ter­jedtek cl, hogy a parlamenti bizottság megvál­toztatta eredeti tervét, nevezetesen, hogy a mii ülésen ne hallgasson ki senkit és ugy határo­zott, aogy már ma meghallgatja azokat a kép* viselőket, akiknek a frankhamisítást ügyben pozliiv adatok vannak birtokukban. Friedrich István kihallgtfását tudvalevőleg as ellenzék kérte, miutin Friedrich litván több ízben kijelentette, hogy konkrét adatai vannak a szokolhamisllási ügyre vonatkozólag <s ast is hangoztatta, bogy a szokolhamisitás és frank­hatnisiias között feltéllen öiszefaggésnek kell lebni. Félkéí órakor, amikor egy nagy ctoport kö­zepén beszélgetett Friedrich István a folyosón, hozzálépett a bizottság egyik tagja és közölte vele, hogy a bizottság meg fogja őt hallgatni. Kérte, hogy menjen vele rögtön a föiendíaázi tanácskozó teredbe. Friedrich el is sietett és a bizottság nyomban megkezdte kihallgatását. B Közölték az ugyancsak a Házban tartózkodó Nagy Vincével, hogy a bizottság öt is még a mai napon meg fogja hallgatni. Friedrich István és Nagy Vince meghallga­tásán kivül a parlamenti bizottság minden bi­zonnyal egy uj jelentős tanú kihallgatását ts elhatározza. Wlld József nemzetgyűlési kép­viselő kihallgatásáról van szó. Ezzel kapcsolatban politikai körökben utal­nak arra, hogv Wlld Józsefet kizárólag Gömbös Gyula szerepére vonatkozólag hallgathatja ki a bizottság. Wlld József volt ugyanis az, aki hónapokkal eze őtt nyílt levelel intézet Gimböe Gyulához, amelyben óva intette fit attól, hogy kalandor-politikát folytasson. Emlékezteinek po­litikai körökben arra is, hogy WiM József bi­zonyos trónkövetelő mozgalomról irt Gömbös Gyulához intézett nyílt levelében. Két órakor a bizottság maga eli kirette Nagy Vincit, aki 10 percig maradt a bizott­sági teremben. Csütörtök éjszaka szerelmi bánatbél két fiatalember lett öngyilkos. Csütörtök éjszaka egymásután két öngyilkos­ság történt: mindkettőnek szereplője egy-egy fiatalember, akik meg akartak válni az élettől szerelem, féltékenység miatt. Először azt jelentették a mentőknek, hogy Újszegeden, a Pillich Kálmán ucci 26. számú házban történt öngyilkosság. A mentők a hely­színen megállapították, hogy Kovács Lajos 36 éves magántisztviselő akart megválni az élet­től — féltékenység miatt. A szerencsétlen em­ber elvonulva, revolverével mellbe lőtte magát, a golyó közvetlen a szív alatt hatolt be a testbe mélyen. Kovács a rendőri bizottságnak nem volt hsjlandó semmi többet elmondani, csupán azt as egy szót hangoztatta: féltékeny* sig. Súlyos állapotban a sebészeti klinikára vitték. Nemsokára ezután, alig tértek vissza a men­tők, féltizenkét őrikor u|>bb öngyilkossigot jelentettek. Az öngyilkosság «zinhe'ye e<u*tal a riknsi műhely volt. Itt ifj. Csató József 24 éves jogszigorló követett el öigyikotslgot. Zsebkési­vel milyen szlvibe akart szúrni, de a kés — égiszén ugy, mint ax első esetben a golyó — közvetlenül a sxiv alá hatolt be. Csatót ugyan­csak súlyos állapotban a közkórházba vitték a mentők. A fiitarember egyetlen kérdésre sem akart válaszolni, bá<mit is Kérdettek tőle. Nsm válaszolt arra sem, hogy miért emelte önmaga ellen kezét. A gyanú az, hogy ez a fiatalember is szerelmi bánat miatt akart megválni az élet­től, csupán nem akar semmit elárulni szerel­méről. Nem kötelezhetők iparigazolvány váltására a ruhajavitással, foltozással kisegitésképen foglalkozó nök. A kamarai titkár nyilatkozata az 1922. évi XII. t.-c. és ennek alapján kibocsátott végrehajtás^ utasítás helyes értelmezéséről. Laikus érdekeltségek körében mindig riadal­mat kelt egy-egy uj törvény megalkotása, vagy egy uj rendelet életbeléptetése. Ugyanis az uj törvényi intézkedések rendszerint a szükséges magyarázatok nélkül kerülnek először a nyilvá­nosság elé és természetes, hogy a helytelen kommentár okozza az ijedelmet és az oknélküli kétségbeesést. Ilyen feljajdulást eredményezett iz Ipari fog­lalkozásokat szabályozó törvény és ai annak alapján kibocsátott miniszteri végrehajtási uta­sítás is, amely oly foglalkozási ágakbsn teszi kötelezővé az iparigazolvány kiváltását, ame­lyekben a régi ipartörvény nem irla elő. Az uj törvényi rendelkezéseket magukra vo­natkoztatták olyanok is, akikre egyáltalán nem értelmezhető. Igy azok a máról-holnapra élő, tengődő sorsú, sokszor idősebb nők is, akik időnként egy-egy napot töltenek uri házaknál, hogy rendbehozzák a gyermekek ruháit, vagy esetleg hizavigyék kijavítás céljából a család egy-egy rossz holmiját. Előfordul az is, hogy munkájukért nem is kénpénzt kspnak, hanem viseltes cipőt, lisztet, vagy efélét. Ez a munka tehát egészen bizonyos, hogy nem minősíthető iparszerfileg űzött foglalkozásnak. Az izgatott lelkek megnyugtatására azonban —5 ami a hozzánk küldött panaszokból derült ki -- szükségesnek tartottuk ezt a kérdést a nyilvánosság előtt tisztázni és ezért felkerestük dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárt, aki kéré­sünkre az alábbiakban tájékoztatja az érde­kelteket : — Hogy a háznál végzett női ruhavarrás mennyiben tekintendő ipari foglalkozásnak, azt az 1922. évi XII. tc. és az ennek alapján ki­bocsátóit végrehajtási utasítás szabályozta. A törvénynek, mint egy azóta megjelent minisz­teri rendelet is mondja, as volt az intenció|a, hogy mindenkire nézve, aki rendszeresen fog­lalkozik ilyen munkával, két évi szakbavágó gyakorlat igazo!ása és szakvizsga letétele ese­tén lehetővé tegye az iparígazolvány váltását. Ennélfogva azok a nök, akik a tuhs varrást bár­milyen formában foglalkozátként Szik, az elő­feltételeket igazolni és iparigazolványt váltani tartoznak. Magától irtetödőleg azonban, mini ezi a kereskedelemügyi mintsztiriumban folyta­tott különböző tárgyalások alkalmával már tisztáztuk, a tőrvinynek nem volt az az Inten­ciója, hogy minden háznál űzött rukavarrási, vagy foltozást iparnak minősítsen. Ha ptldittl valaki klsegitisképpen ellátogat egyes hazakhoz is ott foltozást is epróbb varrást munkái el­vállal, amit máskülönben a háziasszony is a rendes háztartást munka kentiben szokott el­vigeznl, ezi Ipart munkának tekinteni nem leket is akik Uyen munkál vigeznek, azok Ipariga­zolvány váltására nem kötelezhetők. Reméltük, bogy dr. Tonelli Sándor nyilatko­zata — amely a kérdést minden oldaláról meg­világítja — teljes megnyugvást fog az érdekel' tek körében eredményezni. V.J. o. Aczél Mária Jelmezeket Részit. vígjátéka: k kisasszony férje... pntep^ f

Next

/
Thumbnails
Contents