Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1926-02-26 / 47. szám
ííOCÍ-1 BNrfeuiiMc! Deák íortuc-*. L Teleion lS-a. UadókiviUl, ~ « jegyirodái D*eunlcs-ttr II. Telefon BOfl. II FaMH Bfctfw-swáral I. ixán Tstotaszáa 1844. Szeged, 1926 február 26, PÉNTEK EiOUxetésl árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kot. mái- és ünnepnap 3000 korona. II. évfolyam, 47. szán. Tóth Ede. Ma Ötven éve egy barminckéléves, szegény, tűdőviszes vándorszínész sóhajtott uloliót egy 111 pesti hónapos szobiban. Kiss József szép verse siratta el legméltóbban a nyomorúság ós dicsőség ez örökki lázas és szomjú vándorát, aki a leghíresebb magyar népszínművet irta, fiatalon, vidéken, ismeretlenül és elbsgyottin, színek és pajták pislogó mécsese mellett, álnok ás remények délibábos káprázatait kergetve. Tótb Eda bilt meg ma ötven eistendejv, A falurossta költője, aki a Kintornás családot is a Toloncot is írta és a félizázadoi évforduló egy percre megillit bennünket emléke mellett, amelyet megilletődve idézfink most, ihititosan és báladatosin. Ez az ágrólszakadt, ez a sorsüldözött vidiki nemzet napszámosa Isten kegyelméből való igaz költö volt, nagy is tiszta jellem, erős is komoly tebetsig, aki mindig bivatáiának csillagára nizeit és nem alkudott meg a viszonyokkal is a közönséggel. J ó ezt ma tudni és kell ezt ma hangoztatni, tor könnyű sikerek das darabgyárosai is víg iparlovagjai kezdik ellepni a yar deszkákat, mikor a magyar drámairá* vatádi értékeinek is irdemelnck kurzusát kez tik erontani ezeknek a könnyű 'is muli sikereknek olcsó Jánosai. Éppen egyik ilyen amerikai stilusbin dolgozó szinpadi mesterembernek Tótb Ediről sióló emlékezésében olvastuk, bog? a Falu* rossza szerzője akarta is kitette a nyomorúságot is a izenvediit, hogy ez lett volna a p tfxiója neki. Mindenesein Tóib Edé ek más pasitól voltak, mint rutinos darabiróaknak, de mi ugy gondoljuk és ugy érezzük, hogy minden sióban nigy ii nemes lélek, minden mily é. tiszta szellem vállalja a szenvedést, a le mondást, ha kell, a nyomort, alfogidja éi vállalja, mint loriot, mert nem isondhit le az igazságról, a szépségről, a gondolatról vagy álomról, amelynek él, amely az élefe tartalmát is értelmét adji. Még a borsón ia szépet álmodik és a hitalom vagy a siker csábításai sem tudják eltéríteni sz egyenei utril, amelyen egyedöl megy talán, de az örökkévaló dolgok fele. Tóth Ede nem tartozik éppen nemzeti irodalmunk nagy álló csillagai közé. Még drámánk aránylag szegényes és az uj századig gyér történetében se lehet öt a legelsők sorába tenni. Katona József nagy tragédiája iz egész magyar históriának szimbólikus képét döbbenti minden korok minden magyarja elé, Vörösmarty Csongor és Tündije a shaksperei és calderoni mese és álomvilág varázsát érezteti magyar színben és magyar hangulatban, Teleki László Kegyence összes romantikus hibája és tévedése ellenére egy darab megrendítő világtörténelem. Ezek melleit az értékek mellett A talmostza inkább mint egy magyar műfaj, a népszinmü fejlődésének egyik érdekes állomása érdemel figyelmet és méltánylást. Szigligetinél még a magyar paraszt a magyar úrral kénytelen megosztani a sz npadot és például a Szikiit katona egész sorra az urak kezében van, az urak dolgától függ. Tóib Ede egészen és igazán kisajátítja drámáiban a világot jelentő deszkákat a nép számára és pedig nem csupán a födmives szegények és gazdagok (ma persze kisgazdáknak kell tisztelni őket) számára, hanem a városi szegények, robotosok is munkanélküliek, kitoloncoltak és kitagadottak részére is. Ez egyúttal szociális jelentősége is a költőnek, akinek mégis csak főműve és egyetlen egészen sikerült alkotása, A falurossza szerezte meg a maradandó irodalmi babért és az állandó .színpadi dicsőséget is. A falnrosszában van valami el nem hervadó báj és kedvesség, amely B aháné gráciáiára emlékeztet, vagy, bogy maradandóbb művészet rokon példáira hivatkozzunk, van benne valami a magyar romantika sgy másik küzdő és szenvedő hősének és vértanújának, Izsó Miklósnak kecses és édesbús szobrai andalító szépségeiből. A busnló juhász valahogy lélekben és formálásban édes testvére A falwoizszának. Munkácsy korai képein is ezt a magyar romantikát csodáljuk és szeretjük, a régi Magyarország utolsó hőskorának ezt a különös hangulatát. Csonka Magyarország mai urainak és teleseinek kegyelete már csak azért is meggyújthatná a szelíd és bánau s emlékezés mécsesét a félszázados köitősir fölött, mert h szen Tótb Ede annak a népnek színmüvét irta meg, amelynek utódai ma nem csupán a világot jelen ő deszkákon, de a magyar országházban is Jelentős tényezők gyanánt szerepelnek. Tárgyalások kezdődtek meg Károly volt román trónörökös visszatérése ügyében. Hatálytalanítják Károiy lemondását? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Párisból jelentik: Diplomáciai körökben elterjedt hirek szerint Károly volt román trónörökös is a román király megbízottat között tárgyalások tndaltak meg a trónörökös lemondásának hatálytalanítására. változás nincsen. Viszont a Lupta szerint Károly volt trónörökös a király közbenjárására, legközelebb, de legkésőbb március végén visszaérkezik Bukarestbe. Más jelentés ezeket mond|a: A Károly volt román trónörökös visszatérésével kapcsolatos hírekkel szemben az Adevcat megáilapi ja, hogy ezek a hirek alaptalanok, a helyzetben Szombaton kezdődik meg a tulajdonkénem viharos frankvita. hz első szónokok: Malasits, Pikler, Rassay éa Apponyi. — Az óvatos Rubinek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A frankügy parlamenti tárgyalisa m$ megkezdődött és az első napnak a szenzációja az, hogy Rubinek István előadói beszédének első négy d óráfa után a képviselők legnagyobb része kivonult a folyosóra és alig 38—40 képviselő hallgatta az elcadó rronoton és szintelen előadását. Ha a szociálisiák egy egy közbeszóiással nem tették volna élénkebbé az ülésterem hangulatát, akkor senki sem hitte volna, hogy az unalomtól terhes teremben a frsnkbizottiág jelentését tárgyilják. Igaz, bogy Rubinek előadó gondosan ügyelt, hogy fölösleges szóval se mondjon többet, mint amennyit a kinyomatott előadói jelentés tartalmaz és így szinte érthető, hogy az előadás nem váltott ki nagyobb érdeklődési. A csaknem áltilánoinik mondható részvétlenség mellett is feltűnt, bogy sz egységes pártnak azok a konzeivitiv- liberális elemei, akiknek mozgolódásáról as uóbbi belekben gyakran volt sző, a parlament épületében meg sem jelentek. Ezt összefüggésbe bozzák aszal a viciorával, amelyről a Délmagyarország tegnapi izáma megemlékezett. A tulajdonképeni vita csak szombaton kezdődik, mert bolnap Hegymegt-Klss Pál szólai fel az ellenzék nevében és fogja megindokolni a kisebbségi véleményt. Nagyon Váióazinü, hogy a holnapi ülés már viharosabb lesz, mert az egyséies pirt nem fo*ja hii gatólag tűrnii azokat a me»áiiapitásoíat, amelyekei Hegymegi Kiss Pál a psrlamen i bizottság előtt lefolytatott vizsgálat altpján a kormány poli ikai felelősségével kipcsolalban fog hangoztatni. E pillanatban még bizonytalan, hogy szombattól kezdve miként alakul a vita, de valószínű, hogy az ellenzék részérCla szociáldemokrata Mulastts Qéza és Pikler Emil lesznek az első sztnokok és utánuk az egységes párt valamelyik tzgji fog felszólalni. Farkas Tibor és Rjssoy Károly nem indokolják meg beterjesztett külön véleményüket, mert ha ezen a cimen szc latnának fel, akkor nem foglalkozhatnának a frankbizottság teljes anyagával és igy Rassay felszólalása valószínűleg hétfőre marad; hétfőn szólal fel valószínűleg a legitimisták első szónoka, Apponyi Albert gróf is. Kedden a nem ietgyülés mir nyolcórás üléseken fogja • tárgyalni a frankűgyet. MMMMMMMMMM^^ Nincsics egy titkos paktum érdekében Rómába utazott {Mussolinihez. Ausztria némít csatlakozása és a Balkán-paktum. is vannak. Olaszország ugyanis meg akarja akadályozni, hogy Locirno mintájára Balkán-paktum jöjjön létre, szirt Mussolini Jugosiltvíával akar intimebb viszonyt teremteni, azért látta szivesen, hogy Nincsics Páris helyett Rómába uta*ik. Arról a tervről, bogy Óíaszortzág és Jugoszlávia közölt titkos paktum jöjjön létre, egyelőre nincsen szó. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.)Rimából jslenfik : Nincsic* kűlű*yminisztert a pályaudvaron az olasz küiűgyminisztér ura magasrangú tisztviselői vá iák. A 'apók, ugy látszik, utasítást kaptak, hogy ne tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget Nincsics látogatásának. A jugoszláv külügyminisztert a király délután kihallgatáson fogidla, a<után Mussolinihez ment, akivel hos*z'san tárgyalt. A kiadott hi»attlos jelentés szerint megvizigátták Olaszország és Jugoszlávia viszonyát,*küior.ös tekintet] te! s nemzetközi helyzetre is a locarnoi szer(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Politikai körökben általános feltűnést kelteit az a hir, hogy Nincsics jugoszláv külügyminiszter Rómába utazott Mussolinihez tárgyalni. Jói informáit he yröl nyert értesülés szerint Nincsics eredetileg Párisba akart menni, később azonban Benes és Mussolinivei folyta'ott táviratváltások után utazott el Rómába. Az utazás szoros összefüggésben á l a temesvári konferenciával, ahol a kisántánt külügyminiszterei megbeszé ték azt a lehetőséget, bogy Ausztria csatlako zik Németországhoz és megállapodik az esetleges elhatározással szemben teendő rendszabályoktól. Már itt megállapodlak abban, bogy erről a kérdésről megbeszélést folytatna* Olaszországgal, amelynek elsőrendű érdeke Ausztriának Néme országhoz való csatlakozását megakadályozni. Beavatott politikai körök vfleménye szerint azonban Nincsicsnek más céljai