Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-18 / 40. szám

1926 febiuár 14. DELMAQYARORSZÁQ 11 A szinház heti műsora: Csütörtökön délután rendkivül mérsékelt helyárakkal: A cigányprímás. ­Csütörtökön este: A hid. Bérlet B. 14. Pénteken: A madarász. Premierbérlet B. 15. Szombaton délután ifjúsági előadás: A szerelem és a halál játéka. Szombaton este: A madarász. Bérlet A. 15. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal.' Egy éj Ve­lencében. Vasárnap este: A madarász. Bérletszünet Színházjegyét a DÉLMAÜYARORSZAü jegy Irodájában telefonon U megrendelheti. (Tele­fonszám 306). A hid. A hid tudvalevőleg szimbolikus cime Herczeg Ferenc uj drámá ántk, mely négy hatalmas vásznon bemu!a>ja a legnagyobb magyar tör­ténelmi szerepét és jelentőségét. Hozzátehetjük, nemcsak azzal a művészi eiővel és sikerrel, hogy mi volt a történelem, hanem részben az­zal is, bogy mii jelent minden idOkben a mi történelműnk számára Széchenyi litván élete és munkássága. Az egyik esz'elikai isiola szerint ebben kulminál a történelmi dráma tökéletes­sége. Annak, ho^y Herczeg nsm teljesen érle el ezt a tökéletesség! fokot, egyetlen magyarázatát találjuk. Mintba nagyobb előszeretettel és apró­lékoisággal mélyedt volna el a kor megismerésébe és rajzába, mint Széchenyi életébe és annak meg­rajzolásába El is érte azonban, bogy korrajza igazán művészi erejű, tökéletes és teljes. Az első felvonásban megismerjük a Széchenyivel síembenálló konzervatív nemesi tábornak minden ujitástól való rideg tartózkodását. A másod k felvonás életteljes ecseivonásokkil raj­zolja meg a jurátusok életét és azt a lelkese­dést, amely Széchenyit és Kossuthot övezte. A harmadik az akkori társadalom mindig csak láháskodó, kizárólag társisjátékozóéstáncolóréte­gHmutatja be, amelynek nincs semmi közössége kora nagy eszmei áramlataival s amely természe­tesen nem tudja megérteni Széchenyit s minden jótól elrugaszkodott rebellisnek tartja Kossuthot. A negyedik felvonás a szabadságharc előtt közvetlenül lejátszódott események rajzát adja, igazán tömören és részben kulcsot nyújtva a később történt események egy részének meg­értéséhez. Ezek azonban mind csak háltéri szinek, pasztikusan valamennyi vásznon Széchenyi alakja domborodik ki, három vásznon pedig Kossuthé is, az elsőn is, noha — épp ugy, mint a harmadik felvonásban — a szinennem jelenik meg. Igen sikerűit a lelkes és becsüle­tes Wesselényi báró rajza és helyeB írói mér­séklettel meg finomsiggal ecseteli a szerző Széchenyi és Zichy Károlyné egymás iránt viló ismert gyöngéd és tiszta szerelmét. Min­den, a ni ezeken kivül van a darabban, Her­czeg ismert írói kiválóságai javított kiadásban. Nagyfontosságú azonban, hogy szerintünk A hid Herczeg drámaírói munkásságában a harmadik kor kezdete. Azt hisszük, Supka Qéza irta valahol, hogy ai irodalomtörténe nek két­•f le Herczeg Ferenccel kell majd számolni. Az egyik az 1900 előtti, a másik az 1900 utáni. A biddal azonban elénk lépett a harmadik Herczeg Ferenc, akit ennek a drámájának a megírására épp ugy aktuális politkai esemé­nyek inspirálhattak, mint as akkori parlamenti otttrukcid hatása alatt, az általános politikai és társadalmi bomlástól rettegve— ezek saját sza­vai — iría a Bizáncot, mint — színén saját «tavai szerint — a bolsevizmus hajnalhasad 1­sának idejében tiltakozásu'a nemzetietlen irány­nyal és a területi kérdésben tapasztalható kö­zömbösséggel szemben megírta A fekete lovast. A hid annak a Herczeg Ferencnek a rounkáji, akit kiábrándítottak egy bitéből a 19 óta történt események. A hid egy uj Herczeg profilját tárja elénk, mely a legutóbbi évek eseményeinek ti áfását iileően nagy vonásokban hasonlatos Szabó Dasőéhez s amely azt, akit áb;ázol, a progresszív eszmík uj, de máris intim barát­jának mutatja. A hidoa, mondja a darabban a nádét, Európa s vele a 19. század fog átjárni Pestre és Budára. A hid, mondja a lelki össze­omlás előtt Széchenyi, a Magyarország ujjl­»tületésél megelőzően kitermelt többi nagy gon­dolat metafizikai kapcsolata. A hídban sok­szor valósággal dübörögnek, pedig ez Herczeg­nől ritka jelenség, a hatalmas eszmék. Nim tehetünk róla, egyik-másik részleté től a kon­zervatívokat és reakciósokat pocskondiázó Ady jutóit eszünkbe. Mindéit a legkisebb fentartás nélkül állítjuk. Hs tévedtünk volna, nem elle­nünk bízsnyilana, banem a progresszív eszmék­nek amellett az átfogó ereje melleit, a eely tör­ténelmi események művészi boncolgatásának és költői megörökiíéaének az u ján a haladás mellé kényszerilettnek tűnteti fel az iról. A színház helyesen cselekedett, amikor sie­tett bemaiatni est a színjátékot, anelynek iro­dalmi jelentősége tehát nemcsak abban van, bogy Herczeg legjobb történelmi drámája, ha­nem abban is, hogy az iró pilyáján az első munka egy uj kor küszöbén, Az előadás és a rendezés több fogyatékosságot mulatott, amit azzal a lélekölő irammal magyarázunk, amite a társulatot rákénysterili a lei jobb drámai elő­adások iránt is mutatkozó közöny. Ezek a h bák asonban bizonyára mind letöredeznek már a második előadáson. Kizárólag a ma­gunk igazoáaára említünk meg egyetlen ese­tet. Cresccncia azt mondja Széchenyinek, hogy hallod, még tart a tűnte és ? Mi a nézőtéren nem hallunk egyetlen tűntető hangot sem. Tel­jesen háttérbe szorullak azonban az ilyen tünetek az általános buzgalom és egyesek kiválósága mel­lett. Baróthy Széchenyije nem volt egységes alakítás, de a döntő jelenetekben lélektanilag teljesen indokolt volt a felfogása és művészi a jttéka. Gsaddt, Kossuth szerepében, megtap­solták. Kaszab Anna szép Crescencia volt, a játéka pedig tökéletesedik. Hercteg szépen, meggyőzően beszélt, de játéka nem muatta Wesselényi egyetlen ismert tulajdonságát sem. Sikerülten szerepeltek Hirtdayi, Steailvdayi, Bilicsi és faltűnt, hogy Trtllap Ilonka igen szépen megállta a helyéi kis szerepében. A bemutatót telt ház néste végig, mely lel­kesen tapsolt a színjáték kiemelkedő részeinek ét az előadóknak. k, s. * Schlatnmadinger Erny zongoraestje. Fiatal, ábrándos kedeiyű pianista lépett szerdán a pódiumra, arcán valami megmerevedett gyerme­kiességgel, amelyet csak néha szab át a keresztül­futó izgalom, különben szinte hihetetlennek látszik korának Sturm und D/angba illő periódusában az a kiegyenlített nyugalom, amely lényét betölti. Ugy irjuk: betölti, mert annyira egyénien sajátja a derűs világnézlet, a viharzó emóciók nélkül való művészi szemlélet, hogy játékának minden részle­tében, a légkörben, amelyet maga körül teremt, ez a nyugalom van. Feltétlenül tehetség, a ráter­mettség minden készsége megvan benne, amellett szeretetreméltó a felfogása, az a szinte naiv egy­szerűség, amivel a legsúlyosabb problémákat látja, érzi, felfogja és visszaadja. Van ebben valami báj, nemcsak a külsőt, hanem a művészit is értjük alatta és egészen biztos, ha az élet egyszer a keményebb oldalát fordítja felé, még több,acélosabb erő fog kiter­melődni ebből a csupamoaoly lélekből. A bravúros, tiszta, nagyszerű technikája minden magasabb­rendű szerepre predesztinálja, csak kissé jobban a mélyére kellene nézni az életnek, de ugy, hogy ne csak nézője legyen az előtorpand, örök válto­zékonyságnak, hanem látnokává is — ez emeli a művészt minden más ember fölé. Műsorát gond­dal, müizléssel válogatta össze. Mozart: Fantázia c mollban hangszíneket hozott, amelyeknek ki­fejezési eszközei mindenben födték azt a stílust, amelyben megtalálja magát. Beethoven késői sza­kaszának nehéz és bonyolult szonátái közül az a-durt játszotta. Schlammadinger Erny megmu­tatta, hogy birja ezt az iramot is, habar az érdes havas ormokat a lira szelíd lágyságával vonta be, mégis nagy érdeméül kell Imi, hogy megadja a legnagyobb müveknek is a megérzés es átélés hatását. Olasonnov: G ivotté, Sertabtn: Nocturne balkézre, Sgambattl: Gavotte, Schumann—Taus­sig: Djr Contrabandist egytől-egyig finom han­gulatosságuk révén mutatták a művésznő költői elgondolását. Liszt: Llebestraum és Herolscher Marech-ában a két mű ellentétes tartalmát a tempónak és az iránynak megfelelően tudta ki­fejezni. Itt ismét gazdag technikai tudását kell di­csérnünk, amelynek sokrétű változatosságával szint tudott vinni játékába. A fiatal művésznőt nagy tapssal ünnepelte a nagyszámú hallgatóság, t. v. * Knbelik holnapi bangvarsenye a Mozi­ban, fflíöit tirem, megtelelő szímu ruhaiár áll a közönség rendelkezésére. Tekintettel a pon­>os kezdésre (9 órsj és az előre látható zsú­folt házra, kéretik a közönség, hogy helyeit idejében foglalja el. * Ma délatán rendkivtll mérsékelt helvárakkal A cigányprímás. Ma délután Kálmán Imrének gyö­ayörü amzsikáju operettje, .A cigányprímás", a caü törtök délutáni readkivül olcsó helyáras mellett kerül szinre. A főszerepüket az operett-társulat legjobbjai játszák. Hslyárak 3000 koronától 18.003 koronáig. * A hid. A szegedi szinház nagy eseménye Herczeg Ferenc legújabb történelmi színjátékának tegnap esti bemutatója. A színházat zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség, ezzel is dokumentálva hazánk világhírű nagy­sága iránti osztatlan szeretetét éB ragaszkodását Ma este másodszor kerül szinre ez az értékes és tanul­ságos remekmű, melyet Herczeg Fereic kizárólag csak Szeged városának engedélyezett előadásra. Ba­róthy főrendező vezetése mellett a premier szereposz­tásában a mai előadáson is a társulat színe-java vesz részt. * A madarász. A szinház operettegyüitese nagy ambiclával, a régi opjrettek iránti rajongással készü­lődik a .Madarász- felújítására, melyet, az eddigi ér­deklődést tekintve, egész Szegeden mindenütt sokkal nagyobb szeretettel várnak, mint egy egé .zen uj: be­mutatót A .Madarász* meg is érdemel minden érdek­lődést, mert nemcsak hangulatos témája és egységes cselekménye, hanem klasszikus muzsikája és már a köztudatban élő melódiái is magasan kiemelik korá­nál legjobb operettjei közül is. A főszerepekben az operett-társulat csaknem minden egyes tagja csupa hálás felada;okhoz jut és bizonyosra vehető, hogy a sün ház a .Baba* és a .Bolond" nagysikerű feiaji­tása után ezidei sikereinek a számát a .Madarász* ftílajitásáva! szaporítani fogja. * A madarán péntek, szombat és vasárnap este van műsoron. * Szombaton délután ifjúsági előadás: A szerelem és a halát játéka. Romáin Rolland világhírű és világ­sikerekben gazdag történelmi drámája a francia forra­dalom idejéből, szombaton délután ifjúsági előadásul kerül szinre. A vezetőszerepeket Kaszab Anna, Baróthy, Gonda, Harsányi, Herezeg, Falus, Ladomerszky és Feleki Klári játszák. * Vasárnap délatán mérsékelt helyárakkal: Egy éj Velencében. Strauss jános gyönyörű muzsikája csendül fel vasárnap délután a színházban. Az .Egy éj Velencében" főszerepeit ezúttal is Kolbay Ildikó, Trlllap Ilonka, Várhalmy Irén, Fenyves, Sugár, Szent­iványi, Bilicsi, Herczeg és Rogoz játszák. * A jövő színházt hét szenzációja: Alexandra. Bemutató előadása szerdán, február 24 én. Rádió ROVAWBZSTOi SZÖLLŐS KÁKOLT. k nagyobb leadóállomások mai műsora. Február 18, csütörtök. (A rárot aév utáni ssáa i hullávbost*.) Budapest 546. kw.) Délelőtt 9.30 órakor: Hirek, közgazdaság. 10.30 órakor: Felolvasás. 11.3J—t 1.43 óráig: Singer Ibolya hegedümüvésznő, zongorán kiséri Polgár Tibor zeneszerző. Délután 12.tO órakor: Hírek, közgazdaság 1.30 órakor: Zongorán tánczene. 2.30 órakor: Felolvasás. 3 órakor: Hirek, közgazdaság. 4 órakor: Gátdos Kornélia szaval. 4.43 órakor: Ifj. Gondi Béla iró előadása. (Szeszélyes asszonyok, bo­londos divatok, II. rész). 5.30 órakor: Zenekisérleti átvitel: Balassa Kálmán müvésznövendékeinek zenekari hangversenye a Zeneművészeti Főiskolából. Este 8.30 órakor: Olasz ária-est. Vinkovich László olasz operák­ból áriákat énekel. Sándor Maery operaénekesnő Ros­sini: Sevillai borbélyából Rozina áriáját és Verdi: Álarcosbáljából az Apród áriát énekli. Zongorán kiséri tanára: Erényi R. Antal énekmester. 10 órakor: Tánczene. Bécs 530 és £90. (V5 kw.) Délelőtt 11 órakor: Hang­verseny. Délután 4.15 órakor: Hangverseny. Este 7.10 órakor: Esperantó. 7.4•) órakor: Angol nyelvóra. 8.15 órakor: Egy évszázad a vidim bécsi zenéből. Berlin 5U5. (U kw.) és 576. (4.5 kw; Délután 4.30­6 óráig: Hangverseny. 8.30 órakor: A katasztrófa, rá­dióregény. 9—10 éráig: Hangverseny. Valcertól a sim­miig. 10.30—12 óráig: Tánczene. Boroszló 418. (1.5 kw.) Délután 5-6 óráig: Valcer­délután. Este 7.30-8.15 óráig: Lengyel nyelvóra. 8.25 órakor: Kamarazene. (Haydn, G/aener, Reger). 10— 10.50 óráig: Népdalok lantkisérettel. Hamburg 392.5. (1.5 és 10 kw) Délután 4.15 órakor: Fali Leó operettjei. 5 órakor: Hangverseny. Este 7 órakor: spanyol nyelvóra. 8 órakor; Pim-pinone und Vesbetta, bohózat. 9.30 órakor: Dalest. Königsberg 463. (1+1 kw.) Délután 4.15-6 óráig: Hangverseny, Este 8.10 órakor: Die Anna-Lise, vig­játé* 5 felvonásban. 9.45—11 óráig: Hangverseny Lipcse 452. (1.5 kw.) Délután 4-5.30 óráig: Hang­verseny. Este 8.15 órakor; Szép Heléna. Offenoach operettje 3 felvonásban. München 485. (1.5 kw.) Délután 4,30 órakor: Hang­verseny. Este 8 órakor: Sepp-Summer-est. Dalok lant- és gitárkisérettel. Münster 410. (3 kw.) Délután 5-6 óráig: Dalok lantkisérettel. Este 8-8.3 J óráig: Spanyol nyelvóra. Prága 368. 0 kw.) Délután 5-6 óráig: Sextett. 6.15 órakor: Némít leadás. Este 8/3 órakor: Szóló­hangverseny. 9 órakor: Kamarazene Brünn 750. (0.5 kw.) és 621. (2.4 kwj Este 7-8 óráig: Zenekari hangverseny. S.IJ-9 óráig: Énekkari hangverseny. Róma 425. (!/• kw.) Délután 5.10 órakor: Zene. 5.30 órakor: Felolvasás. 6 órakor: jazz-band. Este 8.40 órakor; Részletek az Acqua cheta op3tettből. ­Páris 458. Délután 5.45 órakor: Gyermekóra. Este 8.15 órakor: Esperantó hirek. 9.45 ótakor; Hangver­seny. Irodalmi szemle. London 336 (2.5 kw.) éa Daventry 1800 (25 kw ) Délutáa 2 órakor. Zene. 4.15 órakor: Képek Anglia történetéből. 5.15 ósakor: Teazene. Este 8. 5 óra kor: Ednard Isaak zongorán játszik 3eetho/en-darabokat­9 órakor: Varieté progiam. 9.45 órakor: Hangverseny. 11 órakor: Előadás. Hírek. 11.3 j órakor: Tánczene, j

Next

/
Thumbnails
Contents