Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-19 / 41. szám

19 DBLMAGYARORSZAQ 1926 február 16 Valorizálják a pénzbüntetéseket és pénzbírságokat. „Nem valorizáció, baaem büntetőjogi Javaslat u Budapest, február 18. A nemzelgyülé3 igazságügyi bizottsága ma délelőtt Platihy György elnöklésével ülést tartott, amelyen a pénzbüntetésekre és pénzbírságokra vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A bizottság ülésén megjelent Pesthy Pál igazságügyminiszter, valamint Térffy államtitkár is. Rácz János előadó ismertette a törvényjavaslatot, majd Győrfy Imre szólalt fel, aki azt az észrevételt tette, hogy különösnek tartja a pénzbüntetésnek, illetve a pénzbírságoknak valorizálását akkor, amikor az állam egyéb irányban nem valorizál. Ezzel szemben Erödl-Harrach rámutatott arra, hogy ez nem valorizáció, hanem büntetőjogi javaslat, amely az arányos büntetési tételek alkalmazását teszi lehetővé, mert ennek a hiányában a büntetési tételek kiszabása tekintetében aránytalanságok támadnának. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Pesthy Pál is. A bizottság ezután általánosságban és részié leiben csekély süláris módosításokkal elfogadta a javaslatot és elhatározta, hogy indítványozza a nemzetgyűlésen a sürgősség kimondását is. stNégy véllalkozé pályázik • ® m • • _ • mm _ m a szőregi és deszki autóbusz-forgalomra. Autóbuszjárat — Makóra? A legutolsó időkben nagy rössel megketdődtek Szegeden az autóbusz-járatok és ujait erővel folytatódott a taxik megjelenése után. Az első sutóbuiz-járat Dorozsma felé indult mag, majd nemrégéta Szöreg, illetve Kübikbáia irányában is jár rendszeres menetrend szerint autóbusz. Csütörtökön déibsn az autóbusz-forgalom ügyében értekezlet volt a kamarában, amelyen nemcsak a vállalatok képviselői Jelentek meg, banem az államvasutsk, az ACsEV, a villamos, az államépitészeti hivatal, valamint a rendőrség képviselői is. Az értekezletre az adott okot, hogy a mtaiszter véleményt kért a kamarától abban a kérdésben, hogy kinek adja oda a szöreg— kübekházal, illetve deszki autóbusz-forgalom engedélyit. A miniszter intézkedése feltűnést keltett illetékeseknél, mivel az autóbuszok már hetek óla járnak a jelzett irányokban. Az értekezleten kitűnt, hogy 8 járatokra négy válla'at pályázik: Simics Ferenc, Dornbach Péter is Társat, Interurbán Autóközlekedési Vállalat is Hungária Autóbusz Vállalat. Az értekezleten mind a négy vállalkozó előadásáról jegyzőkönyvet vetek fel és a kamara ezeket véleményével együtt felterjeszti majd a minisztériumba. Értesülésünk szerint különben o forgalom engedélyezése ellen kifogásI támasztott nemcsak a MÁV és az ACtEV, hanem a közúti villamos társaság is. E vasutak ugyanis szerzett jogaikra apellálnak és arra hivatkoznak, hogy ők is akarnak majd iiyen járatokat beállítani. A villamos pedig irra hivatkozik, hogy neki ÚjSzegedig már régen engedélye van és igy véleménye sierint csak Újszegeden kivül lehelne engedélyt adni esetleg a váilslkosóknik. Az érdekeltek erre felhozták azt, hogy engedélye ugyan van, de villamos nem jár Uf&zegedre. A társaság ezzel szemben technikai ikadályokra hivatkozik, bogy &x illetékesek, mint eddig, ugy most se» hozták rendbe a közúti hidat, amelyen nem mehet át villamos a jelen állapotban. Igen érdekes egyébként az, mist beavatott helyről értesülünk, hogy egy vállalat autóbuszjáratot akar rendszeresíteni Szeged is Makó között. Ez as akció még kezdeti stádiumban van és megneheziti az a körülmény, bogy ez államvasút sinauló-jiratokat rendszeresíteti. pArisi mozaik. Páris. 1926 február 10. (<4 Délmagyarország tudósítójától.) Níhány fölvillanó és eüünő szlo, gesztus és érdekesség az ébredező és tavaszi a váró Párisból. Ugy születnek és ugy tűnnek el ezek itt, ebben „embersürüs gigászi vadonban", bogy alig eszméi föl rájuk vt ember. Minden napnak, talán minden órának van szenzációja. Az ucca produkálja őket, ahol a párisi a fe e életét tölti, metrón, autóbuszon, a boulevardok áradatában, az újságokban. Alig élnek tovább néhány óránál és mégis megérdemli néhány, bogy elvigye a vonat 1800 kilométeren túlra, abba a lassuvérű, álmodozó városba, hogy a kanyargó szőke viz pariján újra szülessenek néhány órára és aztán örökre elpihenjenek az emlékezet nagy temetőjében... Uj férfidivat a „bőség" jegyében. B. Politz ur, Newyork egyik hatalmas szabóüzemének tulajdonosa európai utján ma Párisba érkezett. Politz ur hazájában a divatkreáló és divatimportáló üzletemberek közé tartozik és nyilatkozata, amelyet a sajtó számára adott, érdekes részleteket közöl a tavaszi férfidivat gyökeres átalakulásáról. — A feszes férfiruhák korának bealkonyult, — mondotta — a kabátok ezuiár; hosszúak lesznek, sokkal hosszabbak, mint a mult évben. Az öltöny mellben fcevésbbé testhezálló, a nedrág pedig térden fölül erŐ3en bő, a lábszáron elvékonyodó, „a ia boussard" forma szeiiat. Az átmeneti pardessus k ellenben rövidek lesznek, csak két gombbal ei látottak és többnyire sötét, legtöbbnyire kék színben. Megváltoznak a szövetminták is. A csífcosrajzu textiláruk helyett, apró kockásdíszitésü anyagokat hoztak forgalomba a nagy amerikai cégek, valamint az angolok is, amely utóbbiaknak K

odufctumsi legjobban elterjedtek és legnépszerübifc Párisban. Egyelőre, persze, mi sem változott. A férfidivat állhatatoasbb és még itt sem mutat nagy kilengéseket. Legfeljebb a nagy boulevardok szeladonjai a livre és dollárral bélelt mylordok és yanke-k fognak pompázni az uj férfidivat tavaszi példányaiban. Csillagok, ha találkoznak ... Ha hinni lehet miss E'eonora Boardmann nyi-" latkozatának, ugy napok kérdése a két mozicsilA legszebb filmszínész: lagnak, Poia Negri nek és Rodolpho Valenttnonak egybekelése. A nevezett miss, ahi maga is planétája a „fehér vászon világának" és egyúttal bizalmasa az európaszerte hires Negrinek, arról is megemlékezik, hogy a „csillagok" a Cote du Pacifique a' Albuqaa-qae en, utazás közben keresztezték egymás púiyaját és „egymást meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt..." Csakhogy... Csakhogy Rodolpho Valentino, a „le plus bel homme' du monde*, a világ legszebb embere már páros csillag. Előbb meg keli várni tehát, amig a házasságbontó meteorologusok befejezik a szétválasztás hivatalos müveletét. — 0, milyen szép házasság — sóhajtanak föl a midinettek a Oaumont Palace hétfrankos gallériáin — a ,1' art nmet", a néma művészet királya és királynőié egymás karjaiban ... és Páris tapsol a készülő frigynek, amely valószínűleg a falai között fog végbemenni. A legszomorúbb francia rekord. M. Gaston Cadoux, a párisi statisztikai társaság elnöke rendkivül érdekes kimutatást adott ki nemrég Franciaország háborús veszteségeiről, a legszomorúbb francia rekordról, ahogy a könyv a hivatalos adatokból leszűrt konzekvenciákat aposztrofálja. — Franciaország — irja Cadoux — 1914 ben 39600000 lélekszámot kitevő összlakosságból 8,140.000 férfit mozgósított szárazföldi hadseregében és 215.000 et a tengerészetben. Ezek közül 1,363000 esett el a csatatereken, vagyis hatodrésze az összes mozgósitottaknak, hetedrésze az összes férfiaknak éa huszadrésze az ország teljes lélekszámának. PercentuáHs összehasonlításban még szomorúbb a kép. Franciaországban ugyanis minden 28 ik emberre egy halott esik. (Németország 35, AusztriaMagyarország 50. Anglia 66, Olaszország 79, Oíoszorsrág 107, Amerika 2000 lakosára jut egyegy hSsi halott.) Foglakozási ágak szerint a következőkép oszlik fő' rz emberveszteség: A mezőgazdaságok 5,608 971 férli összlétszámából 699.210, a kereskedelem 1,327.156-bői 159.977, az ipar 2,800652ből 274344, a közmunka és épitkezési foslalko*ás 915686-ból 168.747. a közlekedés 665 029-ből 60.972, a szabad pályák 235.320 ból 40.423, a közalkalmazottak 582 825-bóí 21.426, egyéb foglalkozási ágak 291.661-ből 9.493, a papság 63545 ból 2,712, a közép és főiskolai diákság 5,957.193 lélekből 80.190 et veszitettgk a világháborúban. Ezt a hatalmas férfiveszteséget nem pótolja az sem, hogy Franciaország visszanyerté El3as Lorrain-t, mert az 1921-es népszámlálás 391 ezerrel kevesebbet mutat ki az ország háború előtti lélekszámánál. — Iszonyatos veszteség ez! — kiált föl könyvének végén Gaston Cadoux — 1,363.000 halott... ha most kiszállanának sírjaikból és zárt ségyes sorokban keresztülvonulnának Páris uccáin, hat nap és öt éjszaka kellene ahhoz, hogy az utolsó is áthaladjon azon a ponton, ahol az első... Terescsényi György. A fajvédők támadása. Cssk most, amikor a város tek. Tanácsa mai ülésében védekezésem alapján kamarai válasz ójogomat elismerte és dr. Széaényt ügyvéd, az ébredők e'nöke, valamint Iván Mihály, a fajvédőlap szerkesztője felebbezéseit elutasítva, elrendelte, hogy ne*emet a választó névjegyzékben változatlanul benthagyják, foglalkozom egészen röviden a fajvédők tánüdásával. Abból a szempontból érthetőnek találom ezt a támadást, hogy ahol és ahogyan csak lehet, támadják azt az embert, aki a falvédők mozgalmának kezdete óta ellenük állandóan, nyiltan, erélyesen és ha kellett, élesen fellépett, de azért mégis csodálkozom akciójukon azért, mivel a iszteit urak a Irgtobb esetben elég jól megfontolva, lehető Jó taktikával, sőt az eszközöket nem igen válogatva, szokták támadás úkal ellenfeleik ellen intézni. Ez eselben azonban ezt nagyon is elhibázták, mert sz ügynek csak némi ismerete mellett tedniok kellett volna, bogy ellenem való támidásukkal alul maradnak, mig edd'g a legtöbb esetben jónak bizonyult taktikájuk folytán tisztában kellett hogy legyenek azzal, bogy — ht támadásuk nem sikerűi — kétségtelenül csak nagy szolgálatot tesznek nekero, ami pedig bizonyára nem volt és nem lehetet* céljuk. Ez a szolgálat abból áll, hogy Szeged város és az egész kamarai frrüet iparosai és kereskedői most már a fajvédők támadása után tisztán látják, hogy melyik táborból rekrulálódnak ellenfeleim, sőt a támadások modoráról ítélve, ellenségeim. Mivel pedig eléggé ismerem iparosainkat és kereskedőinket ahhoz, hogy bátran mondhassam, hogy a fajvédőknek a kamarai választók között hivei abszolúte nincsenek és h gy a faj védetem hazánkat rontó elvei iparosaink és kereskedőink körében teret, hála az Égnek, éppenséggel nem bódítottak, nyilvánvaló és által im ezennel is köszönettel nyugtatott tény, bogy kamarai elnökké való választásomat a tisztelt fajvédő urak fellépésükkel csak elősegítették, odaállítva ezen kérdést olybá, hogy a fajvédők hivei ellenem, a többiek pedig mellettem foglaljanak állási. Igy talán remélhetem, hogy az annyira nem sikerűit támadás arra fog|a birni a fajvédő- és egyáltalán reakciós elemeket, hogy csak azért, mivel egész életemben liberális voltam, olyan liberális, aki egyúttal Tisza István legexponáltabb táborához tartoztam, nem fognak oly csúnya és általánosan elitéit módon törtetni egy ember ellen, akinek 42 évi működése a városban természetesen különféle szempontokbál ítéltetett meg, de akinek korrektsége és önzetlensége soha kifogás alá nem esett. Wimmer Fülöp. mm I Nem kell l'áriiba utaznia, mert ACHSINO DE PARIS világhírű revüjit, a • BOD JOCJR PáRIS-t| megláthatja a Belirárosi Mozitjan. 4 szobás, modern, a Belvárosban kerestetik. I

Ajánlatok az Angol-Magyar Bank fiókjába, Bástya ucca 9, kéretnek. 437 ÖRDÖG FIA"