Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-18 / 40. szám

Perenwu 8. Telefan 13-38. Kiadóhivatal, SÜKSjüSiíSTTüáí tz Segjlredai Oagoatcs-tfr 11. Teletoa SOB. vmtn: Petői! Bándor-ngtrot 1. nám TeMmcUm 18-84 Szeged, 1926 február 18, CSÜTÖRTÖK EUligetíú írak: Egy hónapra helyben 40,000 kor., Budapesten tt viűékeo 45JX)C fcur. Egyes ezára ára héiköznap 5»«0 kor. Y»!lr- fis ünnepnap 8000 korona. II. évfolyam, 40 tzin Szegedi, vagy nem szegedi? Másfél bőmp éta a frankhamisitási ügyről vezércikkczik ax ország egész ssjtöja. Az ejy szerű polgár, aki csupán a lapok hasábjairól nyeri értesüléseit, szinte azt a képet nyerheti aa eseményekről, bogy a franciák kezdettói lógva nagyon sok mindent tndtak, de bnmori­zálási hajlandóságból csak apró dózisokban adták tudomására a nyomozó hatósásnak, hogy még mire szeretnék a vizsgálatot kiterjeszteni. De bármennyire is leköti a frankügy as ország érdeklődését és bármennyire kezdenek is sze­gedi vonatkozásai fenni az esetnek, eem lehet kizárólagos témája a magyar, különösen pedig a vidéki sajtónak, amelynek ftladalaaz is, hogy helyi kérdések iránt is fentaitsa az érdeklő­dést és helyi, a várost, illetve városokat köz­vetlenül érdeklő kérdésekben is leadja a vota­mát Ilyen kérdés most Szegeden a szanálással kapcsolatos siátuszrendezés, amelyet a hamvazó szerdát megelőző félünnepek alatt több bizal­mas Jellegű ülésen készített elő a város tanácsa. A torony alatt folynak a találgatások, hogy mi­lyen meglepetéseket rejt magában a magisztrá­tusnak zárt üléseken elkészített Javaslata, a torony körBl pedig máris megindaltak a kor­leskedések az előreláthatólag megürülő állások betöltése érdekében. Az érdeklődés iermészet­szetszeröleg légióként a két tanácscoki állás felé irányul, melyeknek egyike mindenesetre már a mostani általános rendezéssel kapcsolat­ban, másika pedig vagy most, vagy aránylag rövid időn belül fog betöltésre kerülni. Kombinációknak, tervezgetéseknek máris tő vében vagyunk. Hogy ezek személyi réssévei foglalkozzunk, egyelőre még korainak keli tekintenünk. Elvileg azonban már bele lehet menni bizonyos kérdések taglalásába, annál is inkftbb, mert egy hir szerinti pályázattal kap­csolatosan máris kezdik bizonyos oldalakon tár­gyalni azt a Steteden mindenkor nagyon sokat bánytorgatott kérdést, hogy hivatott lehat-s nem Szegeden szüléiéit ember arra, hogy akármilyen formában résztvegyen a város sorsának as intézésében. Arról van szó, hogy bir szerint egy menekült főszolgabíró, mint a lapok már megitták, szintén be akarja nyújtani pályázatát az egyik tanácsnoki állásra s ezzel kipcsolat­ban felmerült as örökkön élő lokális kérdés, szegedi, vagy utm szegedi? Nehogy lélrsérlessünk, aláhuzottan jelentjük ki, hogy nem ezt ez adet*. esetei akarjuk boly­gatni, hanem általánosságban vizsgáljuk, hogy Jogosult-e a lokálpatriotizmus lulhajtása abban ai értelemben, bogy as összes városi állásokat szegcdiek részére akarja fenlaitani és nem vizsgálja azt, hogy nem volna-e több haszna a városnak, ba egyik vagy másik állást otyan közigazgatási szakemberrel töltésé bt, akinéi nem a helyi születés, hanem a szakértelem és egyéni kiválóság adja a legerősebb ajánlóleve­let? Ali ez a kírdés természetesen mindazokra a városokrs, amelyeknél gyakorta szintén ér­vényesülnek hasonló helyi szempontok és a személy vizsgálata nélkül eleve elzárkóznak a természetes nemzeti vérkeringésbe való bekap esolódás elöl. Valahogyan nem természetes ná'unk as a helyzet, amely az intelligencia vérkeringésének szabályozását teljesen az államra bizza és csak as állami hivataloknál hajtandó » h ly meg­változtatását és az emelkedésben való ál áscse­rét konceúálni. Szinte önfcényietcn euárkózsst Jelent ez a felfrisiitéssel, az uj eszmék, gon­dolatok, idegen tapasztalatok be*zűreiakedésé­vel és a nemzet egyetemes közületébe v ló tel­jes érzelmi beolvadásával szembe*. És nem tudjuk — bocsánat ezért a félté élezésért — nem azért mutat-e a mi meg naradt csonk* Magynországunk olyan kevés igati é des lö­dén az elszakadt részek testvérmsgyarjai iránt, mert a multakban Is hiányoztak az anionon szerveze ékben a személyi kicserélődésnek az előfeltételei ét ennek kövelktziebeti nem Jöhet­tek léue olyan sokszoros társadalmi és egyéb Összeköttetéstk, airelyek egv fájdalmas álon­képen lul élö valósággá is lennék az elsza­kadt terülttelet a megmtradtak előtt? Németországban, amely az utolsó ötven tsz> tendö alatt a virosi életnek és a városfejlődés­nek a legszebb ki>i>ágzáiát muatja, évről-évre valósággal megismétlődő és mtgujuió vércsere folyik a biroda'om különböző részeinek nagy vátosii között. A városok számontartják egy­más különböző kiváló közigazgatási szakem­berei', mérnökeit, fizemigazgttóit és a termé szetes fejlődés fokának ickinúk, bogy aki jól bevált egy kitebb városban, sz ne igyeketztk kutbaesett bika méd|ára ott megöregedni, vagy legjobb esetben egy állani hiva atban elhelyez­kedői, hanem köz gazgatási ismereteit értele­sitse a biiodalom egy másik, nagyobb városá­ban a várót i ügy javára. Is az, hogy ez ateod szer cstk az aulotomia legtelitsebb mér éke mellett éiheiö »l, amelynél lehetséges az is hogy egy kiváló polgármesternek, akit mrg alarrak taitani, akkora fizetése v n, mint a birodalmi elnöknek, egy Jó városi főmérnököt, íru'euroigasgatót, vagy ktogai dasági tanács­nokot ped g Jobban megfizetne! az állammi­nisz ereknél. A gjaiorla i német ugy okosko­dik, hogy a város alapjában véve egy nagy üzem s as üzemek vese ői», akiknél nem babra megy a Játék s akik nem egyszerű hivatalno­kok, hanem nasy érkötői és anyagi éttékek ketelöi, meg is kel fizetni. Ugyanez az tset Angliában is, ahol senkinek se jutna eszébe azt moniani, hoty a lordnayor, vagy valame­yik városi tanicsnok csak londoni születésű lehe', vhzont annyira tisztelik a londoni pol­gármestert, hogy a város évi bankettjein ö 01 a föh l en és a király a mellette Ie»ő hellyel elégszik meg. Iimételjav, nem egv cetet akarfunk szővi­fenci, hanem azt az általános magyar nizusf, ame'y a jöttmentet másodrangú po'gárnak le­kin i és a sógorságot, komaságot, roloni kap­csolatot eé e helyezi a tehetségnek, személyi ki áló»ágrknak és gyakorlatilag bizonyitott ér­demnek D; íre t e«t Slegeden nagyon sok­sior es natyon sok esetben leheett tapasz­tani, szükségesnek láttak ezt a mcstani stá­tuszrendezés incidentéből kifolyólag elmondani. Egyezkedés szükségét követeli a válságos helyzet a kormány és sz ellenzék között. Az ellenzék Rakovszky beiO^yminiszter távozását kövefeli. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetiyülés mai viharos Qitse uár» nmei elő­térbe nyomult ennek o kemp'omissi unnak a kirdésr, emelyről topok óta szó vm. Est i kompremistzumot főirg sz egységes partnak azok a liberális érzelmű tagjai iirtjsk eikerot­he telimnek, akik ízt vitatják, bogy oz ország érdeke és külpolitikai helyzete paranciotólg követelik, hogy ebben a keidésben » kormány és az ellenzek között mtgegjeiés jöjjön íétie Értesülésünk szerint az ellenzék részéről is megvsn a híj andéság a kompion is zumia, de az ellenzéknek természetesen szemnyi lövete­létei is vannak, atrelyek kötött ehö hel,en áll, hogy Rakevstky Iván belügyminiszternek a ka­binetből való ktvaldsa mielőbb megtörténjen Ezek a személyi követelések megnehezítik a IMtMMWWMMMMMMMWMMMMfMMM komproiristzutnot, de beavatott helyen biznak benre, bogy sikerülni fog a ma még kétség­te enül fennálló nehé sígeket áthidalni A mat mp szenzációja az a két ellenzéki besz'd, amelyet Rassay K'roly és Peyer Ká­roly mordtak el a nemzetgyűlésen. Különösen nagy hatása •olt Rasscy felszólalásinak, aki­nek renduvtI erős logikával és férfias határo­zottsággal elmondott b:»zéde az egységes pár­tot is *nnyir» frapp<rozt», hogy sűnte teljesen némán hallgatta Rasssynak a kormány ellen mezeit sultts támadását. De igen etös listása *ott Peyer KM oly beszédének is és as ellenzé­ken ugy itmik reg a helyzetet, hogy a mai harc dör tő Jelentőségű volt az ellenzék és Bethlen között, amelyben Bethlen maradt alnl. Berlinben letartóztatták Schulzet. Kihallgatása tisztázni fogja a hamisításhoz szükséges gépek és papir származását utazó". Vele egyidejűleg étkezik a német fő­vá>08ba Daice is, aki Németországban nyomo­zol S huize u'án. A francia megbízottak re­mélik. bogy Schulze kihallgatása véglegesen isztázni lógja u^y a bankjegyek gyártásánoz h»szná t papir származásának kérdését, mint a Néme országból beszerzett gépek eredetét is. (Budapesti tudósítónk ielefonjetemése.) A francia de'ek'ivek ma déli eiy érakor azt a* ér esitési kapták, hogy Schulze jelentkezett a berlini rendőrségen, ahol letartóztatták A hir vétele után Oravier párisi rendőrfelügyelő azonnal csomagolt és a Schu'zera vonatkozó adatokkal a legközelebbi vonattal Bedinbe lfázsonyi merénylői ellen elrendelték az előzetes letartóztatást* Megjelent a koronatanú. — A rendörseg ti z áz ttnak Játja a tényállást. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) A »end« őrségen szerdán este Srubidn rendőrfötan'csts Vázsonyi Viimos merénylői: vitéz V^mwy László és Mo nar Ferenc ellen elrendelte oz előzetes letertóztotdst. Szerdán délelőtt 11 órakor 8 két őrizé be vett gyanúsított védekezésével szemben rend­kívül fontos vallomás hangzott el. Megje'em ugyanis a 1fk*p>ián*s»g n az ügy lorona taruja, Hornyák Péter autetakszr soffőr, a i autójával Vázsonyi Vilmost Bulyovszky uccai villájából a Teréz kőrút 40. szám alá vitte. A sofför balomra d n i a két gyanúsított védeke­zésé*. H*r gsulyozta, hogy a kocsi bakjáról a legba'ározoitabban láthatta, bogy mi történik és h gy m kért folyt le a dolog. A l?ghaiá­rnzotiabban áKi ja, hogy Vannay László a kapa alól lépett ki, ami aibedeti szó), bogy a sep" alatt t setiedett és várta az autó meg­érkezését. A sofőr azt is álli ja, bogy V^nay nem nuizta ö<itltl, hanem ólmosbpitxl sujiott Váz onyi fejére.

Next

/
Thumbnails
Contents