Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-24 / 45. szám

4 DELMAGYARORSZAQ 1926 február 24 A francia kamara külügyi bizottsága elfogadta a locarnoi szerződés ratifikálására vonatkozó javaslatot. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Pá­risbél Jelsattk: A kamara külügyi bizottsága ma négy sió ellenében elfogadta Paul Boun­csatinak a locarnoi sierződisek ratifikálása ügyében előterjesztett javaslatát és felszólította a kormányt, bogy egy biten belül terjessze be ratifikálás végett a kamarához a Locarnoban kötött egyezményeket. Felszólalt Briand, aki hosszabb beszédben méltatta a locarnoi egyez­mények nemzetközi hatását. Lovászy Márton barátainak tanácsára továbbra is Bécsben marad. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától) Lovászy Márton, a regi függetlenségi párt egyik vezére, aki 1919-ben kilépett a Friedrich-kormányból, majd Bécsbe emigrált, ahol egyideig a Jövő cimü megszűnt napilapot szerkesztette, az elmúlt hetek­ben elhatározta, hogy visszatér Budapestre. Lovászy számolt avval, hogy a Jövő-ben megjelent cikkei miatt a budapesti államügyészség vádat fog emelni ellene, de bízott felmentésében, mivel véleménye szerint semmiféle büntetendő cselekményt emigrá­ciója alatt nem kövelett el. Lovászy már megtette az előkészületeket hazatérésére, értesítette szán­dékáról két fiát, akik már évek előtt visszatértek Budapestre, elkűldötte Pestre feleségét is és iel­ttSMMMMAWMMVMMaMMMMMAMMINlMMM mondotta bécsi lakását. Ugy állott a dolog, hogy Lovászy még ezen a héten Budapestre utazik, azonban hirtelenül és váratlanul kénytelen volt tervét megmásítani. Mi­kor ugyanis budapesti barátai értesültek Lovászy szándékáról, nyomban érdeklődtek az igazságügy­minisztériumban, hogy az ügyészség milyen állás­pontra helyezkedik Lovászy hazatérési szándéká­val szemben. Lovászy pesti barátai érdeklődésükre, azt az információt kapták, hogy az ügyészség parancsára Lovászyt, mihelyt átlépi a határt, le­tartóztatják és perének tárgyalásáig vizsgálati fog­ságban tartják. Barátainak és családjának kérésére a már ősz, beteges Lovászy Bécsben maradt. A Délmagyarország a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. Bizonytalanság az árvizedé körül. ,Az árvízkárosultaktól Szeged nem tagadhatja meg a segélyt.1 A népjóléti miniszter a békésmegyei árviz után — mint ismeretes — adakozásra hívta fel az ország lakosságát az árvizkároiultik segélyezése érdekében és minden városra ki vetett bizonyos összeget. Szegedre itszdzmillló koronát vetett ki VŰSS József, mivel azonban a város tanácsa már korábban megszavazott százmilliót erre a célra, a város közönségére már csak négyszázmillió korona maradt. Ennek egyrésze társadalmi gyűjtés és önkéntes ado­mányok formájában már befolyt, de a nagyob­bik felének összegyűjtése a város feladata maradt. A város tanácsa életbelépletie azt a régi szabályrendeletet, amely árvizadó szedésére jogosította fel az adóhivatalt és ennek alapján minden adófizető polgár fizetési meghagyást kapott, hogy a reá kivetett drvtzadót fizesse be. Igy be is folyt körülbelül 130 millió korona, dé az ö százmillióból még mindig elég sok hiányzik. Dr. Pipp Róbert figyvíd, törvényhatósági bizottsági az ebben az ügyben interpellációt jegyzett be a szerdai közgyűlésre. Interpelláció­jában azt kérdi a város tanácsától, hogy a kormánynak, illetve a népjóléti miniszternek volt-e törvényes joga az drvlzsegélyek kivetésére. Tájékoztatást kér a tanácstól arra is, bogy Szegeden az árvizadőt milyen szabályrendelet alapján, milyen kulcs szerint és melyik szerv vetette ki? — Ez nagyon bonyodalmas kérdés — álla­pította meg a keddi előkészítő tanácsülésen a polgármester —; vigyázni kell a válás*zal. Legjobb lenne, ha azt javaso nánk, h gy ad|a vissza az interpellációt a kö/gyülés a tanács­nak az érdemi válasz meKfonto'ása végeit azzal, hogy a végleges válasz a márciusi köz­gyűlésen terjesztendő elő. A tanács azonban ugy találta, hogy inter­pellációt igy nem lehet el n ézni, mert arra azonnal meg kell adni a végleges és érdemi választ. — Akkor az előadónak ugy kell beszélni, mintiia esküdtszék előtt állana — mondó ta a polgármester —, mert az interpelláló Papp Ró­bert nagyon siókészséges fiakáfis. Hivatkozni kell arra, hogy Szeged az 1879. évi árviz után az egész világ részvéiteijes segítségével épüit újra fel. A legély nélkül titán még ma is ro­mokban heverne. Éppen ezért minden más vá­tos joggal tagadhatná meg a békésmegyet ár­vízkárosultak segélyezését, de Szeged nem tagad­hatja meg, mert ez hálátlanság lenne. A tanács el is fogadta a polgármester állás­pontját és elhatározta, hogy ilyen esküdtszéki módon válaszolja meg ai interpellációt. öngyilkos lenne miatta. — Ez a levél mutatja, hogy mégis csak vott valami, — mondta erre az elnök. A nő továbbra is hevesen tiltakozott, nem vott köztük semmi, csak ismerték egymást... De Szilágyi Ferenc nem szégyelte magát, elmondott mindent A törvényszék ezután meghozta ítéletét, bűnös­nek mondotta Szilágyi Ferencet betöréses lopás bűntettében és tekintettel többszörösen büntetett előéletére, két évi fegyházbüntetésre Ítélte. A szerelem igy végződött, Szilágyit ismét fel­kisérték a rácsok közé. Huszonnyolcmillió hamis egymillióst találtak a Nemzeti Bank trezorjában. A hatatísbankók már régebbi időből valók. (Budapesti tudósítónk ielefonfelentése) Ked­den este a Nemzeti Bankból 28 darab hamis milliós bankjegyet szállítottak át a főkapitány­ságra. Ezek a hamis milliósok addig gyűltek össze a Nemzeti Bank trezorjaiban, amíg a hamis frankok ügye kötötte le a rendőrség figyelmét. Az ismeretlen teMesek a hamis mil­liósokat nagyobb kötegekbe csempészték bele egyenként és igy történt, hogy eddig nem fe­dezték fel a hamisítványokat. A rendőrség a Nemzeti Bank jelentése a'ap­ján a legszélesebb körű nyomozást indította meg, amelynek adatai arra mutatnak, hogy ezek a hamis milliósok még az olaszliszkai hamisítványokból erednek és valószínűleg Wein­garten J romos terjesztette azokat, akit már az otaszlífci ai eset miatt i* gyanúba vettek. A rendőrség teljes felkészültséggel vetette magát Weingaiten Jeromos után, de eddg nem akadt nyomára. Tüntatés keazfil a cseh kisebbségi nyelviendelet ellen. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Prágá­ból jelentik: A né*et pártok azosban a cseh város kban, amelyekben nagyobb s'ámbsn élnek németek, a kisebbségi nyelvrendelet ellen február 28-án tüntető gyűléseket rendeznek. Az Aussífcbao retde endő g» ülést betiltották. Fegyház, szerelem és betörés. Két évi fegyházra ítélték Szilágyi Ferencet, aki kifosztotta szerelmese lakását. A rabságát töltő bűnös nyomán, aki olykor munka végzésére szabad emberek uccájába jut, nem egyszer szövődött már romantikus és kevésbbé romant'*ms szerelmi történet. Hiszen a rácsok közé szorított fegyenc lelkében nem tud egészen el­szakadni nemcsak a szabad világtól, a kék égtől, a napsütéstől, hanem az asszonytól sem. A szegedi törvényszék elé kedden délelőtt ismét egy ilyen szerelem került, amely azonban lopással folytatódott és ujabb fegyházzal zárult le. A főtárgyalás során az iratokból, a vallomások­ból, a beszédekből eiőrajzolódott a történet: Szilágyi Ferenc igen régi ismerőse a büntető hatóságoknak, ha összeszámláljuk büntetéseit, körülbelül 10—12 esztendő adódna össze. Alighogy kikerült a Csillagbörtönből, ujabb lopásokat, csalá­sokat köveiett el. Neki már megszokott volt a börtön és csak vendégeskedni járt a külvilágba. Az elmúlt nyáron történt azután, hogy tatarozták, festették, csinosították a törvényszék épületét. Szilágyit is áthozták a Csillagból és ő is a dol­Í iozók közé került Az uccai járókelők sokszor rá­igyeltek a nyári napsütésben a vigan dolgozó rabokra és a legvígabb Szilágyi Ferenc volt, akit csak néhány hé* választott el a szabadulástól. Ahogy ott dolgozott a törvényszék előtt, meg­ismerkedett P.-nével, aki a szemben levő Tisza­szállónak volt takarítónője. Először a szeműk találkozott össze, majd be­szélgetni kezdtek, végül az asszony be beiárt a fogolyhoz. Kalácsot vitt neki, csokoládét. Es igy kirajzolódott a szerelem: megállapodtak, hogy ahogy kiszabadul Szilágyi, közös háztartásra lép a nővel, aki ezután rendületlenül tovább látogatta Szilágyit, aki nemrégiben végre elhagyhatta a börtönt. Örömmel találtak egymásra a szerelmesek és Szilágyi vallomása szerint azonnal összeköltöztek. A boldog élet azonban csupán három napig tartott Szilágyi Ferenc a harmadik napon szépen, csönd­ben összepakkolt mindent az asszony lakásán, batyuba kötötte és angolosan eltávozott Később derült kl. hogy Szilágyi Debrecenbe utazott — feleségéhez és gyermekeihez. A keddi főtárgyaláson Szilágyi azzal védekezett, hogy se lopási, se betörési szándéka nem volt, csupán zálogba csapta a ruhanemüeket, de azon­nal visszaadott volna mindent, ha pénzhez jut­hatott volna. Az asszony pedig igen hevesen til­takozott az ellen, hogy bármi is lett volna köztük, csak ismerték egymást, Az elnök erre előmutatott egy gyűrött kis leve­let, amelyet a detektívek foglaltak le. P-né a levelet Debrecenbe irta szerelmesének és áradozó^ könnyes, szerelmes hangon irta, hogy Szilágyi az egyedüli, akit tiszta szivvel szeret és ha elhagyná. Svájci zsebórák, zr««S arany szelencék, evőszerek, tálcák stb. ^RÉSZLETFIZETÉSRE Fischer Testvérek SSt 10 Telefon 10-6S. 361c Villamossági szerelési szerelőknek eredeti budapesti nagykereskedői árakon szerez­hetik be kedvező fizetési feltételek mellett 435 világítási vállalatánál Kölcsev u. 4. Telefon 165. Fonyó Soma Újból MEGJELENT a hires HEGYESI-FÉLE HÁZI CUKRÁSZAT a régi kiváló cukrászmester kipróbált receptjei Az egyetlen igazi szakember által irt könyv, mely az egyszerű sütemények csakúgy, mint a legfinomabb édességek készítésének megbíz­ható leírását adja. * * * Háziasszonyok számára nélkülözhetetlen KAPHATÓ 5o.t>oo KORONÁS ÁRBAN A DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓHIVATALÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents