Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-26 / 47. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1926 febraár 26. hogy építkezéssel munkál és lakást teremisen. Magyar József csodálkozik azon, hogy a polgármester ennyire forszírozza a báz megvételét. Azt a magányost, aki ennyit adna érte, a bolondok bázába csuknák. Addig, amig a külvárosok rendezetlenek, ilyen költséget a város nem vállalhat magára. Indítványozza, hogy a köigyülés térjen napirendre a tanács /avasMa fölött. Dr. Tanelli Sándor szólal fel ezután. A törvényhatósági bizottságnak mindig az volt a baja, bogy ha felbukkant egy ló terv, voltak, akik lobtol jöttek és igy egyikből sem tett semmi. A városnak erre az épületre szüksége van, meri a városi hivatalokat egyszer centralizálni kell. A Zsóiér-házat föltéllenül meg kell venni. A Jelenlegi tulajdonosok a házat hatszázhúszezer koronáért vették, a most kért ár háromszázhúszezer aranykoronának felel meg, tehát sokkal olcsóbb. A város nem a béi jövedelemért veszi meg a házat, de azért, mint tulajdonos, sem köt vele rossz üzletel. Ezt az ajánlatot nem lehet könnyelmű gesztussal el* utasítani. Javasolja, hogy a közgyűlés fogadja el a tanács javaslatát. A polgármester szólal fel. Kijelenti, hogy a házat olcsónak tartja és azért forszírozza megvételét. A Ztólér-ház megvételével is szaporíthatja a város a lakásokat, mert a manzárd szobák kevés átalakítással lakhatókká tehetők. — Műtermeket is kell ott csinálni — szól közbe Tardoss-Taasslg Ármin. — Bűnnek tartanám — mondja tovább a polgármester —, ha ezt a házat meg nem vennénk. * Magyar József beszélt ezután ismét. Tiltakozott a ház megvétele ellen. A polgármester kijelenti, hogy a ház 10—12 év alatt kifizeti önmagát. A város azt a pénzt, amiért a házat megvenné, máira el nem költbeti, csak a törzsvagyon gyarapítására. Építkezésre drága lenne ez a pénz. De azért olyan a város pénzügyi helysete, hogy a ház megvételén kivül építhet bérházai Is. (Helyeslés.) Elrendeli ezután a polgármester a szavazást. Magyar József indítványa mellett hatan szavaztak az indítványozóval. Ezután névszerint szavazott a közgyűlés, hogy megveszi-e a házat. Hetven szótöbbséggel bat ellenében elhatározta megvételéi. Ezzel véget is ért a februári közgyalSs. „Kirabolt a feleségem, — nem tudok fizetni." Sajtópör egy mészáros, felesége és tartozásai kőiül. Szentesről a legutolsó időkben igen sok sajtópör kerül a szegedi törvényszék elé és ezek között nem egy igen érdekes eset adódik. Csütörtökön délelőtt ismét egy ilyen sajlópör főtárgyalását tartották meg a törvényszéken. Szalay Vencel az elmúlt év márciusában cikket irt a Szentesi Kisgazdában .Bűnvádi feljelentést teltek egy szentesi mészáros ellen" címmel. A cikkben elmondotta, bogy egy ismert szentesi mészáros müharagot rendezett feleségével, majd eltávolította házából, mire pedig kijelentette hitelezőinek, hogy pénz nincs, fizetni nem tud, mert az asszony mindent magával vitt. Szalay ezekután hozzáfűzte cikkéhez, bogy a mészáros letartóztatása csak napok kérdése. Annak ellenére, hogy a cikk nem jelölt meg nevel, az állításokat sértőnek találta magára nézve Sajtos László mészáros és sajtópört indított Szalay ellen. A mai főtárgyaláson Juhász István elnök kérdésére elmondotta a vádlott, bogy nem érzi magát bűnösnek, a rendőrséire beérkezett a mészáros ellen a feljelentés, amely szerint Sajtos arra hivatkozott, bo y felesége mindent elvitt a házától és igy kibujt a f ze ések elöl. Kéri a valódiság bizonyítását, az ira tok beszerzését. A törvényszék azonban a valódiság bizonyítását nem rendelte el, mert a vádlott annak előterjesztésével elkésett. Szalay ezután kijelentette, hogy nem nevezte meg a sértettet és S. betűvel több mészáros neve kezdődik. Erre kihallgatták a sértett Sajtos Lászlót. A mészáros elmondotta, hogy felesége .kirabolta" öt és polgári pör van közöttük, igy a cikk csakis reá vonatkozhatott. Dr. Dettre Pál vádbeszíde után a törvényszék meghozta ítéletét, amely szerint az enyhítő szakasz alktlmazásával másfélmillió korona pénzbüntetésre ítélte Stalay Vendelt. Szalay a bizonyítással elkésett és igy a tények rágalmak a sértettel szemben. A vádlott a Táblához felebbezett. A Kereskedők Szövetsége a Szegedi Hitelvédő Egyesület megalakitása mellett nyilatkozott meg. A Szegedi Keriskedők Szövetsége csütörtök délután hat órakor, a Lloyd tanácskozótermében nagyfontosságú értekezletet tartott, amelynek legfőbb tárgya a csődönkivüli kényszeregyezség reformja volt, amely szerdán a Hivatalos Közlönyben is napvilágot látott. Az értekezleten dr. Kertész Béla, a Kereskedők Szövetségének titkára ismertette a kötelező raagánegyezség reformját, amely a jövőben teljesen feleslegessé leszi a kényszeregyezségi eljárást, ami ugy a fizetésképtelenné vált kereskedőkre, mint a hitelezőkre egyaránt nagyfontosságú. A rendelet értelmében a magánegyezségeket az Országos Hitelvédő Egyesület bonyolítja le, azonban a rendelet módot nyújt arra is, hogy a vidéki érdekképviseletek, az egyes iparkamarák területén önállóan is megalakitnassák a vidéki Hí e védő Egyesületeket. Felmerül) azután az a kérdés, hogy a szegedi Kereskede mi és Iparkamarához tartozó keres- | megkezdi működését. kedők belép feneke az Országos Hilelvidő Egyesületbe, avagy önállóan alakltsák-e meg a Szegedi Hitelvédő Egyesületet. Az előadó ismertetése szerint az uj szegedi alakulásnak a hitelezők védelmén kívül más célja is lehetne: megvalósíthatná az Információs irodát is, amit a vidéki kereskedők már régóla nélkülöznek. Dr. Kertész Béla indítványára a Szegedi Kereskedők Szövetsége kimondotta, bogy szükségesnek Htja egy szegedi önálló Hilelvidő Egvesület megalakítását éi e célból megbizza a Szövetiég elnökségét, hogy sz ügy fontosságára való lekintettel, haladéktalanul lépjen érintkezésbe a szegedi Kamarával és a többi helyi érdekképviseletekkel. A Szövetség elnöksége még ' a pénteki nap folyamán megteszi előterjesztéséi a Kamarának s igy komoly kilátások mutatkoznak arra, hogy a Szegedi Hi elvédö Egyesület rövid időn belül -is——su 1b Molnár Ferenc kiszabadult, Ifannayt pénteken tébolydába viszik. A vádtanács mindkettőjüket szabadlábra helyezte. batősági közegnek (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Mint ismeretes, két nappal ezelőtt hozta meg döntését dr. Fildl Antal vizsgálóbíró Vázsonyi merénylőinek, vitéz Vannay Lászlónak és gyulai Molnár Ferencnek bűnügyében. A rendőrség, mint ismeretes, hatósági közeg elleni erőszak cimén tarióztatta le a Vázsonyi ellen elkövetett merénylet tetteseit azzal az indokolással, hogy Vázsonyi Vilmos, mint a frankbizottság lagfa, tea törvény értelmében kintendő. A vizsgálóbíró döntésiben szabadlábra helyezte ugy Molnári, mint Vannayt, miután azonban az ügyészség felfolyamodta a vizsgálóbíró döntését, a* iratok a vádtanácsfioz kerültek, me<y dr. Olirubiy Dezső e'nökleie alatt csütörtökön délben egy - órakor foglalkozott az ügyészség felfjlyimodásával. A vádlanács a vizsgálóbíró végzését helybenhagyta, elrendeli gyulai Molnár Ferenc és vitéz Vannay László azonnali szabadlábra helyezésit. A vádtanácsi végzés indokolása a következő: Vitéz Vannay László vallomása is, de más adatok is megerősítik, bogy Vázsonyi Vilmos bántalmazására az indító okot Vannaynak és Molnár Ferercnek nen Váisonyinak a nemzetgyűlésen, vigy annak valamelyik bizottságában képviselői minőségében kifejteit tevékenysége szolgáltatta, hinem a nemzetgyűlésen és annak bizottságéin kívül tett migánnyilatkozatai adták meg. Enné fogva Molnárral és Vannayval szemben a hatósági közeg elleni erőszak bűntettének tényáiladékát megállapítani nem lehet, hanem csekélyebb sulyu bűncselekmény kritériumai látszanak fenforogni. Ennek figyelembevételével a vádlanács ugy látta, hogy a kiszabandó büntetések nagysága nem lehet olyan súlyos, hogy a terheltek szabadlábra helyezése eseién szökésüktől tartani kellene. A végzés után délután 3-kor Molnár Ferenc Pár el is hagyta a fogházat, nen igy azonban Vannay, akinek még eintézetlen ügyei vannak — az elmeszakértőkkel. V«nn-y Lászlót ma délután a védője által rendelkezésére b csátolt auión átszáltUoiiák a rmdőrségre, ahol éjszakára az őri telesek szobájában helyezték el és holnap elmegyigyiatiletbe szálliilák •MMWMMMMMAMWMMMMMIMMMMAMMa Uj gazdaságpolitikai kurzus — Ausztriában. Fontos vámpolitikai és pénzügyi intézkedések előtt, amelyek a szomszédos államokat is érintik. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától.) Az osztrák pénzügyminiszter részletes tájékoztatással sz'ilgált legközelebbi programjáról. A tervbe vett intézkedések egész sorával kívánja a be fö'di te melés érdekeit és a kivileli törekvéseket szo'gálni. Felemeli a cukorvámot. Kiviteti prémiu not ad az összes exportőröknek, vámmentességet biz'osit a belföldön nem gyártott gépekre és gépalkatrészekre, leszállítja a részvnykibocsátási ille éket, valamint egy csomó más illetéke is, végű adókedvezést ad azoknak a vállalatoknak, amelyek produktív beruházásokat eszközölnek. A cuk rvám felemelése régi és közös kívánsága usy az osz rák mezőgazdaságnak, mint a cukoriparnak. A most tervbe vett emelés azt jelenti, hogy a vámok 16 aranykoronáról 22 a'anykoronara fognak drágulni, vagyis az osztrák cukor ugyanabban a vámvédelemben részesül, mint amilyenben a német cukor. A belfö'di termelés feltételeinek könnyítése szempontjából a cukorvám emelésénél sokkal nagyobb jelentősége van a tervbe vett exportbo if kációnak, a részvénykibocsátási illetékek leszállításának, végül p:dig a produktív beruházások számára biztosítandó adókedvezéseknek. A vállalatok ttkeszaporitásinál, vagyis a szükséies álló-, valamint forgó-tőke megszerzésénél nagy jelentősége van a tőkeemelési trankzakdóknak. A tőkeszaporitást tőkeemelés utján azonban nagyon megdrágítja a részvénykibocsátási illeték. Közludomásu például, hogy a vállalatok már régóta kfizdentk az illeték leszállításáért és azt most a kormány 7 százalékról valóban 4 százalékra akarja mérsékelni. A leszállítás előnyeit azok élveznék, akik a tőkeszap irtáshoz készpénzt, vagy ezt helyettesítő érteket adtak. Az immobil tárgyak ériéke változatlan maradna. A pénzügyminiszter azt várj*, hogy az illetékleszál ilás a/ vállalatok alapítására fogja östiöniznl a tőkéseket. Tervbe vette a pénzügyminiszter a belföldi tártsságok szerződési, valamint váltó-We ékeinek felire v ló leszdlntteát is. Mérsékelni fogják ezenkívül a birósági ille'ékeket i?. Azok a válMa'ok, amelyek produktív beruházásokat hajtanak végre üzemeikben, hozzáilleszkedire a változott termelési és értékesítési vis <ortyoihoz és a szükséges lökét részben a »ye eség-s*ámla terhére szerzik be, az 1925— 27. esztendői? ben adókedvezményekben részesülnek. Azoktt a gépeket és alkatrészeket, amelyeke' Ausztriában nem lehet kapni, az üzemek kellő állami ellenőrzés alatt vámmentesen importálhatják. Az osztrák kormíny minden erejével azon van. h gy a termelést és a kivitelt hathatós eszközökkel elősegítse.