Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-25 / 46. szám

4 DBLMAÖYAROKSZAQ 1926 február 25 Verseny előtt - vivék kőzőtt. Lázas izgalommal készülnek a azagedi vivók a nemzetközi versenyre. Komoly munka és dsrüs percek. A mozi elölt nagy izgalommal vir|ák a kővetkező előadás kezdetéi, mosolyognak, csacsognak és Ácsorognak a bejárat előtt. Az emeleten pedig viléios, fényes ablakok: a vivő-egylet ablakai. Már a lépcsőkön fokoiődő és állandó zaj ballik ki és néha egybeolvad a mozi idáig elhangzó muzsikájába. Följebb már tisztán lehet érteni ezt a zajt: pengék csattanása, vezényszavak, hizlalások, hajrázások. Itt dolgozik az első emeleten hónapok óti fokozott munkában vagy ötven szegedi vlvi, akik többre becsülik a sportot a kávéháznál, akik munkájuk u án a sétaöltöny helyett dresszbe öltöznek, msszkot tesznek fejükre és en-gardban várják a támadást. Itt dolgozik lankadatlan szorgalommal a mintegy ötven viró, akik Szeged becsületéért akarnak küzdeni a szombatén kezdődő nagy versenyen. A kis ruhatár szorongásig megtelt kabátokkal. Lógnak itt a fogatokon tiszti zubbonyok, elegáns bandák és kopottas átmeneti kabátok is. (Nemrégen még az álmos bár-ruhatáros bóbiskolt itt a hajnalokon...) As öltözőben pedig lázis készülődés a munkára. Pengéket próbálnak és közben az eshetőségekről beszélnek. Aztán egyenkint beszállingóznak a lerembe — dolgozni. Fönt a falakon szinei elmerek. Gyászfáfyollal: Kassa, Pozsony, Kolozsvár, Temesvár, Arad... Mint Párisban a Shassbourg-szobor... Ez jellemzi a muntál Főnt a galérián, ahol azelőtt a bárok idején páholyok voltak, meleg inlerieur: társalgó, dohányzó. Az oldalgalérián ping-pongaszfal. Innen fentről irányíthatják a munkát, rendezik a versenyt. Itt vannak elzárva gondosan a verseny gyönyörű dijai. Egy művészi értékű bronzplakettet csomagolnak ki nagy gonddal. Szentgyörgyi mester művészi muikija, már csak ezért is érdemes volni bekerűni a helyeiettek közé. A teremben pedig lent lankadalltnul folyik a Aunka. Még csak néhány nap van bá'ra, szombaton kexdődik a verseny é« ilyen fénres keret még nem igen gyűlt össze Szegeden. Nehéz lesz győzelmet aratni a nagy konmrrencfában. Armenano mes er, a Mestro kipiuli arccal és lankadatlanul viv és verekszik a fiatalokkal, tanítja ő»et, csiszolja tudósukat. A fiatalok pedig mosoiyos arccal mondjak: Nem lehet az öreggel birni... De amitor mégis be be kap egy-egy tusst tanítványaitól, azonnal elismeri. Ugy szép az, ba a tanítványok túlnőnek a mester fején ... A leglelkesebb buzditó, tanitó, bíráló, magyarázó azonban dr. Fischer Marcds aki egynéhányszor beírta már revét a magyar vivó sport történetébe. Most nem viv, hiszen vahki nek dolgozni is kell. Irányítani, gondoskodni, rendezni, előkészíteni. Es a nagy munkában hetek öta nem fárad. A vivék tudják is est és méltányolják, mi azonban szereltük volna látni pengétel keiében. 0 irányija az egyes assiokat és ugy csoponosii|a a versenyzőket, boiy lehetőleg mindenki megta!á!|a a maga ellentétjét, hiszen tanulni kell állandóan és a verseny nincs mér messzi De nem elégszik meg a bírálattal, az Ítélettel, minden luss után magysrázatot kér a versenyzőtől, miérf, hogyan, mrkép kapta, vagy adta a fusst, mert csak igy, tudatosan lehet vivni. Mindent meg keli okolni. Sokszor derűs momentumok adódnak a verseny hevében, a nagy biztatásban. Dr. Lévay Ferenc; az öreg fiu, fekete dresszben dolgozik, dr. Szabó Béla áll vele szemben, akinek neve ugyancsak ismert. A közeléből mindenkinek el kell menekülnie, a két öreg vivő olyan rötsei ront egymásra. — Ne sajnáld Béla — kiáltanak a biztos menedékből és harsogó neve és zendül fel, ha egy-egy lust nagjot szól. Lév*y na?y Icndalettel támad, néha a f.Iak is k*paak rgf-e|y pengét, Sisbó mosolyogva védi a fái ásókat. A közeiben azonban senkinek sem jő tartózkodni ... Két csoport alakul Egymás ellen megy a két csapat. A bírálók mindenk i csepülnek, de nem azért, mert nem tudnak a fiatalok, hanem hogy biztassák őket és ne engedjék elbizakodni a titánokat. Es amikor a ár vagy egy félóra óta küzdenek és kipirulva megké dik, mennyi az eredmény, ez a felelet: Kettőket ő ... Es újra egymásnak kell roniani a két fiatalnak... Feltűnik nagyszerű lendületes támadásaival a fiatal Felgl Iván, aki bizonyára nagy feltűnést fog kelteni a versenyen. Nagyszerű formában van. Bámulatos biztonsággal pariroz és rfposztjai sokszor utal találnak. De a vezetőség sohasem dicsér, inkább korhol. Tanuljon mégl És itt dolgoznak egymás melleit a többiek is. Dr. Deák fogalmazó, az agilis titkár riadtan félrehúzódik a (erem sarkába, nehogy csupa szeretetből ugy síikében rámérjenek egy-egy üiést, csipóst Egymás ellen dolgoznak Markovics Antal, vitéz Szabó Qéza, Gábor György, Btracs Marcell, Tóth Béla, aki ngyan már az öreg vivók közé számit, noha csak egészen fiatal főjegyzője a városnak. lu dolgozik Pártos István, a kis Máté és a fiatal Armenlano, aki már nem egyszer ért el szép eredményt. De nem lehet igy hirtelenében mindenkit felsorolni, hiszen minden percben ujak érkeznek és ujak kezdenek munkába. A Mestro pedig az egyik sarokban újoncokat oktat a vívás elemeiből, nem fáradt ki még a munkában. És ahogy széjjelnéz itt az ember, itt nincs különbség ember és ember között. Itt mindenki pajtás és kamerád. Dolgoznak itt tisztek, tisztviselők, rendőrök, egyetemi tanársegédek, fiatal diákok, ügyvédekTkereskedők, orvosok, atdk a munka után kontó és kávéház helyett sportolnak, dolgoznak a test kultúrájáért, hogy frissek legyenek a szellem kultúrájához. Vagy kétszázötven tag|a van az egyesületnek és vagy ötvenen dolgoznak aklivan. Nagy izgalom van most, kezdődik a nagy verseny. Meg kell hódítani az ellenfeleket, az idegeneket, mert hiszen nemzetközi lesz a verseny, még románok is jönnek. Most van ar utolsó tréning, a következő napokon már pihenni kell és megőrizni a kondíciót Szombaton: verseny. A kisebbségi kérdés miatt Tirol függetleníteni akarja magát Ausztriátél Bécs, február 24. (4 Déimagyarország bécsi tadósttójától.) Az Olaszországhoz csaton Déltirol német lakosságának helyzete egyre elviselhetetlenebb lesz. Mussolini teljesen magáévá tette az utódállamok elnyomó kisebbségi" politikáját és a déltirolt németek szinte az össes állampolgári jogoktól meg vannak fosztva. Az Ausztriánál maradt Tirol tartománygyülése már több Ízben foglalkozott a déltirolt német kisebbség helyzetével és egy interpelláció kapcsán, mint ismeretes, Ramek kancellár is kénytelen volt az osztrák parlamentben foglalkozni az űggyeL Ramek arra az álláspontra helyezkedett, nogy az osztrák kormány nem interveniál a Népszövetségnél a délüroli németek érdekében, mivel ennek az intervenciónak nem lenne reális eredménye, sőt Ausztria magára vonná Olaszország, illetőleg Mussolini haragját A tiroli képviselők azonban nem hajlandók magukévá tenni az osztrák kormány opportunus magatartását és felmerült az a terv, hogy a tiroli tartománygyüiés ebben a kérdésben nem rendeli magát alá az osztrák nemzetgyűlés, illetőleg a kormány álláspontjának, hanem a tartománygyülés, tg;i::::i»»»i:i»iii»i»»«m«»»»ifflmi mint Tirol népének képviselete, önállóan fog a Népszövetséghez fordulni a déltiroü német testvérek elnyomása ügyében. A Délmagyarország bécsi szerkesztősége a tervbe vett szenzációs lépéssel kapcsolatban a következő nyilatkozatot közölheti: — A déltiroü kérdés ma már az osztrák politika egytk legkényesebb problémája. A német kisebbség elnyomása, Mussolininak és alvezéreinek agresszív beszédei olyan felháborodást váltottak ki, hogy a kitört konfliktus Tirol és a szövetségi kormány között teljesen Indokolt — Meglehet, hogy a kisebbségi kérdés következtében Tirol teljesen függetleníteni fogja magát Ausztriától és politikailag végrehajtja a Németországhoz való csatlakozást, bármiként fenyegetődzik is Mussoilni. A kisebbségi kérdésben Európaszerte dnló anarchia tehát a mindenkivel békét akaró Ausztriában is súlyos bonyodalmai okozott, amelynek következményéi egyelőre beláthatatlanok, pláne, ha a Népszövetség nem intézi el a panaszt és nem juttatja érvényre Massolhűivel szemben a déltiroü német kisebbség törvényes jogait sz, p. Bajnoki mérkőzés után — a vádlottak padjára A Ztinyi—SzTK-viadal epilógusa a törvényszék előtt. Az elmúlt év noreabsrében töriént, mint még emlékezetes s nyilvánosság előtt, az ösii futbailszezon vége felé, bogy meglehetősen nagy izgalmak kőzött tartották meg a bajnoki mérkőzések sorin a Zrinyi—SxTK mérkőzést A két egyesület játékosai igen nagy hévvel feküdtek bele a küzdelembe, mert hiszen mind a két eiyeiűletre nézve nagy jelentőséggel bírt a két bajnok pont illetve a győzelem. A heves küzdelmet még fokozta az, hogv a két egyesület régi rivális. Különösen az SiTK ambicionálta, hogy legyőzze a feljavult ellenfélt. Igy untán a nemes küzdelem során nem egysier egészen véletlenül is komolyabb természeti összeütközések adódtak elő. Az összeütközés meg örtént Ktausz Ede és Adányi József közölt is. A két látékos a Játék során igen sokszor került egymással szembe, hiszen ellentétes oldalakon volt a helyűk. Az egyik izgslmasibb jelenetnél Krausz — a |ól ismeri nagvtudásu játékos — heves rössel szaladt a labdának, amefy éppsn Adányinál volt A labdát el is vette és eszel megakadályozott egy veszélyesebb akciói, de Adányi heves fájdalmak között olt maradt a porondon. Eleinte ügyet sem vetettek az incidensre, mert hiszen a játék hevében gyakran előfordul akaratlanul is, hogy valaki súlyosabb sérülést sxenküzdelem lovább folyt és ctak később derűit ki, hogy a szerencsétlen fiatalember fobblérdt eltörött. Senki sem tudta hogyan, mikép következhetett be a tulyos sérülés, szándékosságot senki sem látott. A szomorú következmény pedig az voli, hogy Adányi súlyos sérülésével és nagy lá|d«lmaival bekerült a közkórházba. Több mint három hitig tartott, mig kiheverte betegségét A kórhiiban pedig minden beteg sérűiéteiről pontos jegyzeteket vezetnek és kötelességszerűen erről az esetről a rendőrséget is értesítették. A fiatal fulbtllisls pedig elmondotta, hogy tudomása szerint Krouszszal történt összeilközése után töriént sérülése. A bűnvádi eljárás megindult Krausz Ede ellen, aki nem is emlékezett, hogy mi lörlént a heves mérkőzés kipcsáa. A bajnoki viadal epilógusa szombaton lesz a törvényszéken Tarafossy Béla törvényszéki biró előli Súlyos testi sértés büntette miatt vonják felelősségre a Zrínyi fiatal fu'bt Kistáját. Fonyó SomaíSoX Szeged legrégibb csillárraktára és világítási üzlete. Versenymentes szolid árak. Saját érdekében hasonlíts* össze a minőséget és az árakat. 435 Alapítva 1903. évben. ved. lovas i e i e GsglefcmSny | A i] Bandika banditája I tarott cimü filmben Izgalmas Fred Thomson TOM MIX vetélytársával péntektől a Korzó Moziban.