Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-28 / 49. szám

1926 február 28. DELMAOYARORSZAO 8 Az uj kényszeregyezségi eljárás. Az uj kényszeregyezségi e'járásra vonatkozó rendelet, amelyet számos ankét, a különböző érdekeltségek tanácskozásai és hozzászólásai előztek meg és amelynek megjelenését már hosszabb idő óta várják az érdekelt Qzleti körökben, most végre a Budapesti Közlöny február hó 24 iki számában megjelent. A rendelet igen terjedelmes és részletes intézkedéseket tartalmaz éa 101 § ban teljesen újból szabályozza ugy a csődönkivüli, mint a csődeljárás során köthető kényszeregyezségi eljárást. A rendeletnek egyrésze természetesen teljesen megegyezik a korábbi kényszeregyezségi eljárási rendelettel, különösen azon részeiben, amelyek a bírósági eljárás adminisztratív intézkedéseire, valamint a kényszeregyezségi eljárásnak az adóssal és a hitelezővel, ugy harmadik személyekkel szemben való joghatályaira vonatkoznak. A kényszeregyezségi eljárás az uj rendelet értelmében is minden esetben az illetékes törvényszékhez benyújtandó és megfeelően kiállított, valamint felszerelt kérvénnyel indítandó meg. A kérvény tekintetében lényeges eltérés az, hogy a kérelmező adósnak hiteles cégkivonattal vagy iparigazolv ánnyal kell igazolnia kereskedői vagy iparosi minőségét, mert ettől fOgg a magánegyezségi eljárás lefolytatása. A kérvény folytán a bíróság a kényszeregyezségi eljárást megindítja, vagyonfelügyelőt rendel ki, kitűzi a követelések bejelentésére a záros határidőt is. Egyidejűleg azonban az esetre, ha az adós kereskedő vagy iparos, ugy az összes iratokat az Országos Hitelvédő Egyesülethez, esetleg az erre hivatott Vidéki Hitelvédő Egyletnek küldi meg a magánegyezség megkísérlése végeit. Az Országos Hitelvédö Egylet (OHE.) Budapesten alakul meg és hatásköre az egész országra kiterjed, amennyiben azonban valamely vidéki kereskedelmi és iparkamara az OHE tagjai közé nem lép be és önálló kamarai hitelvédö egyletet alakit, ugy ez a VHE is jogosult a magánegyezség lekimetében való eljárásra. Az illetékesség e tekintetben akként van szabályozva, hogy amennyiben a hitelezők tőkeösszeg szerint számitott általános vagy viszonylagos többségének üzleti telepe a budapesti kereskedelmi és iparkamara területén van (a külföldiek is ideszámittatnak), ugy minden esetre az OHE illetékes, — ba azonban az adós valamely vidéki kamara területén van és hitelezőinek többsége is a vidéki kamara területén bir üzleti teleppel, ugy az ott megalakult VHE lesz illetékes. A magánegyezség csak ugy jöhet létre, ha az összes hitelezők számszerű követeléseinek legalább 75*!»-a elfogadja az egyezséget. A magánegyezségi eljárás a bejelentési határidőtől számitott 30 nap alatt feltétlenül lefolytatandó és ez a határidő meg nem hosszabbítható, amennyiben ezen időn belül a magánegyezség nem sikerül, ugy a birői kényszeregyezségi eljárás tovább folyik. Ha magánegyezség létesül, ugy azzal szemben 15 napi észrevételezési idő van és ennek leteltével az összes iratok a bírósághoz küldendők vissza az egyezség jóváhagyása végett. A magánegyezség folyamatba tétele esetén mindazokat a tennivalókat, amelyeket a birói egyezségi eljárásban a vagyonfelügyelőnek kell ellátnia, a hiteivédő egylet az általa kirendelt szervek vagy személyek által teljesiti. A vagyonfelügyelő jogköre csak az adós vagyona felett való őrködésre, bizodani a törvényhatóságról. Mondott is, ugy bizodalmasan, ahogy egyik városcselédje nyilatkozik a másiknak. Hát ez maradjon köztünk. Terád csak az tartozik, mikor Lajos elsőhajtotta magát: — Nagyságos uram, innen-onnan harminc esztendeig voltam egy hivatalban a szenátor úrral, hát most majd mögszakad a szivem, hogy mög köll válni tőle. Nem lössz mán neköm többet olyan gazdám az életben. Aztán sohajiott még egyet és összecsapta a bokáját búcsúzóba. — De hát mit lőhessünk róla ? Azért én csak olyan bficsületös embör maradok, mim eddig voltam. Endre bátyám, drága jó öreg gazdám, aki karon fogva hoztál engem a könyvek házába, mint fiatal garabonciást és most itthagytál fehérhajú öreg urnák, aki igen csak elhagyogattam már magam is az életemet a festett vásznak, az ezeréves cserepek, a halott könyvek és a kitömött madarak közt —, öreg gazdám, én is azt mondom, amit a Lajos huszár: — Hát mit töhessünk róla? Azért becsületes emberek maradunk az utolsó napáldozatig és ez is csak valami. Aztán még egyei, Endre bátyám. Mindig szoktad mondani, ha ajtót nyitottál rám: — Tudod, azért nem szeretek hozzád jönni, mert tetőled mindig olyan nehezen tud elmenr.i az ember, annyi ér&efces témád van. Hát ezután ráérsz, Endte bátyám, neked már nem kell sietned és neked én is mindig ráérek és lesz is nekünk rundig mit beszélni egymás közt. Nagyapák egymás közt, tudod... Legföljebb mikor én nem érek rá, betelefonáljuk a harmadik akíiv nagyapát: Kiss Ferkót. nyos ügyleteihez való hozzájárulásra és egyes hatósági cselekmények tárgyában való közbenjárásra terjed ki. A bitói kényszeregyezségi eljárásban legalább 40 százalék hányad ajánlandó fel, amelyre 8 hónapi fizetési határidő adhatő, legalább 50 százalékos egyezségi ajánlat esetén a 40 százalékon felüli hányadra hosszabb, de legfeljebb 1 és fél évi hataridő is kérelmezhető. Az előbbi eljárásnak az a rendelkezése, hogy a bíróság 100 százalékos quotára 2 évi határidőt is adhat a hitelezők meghallgatása nélkül is, az uj eljárásban hatályon kívül van helyezve. A vagyonfelügyelő dijait az uj eljárás akként szabályozza, hogy magánegyezség esetében a rendelkezésre álló tiszta vagyoni fedezet legfeljebb egy százalékában, birői kényszeregyezségi eljárás esetén pedig legfeljebb a fedezet négy százalékában lehet a dijat megállapítani, az utóbbi dij különösen méltánylandó esetben hat százalékig felemelhető. Az uj eljárásnak egyéb anyagi és alaki rendelkezései, mint már fentebb emiitettük, némi eltéréssel azonosak a korábbi eljárás vonatkozó rendelkezéseivel, lényeges eltérés az, hogy az elsőfokú végzések ellen előterjesztésnek van helye a törvényszék tanácsához és a törvényszék tanácsának némely másodfokú végzése ellen felfolyamodásnak van helye a kir. Ítélőtáblához, mig eddig minden esetben a kir. táblához volt egyfokú felfolyamodásnak helye. Az uj eljárási rendelet folyó évi mátcius hó 5 én lép életbe, azokban az ügyekben azonban, amelyekben a kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérvényt már március 5 ike előtt benyújtották, a korábbi jogszabályok alkalmaztatnak a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezések kivételével. Hogy az uj eljárás a gyakorlatban hogyan fog beválni és milyen eredményei lesznek az adósok, a hitelezők és különösen a közgazdaság jól felfogott érdekei szempontjából, az alig látható előre, kívánatos volna azonban, hogy az uj eljárás minden tekintetben megszüntesse a réginek sajnálatos kinövéseit és a kereskedelmi életet a rendes és normális kerékvágásba visszasegíteni alkalmas legyen. Dr. Barta Dezső. József főherceg kétszer eladott és kifizetett aradmegyei ingatlanad Hárommillió leies pör az aradi törvényszéken. (A Délmagyarország aradi tudósítójától.) Amint az Aradi Közlöny jelenti, régóta húzódó ügy keiül a napokban az aradi törvényszék elé. Egész Erdélyben nagy pert vert fel az elszaki ás után Józ ef főherceg kisjenöi házainak Bgye, amely azóia sok fc rumot megjárt és most döntés céljából az aradi törvényszék elé kerül. A Romániához való csa'olás uíán József főherceg Ktsjenőn lévő ingatlanait elad'a Kocsis János, Lövlnger Péter, Mann Géza, Uagurean Péter, Pascau György, Isprovale Qyörgy, Nicoara Qyörgy és neje, Fon Sándor és neje kiijenői lakosoknak 1,200000 leiért. Az el* adást dr. Memák Döme, a főherceg aradi ügyvédié perfektuálta. A vevők a telkeken házakat építettek és nyugodtan ültek birtokukban, mig 1921-ben villámcsapásként ható miniszteri ren delet érkezeit Bukarestből. A miniszteri rendelet kimondotta, hegy az erdélyi kormányzótanács annakidején József főherceg birtokait elkobozta, azokat tehát a főhercegnek nem volt joga eladnia. Ezirt a vitel semmis is a birtokok az állam talajdonát képezik. A vevők balóságió-hatósághoz szaladgállak, az ál'am azonban rosszhiszemű vásárlóknak minősítette őket is a bukaresti kormány azt a tanccsot adta nekik, hogy követeljék vissza pénzüket valorizálva József főhercegtől. Végre hoisxas utánjárás után a román kormány jó htszemü vásárlóknak minősítette a kisjenöi pol gárokat és megengedte, hogy újból megvásárolják a birtokokat, most már a román államtól, azonban kitneres áron. A kárvallott vevők ekkor kifizettek 2,500000 lelt és nyugodtan ülhettek végre birtokukba. Ezzel azonban az flgy nem ért véget. A keltői vételárral lei beit vevők arra hivatkozva, bogy az flgylet megkötésekor dr. Momák Döme, József főherceg ügyvédje kezeskedett azért, hogy senki sem fogja őket háborgatni btrtokjogukban, u főhercegi ügyvédet tették felelőssé ax őket ért kárért és pöri indilottak dr. Momák Döme ellen. Keresetükben hivatkoztak arra, hogy Momáknak ludnia kellett volna, bogy Jóisef főhercegnek az elkobzott birtokokat nem ál ott jogában eladni nekik, akiknek az elkobzásról nem volt tudomásuk, mivel erről a román kormány csak a főhercegei értesítette. A vevők 2500.000 let tőke, kamatok és költségek erejéig palik József tőhaceg aradi ügyvédjét, a kereseti összeg issiesen 3,000000 leit tesz ki. Az aradi törvényesek ezt a rend* kivfll érdekes tárgyalist máicus hó elejére tűzte ki. Az Aradi Közlöny munkatársa kérdést intézeti a főherceg ügyvédjéhez, mire dr. Momák Döme a következő nyilatkoztot tette: — Én József főherceg megbízásából adtam el az Ingatlanokat, a pin t elküldöttem Badaptstre a főhercegnek, az tngut anokat átadtam a vevőknek. Pusz án, mint a főherceg ügyvédje, illetőleg megbízottja jártam el. Efjéb mondani valóm nincsen, a továbbit a bíróság dönti el. Egéiz Erdélyben általános érdeklődéssel várjá* a nem mindennapos ügy tárgyalását. Gyógyulásra váró munkások tömege összepréselve, fojtó levegőben a Munkásbiztositó Pénztár szük folyosóján. A pénztár veutőaége nyilatkozik: házat akarnak venni és épiteni. — Hová ment a szegedi pénztftr feleslege, hárommilliárd? — Tüdős2a*atórium, Röntgen, Z nder — és szennyes folyosó a rendelők elő.i. Eteken a hasábokon hossza évek óta eter hircot viv.uttk a munkások és munkaadók szociális intézményééri: a Munkát oiztositó Pénztárért, Ez a harc pedig tovább fog tithni és tovább fog lan»ad«tltn energiával folyni, mig meg nem szűnnek a mai sok-tor tariha-tMtn és lehetetlen állapotok, mig vi«*za nem áliitják ax autonómiái, mig nem a mm ká'ok és munkaadók fognak dönteni saát intéimény&k és vagyonuk felett. Ez a barc addig fog lartani, amig helyre nem áll a valódi, tgazt mnnkAsbiztositó pénztár. Most ismét a nyilvánosság elé kell vinnünk, minden józsn ember iélőszéke elé, egy uj«bb Ishetetien és taribratlan helyietet, smsly kialakult a mai munkásbiztositőnál. Nyilvánosság elé hozzuk a legújabb tarthatatlan belyzttet, illetnetek végre szüntessék meg ezeket az állapotokat, — végre itt mégis csak egy szociális intéz /tényről van ssó. Legutóbb a vá.ísí közgyűlésen Ottovoy Király <elte szóvá ezt a helyzetet és az aisbbiakról mindenei személyesen meggyőződhet, aki ellátogat csupán néhány percre a pénstár helyi* ségébe. Hátul a szűk folyosón — amint a tárgyilagos izera'élő ide be ép —, egy zsongó, izorongó, hatalmas tömeg képe tátul elő. A levegő nehéz és fojtott, ssinle az az érzés árad el itt, mintha nem gyógykezelő helyre, íendelőbe, orvoslóba lépne, hanem valami kűlvároil tömig-szállásra, hajléktalanok éjszakai menhelyére, nyomorgó munkanélküliek szorongó helyére. Mozdulni sem lehel, a levegő egyre fojtottsfcb, egyre nehezebb. Pedig mégis csak azt kel> gondolni, hogy ida gyógyulni jönnek az emberek... Es az ajtó egjre nyiiifc, egne ömli* be a sápadt, sovány munkások áradtta, akiknek egyrésze aiig vonszolja magát és gyógyulni jön ide... Niitái y p.d s széleken, a tömeg mindent ellep. £ mindenfele beteg roskad itt állva és félig t.ÍVJ. Bekötött seöek látezcnak és nyilt ketésre ?árő térülések. A kötéseken olykor átlátszik szennyes rózsawintn a vér; másik arca sápadt-sárga, szinte lá.ssik, hogy vausmi nagyon fáj be üt, mélyen, a bőr és ciontok áhít. Mindenki eg} rakáson — igy kell mondani.