Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-18 / 40. szám

1926 február 16. D E LM AQYARORSZAO Ökölre akartak menni a képviselők Bethlen parlamenti beszéde alatt. Három interpelláció okozott nagy izgalmat, amelyekben a vasárnapra tervezett kormánypárti tüntető felvonulás megelőzését kérték. — A miniszterelnök azzal vádolta beszédében a szociáldemokrata képviselőket, hogy ők küldik külföld) ispokba a kormányzót rágalmazó híreket — Ebből Peyer közbesiólására maidnem veszekedés lett. A vasárnapi tüntetést a kormányzó mellett nem akadályozza meg a miniszterelnök. {Budapesti tadésttónk iekfoojelentése.) A nem­zetgyülés mai, már megszokottan igen hangos H viharos Misitek keidetén a tanyai iskolák szervezéséről szóló Javaslatot Vasadl-Balogh •yörgy és Kiss Menybért felszólalásai és Kle­belsberg válasza után általánosságban elfogad iák. A réoleieknél Drózdy Győző és Proppert Sándor szólaltak fel, mire Dabasi-Halász Móric előterjesztette jelentését Vázsonyi mentelmi ügyében. Dabasi-Halász előadó sierint Vázsonyi Vil­mos meghallgatása és a rendőrségi iratok ál* tanulmányozása ntán a mentelmi bizottság a kivetkező tényállást állapilotta meg: — Tegnap délelőtt Molnár Ferenc és vitéz Yannay László a Teréz körút 40. számú ház előtt megtámadta és kizzel bántalmazta Vá­zsonyi Vilmost. Molnár Feranc a kapu aló! kiugrott és a hátsó zsebéből revolverét előrántva, azzal a Vázsonyli gyűrűként körülvevő tömeget fenyegette. Drózdy Győző: Merénylet a közönség eltén Klárik Ferenc: Kitaláltak már valamitl Dabasi-Halász Móric: Kétségtelenül meg­állapította a mentelmi bizottság, bogy Vázso­rryit inzultus érte, ezzel az inzultussal őt eset­leg megfélemlíteni akarták. A mentelmi bizott sag ezt alkalmasnak találta Vázsonyi mentelmi foga megsértésének megállapítására, Képviselői, illetőleg a frankbizottságban való működésére nézve akarták megfélemlíteni, illetve befolyá­solni Vázsonyit ezzel a támadással, a bizottság megállapítása szerint. Vázsonyi mentelmi jogát megsértették. A bizottság alapos gyanút állapí­tott meg arra vonatkozólag, hogy 1914. évi XL. t. c. 2. szakaszába ütköző bűncselekmény történt, miért is javasolja, hogy utasítsa a nem­zetgyűlés az igazságügyminisztert, hogy a maga hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedé­seket és a birói eljárás befejezése után a Ház­nak tegyen jelentést. Scitovszky Béla elnök közölte ezután, hogy ! a jelen és most közvetlenül nem tárgyatható. A jelentést ki fogják nyoma* ni, szét fogják osz­tani és intézkedni fog, hogy a legközelebbi ülésen a jelentés tárgyalása napirendre tűzessék. Etuián az inierpsUáctók következtek. Rassay Károly interpellációban kívánja, hogy a frankügyet ne vigyék ki ünnepi tüntetéssel az uccára. A íren tel mi bizottság jelentésének tudomásul tételt után Rassay Károly a következő inter­pellációt intézte a kormányhoz: Tud-e a kormány arrél, hogy tüntető felvo­nulásra kiszülnek az államfő is a miniszter­elnök meüett, hajlandó-e a kormány megaka­dályozni, hogy a frankhamisítás ügyit el ne von/dk az illetikes fórumoktól is ne vlgyik kl az uccára, hogy az államfő személyét, aki eddig minden tényező réizéről izolálva volt a frank­ügytől, bele ne vonják ebbe az ügybe ? Hal­landó-e megakadályozni továbbá, bogy a pir­lamenti tárgyalás befejezéséig ten a jobboldal, sem a baloldal ne tüntethessen a franküggyel kapcsolatosan ? Az interpelláció szövegének felolvasása után ilasaojf Károly megokolja interpellációját. Étek éta hallgatott, hogy a szanálási program végre­hajtását ne akadályozza. Most aionban kény­telen álIástfoglalnL A Ház engedélyét kéri, bogy 15 percnél tovább beszélhessen. A Ház az engedélyt megad|a. Rassay Károly: Két hónapja, hogy a nem­zetre rászabadult a frankhamisítás minden szé­gyenével és kárával. Az a megállapítás, hogy a frankügy közönséges bűncselekmény, már ré­gen meghaladott. Nem lehet közönséges bfln­tselekmányről beizélni az ügy magasrangu sze­replői miatt, de azért sen, mert a bünügy kere­tében itthon ii, a külföldön is, illetékes nyilat­kozatok hangzottak el. A körülmények azt mu­tatják, hogy olyan üggyel állunk s:embtn> amely a nemet é'elét érinti. Ennek a nemzet­nek pedig nincs ereje, hogy megtalálja a belső Locarnói. Felkiáltások a Ház minden oldalán: Sajnos t Rassay Károly: Megelégszem azzal az ered­ménnyel, hogy minden oldalon sajnosnak ta­Iá ják ezt a megállapításomat. A mai szomorú állapotnak az előidéző oka az, hogy az igaz­ságot szembe akarják álliiani a haza és a ke­reszténység gondolatával, pedig az igazság sohasem állhat szembea az igazi hazafisággal és az igazi kereszténységgel. A hazafiasságnak és a kereszténységnek össze keiiene kötni az embereket, nem elválasztani. Az államfő sze­mélyét nem is egyszer ugy állították oda a múltban, mint aki elválasztó állampolgár és állampolgár között. Rakovszky István: Takarói Rassay Károly: Meg kell mondani végre őszintén, hogy az államfő személye nem ked­vező eredménnyel bevonatott az ügyekbe és ez bizonyos politikai törekvések eredménye. A hazafiassággal és a kereszténységgel, valamint az államfő személyével való játék ujből kez­dődik. Amig egyes politikusok nyilatkoztak ebben az irányban, addig nem volt ennek jelentősége. De mikor ezek a szempontok ki­; törnek ezekből a keretekből, ezmdr kormány­1 zati cselekmény; és ennek ellent kell állni. ,hz ucca állásfoglalásának bevonása nagyon veszcdilmes Jelenség." Rassay Károly: Az ucca állásfoglalásának be­vonása nagyon veszedelmes jelenség, ez már fe­lülről rendezett forradalom. Ugy vagyok uj értesülve, hogy egyes társadalmi szervezetek, be­vonva a vidéki városokat is, felvonulást kívánnak rendezni. Az első hir ugy szólt, hogy a miniszter­elnöki palota előtt kivánnak megjelenni és bizal­mukat kívánják nyilvánítani a miniszterelnök iránt. Rakovszky István: És Teleki Pál gróf Iránt. Beihlen miniszterelnök: Gyanusitani, azt tudnak/ Azt alaposan megtanulták! Rassay Károly; A hirek azután annyiban vál­toztak, hogy a felvonulás demonstráció akar lenni a miniszterelnök politikája mellett. Egyes társa­dalmi egyesületek azután kijelentették, hogy nem is a miniszterelnök mellett kivánnak demonstrálni, hanem az államfő személye mellett. Az utolsé hirek ugy szóltak, hogy a felvonulás a kormányzói palota elé történnék, onnan a miniszterelnöki pa­lota elé mennek és a miniszterelnöknek memoran­dumot nyújtanak át. Nem vagyok kíváncsi a me­morandumra, csak a belső rend, a gazdasági érdek és a külpolitikai hitel szempontjából érdekel, hogy ilyen alkalmat; mint amilyen a frankhamisítás, fel lehet-e használni uccai mozgalmakra. A nagy érdekekre való tekintettel kérem a miniszterelnök urat, nyugtassa meg a nemzetgyűlést, hogv semmi uccai megmozdulást, semmi felvonulást, bármilyen jelszó alatt történjék, nem engedélyez és hogy meg fogja akadályozni, hogy az ügy elvonassék ama fórumok elöl, ahova egyedül való, nevezetesen a kormányzó, a nemzetgyűlés és a biróság elöl. j (Helyeslés és taps a baloldalon.) Pakots József interpellációjában szntén szt kérdeif, hsjfandó-s az uccai tün­tetést megelőzni a kormány. Ezután Pakots József interpellál. Mielőlt — ! jeszlené, bizonyos megállapításokat kell lesze­•gymond —• az interpelláció lényegét előter- I geznie. Első sz, hogy a fraakharais.tási ü&yet az első napokban a közönség és maga az el­lenzék is közönséges bűncselekménynek min ősi­let te. De később sz ellenzék rájött, hogy a bűncselekmény mögött súlyos politikai háttér van. Hozzájárult aztán ahhoz as ellenzék, hogy az ügyet politikai bizottság vizsgálja meg. De azután ujbói szomorú és megdöbbentő körül­mények derültek ki. Megállapítható, hogy bi­zonyos titkos kezek játszanak közre, titkos ke­zek lefogják a nyomozás tempóját Megállapít­ható, hogy napok multán kerültek nyilvános­ságra már korábban kiderített tények s a kor­mány is csak napok multán kényszerült bizo­nyos beismerések megtételére. Ezek után az el­lenzék a legteljesebb bizalmatlansággal viselte­tik a kormány iránt. Az ellenzéknek ebben az ügyben tanusitott magatartásával sikerült a küljöld előtt elfogadtatnia azt, hogy a nemzet­nek semmi köze sincs a frankügyhöz. Nagy szolgálatot tettünk ezzel a nemzetnek a kül­földön. — A külföldön már ma elítélik a kormány magatartását. Ennek dacára megvárják a parla­menti bizottság megállapításait. Ha azonban már előbb kérjük a kormányt, hogy távozzék helyéről, ennek oka az, hogy ezt saját prés*­tizse érdekében iarifuk múlhatatlanul szükséges­nek. (Nagy za] és ellentmondások a jobboldalon.) — A miniszterelnök presztízsének helyreál­lításira keresett módokat. Ezt egy kapkodó ember mozdulatával tette. Ez masyarázza, hogy most uccai demonstrációhoz járult hozzá. (Nagy za| a jobboldalon: Még nem nyilatkozott, hogy hozzájárult-e.) Pakots Jóssef: A titkos szervezetek kísértete kisért már ismét. Urbantts Kálmán: Hetek éta hívják életre önök ezeket a szellemeket. (Nagy zaj a bal­oldalon.) Csontos Imre: A magyar nemietet maguk kompromittálják I Rupert Rezső: Talán maga a nemzet? Pakots József végül kéri a min siterelnököt, akadályozza meg a készülő uccai felvonulási, mert annak olyan összecsapás lehet a követke­zése, amilyent az ország nem bir kl. (Helyes­lés és tipi a baloldalon.) A miniszterelnök kijelenti, bogy egyfitl fog válaszolni Rassiyntk, Pakotsnak és az ezután felszólaló Peyernek. Most Kiss Menyhért interpellál éi azt kérdi, hajlandó-e a kormány az államforma kiráisi­nek népszavazás u<ján való eldöntésére. Beth­len miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy Kiss Menyhértnek talán álmatlan éfszakál van­nak az államforma miall. (Derültség ) Komo­lyan nem lehet válaszolni erre az interpellá­cióra, a válasz megvan különben az 1921. évi XLVII. t.-c.-ben. Psyer Károly ís a vasárnapra tervezett tüntetés ellen beszél. Peyer Károly interpellációját azzal kezdte, hogy a frankfigynél bizonyos körök hallgatásba burkofództak, hogy meghiúsítsák az. ügy teljes felderítését... Malasits Gíia: Majd Töreky elkeni 1 Peyer Károly: Az érdekelt külföldi állam azonban ide küldte deiektivjeit s az ő bizo­nyítékaik mellett nem lehetett többé az ügyet eltussolni. Bethlea miniszíerefáök: Nem igazi (ZiJ a baloldalon) Peyer Károly: A másik taktika volt, hogy hazíjlas cselekedetnek Igyekeztek feltüntetni a frankhamisítást... A vasárnapra tervezett (hi­tetés érdekéb n embereket akarnak verbuválni, Többszáz levél érkezett hozzánk különböző vá­rosokból, kű Onböző tisztviselők részéről, akik piP.askkedtak, hogy főnökeik sorra járnak hoz­zájukés felszólítják, hogy a tüntetésben vegye­nek részt. Megigérték, hogy ellenszolgáltatás­képen mégfiieiik as útiköltségüket. (Óriási zaj az egész Házban. Az elnök szüntelenül csenget.) Barabás Samu igy kiált Peyer felé: Neveket ké ekl (Mindkét oldalról a képviselők a közbeszólá­sok özönét zúdítják egymás felé, úgyhogy az egys közb*szóiasokai nem is lehit megérteni.) Peyer Károly: Sem idehaza, sem a külföldön, senki sem azonosította a magyar nemzetet a frankhamisitókkal. Mindenki azt vallotta, bogy elszigetelt jelenséggel állunk szemben. De ez a tüntetés azt a látszatot fogja kelteni a külföl­dön, mintha a magyar nép nagy tömegei szim­pátiát éreznének a frankhamisttok iránt. (Óriási zaj a Ház minden oldalán, a baloldal zajosan h lyexel, a Jotboldal viharosan tiltakozik. Per­cekig tartó nagy zal)

Next

/
Thumbnails
Contents